Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4 5 10
293 találat

1986. június 18. : Az SZNT Elnöksége kinevezi az új szlovák kormányt. Miniszterelnök továbbra is Peter Colotka, tagja többek között Július Hanus első miniszterelnök-helyettes, Július Varga mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Štefan Lazar belügyminiszter, Ľudovít Kilár oktatásügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, valamint Nagy Kázmér munkaügyi és népjóléti miniszter. (A kormány magyar miniszterhelyettesei: Somogyi László kereskedelmi és Czafik József belügyminiszter-helyettes.) Rátkai Ferenc magyar művelődési miniszterhelyettes a pozsonyi magyar főkonzulátuson a magyar-csehszlovák kulturális kapcsolatok fejlesztésében szerzett érdemeikért a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést adja át többek között Rácz Olivér író, műfordítónak és Turczel Lajos irodalomtörténésznek, a Szocialista Kultúráért kitüntetést Csanda Sándor irodalomtörténésznek.

1986. május 23-24. : Választásokat tartanak a Szövetségi Gyűlésbe, a Cseh Nemzeti Tanácsba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba. A hivatalos végeredmény szerint a választásokon a választópolgárok 99,4%-a vesz részt, akik 99,9%-a megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A Szövetségi Gyűlés 200 tagú Népi Kamarájában 7 (többek között Fekete József üzemigazgató és Újlaky Géza agronómus), a 150 tagú Nemzetek Kamarájában 11 (többek között Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, Csémi József efsz-elnök, Vitéz Erika pedagógus és Nemcsko Ilona munkásnő), a 150 tagú SZNT-ben 18 (többek között Krocsány Dezső, az SZNT alelnöke, Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Front titkára, Nagy Kázmér miniszter, Fábry István, az SZLKP KB tagja, Filler Gyula, az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottság elnöke, Horváth István és Pócs József efsz-elnök, Mazán László és Sárközy Gizella munkás, valamint Kusý Eszter pedagógus) magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Az SZNT-ben az SZLKP-nak 103, a Szlovák Megújhodás Pártjának és a Szabadságpártnak 7-7 képviselője van, 33 tagja pártonkívüli. A szlovákiai nemzeti bizottságok 61130 tagja közül 7910 a magyar nemzetiségű, az összes képviselő 12,9%-a.

1982. április : A Magyar Füzetek könyvsorozatában, Szlovákiai jelentés címmel - Borsody István pittsburghi nyugalmazott egyetemi tanár előszavával - megjelenik Párizsban a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága A magyar kisebbség állapotáról című monográfiája. A bizottság munkaközösségének széles körű összefogással készült dokumentuma részletesen ismerteti a csehszlovákiai magyarság történelmét, jogállását, települési és demográfiai viszonyait, gazdasági helyzetét, társadalmi rétegződését, iskola- és művelődésügyét, egyházai helyzetét, egyesületi és politikai életét, valamint az anyanyelvének használatát korlátozó rendelkezéseket.

1981 folyamán : Befejeződik az atomerőmű építése miatt felszámolásra ítélt Mohi lakosságának 1979 óta zajló kitelepítése. A mohiak túlnyomó többségét a közeli Lévára költöztetik. Csanda Sándort a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának titkári tisztségében Duba Gyula, Várady Bélát a kassai Thália Színpad művészeti vezetői tisztségében Lengyel Ferenc váltja fel. Pozsonyban, a Madách Könyv- és Lapkiadónál megjelenik Grendel Lajos Éleslövészet című kisregénye, a csehszlovákiai magyar értelmiségi sorsproblémáit bemutató regénytrilógiájának első kötete. Az eredeti alkotásért odaítélt Madách Imre Irodalmi Díjat Zalabai Zsigmond irodalomkritikus, a műfordításért odaítélt díjat Tóth Elemér költő kapja.

1981. június 18. : Az SZNT alakuló ülésén a testület elnökévé ismét Viliam Šalgovičot, magyar alelnökévé újból Benyó Mátét választják, aki továbbra is a Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottság elnöke marad. Az SZNT 21 tagú Elnökségében helyet kap Ligárt Béla, a 16 tagú Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottságban Tóth Tihamér és Pócs József. Az SZNT Elnöksége kinevezi az új szlovák kormányt. Miniszterelnök továbbra is Peter Colotka, tagjai többek között Július Hanus és Ján Gregor miniszterelnökhelyettesek, Ján Janovic mezőgazdaság- és élelmezésügyi miniszter, Štefan Lazar belügyminiszter, Juraj Buša oktatásügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, valamint Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszter. (A kormány magyar miniszterhelyettesei: Németh Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint Somogyi László kereskedelmi miniszterhelyettes.)

1981. június 5-6. : Választásokat tartanak a Szövetségi Gyűlésbe, a Cseh Nemzeti Tanácsba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba. A hivatalos végeredmény szerint a választásokon a választópolgárok 99,7%-a vesz részt, akik 99,9%-a megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A Szövetségi Gyűlés 200 tagú Népi Kamarájában 7 (többek között Fekete József vállalati igazgató), a 150 tagú Nemzetek Kamarájában 12 (többek között Mandli Imre, a Pozsonypüspöki Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, Csémi József efsz-elnök, Mrva Irén, Kondrčík Margit és Nemcsko Ilona munkásnők), a 150 tagú SZNT-ben 16 (többek között Benyó Máté, az SZNT alelnöke, Fábry István, az SZLKP KB tagja, Krocsány Dezső miniszter, Horváth István, Vajányi László és Pócs József efsz-elnökök, Ligárt Béla géplakatos és Tóth Tihamér technikus) magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Az SZNT-ben az SZLKP-nak 102, a Szlovák Megújhodás Pártjának és a Szabadságpártnak 7-7 képviselője van, 34 tagja pártonkívüli. A szlovákiai nemzeti bizottságok 61408 tagja közül 8115 a magyar nemzetiségű, az összes képviselő 13,2%-a.

1976. október : Miután a szlovák pártvezetés visszaadta Dobos László publikálási jogát, az Irodalmi Szemle részletet közöl a szerző Egy szál ingben című regényéből. A pártból történt kizárása óta Csehszlovákiában ez a szerző első publikációja. (Dobos trilógiájának a csehszlovákiai magyarság életét feldolgozó harmadik kötete a Madách Könyv- és Lapkiadónál még az év folyamán megjelenik.)

1976. október 22-23. : Választásokat tartanak a Szövetségi Gyűlésbe, a Cseh Nemzeti Tanácsba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba. A hivatalos végeredmény szerint a választásokon a választópolgárok 99,7%-a vesz részt, akik 99,9%-a megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A Szövetségi Gyűlés 200 tagú Népi Kamarájában 7 (többek között Lőrincz Gyula, a Csemadok KB elnöke és Fekete József vállalati igazgató), 150 tagú Nemzetek Kamarájában 12 (többek között Renczés Sándor és Csémi József efsz-elnökök, Mandli Imre, a Pozsony-püspöki Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, Kondrčík Margit munkásnő és Nemcsko Ilona varrónő), a 150 tagú SZNT-ben 16 (többek között Benyó Máté, a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság elnöke, Fábry István SZLKP KB-tag, Krocsány Dezső miniszter, Szulányi Mária programozó, Tóth Tihamér technikus, Ligárt Béla géplakatos, valamint Horváth István és Vajányi László efsz-elnökök) magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Az SZNT-ben az SZLKP-nak 101, a Szlovák Megújhodás Pártjának és a Szabadságpártnak 7-7 képviselője van, 35 tagja pártonkívüli. A szlovákiai nemzeti bizottságok 62 442 tagja közül 7945 a magyar nemzetiségű, az összes képviselő 12,7%-a.

1 2 3 4 5 10
293 találat