Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4 5 6 25
725 találat

1991. február 23. : Losoncon tartja alakuló közgyűlését a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség. Elnökévé Takács Andrást, alelnökévé Lovász Attilát, ügyvezető titkárává Péder Zsoltot választják. Prágában a Polgári Fórum rendkívüli közgyűlésén megegyezés születik a PF kettéválásáról, ill. a Polgári Demokrata Párt és a Polgári Mozgalom létrehozásáról. Budapesten megalakul a Pázmány Péter Alapítvány. Célja a Szlovákiában élő magyar származású és anyanyelvű, valamint a nem magyar származású, de a magyar nyelvet ismerő katolikus papnövendékek teológiai tanulmányainak biztosítása a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Egyetemen.

1991. február 20. : A Szövetségi Gyűlés a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló ún. kárpótlási törvényvitájában elutasítja a magyar képviselők által előterjesztett módosító javaslatokat, hogy a törvény hatálya ne álljon meg 1948. február 25-nél, ill. a német és magyar nemzetiségű személyektől elkobzott vagyon rendezését külön törvény szabályozza. Csupán a Batta István által előterjesztett indítványt sikerül elfogadtatni, miszerint a törvényből maradjon ki az 5/1945. sz. elnöki dekrétumra való hivatkozás, a szavazás során azonban a törvényjavaslat a Nemzetek Kamarája szlovák részében nem kapja meg a kellő számú szavazatot. A Csallóközi Városok és Falvak Társulása Václav Havel köztársasági elnökhöz, František Mikloško SZNT-elnökhöz és Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnökhöz intézett petíciójában követeli a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének azonnali leállítását, a csehszlovák-magyar államközi egyezmény érvénytelenítését és az építkezési terület rekultiválását. Az FMK kétnapos tárgyalásokat követően koalíciós egyezményt ír alá a NYEE-vel, a KDM-mel és a DP-vel, amely értelmében önálló politikai szubjektumként csatlakozik a szlovák kormánykoalícióhoz.

1991. február 19. : Miután a Dunaszerdahelyi járásban a nyelvtörvényre hivatkozva megkezdték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, Bauer Edit és Paulicky Péter képviselők az SZNT ülésén interpellációval fordulnak Ladislav Pittner belügyminiszterhez az ügyben. A szövetségi Külügyminisztérium nemzetiségi kerekasztalt szervez Prágában a csehszlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság helyzetéről. A szlovákiai magyar mozgalmakat Gémesi Károly, Gyurovszky László, A. Nagy László, Batta István, Miklós István és Végh László képviseli. Az FMK vezetése Prágában Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnök-helyettessel tárgyal a kárpótlási törvényről. Rychetský szerint az 1948 előtti kárpótlás ellentmondana a törvény filozófiájának, s a magyar kisebbség sérelmeit az SZNT-nek kellene orvosolnia.

1991. január : Varga Sándor irányításával - a Bibliotheca Hungarica létrehozására indult kezdeményezést is felvállalva - megalakul Pozsonyban a Nemzetiségi Dokumentációs Centrum. Céljai között szerepel a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos kutatások koordinálása, az alapvető dokumentumok és kutatási eredmények összegyűjtése, valamint a szlovákiai magyarság történetének kutatásához szükséges infrastruktúra létrehozása. A Csehszlovák Vöröskereszt Népegészség című egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata felveszi az Egészség címet.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBibliotheca Hungarica / Tőketerebes / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Csehszlovák Vöröskereszt / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / tudományosság / ifjúság / egészségügy / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Comenius Egyetem / (A) Hét / nyilvánosság - televízió / Népegészség / Pedagógiai Kar / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / alapítványok / Beke Sándor / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Tábortűz / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Pokrok – Haladás (Nagykürtös) / Püspöki Nagy Péter / Stúdió erté / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Magyar Diákszövetség / Dél-Zempléni Változások / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Ifi / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Rajczy László / Magyar Ifjúsági Szövetség 2. (MISZ) / Komáromi Jókai Színház / Magyar Ferenc / Bugár Béla / Novitzky Béla / Szlovák Televízió / Hont Kiadó / Szlovákia Kommunista Pártja – Demokratikus Baloldal Pártja / Jókai Alapítvány / Palóc / Bodzsár Gyula / Érdekes Újság / Partner Kiadó / Kalita Gábor / Tóthpál Gyula / Heti Ifi / Zempléni / D. Kovács József / D. Varga László / Oberhauser Viliam / Demokratikus Baloldal Pártja (DBP) / Szenczi Molnár Albert Alapítvány / Havasi Péter / Gömöri Hírnök / Zora Gemera – Gömöri Hajnal / Szpisák Ibolya / Egészség / Nemzetiségi Dokumentációs Centrum / gazdaság / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Sidó Zoltán / választások / Varga Sándor / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Új Szó / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Gabčíkovo / Bratislava / Nitra / Košice / Trebišov / Görcsös Mihály / Nyitra / Bős / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pálóc [Pavlovce nad Uhom] / Pozsony [Bratislava] / Tőketerebes [Trebišov]
Év1991
Rövid URL
ID235664
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1991. január 9. : A Szövetségi Gyűlés alkotmánylevélként elfogadja az Alapveto jogok és szabadságjogok chartáját. Az alkotmánylevelet beiktató alkotmánytörvény hatályon kívül helyezi a 144/1968. sz. nemzetiségi alkotmánytörvényt, s ez által az új jogszabály a csehszlovákiai kisebbségek helyzetét szabályozó legfőbb törvénnyé válik. Az alkotmánylevélnek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait tartalmazó 25. cikkelye szerint a kisebbségekhez tartozó polgároknak joguk van arra, hogy anyanyelvüket a hivatalos érintkezésben használhassák. Nem tartalmaz területi korlátozásokat, s így ellentétbe kerül a szlovák nyelvtörvény rendelkezéseivel. Az Ifi utódlapjaként megjelenik Pozsonyban a Heti Ifi című ifjúsági hetilap első száma. Kiadója a MISZ és a Magyar Diákszövetség, főszerkesztője D. Kovács József. A Dél-Zempléni Változások utódlapjaként megjelenik Tőketerebesen a Zempléni című járási hetilap első száma. Főszerkesztője D. Varga László.

1990. december : Megjelenik Pozsonyban a Népművelési Intézet Népművelés című folyóiratának, valamint a Kis Építo című gyermeklap utolsó száma. A Nemzeti Bizottságok utódlapjaként megjelenik Pozsonyban a szlovák kormány Közigazgatás című szakmai tanácsadó és módszertani folyóiratának első száma. Az Együttélés politikai mozgalom Együttélés Hírmondó címmel időszaki értesítő kiadásába kezd. Felelős szerkesztője Fuksz Sándor.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / Aranyosmarót / Budapest / Hernádcsány / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - izraelita / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Demokrata Párt (DP) / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / ifjúság / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Nemzeti Bizottságok / Kis Építő / díjak, kitüntetések / Népművelési Intézet (Központ) / Népművelés / Dobos László / (A) Hét / Szlovák Műszaki Főiskola / klubmozgalom / Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara / / Duba Gyula / alapítványok / Fónod Zoltán / Tábortűz / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Fuksz Sándor / Hunčík Péter / Magyar PEN Klub Pozsony / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Ifi / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Rajczy László / Göncz Árpád / Új Út / Brndiar Ivan / klubmozgalom - parlamenti klub / Márai Sándor Alapítvány / Liberális Internacionálé / Tamás András / Hont Kiadó / Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága / Bodrogközi és Ung-vidéki Városok és Falvak Szövetsége / Neumann János Klub / NKVD / Szlovák Nők Demokratikus Uniója / Živena / Miklós István / Szlovákia Kommunista Pártja – Demokratikus Baloldal Pártja / Együttélés Hírmondó / deportálás / Duray Miklós / nyelvhasználat / Duka Zólyomi Emese / közigazgatás / Léva / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Fülek / Losonc / Rozsnyó / Nagymegyer / Levice / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Rožňava / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Štúrovo / Hurbanovo / Bratislava / Nitra / Želiezovce / Šahy / Veľké Kapušany / Veľký Krtíš / Košice / Lučenec / Plešivec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Šaľa / Veľký Meder / Trebišov / Sládkovičovo / Senec / Fiľakovo / Nagysurány / Šurany / Vráble / Čaňa / Revúca / Zlaté Moravce / Nagyrőce / Nyitra / Ipolyság / Verebély / Párkány / Vágsellye / Dunaszerdahely / Gúta / Ógyalla / Pelsőc / Szenc / Nagykapos / Nagykürtös / Tornalja / Zseliz / Szepsi / Királyhelmec / Diószeg / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésAranyosmarót [Zlaté Moravce] / Diószeg [Sládkovičovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Galánta [Galanta] / Gúta [Kolárovo] / Hernádcsány [Čaňa] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagykürtös [Veľký Krtíš] / Nagymegyer [Veľký Meder] / Nagyrőce [Revúca] / Nagysurány [Šurany] / Nolcsó [Nolčovo] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Pelsőc [Plešivec] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Somorja [Šamorín] / Surányka [Šurianky] / Szenc [Senec] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tőketerebes [Trebišov] / Tornalja [Tornaľa] / Vágsellye [Šaľa] / Verebély [Vráble] / Zseliz [Želiezovce]
Év1990
Rövid URL
ID235619
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. december 12. : A Szövetségi Gyűlés csaknem fél éven át tartó egyeztetést követően elfogadja a 143/1968. sz. föderációs alkotmánytörvényt módosító s a tervek szerint a majdan elfogadandó új alkotmányok megszületéséig érvényben maradó ún. illetékességi alkotmánytörvényt. A föderáció és a tagköztársaságok hatáskörét újrafogalmazó jogszabály értelmében a nemzeti kisebbségeket és az etnikai csoportokat érintő alapvető jogalkotás a szövetségi törvényhozás hatáskörében marad. Királyhelmecen megalakul a Bodrogközi és Ung-vidéki Városok és Falvak Szövetsége nevű regionális társulás. A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karának magyar hallgatói megalakítják a Neumann János Klubot.

1990. december 4. : A szlovák kormány kijelöli az új államigazgatási szervekről rendelkező törvény által létrehozott körzeti hivatalok székhelyeit. Szlovákia 36 járásának és 2 járási jogú városának (Pozsony, Kassa) területe 121 körzetre oszlik. Dél-Szlovákia magyarlakta területein körzeti székhely lesz Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Szenc, Diószeg, Galánta, Vágsellye, Érsekújvár, Gúta, Ógyalla, Komárom, Nagysurány, Párkány, Verebély, Nyitra, Aranyosmarót, Léva, Zseliz, Ipolyság, Nagykürtös, Losonc, Fülek, Rimaszombat, Tornalja, Pelsőc, Nagyrőce, Rozsnyó, Szepsi, Hernádcsány, Tőketerebes, Királyhelmec és Nagykapos.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / Aranyosmarót / Hernádcsány / törvények, törvényhozás / Galánta / közigazgatás / Léva / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Fülek / Losonc / Rozsnyó / Nagymegyer / Levice / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Rožňava / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Štúrovo / Hurbanovo / Bratislava / Nitra / Želiezovce / Šahy / Veľké Kapušany / Veľký Krtíš / Košice / Lučenec / Plešivec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Šaľa / Veľký Meder / Trebišov / Sládkovičovo / Senec / Fiľakovo / Nagysurány / Šurany / Vráble / Čaňa / Revúca / Zlaté Moravce / Nagyrőce / Nyitra / Ipolyság / Verebély / Párkány / Vágsellye / Dunaszerdahely / Gúta / Ógyalla / Pelsőc / Szenc / Nagykapos / Nagykürtös / Tornalja / Zseliz / Szepsi / Királyhelmec / Diószeg
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésAranyosmarót [Zlaté Moravce] / Diószeg [Sládkovičovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Galánta [Galanta] / Gúta [Kolárovo] / Hernádcsány [Čaňa] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagykürtös [Veľký Krtíš] / Nagymegyer [Veľký Meder] / Nagyrőce [Revúca] / Nagysurány [Šurany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Pelsőc [Plešivec] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Somorja [Šamorín] / Surányka [Šurianky] / Szenc [Senec] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tőketerebes [Trebišov] / Tornalja [Tornaľa] / Vágsellye [Šaľa] / Verebély [Vráble] / Zseliz [Želiezovce]
Év1990
Rövid URL
ID235586
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. október 8. : Az MKDM és az Együttélés parlamenti képviselői, valamint Paulicky Péter, az SZLKP képviselője nyelvtörvényjavaslatot terjesztenek az SZNT Elnöksége elé. A tervezet értelmében a 10%-ot elérő nemzetiségi lakossal rendelkező térségekben a nemzetiségek a hivatalos érintkezés során szóban és írásban egyaránt használhatnák anyanyelvüket csakúgy, mint az önkormányzatok, valamint a társadalmi és kulturális szervezetek. Első ülését tartja a szlovák kormány szeptember végén kinevezett Nemzetiségi Tanácsa. A testület elnöke Ján Čarnogurský miniszterelnök-helyettes, magyar alelnöke Szőcs Ferenc (MKDM), másik két alelnöke ruszin-ukrán, ill. roma nemzetiségű. Tagjai közül 15 szlovák, 5 magyar, 4 ruszin-ukrán, 2 roma, 1 pedig német nemzetiségű; magyar tagjai: Bauer Edit, Dobos László (Együttélés), Kovács László, Mede Géza és Sándor Eleonóra (FMK). Az FMK parlamenti képviselői és Ügyvivői Testülete állásfoglalást adnak ki a nyelvtörvény kapcsán kialakult helyzetről, amelyben elítélik a Matica slovenská által szervezett október 5-i nacionalista tüntetést.

1 2 3 4 5 6 25
725 találat