Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Oldal 63 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 … 61 62 63 64 65 … 108
108 találat

1968. március vége : A Csemadok Kassai Járási Bizottsága Oszinte szóval címmel nyílt levelet juttat el a Csemadok KB-hoz és járási titkárságaihoz, amelyben - a szövetség munkájának megjavítását célzó javaslatok előterjesztése mellett - kifogásolja a Csemadok küldetésének tisztázatlanságát, s megfogalmazza azt az igényt, hogy a szövetség váljon a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezetévé. A Béres József, Gyüre Lajos és Mede István kezdeményezésére megfogalmazott levél nyíltan bírálja a szövetség több vezető tisztségviselőjének a passzivitását és a „csehszlovákiai magyarságot kompromittáló” tevékenységét, név szerint sürgetve többek között Lőrincz Gyula, Egri Viktor, Krocsány Dezső, Szabó Béla, Sziegl Ferenc, Fábry István és Kosztanko Antal távozását a szövetség éléről, mivel fékezik a Csemadok megújhodását, új KB választását, új program és alapszabály elfogadását és rendkívüli közgyűlés összehívását.

1968. március 22. : A Szlovák Írók Szövetségének Magyar Szekciójajavaslatot fogad el a magyar kisebbség kulturális életének az önigazgatás szellemében történő rendezéséről, amelyben síkra száll többek között a magyar iskolaügy önálló központi irányító szervének kiépítéséért, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának önálló magyar főiskolává bővítéséért, egy magyar tudományos intézet, magyar könyvtár, magyar könyv- és lapkiadó, magyar ifjúsági szervezet, pedagógus-, újságíró és írószövetség létrehozásáért, egy új magyar napilap létesítéséért, az 1945 utáni magyarellenes rendelkezések eltörléséért, áldozataik rehabilitálásáért, a megváltoztatott magyar helységnevek visszaállításáért s a magyarság kompromittálódott vezetőinek a közéletből való távozásáért.

1968. március 15. : A Csemadok KB az Új Szó hasábjain széles körű vitára bocsátja március 12-i javaslatait. A Csemadok járási bizottságaitól és helyi szervezeteitől ezt követően több száz állásfoglalás érkezik a Csemadok KB-hoz, ill. a lap szerkesztőségéhez, amelyek további észrevételekkel egészítik ki a javaslatokat. Ezek sérelmezik többek között a magyarság nem arányos képviseletét az állami és pártszervekben, a kétnyelvűség megsértését, az iparfejlesztés elhanyagolását, a magyar szakközépiskolák alacsony számát, a magyar és szlovák iskolák összevonását, a magyar települések magyar iskolaigényének elutasítását, de megfogalmazzák a kitelepített magyarok hazatérésének, magyar nyelvű egyetem és főiskolák létesítésének, rendkívüli népszámlálás megtartásának, az 1948-ban elszlovákosított történelmi magyar helységnevek visszaállításának s a Csemadok érdekvédelmi szervezetté alakításának igényét is.

1968. március 12. : A Csemadok KB a prágai és pozsonyi pártvezetés januári határozata alapján a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó javaslatot fogad el és terjeszt a pártvezetés elé. Ebben szorgalmazza, hogy a szlovák nemzet államjogi helyzetének rendezésével egy időben - amelynek egyetlen méltó megoldása az ország föderatív alapon történő átszervezése - rendezzék a nemzetiségek helyzetét is. Javasolja többek között egy nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozását, a nemzetiségek arányszámuknak megfelelő képviseletének biztosítását, az államhatalmi és a végrehajtó szervek mellett nemzetiségi szervek (a Nemzetgyűlés és az SZNT keretében Nemzetiségi Bizottság, a kormány mellett Nemzetiségi Titkárság s a Megbízottak Testülete keretében Nemzetiségi Megbízotti Hivatal) létrehozását, az 1960 előtti közigazgatási rendezéshez való visszatérést és a járáshatároknak az etnikai határokhoz igazítását, a Szlovák Szakszervezeti Tanácsban és a CSISZ Szlovákiai KB-ban nemzetiségi osztály létesítését, a magyar oktatásügy autonómiájának biztosítását, a magyarok arányszámuknak megfelelő felvételét a főiskolákra, a magyarországi továbbtanulás lehetővé tételét, valamint az 1945 után hozott magyarellenes diszkriminatív jogszabályok felülvizsgálását. A KB egyúttal felkéri az SZLKP KB-t, hogy hívja vissza tisztségéből Dénes Ferencet, az Új Szó főszerkesztőjét, mert „dogmatikus magatartása miatt főszerkesztőként és az SZNT képviselőjeként is elveszítette a csehszlovákiai magyar dolgozók bizalmát”.

1 … 61 62 63 64 65 … 108
108 találat