Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

27 találat

1986. június 18. : Az SZNT Elnöksége kinevezi az új szlovák kormányt. Miniszterelnök továbbra is Peter Colotka, tagja többek között Július Hanus első miniszterelnök-helyettes, Július Varga mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Štefan Lazar belügyminiszter, Ľudovít Kilár oktatásügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, valamint Nagy Kázmér munkaügyi és népjóléti miniszter. (A kormány magyar miniszterhelyettesei: Somogyi László kereskedelmi és Czafik József belügyminiszter-helyettes.) Rátkai Ferenc magyar művelődési miniszterhelyettes a pozsonyi magyar főkonzulátuson a magyar-csehszlovák kulturális kapcsolatok fejlesztésében szerzett érdemeikért a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést adja át többek között Rácz Olivér író, műfordítónak és Turczel Lajos irodalomtörténésznek, a Szocialista Kultúráért kitüntetést Csanda Sándor irodalomtörténésznek.

1982 folyamán : Pozsonyban, a Madách Könyv- és Lapkiadónál Szőke József összeállításában megjelenik A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiájának első kötete. (Az 1945-1985 közötti válogatásnak 1992-ig négy kötete jelenik meg.) Budapesten, az Akadémiai Kiadónál megjelenik Görömbei András A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980 című monográfiája. New York-ban Püski Sándor kiadójában megjelenik Püspöki Nagy Péter Nagy-morávia fekvésérol című tanulmánya, s ugyancsak New York-ban, angol fordításban is napvilágot lát Janics Kálmán A hontalanság évei című monográfiája. Az eredeti alkotásért odaítélt Madách Imre Irodalmi Díjat Duba Gyula, a műfordításért odaítélt díjat, valamint a Szlovák Írók Szövetségének Nemzetiségi Díját Rácz Olivér kapja. Az érsekújvári Járási Honismereti Múzeum Castrum Novum címmel kétnyelvű évkönyv kiadásába kezd.

1980. május : A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet madridi ülésszaka elé terjeszti a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó javaslatait, s kezdeményezi a nemzetközi kisebbségvédelem alapelveinek megfogalmazását és belefoglalását az ülésszak záróokmányába. A csehszlovákiai magyarság sérelmeit tartalmazó memorandumot terjeszt a madridi értekezleten résztvevő 35 ország kormánya elé a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya is.

1977. május 14-15. : Pozsonyban tartja XII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 514, taglétszáma 66 577), amely a minisztériumi irányítás öt évét, valamint a magyar kisebbség helyzetét egyaránt pozitívan értékeli. A közgyűlés vitájában ugyanakkor többen hiányolják az értelmiség bekapcsolódását a szövetség munkájába, foglalkoznak a magyar iskolák összevonásával, s újból felvetik a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának kérdését. A Csemadok KB elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, alelnökévé Rácz Olivért, vezető titkárává Varga Béla helyett György Istvánt választják, a titkári tisztségeket azonban egyelőre betöltetlenül hagyják; a 79 tagú új KB 14 fős Elnökségébe bekerül még Balázs Béla, Fábry István, Gyimesi György, Gyurcsik József, Krocsány Dezső, Kurucz Lujza, Mag Gyula, Mózsi Ferenc, Szilvássy József, Varga Béla és Varga János.

1972. április 15-16. : Pozsonyban tartja XI. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 530, taglétszáma 62 111), amely elítéli a szövetség 1968-1969-es tevékenységét, mindenekelőtt az 1968. március 12-i állásfoglalást, valamint az 1969. márciusi rendkívüli, X. közgyűlésen elfogadott programot és határozatokat, amelyeket egyben érvénytelennek nyilvánít. Új alapszabályt fogad el, amely a szervezet nevéből törli a „társadalmi” jelzőt, s hivatalos nevét ismét Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére változtatja. Az alapszabály szerint a szövetség legfőbb küldetése, hogy támogassa a CSKP és a szocialista állam politikáját, és segítsen annak megvalósításában, a CSKP marxista-leninista nemzetiségi politikájával összhangban segítségére legyen az állami szerveknek a magyar lakosság kulturális életének fejlesztésében, s tagjait az irányban vezesse, hogy vegyenek részt a fejlett szocialista társadalom építésében. A szövetség elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Varga Bélát, titkáraivá Varga Jánost és György Istvánt választják; a 80 tagú új KB 15 fős Elnökségében helyet kap még Balázs Béla, Esztergályos Gabriella, Fábry István, Kiss József, Krocsány Dezső, Kulcsár Tibor, Mag Gyula, Mózsi Ferenc, Papp Benjámin, Rácz Olivér és Szakáll László.

1971. október 13. : A szlovák kormány 343. sz. határozatával hatályon kívül helyezi a Nemzetiségi Tanács 1969. április 8-án jóváhagyott statútumát és ügyrendjét, valamint 1970. szeptember 30-án jóváhagyott összetételét. Az új összetételű Nemzetiségi Tanácsban a Nemzeti Frontból kizárt Csemadok, a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége és a Matica slovenská képviselői már nem kapnak helyet. A 27 tagú testület 14 tagja szlovák, 10 magyar és 3 ukrán nemzetiségű. Elnöke Július Hanus miniszterelnök-helyettes, titkára Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Titkárság júniusban kinevezett új vezetője; további magyar tagjai: Agócs Vilmos nagykürtösi járási párttitkár, Fehér Zdenka, a somorjai efsz dolgozója, Ferencz Dezső, a Nemzeti Front járási titkára, Krocsány Dezső miniszter, Lőrincz Gyula, az Új Szó főszerkesztője, Mag Gyula iskolaigazgató, Nyáry István, dunaszerdahelyi járási párttitkár, Rácz Olivér miniszterhelyettes és Varga Ernő, a komáromi járási nemzeti bizottság alelnöke.

1971. március 29. : A Csemadok KB ülésén megvitatják a szövetség 1968-1969. évi tevékenységéről készült jelentést, majd rámutatva a „válságos években” előfordult „hibákra” és „torzulásokra”, elfogadják a KB Elnökségének, valamint Dobos László elnöknek a lemondását, s felmentik a Központi Bizottság 25 és az Ellenőrző Bizottság 2 tagját. A leváltottak között van többek között Beke Sándor, Böszörményi János, Dráfi Mátyás, Janics Kálmán, Kardos István, Labancz István, Mácza Mihály, Nagy Jenő, Pölhös Imre, Szabó Rezső, Szirmák Imre, Szőke József, Takács András, Turczel Lajos, Újváry László, Varga Ervin és Varga Sándor. A Csemadok KB új elnökévé Fábry Istvánt választják, megerősítik tisztségében Varga Béla vezető titkárt és Varga János titkárt, a KB 13 tagú új Elnökségébe pedig rajtuk kívül beválasztják Csikmák Imrét, Fónod Zoltánt, Gáspár Tibort, Krocsány Dezsőt, Kulcsár Tibort, Mag Gyulát, Molnár Jánost, Rácz Olivért, Rados Pált és Tolvaj Bertalant. A KB határozatban szögezi le, hogy a szövetség továbbra is küzdelmet folytat a jobboldali opportunizmus, a nacionalista csökevények s minden olyan megnyilvánulás ellen, amely idegen a kommunista párt politikai irányvonalának szellemétől.

1970. április 28. : Az SZNT Elnöksége visszahívja tisztségéből a szlovák kormány több tagját, köztük Dobos László tárca nélküli minisztert. A tárca nélküli miniszteri poszt megszűnik, ugyanakkor az újonnan kinevezett Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszter személyében továbbra is van magyar nemzetiségű tagja a szlovák kormánynak. Az SZNT ülésén megfosztanak pozsonyi és prágai parlamenti mandátumától több képviselőt, köztük Alexander Dubčeket, majd a mandátumuktól megfosztott, ill. az „önként” lemondott képviselők helyére újakat kooptálnak az SZNT-be és a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába. A Nemzetek Kamarájában Retkes Lajos személyében újabb magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Szabó Rezsőt felmentik az SZNT alelnöki tisztsége és elnökségi tagsága alól, s a testület új magyar alelnökévé - az eredetileg javasolt, de a megbízást nem vállaló Rácz Olivér helyett - Fábry Istvánt választják; az új Elnökségben helyet kap Tomaskovics Károly is.

1969. február : A No melléklapjaként megjelenik Pozsonyban a Barátno című folyóirat első száma. Felelős szerkesztője Szarkáné Lévay Erzsébet.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkenyilvánosság - sajtó / oktatási intézmények - alap- és középiskola / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / ifjúság / Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ) / Szlovák Újságírók Szövetsége / Tolvaj Bertalan / Rácz Olivér / Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara / / Szarkáné Lévay Erzsébet / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Duka Zólyomi Árpád / Magyar Ifjúsági Szövetség 1. (MISZ) / Magyar Újságírók Szervezete / Dunaj – Duna / Dunaj / Kele Lajos / Barátnő / Mezőgazdaságban Dolgozó Falusi és Városi Fiatalok Szövetsége / Munkás Fiatalok Szövetsége / Szlovákiai Cserkészszövetség / Szlovákiai Főiskolások Szövetsége / Szlovákiai Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Társulása / Szlovákiai Úttörőszövetség / Középiskolások Szövetsége / Duray Miklós / nyelvhasználat / mezőgazdaság / közigazgatás / Varga Sándor / Pozsony / Kassa / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Szabó Rezső / Komárno / Bratislava / Košice
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésDunajánosháza [Jánovce] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nolcsó [Nolčovo] / Pozsony [Bratislava]
Év1969
Rövid URL
ID231782
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1968. április : Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban és településein kezdetét veszi az ún. Matica-klubok szervezése. A klubok a sajtóhoz, a központi párt- és állami szervekhez eljuttatott beadványaikban nacionalista uszítással vádolják a Csemadokot és annak vezetőit.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeDévény / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / egyházak - evangélikus / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Okáli Daniel / irodalmi élet / tudományosság / Svoboda Ludvík / ifjúság / diszkrimináció / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / egyházak - görög katolikus / Kálvinista Szemle / Csehszlovák Írók Szövetsége / Varga János / Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottsága / Novotný Antonín / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / nyilvánosság - televízió / Kultúrny život / klubmozgalom / Dubček Alexander / Szlovák Tudományos Akadémia / Rácz Olivér / Laštovička Bohuslav / Šik Ota / Batsányi János Irodalmi Kör / Štúr Ľudovít / / Csikmák Imre / Beke Sándor / Nemzetiségi Titkárság / Magyar Intézet / Černík Oldřich / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Galán Géza / Kubicskó Irén / Németh István / Duka Zólyomi Árpád / Gáspár Tibor / Grendel Lajos / Colotka Peter / Dzúr Martin / Kriegel František / Pavel Josef / Hájek Jiří / Štrougal Lubomír / Smrkovský Josef / Gáfrik Michal / Smena / Predvoj / Kodály Zoltánné / Szőke József / gazdaság / lakosságcsere / Duray Miklós / Fábry Zoltán / kitelepítés / választások / közigazgatás / Varga Sándor / Mácza Mihály / Pozsony / egyházak / Kassa / Lőrincz Gyula / Szabó Rezső / Új Szó / Bratislava / Košice / Devín
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésDévény [Devín] / Galánta [Galanta] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Nolcsó [Nolčovo] / Pozsony [Bratislava]
Év1968
Rövid URL
ID231389
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

27 találat