Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

2 találat

1992. október 10. : Ipolyságon tartja II. kongresszusát a Magyar Polgári Párt, amely a párt kormánytagságát pozitívan értékeli, hibának tartja ugyanakkor, hogy több esetben elzárkózó volt a lehetséges kisebbségi partnerekkel szemben, ezért a jövőre nézve szükségesnek minősíti a magyar koalícióval való szorosabb együttműködést. Módosítja a párt alapszabályát, élére 30 tagú Országos Választmányt, elnökévé ismét A. Nagy Lászlót, alelnökévé Tóth Károlyt, Tóth Jánost és Zoller Mihályt választja. Kolodějben a cseh és szlovák kormány képviselőinek az önállósuló két köztársaság közötti viszonyról folytatott tárgyalásán megegyezés születik a vámunióról, a pénzelosztásról és az államhatárokról, vitás marad azonban az állampolgárság kérdése. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem magyar nemzetiségű hallgatói megalakítják a Közgáz Klubot.

1968. június 12. : A csehországi Kolodějben megtartja első ülését a föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság Samo Falťan szlovák történész vezette nemzetiségi albizottsága, amelynek feladata a nemzetiségek helyzetének rendezéséről szóló alkotmánytörvény tervezetének előkészítése. Az ülésről kiadott állásfoglalás szerint az albizottság javasolja a magyarokra és németekre vonatkozó vagyonelkobzó törvények felülvizsgálását, a vegyesen lakott területeken pedig a két- vagy többnyelvűség elvének érvényesülését, elutasítja ugyanakkor a magyar többségű járások visszaállítását, a nemzetiségek nemzeti szubjektumként való elismerését, a nemzeteket megillető államhatalmi szerveik létrehozásának lehetőségét, valamint a társadalmi szervezetek nemzetiségi alapon történő létrehozását. Az albizottság szerint a nemzeti kisebbségek képviseletét választott képviselőik látnák el, az egyes képviseleti szervek mellett nemzetiségi bizottságok, a nemzeti kormányok mellett pedig nemzetiségi államtitkárságok jönnének létre.

2 találat