Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 3 4 5 6 7 12
343 találat

1968. június 12. : A csehországi Kolodějben megtartja első ülését a föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság Samo Falťan szlovák történész vezette nemzetiségi albizottsága, amelynek feladata a nemzetiségek helyzetének rendezéséről szóló alkotmánytörvény tervezetének előkészítése. Az ülésről kiadott állásfoglalás szerint az albizottság javasolja a magyarokra és németekre vonatkozó vagyonelkobzó törvények felülvizsgálását, a vegyesen lakott területeken pedig a két- vagy többnyelvűség elvének érvényesülését, elutasítja ugyanakkor a magyar többségű járások visszaállítását, a nemzetiségek nemzeti szubjektumként való elismerését, a nemzeteket megillető államhatalmi szerveik létrehozásának lehetőségét, valamint a társadalmi szervezetek nemzetiségi alapon történő létrehozását. Az albizottság szerint a nemzeti kisebbségek képviseletét választott képviselőik látnák el, az egyes képviseleti szervek mellett nemzetiségi bizottságok, a nemzeti kormányok mellett pedig nemzetiségi államtitkárságok jönnének létre.

1968. június 8-9. : A Csemadok KB dunaszerdahelyi ülésén a szövetség fennállása óta első ízben kerül sor lényeges személycserékre a csúcsvezetésben. Éles politikai vitát követő titkos választás eredményeként - miközben a választást megelőzően a KB pártcsoportjának szokásos előzetes megbeszéléseihez hasonlóan, Duray Miklós kezdeményezésére összehívják a pártonkívüliek külön gyűlését is, amelyen azok összeállítják saját jelöltlistájukat - leváltják tisztségéből a KB Elnökségének több vezető tisztségviselőjét, többek között Egri Viktort, Fábry Istvánt, Szabó Bélát, Kosztanko Antalt, Krivošík Istvánt, Krocsány Dezsőt, Mózsi Ferencet, Sziegl Ferencet, s új, jobbára reformpárti vezetőséget választanak. A Csemadok új elnöke Dobos László, főtitkára Szabó Rezső, titkára Varga János lesz; az elnöki tisztéről lemondott Lőrincz Gyulát díszelnökké választják. A 16 fősre bővített új Elnökségbe bekerül még Balázs Béla, Csanda Sándor, Csikmák Imre, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Mede István, Molnár János, Nagy Jenő, Pathó Károly, Szőke József, Tolvaj Bertalan és Újváry László. A Csemadokból az utóbbi húsz évben kizártak panaszának megvizsgálása céljából rehabilitációs bizottságot hoznak létre, döntenek a Matica slovenskával való kapcsolatfelvétel szükségességéről és a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakításának támogatásáról.

1968. május 24. : A különböző szakú tudományos dolgozók pozsonyi országos szemináriumának résztvevői határozatot fogadnak el a nemzetiségi kérdésről, amely javasolja, hogy hozzák létre a kisebbségek politikai képviseletének intézményes formáit, a nemzetiségi elv figyelembevételével alakítsák át a járások területét, s növeljék a járások hatáskörét, törvényesen biztosítsák a kisebbségi jogokat nemcsak az összefüggő nyelvterületen, hanem a szórványban élők számára is. A határozat egyben elutasítja az „államnyelv” bevezetésére irányuló követeléseket. A Pravda beszélgetést közöl Lőrincz Gyulával, s első szlovák lapként közli a Csemadoknak a nemzetiségi kérdés megoldására kidolgozott márciusi javaslatát. Lőrincz - a Csemadok berkeiben nagy felháborodást kiváltó - nyilatkozatában a márciusi javaslatok közül többet „túldimenzionáltnak” minősít, megkérdőjelezi többek között a járások átszervezésének szükségességét, s kijelenti, hogy a kétnyelvűség betartására is csupán a szlovákul nem beszélő idősebb nemzedék kedvéért van szükség.

1968. április : Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban és településein kezdetét veszi az ún. Matica-klubok szervezése. A klubok a sajtóhoz, a központi párt- és állami szervekhez eljuttatott beadványaikban nacionalista uszítással vádolják a Csemadokot és annak vezetőit.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeDévény / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / egyházak - evangélikus / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Okáli Daniel / irodalmi élet / tudományosság / Svoboda Ludvík / ifjúság / diszkrimináció / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / egyházak - görög katolikus / Kálvinista Szemle / Csehszlovák Írók Szövetsége / Varga János / Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottsága / Novotný Antonín / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / nyilvánosság - televízió / Kultúrny život / klubmozgalom / Dubček Alexander / Szlovák Tudományos Akadémia / Rácz Olivér / Laštovička Bohuslav / Šik Ota / Batsányi János Irodalmi Kör / Štúr Ľudovít / / Csikmák Imre / Beke Sándor / Nemzetiségi Titkárság / Magyar Intézet / Černík Oldřich / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Galán Géza / Kubicskó Irén / Németh István / Duka Zólyomi Árpád / Gáspár Tibor / Grendel Lajos / Colotka Peter / Dzúr Martin / Kriegel František / Pavel Josef / Hájek Jiří / Štrougal Lubomír / Smrkovský Josef / Gáfrik Michal / Smena / Predvoj / Kodály Zoltánné / Szőke József / gazdaság / lakosságcsere / Duray Miklós / Fábry Zoltán / kitelepítés / választások / közigazgatás / Varga Sándor / Mácza Mihály / Pozsony / egyházak / Kassa / Lőrincz Gyula / Szabó Rezső / Új Szó / Bratislava / Košice / Devín
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésDévény [Devín] / Galánta [Galanta] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Nolcsó [Nolčovo] / Pozsony [Bratislava]
Év1968
Rövid URL
ID231389
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1968. április 30. : A szlovák állami és pártvezetés tárgyalásokat folytat a Csemadok és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének vezetőivel a nemzetiségek által megfogalmazott elképzelések teljesítéséről (a Csemadokot a megbeszélésen Lőrincz Gyula, Szabó Rezső, Dobos László, Fábry István és Varga János képviseli). Megegyezésük szerint az állam föderatív átszervezését követően a szlovák nemzeti szervek a saját hatáskörükben fogják biztosítani a magyarok és az ukránok képviseletét, mégpedig úgy, hogy az SZLKP KB, az SZNT és a nemzeti bizottságok mellett nemzetiségi bizottságokat, az SZNT Elnöksége mellett pedig Nemzetiségi Titkárságot hoznak létre. A tanácskozásról kiadott közös közlemény szerint annak részvevői elvárják a sajtótól, a rádiótól és a televíziótól, hogy a nemzetiségi kérdéssel megfelelő tárgyismeret birtokában és szenvedélyektől mentesen foglalkozzon. A Matica slovenská az SZNT Elnökségéhez intézett beadványában a dél-szlovákiai helyzet megvizsgálására, az „államalkotó” szlovák nemzet jogainak érvényesítésére és a dél-szlovákiai szlovákok nemzeti érdekeinek védelmére szólítja fel a testületet.

1 3 4 5 6 7 12
343 találat