Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1930. augusztus

Balogh Edgár és három sarlós társa – Lőrincz Gyula dunaszerdahelyi festőművész, Bertók János munkácsi diák, Sáfáry László költő, munkácsi tanár – a kárpátaljai falvakat járták. A riportsorozat Tíz nap szegényországban címmel jelent meg a Prágai Magyar Hírlapban 1930 szeptembere és 1931 januárja között. – Többhetes sztrájk kezdődött a Latorica Rt. beregszentmiklósi fűrésztelepén. – Megkezdték a Latorca völgyi ipari vasút építését.

Hibát talált?

Üzenőfal