Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

5 találat

1939. március 15. : A reggeli órákban Volosin Avgusztin miniszterelnök ismételten Berlinhez fordult azzal a kérdéssel: a birodalom eladta-e Kárpáti Ukrajnát vagy sem? A külügyminisztériumból ebéd után érkezett meg a válasz: ne álljanak ellent a magyar beavatkozásnak, mert Németország a jelen helyzetben nem terjesztheti ki Kárpáti Ukrajnára a protekturátust. – Csáky István magyar külügyminiszter felszólította Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnököt, hogy „a vérontás elkerülése végett az általa eddig de facto gyakorolt hatalmat adja át a bevonuló magyar hadsereg parancsnokának”. A válaszadásra a külügyminiszter 20 óráig adott határidőt. (Az MTI közleménye szerint Csáky külügyminiszter Volosinhoz intézett táviratára a kárpátukrán miniszterelnök azonnal válaszolt. A magyar kormány tudomására hozta, hogy küldöttséget indított el Budapestre, és kéri a hadműveletek megszüntetését. Csáky értesítette Volosint, hogy a küldöttséget várja, a hadműveletek felfüggesztése azonban, miután már a katonaság megindult, technikai okokból lehetetlen. Annak a reményének ad kifejezést, hogy Volosin úgy is mint egyházi férfiú mindent el fog követni a fölösleges vérontás megakadályozására.) – A honvéd vezérkar főnöke 12 órakor a következő hivatalos jelentést adta ki: „A magyar csapatok előrenyomulása a ruszin területen március 15-én tovább haladt. Prchala tábornok hadikövetet küldött a magyar lovasdandár parancsnokához és a cseh erők elvonulására öt napi haladékot kért. - A m. kir. honvéd vezérkar főnöke azonnali fegyverletételt követelt. Az ezirányú tárgyalások folyamatban vannak.” Az MTI szerint „az Erdős-Kárpátok megszállása komoly ellenállás nélkül megy végbe”. – 15 óra 20 perckor Huszton megkezdte munkáját Kárpáti Ukrajna első és utolsó szojmja. (Az elfogadott 1. sz. törvény többek között kimondta: a terület független állam, hivatalos megnevezése Kárpáti Ukrajna, államformája köztársaság az élén az elnökkel és a választott szojmmal, a hivatalos nyelv az ukrán, a hivatalos színek a kék-sárga, a címerpajzs jobb oldalában piros alapon egy medve, a bal oldalon négy kék és sárga sáv, Szent Vlagyimir nagyfejedelem jelképe [a trezub], a középső fogán kereszttel. Az állami himnusz a Scse ne vmerla Ukrajina...) A szojm bezárása után Volosin Avgusztin miniszterelnök azonnal összehívta a minisztertanácsot, amelyen többek között a következőket mondta: a reguláris magyar hadsereg vonult fel ellenük, az ellenállás értelmetlen, Ukrajna ügye munkát kíván tőlünk és nem a halálunkat. Volosin Budapestre küldte Brascsajko Julijt és Dolinai Mikolát, illetve Szlovákiába Klocsurak Sztepant. Perevuznikot megbízta, hogy maradjon a helyén, és várja be a magyar hadsereget, rendezze türelemmel a felmerülő problémákat. A többi kormánytag szabad kezet kapott a cselekvésre. Volosin maga azonnal Nagybocskóra utazott. (A városban maradt kormánytagokat a huszti német konzulátus vette védelmébe.) – A honvéd vezérkar főnökének hivatalos jelentése szerint 20 órára a magyar csapatok elérték „a Tisza völgyében Verécze, a Borzsova völgyében Cserhalom, a Latorca völgyében Szolyva és az Ung völgyében Ókemence vonalát. A mai napon több mint 100 község jutott a honvédség birtokába, közte Nagyszőlős, Királyháza, Szentmiklós, Nevicke.” A legsúlyosabb harcokra Huszt előtt, a Tisza jobb partján elterülő Vörös mezőn került sor. Szics-gárdisták, csehszlovák katonaság, de főként gimnáziumi tanulók álltak szemben a magyar hadsereggel. A fogságba esettek többségét a helyszínen, a többieket néhány nap múlva Szlatina határában kivégezték. – Este a magyar rádióban Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök intézett beszédet „a ruszin néphez”. – 23 órakor Lev Prchala közölte Husztról, hogy a kárpátukrajnai csehszlovák hadsereget a birodalmi hadsereg részének tekinti, mivel Csehország és Morvaország hivatalosan a birodalom joghatósága alá került. A kárpáti Szics szervezet hozzátartozik ehhez a hadsereghez. – Napközben a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete Budapesten nagyszabású ünnepséget szervezett, melyen részt vett Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke is, Teleki Pál miniszterelnök négyszemközt találkozott Bródy Andrással. A Központi Orosz Nemzeti Tanács budapesti ülésén felhívta a magyar kormányt, hogy „a ruszin nemzet nemzeti mivoltának, szabad fejlődésének, önkormányzatának, valamint gazdasági megélhetésének biztosítása céljából haladéktalanul szállja meg csapataival Podkarpatszka Ruszt”. Aláírták: Kaminszky József elnök, Földesi Gyula, Marina Gyula, Demkó Mihály, Hajovits Péter, Spák Iván.

1922 folyamán : Podkarpatszka Ruszban 22 politikai párt fejtett ki tevékenységet. – Ungváron héber kisdedóvó nyílt. – Huszton zsidó elemi iskolát indított a Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület (1928–1933 között szünetelt a tanítás). – Új lapok indultak: Ungváron képes hetilap Ruszinszkói Fórum címmel (szerkesztő: Bálint Miklós), képes irodalmi hetilap Napsugár címmel (Kun István). – Ungváron rendezett kiállítást a Ruszinszkói Festőművészek Klubja. Kiállítók: Erdélyi Béla, Boksay József, Virágh Gyula, Grabovszky Emil, Ijjász Gyula. Boksay József festőművésznek ugyanitt önálló tárlata volt. Bemutatkozott több magyarországi alkotó is. – Kárpátalján vendégszerepeltek Budapestről Fedák Sári, Beregi Oszkár színművészek. – Egry-harangot szenteltek a dobóruszkai és a beregszászi római katolikus templomban. – Megjelent: György Ferenc: Napisten ölén. Versek, karcolatok, színdarabok. Előszó: Beregi Oszkár. Athenaeum Könyvnyomda, Kassa; Simon Menyhért: Emberhez – szent utunk. [Versek.] Munkácsi Művész-Club. Grosz ny., Munkács; Ivaskó György–Horthy István: Magyar–orosz jogi szótár. Szerzők, Munkács; Pásztor Ferenc: Dobó István temploma. Emléksorok a dobóruszkai kibővült templom fölszentelése alkalmából. 1922. augusztus 6.Földesi ny., Užhorod–Ungvár. – Megindult a Kárpátaljai Magyar Gazda Naptár, a Ruszinszkói Magyar Pártszövetség kiadványa „Ruszinszkó és Zemplén magyarsága” számára.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Dobóruszka / Garamszentkereszt / Homonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Szepes / gimnázium / református / Petőfi Sándor / Rajecfürdő / Rajecké Teplice / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / magyar / Németország / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Ausztria / Prága / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Ady Endre / Mécs László / Genf / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Gáti József / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Papp Antal / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Sáros / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Polchy István / Hodža Milan / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / Reisman Simon / Simon Mózes / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / Beszkid Anton / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / Gebé Péter / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Švehla Antonín / oktatásügy / Ungvári Filharmóniai Társaság / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Paris / Balog Juro / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Zseltvay János / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / statisztika / Demkó Mihály / Gagatko Andrij / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / Pesek J. / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Záhony / Podkarpatszka Ruszi Szőlészeti Egyesület / borászat, szőlészet / harangszentelés / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Kárpátaljai Zsidó (Héber) Iskolaegyesület / Mozaik Kultúregyesület / Nagyszől[l]ősi Testnevelési Klub (NTK) / Munkácsi Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) / Vatikán / Szent Bazil Rend / Wien / Viskovo / Peleskey Sándor / Kerekes István / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Doszifej / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Nagybereg, Bereg / Berehi / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Mocskos Iván / Árky Ákos / Beregi Református Egyházmegye / Bereg Megyei Gazdasági Egyesület / Homicsko Vladimir / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Kutkafalvy Miklós / Nagy Kálmán / templomszentelés / Nevetlenfalu / Gyakove / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Boksay József / Erdélyi Béla / Virágh Gyula / Plotényi Nándor / Fritzsche Artúr / Ruszinszkói Hivatásos Újságírók Szindikátusa / Rojkovics Tivadar / Bereczky Viktor / Zádor Dezső / Reinitz Béla / Vendéglátóipari Dolgozók Termelő- és Élelmezési Szövetkezete / Fészek Klub / Perényi Zsigmond / Bercsényi Miklós / Dayka Gábor / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Spiegel A. / Weisz K. / Salamon K. / Lengyelország / Huber Jaroslav / Ungvári Zenészek Egyesülete / Sztojka Sándor / Orel Egyesület / Bertók Béla / Karczub Gyula / Bacsinszki Edmund / Sztripszky Elemér / Micara Kelemen / Strauszman József / Czabán Samu / Dávidkovics Herman / Kovács (Kovách) Béla / Podkarpatszka Rusz Gazdáinak Központi Szövetsége / Egressy Gábor / Természetbarátok Egyesülete / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Vári / Podkarpatszka Ruszi Iparosok Szövetsége / Besenszky Gyula / Dercen / Homok / Holmok / Ketergény / Rozivka / Podkarpatszka Ruszi Nyugdíjasok Egyesülete / Perszina Alfréd / Kiss Dezső / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Olaszország / Antalóc / Podkarpatszka Ruszi Jegyzők Egyesülete / Técsői Atlétikai Klub (TAC) / Tegze Jenő / Ugocsai Központi Népművelődési Egyesület / Šrobár Vavro / Podkarpatszka Ruszi Dohányárusok Szövetsége / Beregszászi Törekvés / Csapi Atlétikai Klub (CSAC) / Csehszlovákiai Magyar Labdarúgó-szövetség Ruszinszkói Kerülete / Királyházi Futball Klub (KFC) / Nagyszől[l]ősi Sportegyesület (NSE) / Rahói Sportklub (RSC) / Szlatinai Atlétikai Klub (SZAC) / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Ungvári Testnevelési Klub (UTK) / Antal Miklós / Margócsy Aladár / Blanár Ödön / Mélyút / Hliboke / Vrbenszky / Beregszász és Vidéke Szőlő- és Borértékesítő Szövetkezet / Beregdéda, Déda / Deda / Beregardó, Ardó / Ardiv / Beregbene, Bene / Benya / Szerednye / Lehoczky Tivadar Múzeumegyesület / Jankovics (Jankovich) József Mihály / Mária Kongregáció / Szappanos Lajos / Fibiger Sándor / Wilkesbare / Antonín Švehla (agrárpárti) politikusokból álló kormánya / Safranko Emanuil / Ruszinszkói Fényképészek Szövetsége / Basa Péter / Radvánc / Radvanka / Gerény / Horjani / Alsódomonya / Domaninci / Szarka András / Pelech Julián / Szova (Gmitrov) Péter / Bartakovics Aladár / Kropacek Psemys / Mikita Sándor / Gömöri Jenő Tamás / Hrabár Konstantin / Udržal František / Castella Pascal / Biki Ferenc / Simecsek Károly / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Dohnányi Ernő / Sándor Erzsi / Karinthy Frigyes / Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség / Markovszky Sándor / Sztakcsin(rosztoka) / Stakčianska Roztoka / Szvidnik / Svidník, Felsővízköz / Veléte / Veljatin / Isztáncs / Stanča / Kolban Eric / Verhovina / Jeszenő / Jasenov / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Pichon / Moravecz / Moravek Alajos / Dolánszky / Hokky Károly / Simon Menyhért / Bálint Miklós / Beregi Oszkár / Pásztor Ferenc / Dobó István / Fedák Sári / Grabovszky Emil / György Ferenc / Horthy István / Ijjász Gyula / Ivaskó György / Kun István / egyház / Petrogalli Oszkár / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Léva / Pozsony / Kassa / Népszövetség / Losonc / Lelley Jenő / Rozsnyó / Levice / Rožňava / Bratislava / Ruská / Košice / Lučenec / Eperjes / Prešov / Humenné / Žiar nad Hronom / Visk / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Dobóruszka [Ruská] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Garamszentkereszt [Žiar nad Hronom] / Homonna [Humenné] / Isztáncs [Stanča] / Jeszenő [Jasenov] / Kassa [Košice] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Magyarbél [Veľký Biel] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Párisháza [Parížovce] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Rajecfürdő [Rajecké Teplice] / Rozsnyó [Rožňava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Variháza [Varechovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1922
Rövid URL
ID238422
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1922. november : Nagyszőlősön Ehrenfeld Péter alkormányzó elnökletével a verhovinai ínségről tanácskoztak a ruszinszkói zsupánok. Elhangzott: „Az ottani lakosság ínsége tél idején oly jelenség, amely a nép gazdasági hátramaradottságának következményeképpen évről-évre megismétlődik. […] a hatóságok különös figyelmet fognak szentelni ezen kérdésnek.” – Az éhező verhovinai népnek a kormány ingyenes gabonát osztott szét. – A Csehszlovák Nemzeti Tanács lépéseket tett annak érdekében, hogy a ruszin pártokat megnyerje: választások kiírása esetén alakítsanak egységes szláv frontot. – A katonai sajtóiroda közleménye szerint távozik Pichon alezredes, a podkarpatszka ruszi hadsereg-parancsnokság vezérkari főnöke, utóda Moravecz alezredes lesz. – A prágai magyar konzulátus közölte, hogy mérsékelte mind az egyszeri, mind a többszöri vízumok árát, valamint hogy a Magyarországra történő többszöri utazásra jogosító vízumot „ezentúl csak a legritkább és megfelelően indokolt esetben ad ki”. – A Csehszlovák Távirati Iroda híre: „a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve elrendelte, hogy automobilok saját tengelyen az alább felsorolt vámhivataloknál léphetik át a határt (ki- és beutazás céljából) Podkarpatszka Ruszban: Uzsok, Alsóverecke, Jeszenő, Técső, Nevetlenfalu, Asztély. A határátlépés csakis nappal történhet meg.” – Munkács új kormánybiztosa Moravek Alajos (elődje Karczub Gyula).

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeHomonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Petőfi Sándor / Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Prága / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / Csehszlovák Nemzeti Tanács / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Ugocsa / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / katonai irányítás / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Peleskey Sándor / Kutkafalvy Miklós / Nevetlenfalu / Gyakove / Karczub Gyula / Dohnányi Ernő / Sándor Erzsi / Karinthy Frigyes / Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség / Markovszky Sándor / Sztakcsin(rosztoka) / Stakčianska Roztoka / Szvidnik / Svidník, Felsővízköz / Veléte / Veljatin / Isztáncs / Stanča / Kolban Eric / Verhovina / Jeszenő / Jasenov / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Pichon / Moravecz / Moravek Alajos / sajtó / zene / Kassa / Népszövetség / Košice / Eperjes / Prešov / Humenné
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésEperjesenyicke [Haniska] / Homonna [Humenné] / Isztáncs [Stanča] / Jeszenő [Jasenov] / Kassa [Košice] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1922
Rövid URL
ID238404
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1922. november 23. : Eperjesen országos ruszin kongresszust tartottak. Az elfogadott határozatból: „A kongresszus helyeslőleg jóváhagyja mindazokat a határozati javaslatokat, amelyeket a Ruszin Nemzeti Párt mezőlaborci, homonnai, sztakcsini, isztáncsi, velétei és szvidniki népgyűlésein hoztak. Elhatározza, hogy ezen rezolúciókat haladéktalanul közölni fogja a cseho-szlovák állam kormányával és köztársaság elnökével. Követeli, hogy a kormány azonnal teljesítse a ruszin népnek ezen határozatokban foglalt követeléseit azzal a hozzáadással, hogy a ruszinszkói ruszin nép ezúttal utolsó ízben keresi a cseho-szlovák köztársaság kormányánál kérelmeinek orvoslását.” „A kongresszus tiltakozik az ún. kassai nagyzsupa létesítése ellen, mert ez a Podkarpatska Rus és Szlovenszkó közötti határok végleges megállapítása előtt történt és így mindenben ellenkezik a békeszerződésnek és a cseho-szlovák köztársaság alaptörvényeinek ide vonatkozó rendelkezéseivel. – A kongresszus követeli az Ung vármegyei 43 ruszin községnek Szlovenszkóhoz való csatolása ügyében kiadott kormányrendelet azonnali hatályon kívüli helyezését.”

1919. április 16-án : a román hadsereg (a párizsi békekonferencián 1919. február 26-án megállapított, a nagyhatalmak által 1919. március 17-én jóváhagyott demarkációs vonal teljes hosszában), 1919. április 23-án a csehszlovák hadsereg megkezdte a régió elfoglalását. – Román megszállás alá jutott a területnek körülbelül 65 százaléka a Máramarossziget–Técső–Huszt–Beregszász–Csap vonalon. Husztra 1919. április 19-én, Királyházára és Nagyszőlősre 1919. április 20–21-én, Beregszászba (Tiszaújlak felől) 1919. április 27-én, Munkácsra 1919. április 28-án vonultak be. A román időszak beregszászi sajtóorgánuma az Új Élet című lap volt Papp László szerkesztésében. 1919. július 23-án Beregszászban a román katonaságot felváltotta a csehszlovák. – A csehszlovák hadsereg vette birtokába az Ungvári, a Nagybereznai, a Perecsenyi járást, a Munkácsi járás egy részét, egyetlen várost, Ungvárt, 1919. május 3-án foglalták el Csapot (a régiónak mintegy 35 százaléka). 1919. július 25-én a Vörös Hadsereg bombázta Csapot, mire a csehszlovák hadsereg megszállta a 1919. július 1-jei pozsonyi fegyverszüneti szerződésben kijelölt felvidéki semleges zónát. (1919. június 7-én G. B. Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke, a párizsi békekonferencia elnöke jegyzékben követelte a budapesti Forradalmi Kormányzótanácstól a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését, a demarkációs vonalra történő visszavonulást. 1919. június 13-án az újabb Clemenceau-jegyzék kijelölte Magyarország új határait, amelyek északon és keleten megegyeznek a későbbi trianoni határokkal. Az ígéret szerint ha a magyar katonaság visszavonul e vonal mögé, a román csapatokat kivonják a Tiszántúlról. Ez nem történik meg.)

5 találat