Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2
51 találat

1930 folyamán : Kárpátalján 3765 magyar gyermeket anyakönyveztek (30,48%). – Kárpátalján 16 228 idegen állampolgárt tartottak nyilván, ebből 3813-at a Beregszászi járásban. Az „idegenek”: „a Ruszinszkóba bevándoroltak” és „az állampolgárságukat vesztett őslakók”. – A kárpátaljai tanügyi referátus rendelkezése szerint azokban a ruszin és cseh tannyelvű iskolákban, ahol ezt legalább 30 gyerek kéri, lehetőség van a magyar nyelvnek rendkívüli tárgyként való tanítására. – Megalakult a baloldali Ungvári Főiskolások Egyesülete. – Egry-harangot avattak a técsői református templomban. – Megjelent: Bartha Lajos: Múlt. A csodálatos iskola. [Próza.] Lám ny., Ungvár–Užhorod; Bartha Lajos: A zöld ember. Kisregények. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Benjámin Ferenc: Virinátus. A jövő csodálatos embere. [Regény.] Lám ny., Ungvár–Užhorod; Czabán Samu: Mese az erdőben. Alkalmi gyermekdarab. Merkur ny., Beregszász–Berehovo; Mónus Gyula: Verses gyermek beszélgetések iskolai ünnepélyekre. Beregszászi járási közművelődési tanács. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Mónus Gyula: A népiskolai énektanításról. A beregszászi tankerület tantervének nyomán és annak kiegészítése gyanánt. Kálvin ny., Beregszász; Szmutkó Etelka: A lélek énekel. Kormos ny., Beregszász–Berehovo; Bálint Miklós–Kovách Béla: A 80 éves Masaryk. 1850–1930. Svoboda ny., Užhorod; R. Vozáry Aladár: Elszállt a turul. Studium, Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeHomonna / Szepes / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / Gálszécs / London / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Beneš Edvard / Prága / Dérer Ivan / Masaryk Tomáš Garrigue / Brünn / egészségügy / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / csehszlovák törvények / Gáti József / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Mukacseve / magyarországi törvények / Beszkid Anton / magyarországi rendeletek / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Vöröskereszt / Polena / Poljana / ünnepek, évfordulók / statisztika / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Beregkövesd, Kövesd / Kamjanszke / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / harangszentelés / sztrájk / Hlinka Andrej / Szatmár / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Szabó Eumén / templomszentelés / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Czabán Samu / Kovács (Kovách) Béla / Dercen / Gerény / Horjani / Hokky Károly / Bálint Miklós / Kurtyák Iván / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Munkácsi Kaszinó / Brno / Nečas Jaromír / Lwow, Lemberg / Lwiw / Mónus Gyula / Várpalánka / Palanok / Stunda / Munkácsi Katolikus Kör / Volóc / Volovec / Lavocsne / Lawoczne / Szentiváni Kúria / Ósándorfalva / Olekszandrivka / Husztsófalva / Danilove / Szlovenszkói és Ruszinszkói Katolikus Magyar Tanítók Országos Egyesülete / Piłsudski / Ruszin Nemzeti Színház / Turjaremete / Turji Remeti / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Sáfáry László / Bertók János / Munkácsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Munkácsi Zsidó Főiskolások Egyesülete / Schreiber Hugó / de Esperay Franchet / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Kertész Pál / Bitolj / Josis / Ungvári Főiskolások Egyesülete / Szmutkó Etelka / Bartha Lajos / Benjámin Ferenc / népszámlálás / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / Léva / Pozsony / Kassa / Balogh Edgár / Lőrincz Gyula / Népszövetség / Losonc / Levice / Dunajská Streda / Bratislava / Košice / Lučenec / Sečovce / Michalovce / Eperjes / Prešov / Humenné / Dunaszerdahely / Nagymihály / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Eperjesenyicke [Haniska] / Gálszécs [Sečovce] / Homonna [Humenné] / Kassa [Košice] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagymihály [Michalovce] / Pozsony [Bratislava] / Szepesbéla [Spišská Belá]
Év1930
Rövid URL
ID239962
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1930. december 1. : Népszámlálás Csehszlovákiában (a második). A nemzetiség megállapítása az anyanyelv alapján történt. A hivatalos adatok szerint a magyar lakosság részaránya Ungváron 17,8%, Munkácson 22,5%, Beregszászban 52,2%, Huszton 7,9%, Nagyszőlősön 24,8%, Kőrösmezőn 11,1%. Az összlakosság 725 357, ebből csehszlovák állampolgár 709 129 (közte magyar 109 472 (15,4%), zsidó 91 255 (12,9%), német 13 249 (1,9%), román 12 641 (1,8%), cigány 1357, cseh és szlovák 33 961 (4,8%), ruszin/ukrán 446 916 (63%)). Felekezeti hovatartozás szerint: görög katolikus 359 167 (49,5%), pravoszláv 112 034 (15,4%), zsidó 102 542 (14,1%), evangélikus és református 72 425 (10,2%), római katolikus 69 262 (9,5%). A magyarok közül: római katolikus 25 737, görög katolikus 14 309, református 68 867, pravoszláv 10, izraelita 5870.Foglalkozás szerint: őstermelő 480 856 (ebből magyar 67 335), gyár- és kisiparban 90 601 (20 608), posta, vasút, szállítás 23 094 (4018), kereskedelem, pénzintézetek 41 550 (4009), közszolgálat (hivatal) 30 072 (4647), más foglalkozású 261 56 (6427), munkanélküli 25 355 (2322). ->1941. január 31.

1930. szeptember : Munkácson a városi képviselő-testület „szegénykataszter” összeállítását határozta el, amelybe „azok vétetnek fel, akik a maguk és családjuk fenntartásáról gondoskodni nem tudnak.” – Megalakult a Munkácsi Zsidó Főiskolások Egyesülete. A cél „főképpen kulturális, azonkívül a zsidó ifjúságnak a buzdítása és együttműködésének az előmozdítása, valamint a szegény zsidó hallgatók segélyezése. Az egyesület összeköttetést kíván fenntartani a Prágában működő ruszinszkói zsidó egyetemi hallgatók egyesületével.” Elnök: Schreiber Hugó. – Ungváron járt Ivan Dérer iskolaügyi miniszter. – Kárpátaljára is ellátogatott Franchet de Esperay francia tábornok, akik részt vett az idei csehszlovák hadgyakorlaton.

1930. augusztus : Balogh Edgár és három sarlós társa – Lőrincz Gyula dunaszerdahelyi festőművész, Bertók János munkácsi diák, Sáfáry László költő, munkácsi tanár – a kárpátaljai falvakat járták. A riportsorozat Tíz nap szegényországban címmel jelent meg a Prágai Magyar Hírlapban 1930 szeptembere és 1931 januárja között. – Többhetes sztrájk kezdődött a Latorica Rt. beregszentmiklósi fűrésztelepén. – Megkezdték a Latorca völgyi ipari vasút építését.

1 2
51 találat