Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

3 találat

1990. február 9. : Az SZNT ülésén folytatódik a testület átalakítása: a lemondott vagy visszahívott képviselők - köztük Krocsány Dezső, Fábry István, Nagy Kázmér, Horváth István és Sárközy Gizella - helyére 42 új képviselőt kooptálnak. A NYEE, ill. az FMK képviseletében Grendel Lajos, A. Nagy László, Csekes Erika, Kovács László és Pirovits László, az SZLKP képviseletében Bauer Győző, a szlovák KDM képviseletében Hamerlik Rudolf, a Szabadságpárt képviseletében Csáky József jut parlamenti mandátumhoz. Zászlós Gábort megválasztják az SZNT alelnökévé, egyben a Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottság elnökévé. Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán, a Szövetségi Gyűlés képviselői egy - Jókai Mór Egyetem néven - Komáromban létrehozandó magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény alapítására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztenek elő. Az egyetem létrehozásának támogatására mintegy 22 ezer aláírás gyűlt össze. A Csemadok KB Elnöksége állásfoglalásban üdvözli az Együttélés politikai mozgalom szervezését, s támogatásáról biztosítja célkitűzéseit. Ugyanezen a napon az FMK Szóvivői Testülete a Nap hasábjain a nemzeti hovatartozás alapján történő politizálás ellen foglal állást. A Lipcsey Gyula vezette Csehszlovákiai Magyar Politikai Foglyok és Deportáltak Szövetsége a Nap hasábjain közzétett felhívásában rehabilitálásuk előmozdítása érdekében jelentkezésre szólítja fel az 1945 utáni koncepciós perek áldozatait és a jogtalanul vagy bírói ítélet nélkül deportáltakat. Első összejövetelüket tartják Esztergomban a Párkány és Esztergom közötti Mária Valéria híd újjáépítését kezdeményező szlovákiai és magyarországi csoportok. A cserkészélet újjászervezésének céljával megalakul Dunaszerdahelyen a Csehszlovákiai Magyar Cserkészszövetség előkészítő bizottsága.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkeigazságszolgáltatás / törvények, törvényhozás / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Szabadságpárt / Lipcsey Gyula / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Duna-híd (komáromi; párkányi-esztergomi Mária-Valéria / Krocsány Dezső / Grendel Lajos / Szövetségi Gyűlés / Horváth István / SZNT Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottsága / A. Nagy László / Nagy Kázmér / Sárközy Gizella / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Bauer Győző / Nap / Zászlós Gábor / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Együttélés / Hamerlik Rudolf / Csehszlovákiai Magyar Cserkészszövetség / Csehszlovákiai Magyar Politikai Foglyok és Deportáltak Szövetsége / Jókai Mór Egyetem / Csáky József / Csekes Erika / Pirovits László / Kovács László / Popély Gyula / deportálás / Duray Miklós / nyelvhasználat / Sidó Zoltán / Dunajská Streda / Štúrovo / Párkány / Dunaszerdahely / Magyarország / Esztergom
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Naprágy [Neporadza] / Párkány [Štúrovo]
Év1990
Rövid URL
ID235079
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1986. május 23-24. : Választásokat tartanak a Szövetségi Gyűlésbe, a Cseh Nemzeti Tanácsba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba. A hivatalos végeredmény szerint a választásokon a választópolgárok 99,4%-a vesz részt, akik 99,9%-a megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A Szövetségi Gyűlés 200 tagú Népi Kamarájában 7 (többek között Fekete József üzemigazgató és Újlaky Géza agronómus), a 150 tagú Nemzetek Kamarájában 11 (többek között Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, Csémi József efsz-elnök, Vitéz Erika pedagógus és Nemcsko Ilona munkásnő), a 150 tagú SZNT-ben 18 (többek között Krocsány Dezső, az SZNT alelnöke, Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Front titkára, Nagy Kázmér miniszter, Fábry István, az SZLKP KB tagja, Filler Gyula, az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottság elnöke, Horváth István és Pócs József efsz-elnök, Mazán László és Sárközy Gizella munkás, valamint Kusý Eszter pedagógus) magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Az SZNT-ben az SZLKP-nak 103, a Szlovák Megújhodás Pártjának és a Szabadságpártnak 7-7 képviselője van, 33 tagja pártonkívüli. A szlovákiai nemzeti bizottságok 61130 tagja közül 7910 a magyar nemzetiségű, az összes képviselő 12,9%-a.

3 találat