A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1990. október 8. : Az MKDM és az Együttélés parlamenti képviselői, valamint Paulicky Péter, az SZLKP képviselője nyelvtörvényjavaslatot terjesztenek az SZNT Elnöksége elé. A tervezet értelmében a 10%-ot elérő nemzetiségi lakossal rendelkező térségekben a nemzetiségek a hivatalos érintkezés során szóban és írásban egyaránt használhatnák anyanyelvüket csakúgy, mint az önkormányzatok, valamint a társadalmi és kulturális szervezetek. Első ülését tartja a szlovák kormány szeptember végén kinevezett Nemzetiségi Tanácsa. A testület elnöke Ján Čarnogurský miniszterelnök-helyettes, magyar alelnöke Szőcs Ferenc (MKDM), másik két alelnöke ruszin-ukrán, ill. roma nemzetiségű. Tagjai közül 15 szlovák, 5 magyar, 4 ruszin-ukrán, 2 roma, 1 pedig német nemzetiségű; magyar tagjai: Bauer Edit, Dobos László (Együttélés), Kovács László, Mede Géza és Sándor Eleonóra (FMK). Az FMK parlamenti képviselői és Ügyvivői Testülete állásfoglalást adnak ki a nyelvtörvény kapcsán kialakult helyzetről, amelyben elítélik a Matica slovenská által szervezett október 5-i nacionalista tüntetést.