Kodály Zoltán Napok
A (cseh)szlovákiai magyar énekkarok három évente megrendezett országos seregszemléje és minősítő versenye (Galánta, 1969). A Csemadok szervezésében valósul meg. Több évtizede fontos szerepet játszik a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szervezésében, népszerűsítésében Szl.-ban és külföldön egyaránt. A fesztiválokon több mint húsz hazai kórus vesz részt, a...megnyit →
A (cseh)szlovákiai magyar énekkarok három évente megrendezett országos seregszemléje és minősítő versenye (Galánta, 1969). A Csemadok szervezésében valósul meg. Több évtizede fontos szerepet játszik a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szervezésében, népszerűsítésében Szl.-ban és külföldön egyaránt. A fesztiválokon több mint húsz hazai kórus vesz részt, a...megnyit →
Részletek
Kodály Zoltán Napok (FI)
A (cseh)szlovákiai magyar énekkarok három évente megrendezett országos seregszemléje és minősítő versenye (Galánta, 1969). A Csemadok szervezésében valósul meg. Több évtizede fontos szerepet játszik a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szervezésében, népszerűsítésében Szl.-ban és külföldön egyaránt. A fesztiválokon több mint húsz hazai kórus vesz részt, a legjobb énekkarok szakmai minősítést kapnak.
Kőhídgyarmat (Kamenný Most)
Részletek
Kohidgyarmat − templom (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, a Párizs-patak torkolatánál, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1502, ebből 1479 (98,5%) magyar, 12 (0,8%) szlovák; [2011] – 1034, ebből 875 (84,6%) magyar, 121 (11,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 922 (89,2%) magyar, 72 (7,0%) szlovák. V: [2011] – 925 r. k., 25 ref., 6 ev. – R. k. (Szt. Móric-) temploma 1746-ban barokk stílusban épült. A község belterületén korai és középső bronzkori urnasírokat tártak fel. Az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike.
Kőkeszi (Kamenné Kosihy)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 252, ebből 200 (79,4%) magyar, 37 (14,7%) szlovák; [2011] – 354, ebből 241 (68,1%) magyar, 108 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 281 (79,4%) magyar, 69 (19,5%)...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 252, ebből 200 (79,4%) magyar, 37 (14,7%) szlovák; [2011] – 354, ebből 241 (68,1%) magyar, 108 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 281 (79,4%) magyar, 69 (19,5%)...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 252, ebből 200 (79,4%) magyar, 37 (14,7%) szlovák; [2011] – 354, ebből 241 (68,1%) magyar, 108 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 281 (79,4%) magyar, 69 (19,5%) szlovák. V: [2011] – 336 r. k., 3 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. Márton-) temploma 1824-ben klasszicista stílusban épült.
Kolár Péter
(* 1947. febr. 3. Kassa - † 2017. márc. 30. Kassa) Színházigazgató, közösségszervező, tanár. 1966-ban érettségizett a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola hallgatója lett. 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki és tanári oklevelet. Ezt követően Kassán tervezőmérnök,...megnyit →
(* 1947. febr. 3. Kassa - † 2017. márc. 30. Kassa) Színházigazgató, közösségszervező, tanár. 1966-ban érettségizett a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola hallgatója lett. 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki és tanári oklevelet. Ezt követően Kassán tervezőmérnök,...megnyit →
Részletek
Kolár Péter (TSZA)
(* 1947. febr. 3. Kassa – † 2017. márc. 30. Kassa) Színházigazgató, közösségszervező, tanár. 1966-ban érettségizett a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola hallgatója lett. 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki és tanári oklevelet. Ezt követően Kassán tervezőmérnök, majd középiskolai tanár, 1980–1990 között a Csemadok Kassa-vidéki, ill. Kassa-városi titkára. 1990. márc. 1-jével átvette a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának vezetését, mely 1990. júl. 1-jével az ő irányítása alatt vált önállóvá Kassai Thália Színház néven. 1996-ban leváltották a színház éléről, ahová 1999-ben került vissza, és 2011-ig volt igazgató. Közben a Csemadok Országos Választmányának az elnöke volt. – Díjak, elismerések: A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, 2010; Julianus-díj, 2009; a Magyar Köztársaság elnökének aranyérme, 1999; Magyar színházak XXII. Országos Fesztiválja, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma életpályadíja, Kisvárda, 2010; Magyar Művészeti Akadémia aranyérme, 2009; Kassa Megye Önkormányzatának díja, 2006; Kassa Főpolgármesterének díja, 2007; Pro Probitate – Helytállásért díj (2016). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Kolbenheyer Tibor
(* 1917. szept. 12. Rimaszombat – † 1993. márc. 9. Kassa) Geofizikus, asztrofizikus, egyetemi tanár, az MTA tiszteleti tagja (1979). A középiskolát Losoncon végezte el. 1935-től 1938-ig a prágai Károly Egyetemen, majd 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult fizikát, csillagászatot és matematikát. Tanulmányait...megnyit →
(* 1917. szept. 12. Rimaszombat – † 1993. márc. 9. Kassa) Geofizikus, asztrofizikus, egyetemi tanár, az MTA tiszteleti tagja (1979). A középiskolát Losoncon végezte el. 1935-től 1938-ig a prágai Károly Egyetemen, majd 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult fizikát, csillagászatot és matematikát. Tanulmányait...megnyit →
Részletek
(* 1917. szept. 12. Rimaszombat – † 1993. márc. 9. Kassa) Geofizikus, asztrofizikus, egyetemi tanár, az MTA tiszteleti tagja (1979). A középiskolát Losoncon végezte el. 1935-től 1938-ig a prágai Károly Egyetemen, majd 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult fizikát, csillagászatot és matematikát. Tanulmányait 1940-ben fejezte be, doktori oklevelét 1941-ben szerezte meg. 1941-től 1942-ig, majd 1944-től 1947-ig a Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa volt, ezzel párhuzamosan, 1942 és 1945 között a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) gravitációs méréseket végző kaposvári csoportjában tevékenykedett geofizikusként. 1947-ben visszatért Csehszl.-ba és 1951-ig a pozsonyi Szlovák Földtani Intézetben dolgozott, majd 1951–1952-ben az Érckutató Intézet munkatársa volt. 1952-től geofizikai előadásokat tartott a pozsonyi Comenius Egyetemen, valamint részt vett a Kassai Műszaki Egyetem alapítása körüli szervezőmunkában. Az 1953/1954-es tanévben a műegyetem dékáni, 1955-től 1963-ig rektori tisztét töltötte be. Ezzel párhuzamosan 1953-ban Pozsonyban megalapította a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Kutatóintézetét, amelynek munkáját 1962-ig igazgatóként irányította. 1966-tól a szintén kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem elméleti fizikai és geofizikai tanszékének professzora volt, 1969–1972 között pedig a tanintézet dékáni feladatait is ellátta. Tudományos pályafutása elején az asztrofizika vonzotta, doktori disszertációját a galaktikus csillaghalmazok egyensúlyi állapotáról írta, emellett a kisbolygók és üstökösök dinamikájával foglalkozott. Az 1940-es évek végétől kutatásai kizárólag geofizikai kérdésekre irányultak, főként a gravitációs anomáliákatvizsgálta és kiterjedt graviméteres kutatásokat végzett D-Szl.-ban. Gravitációs kutatásait geoelektromos vizsgálati módszerekkel ötvözve sikerrel kutatott fel a föld mélyében rejlő, hasznosítható nyersanyagkészleteket, egyebek mellett a nevéhez fűződik a patakalji magnezittelep feltárása is. Elméleti munkássága, a két- és háromdimenziós mágneses terek viselkedésére, dinamikájára vonatkozó számításai szintén jelentősek. A Csehszlovák Tudományos Akadémiának 1972-ben letta rendes tagja. Az MTA 1979-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Több mint 60 tudományos dolgozatot publikált cseh, szlovák, magyarországi és más külföldi szaklapokban. – Fm: A galaktikai csillagfelhők és halmazok egyensúlyáról (1941); Az üstökösökről (1942); A tejútrendszer dinamikája (1942) ; Csillagászat az atom korszakában (Kulin Györggyel, 1946).
Kollár József
Részletek
Kollar Jozsef (FI)
(* 1919. márc. 12. Pozsony) Pozsonyban végezte az iskoláit. Miután a kereskedelmi akadémián leérettségizett, tényleges katonai szolgálatra kellett bevonulnia. Leszerelése után hosszú éveken keresztül a külkereskedelemben dolgozott. 1958-ban került az Új Szóhoz, ahol a sportrovatot szerkesztette.
Koller Gyula
(* 1921. ápr. 1. Pozsonypüspöki, † 2015. nov. 26. Nádszeg) Egyházi szakíró, r. k. pap, szerkesztő. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Komáromban és Esztergomban végezte (1941). Ezután az esztergomi, majd a pozsonyi hittudományi főiskolán tanult. 1946-ban szentelték pappá. 1946–1950-ben segédlelkész, 1950–2000-ben egyebek közt Somorja, Vajka, Boldogfa, Pozsonypüspöki...megnyit →
(* 1921. ápr. 1. Pozsonypüspöki, † 2015. nov. 26. Nádszeg) Egyházi szakíró, r. k. pap, szerkesztő. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Komáromban és Esztergomban végezte (1941). Ezután az esztergomi, majd a pozsonyi hittudományi főiskolán tanult. 1946-ban szentelték pappá. 1946–1950-ben segédlelkész, 1950–2000-ben egyebek közt Somorja, Vajka, Boldogfa, Pozsonypüspöki...megnyit →
Részletek
Koller Gyula (RE)
(* 1921. ápr. 1. Pozsonypüspöki, † 2015. nov. 26. Nádszeg) Egyházi szakíró, r. k. pap, szerkesztő. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Komáromban és Esztergomban végezte (1941). Ezután az esztergomi, majd a pozsonyi hittudományi főiskolán tanult. 1946-ban szentelték pappá. 1946–1950-ben segédlelkész, 1950–2000-ben egyebek közt Somorja, Vajka, Boldogfa, Pozsonypüspöki stb. plébánosa. A Glória magyar egyházi könyvkiadó egyik alapítója, 1990–2000-ben a Remény c. katolikus hetilap főszerkesztője. Az 1948–1949-ben magyarságmentő ténykedése miatt több hónapot vizsgálati fogságban töltött. Vallásos tárgyú cikkeket, imakönyveket, hittankönyveket is publikált. 2001-ben a Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével, 2007-ben Fraknói Vilmos-díjjal tüntették ki. – Fm. Magvetők életútja (életrajzok, 2002); Napi üzenet I–II. (igemagyarázatok, Weibl Lipóttal, 2003, 2004).
Kolon; Kolony (Kolíňany)
Részletek
Kolon – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Zsibrice-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 923, ebből 737 (79,8%) magyar, 169 (18,3%) szlovák; [2011] – 1570, ebből 780 (49,7%) magyar, 678 (43,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 817 (52,0%) magyar, 641 (40,8%) szlovák. V: [2011] – 1378 r. k., 20 ev., 2 gör. kat., 1 ref. – A 12. sz.-ban épült román kori r. k. (Szt. István-) templomát 1659-ben és 1737-ben barokkosították, 1933-ban átépítették; palóc tájháza 1970-ben létesült. A közeli Pilis-hegyen mészkövet bányásztak, s lakói még a 20. sz.-ban is ismert mészégetők és mészkereskedők voltak. A Zoboralja falvai közül itt készítették a legnevesebb csipkét és hímzéses fejkendőt. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Putz Éva: A kolonyi lagzi (1943); Sándor Anna: Kolon egyháztörténeti, néprajzi és nyelvi jellegzetességei (1998); Sándor János: Kolon. Egy falu a Zoboralján (2004).
Kolon – r. k. templom és a kálvária (TK)Kolozsnéma (Klížska Nemá)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna bal partján, Komáromtól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 968, ebből 841 (86,9%) magyar, 20 (2,1%) szlovák; [2011] – 520, ebből 482 (92,7%) magyar, 31 (6,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 489 (94,0%) magyar, 24 (4,6%) szlovák. V: [2011] – 288 r. k., 103 ref., 4 ev., 2 gör. kat. – Ref. temploma 12. sz.-i román kori alapokon a 19. sz. első felében, r. k. (Szt. Őrzőangyalok) temploma 1884-ben épült.
Kolta (Kolta)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1678, ebből 789 (47,0%) szlovák, 780 (46,5%) magyar; [2011] – 1407, ebből 1357 (96,4%) szlovák, 19 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1338 (95,1%) szlovák, 27 (1,9%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1678, ebből 789 (47,0%) szlovák, 780 (46,5%) magyar; [2011] – 1407, ebből 1357 (96,4%) szlovák, 19 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1338 (95,1%) szlovák, 27 (1,9%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1678, ebből 789 (47,0%) szlovák, 780 (46,5%) magyar; [2011] – 1407, ebből 1357 (96,4%) szlovák, 19 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1338 (95,1%) szlovák, 27 (1,9%) magyar. V: [2011] – 1227 r. k., 5 ev., 2 ref, 1 gör. kat. – A 17–18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében magát még felerészt magyarnak valló kétnyelvű lakossága, akik mellé a második vh. utáni belső telepítések során újabb szlovák családokat telepítettek, a sz. második felére szlovákká vált. Késő barokk r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) temploma a 18. sz. második felében, neoklasszicista kastélya 1872-ben, neogótikus kastélya a 19. sz. végén épült.
Komaróc (Komárovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, az Ida-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 454, ebből 424 (93,4%) magyar, 29 (6,4%) szlovák; [2011] – 390, ebből 267 (68,5%) magyar, 109 (27,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324 (83,1%) magyar, 50 (12,8%) szlovák....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, az Ida-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 454, ebből 424 (93,4%) magyar, 29 (6,4%) szlovák; [2011] – 390, ebből 267 (68,5%) magyar, 109 (27,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324 (83,1%) magyar, 50 (12,8%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, az Ida-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 454, ebből 424 (93,4%) magyar, 29 (6,4%) szlovák; [2011] – 390, ebből 267 (68,5%) magyar, 109 (27,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324 (83,1%) magyar, 50 (12,8%) szlovák. V: [2011] – 167 ref., 163 r. k., 39 gör. kat., 3 ev. – Ref. temploma a 19. sz. elején klasszicista, r. k. temploma 1928-ban szecessziós stílusban épült.
Komárom (Komárno)
Részletek
Komárom − Klapka György szobra (FI)
Város és járási székhely a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i csúcsában, a Duna bal partján, a Vág folyó torkolatánál, Érsekújvártól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 17 715, ebből 13 584 (76,7%) magyar, 2411 (13,6%) szlovák, 729 (4,1%) német, 128 (0,7%) zsidó; [2011] – 34 349, ebből 18 506 (53,9%) magyar, 11 509 (33,5%) szlovák, 247 (0,7%) cseh és morva, 141 (0,4%) roma, 21 (0,06%) német, 7 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 080 (58,5%) magyar, 9883 (28,8%) szlovák, 213 (0,6%) cseh, 139 (0,4%) roma, 19 (0,1%) német. V: [2011] – 15 192 r. k., 4066 ref., 954 ev., 213 gör. kat., 172 metodista, 128 jehovista, 68 gör. kel., 40 izr. – Egykori virágzó kereskedőváros, a 17–18. sz.-ban Mo. gabona-, fa- és halkereskedelmének központja volt. 1265-től városi, 1745-től szabad királyi városi, 1876-tól törvényhatósági jogú városi ranggal rendelkezett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. Az államalapítás korától 1922-ig Komárom, majd 1938–45 között, amikor ismét Mo.-hoz tartozott, Komárom-Pozsony vármegye székhelye volt. A Duna jobb partján fekvő, s a trianoni békeszerződést követően Mo.-nál maradt elővárosa, az 1896-ban ~hoz csatolt Újszőny, előbb Komáromújváros, majd 1924-től ~ néven önálló várossá alakult. A Duna bal parti ~ 1938 okt.-ében az első bécsi döntést megelőző csehszlovák–magyar határtárgyalások (komáromi tárgyalások) színhelye volt. Népességének mintegy egynyolcadát kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. – A honfoglalás után vízivárként épült, a 16–17. sz.-ban átépített, majd a 19. sz. elején a várost is magában foglaló erődítményrendszerré átalakított vára védműveinek nagy részét mára lebontották, műemlékként a Nádor-vonal mellett a Pozsonyi-kapu és a VI. Bástya maradt meg. A város további jelentősebb műemlékei az 1715-ben állított barokk Szentháromság szobor, a 13. sz.-i alapokon 1745-ben emelt barokk stílusú r. k. (Szt. András-) templom, az ugyancsak 1754-ben épült késő barokk ortodox (ún. szerb) templom, az 1769-ben épült késő barokk r. k., ún. katonatemplom (2001 óta a Limes Galéria székhelye), a 18. sz. második felében késő barokk stílusban emelt, majd 1813-ban klasszicista stílusban átépített régi városháza, a 18. sz. első felében épült barokk r. k. Szt. Anna-kápolna, az 1788-ban emelt copf stílusú ref. templom (Szl. legnagyobb ref. temploma), az 1848-ban épült klasszicista r. k. (Szt. Rozália-) templom, a 19. sz. elején épült klasszicista Zichy-palota, az 1860–63 között emelt neogótikus Tiszti Kaszinó, az 1875-ben emelt neoreneszánsz Városháza, a múzeum 1913-ban emelt historizáló stílusú épülete és az 1936–37-ben épült zsinagóga. Klapka György tábornok 1896-ban emelt szobrát (Róna József alkotása) és a ~i születésű Jókai Mór 1937-ben emelt szobrát (Berecz Gyula alkotása) 1946-ban egyaránt ledöntötték; előbbit 1965-ben a vár melletti ligetben állították fel újra, s csak 1991-ben kerülhetett vissza eredeti helyére, a város főterére, utóbbit már 1952-ben visszahelyezték a múzeum udvarára. Szt. István király lovas szobrát 2009-ben állították. ~ legjelentősebb régészeti lelőhelye a hajógyár területén 1979–89 között feltárt 153 síros késő avar kori temető. – A város a szlovákiai magyarság egyik szellemi és kulturális központja, számos magyar kisebbségi intézmény székhelye, politikai és kulturális rendezvény helyszíne. 1920-ban itt jött létre az Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt, a két vh. között ~ volt a szlovákiai ref. egyház Dunáninneni egyházkerületének központja, az 1921-ben alapított Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület, az 1925-ben alapított Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és az 1928-ban létrehozott Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetségének székhelye, s felszámolásáig (1945) itt működött az 1911-ben alaókai Egyesület. A magyar r. k. papság által 1924-ben alapított Katolikus Nagybizottság itt hozta létre a leendő r. k. lelkészek oktatását biztosító Katolikus Magyar Kisszemináriumot és a Katolikus Magyar Internátust, a Mariánumot, s 1935–42 között itt működött a ref. egyház tanítóképző intézete is. 1952-ben ~ban jött létre az első állandó szlovákiai magyar színház, a Magyar Területi Színház (1990-től Komáromi Jókai Színház), 1997 óta itt működik a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja, 1964 óta itt rendezik meg a műkedvelő színjátszó együttesek és irodalmi színpadok országos seregszemléjét, a Jókai Napokat, 1986 óta a Lehár Napokat, 1991 óta a Selye János Napokat, 1992 óta pedig a két ~ közös rendezvényeként a Komáromi Napokat. Egy magyar püspökség létrehozásának előmozdítása céljából 1990 óta pünkösd vasárnapján évente megtartják a ~i Imanapot. Az 1886-ban alapított, s 1949-ben a Duna Menti Múzeum megnevezést kapott múzeuma 2002–2007 között a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma nevet viselte. 1993 óta ~ a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége székhelye, amely 1996 óta megrendezi a városban a Komáromi Pedagógiai Napokat. – Jelentősebb lapjai a két vh. között a Komáromi Lapok, A Reggel, Barázda, a Tábortűz, a Szivárvány, a Katholikus Értesítő, a Szűz Mária Virágos Kertje, a Kis Tükör, a Magyar Vasárnap, a Magyar Tanító és a Nemzeti Kultúra voltak. Az 1950-es években Za lepší život – A Jobb Életért, az 1960-as évektől pedig Hangunk és Dunatáj címmel jelentek meg járási hetilapjai. A Dunatáj mellett jelenlegi jelentősebb lapjai a Komáromi Lapok (1991-től) c. önkormányzati hetilap, a Delta (2003) c. járási hetilap és az Atelier (1998) c. művészeti folyóirat. – A jezsuiták által 1649-ben alapított, majd 1802-től a bencések által irányított gimnáziumát a csehszlovák hatóságok ugyan 1945-ben felszámolták, de 1950-ben itt nyílhatott meg a második vh. utáni Csehszl. első magyar tanítási nyelvű gimnáziuma (1995-től Selye János Gimnázium). 1952–1959 között magyar tanítási nyelvű óvónőképző pedagógiai gimnáziuma is működött. A 21. sz. elején az állami gimnázium mellett magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi gimnáziummal (Marianum, alapítva 2000-ben), vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű ipari középiskolával, mezőgazdasági középiskolával, gépészeti szaktanintézettel, összevont kereskedelmi és szolgáltatási középiskolával, szakmunkásképző intézettel, valamint három állami és egy r. k. egyházi magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1992-ben jött létre a magyarországi főiskolák levelező tagozatos képzését biztosító Komáromi Városi Egyetem, 1994-ben alakult meg a ref. lelkészképző Calvin János Teológiai Akadémia (1990-ben eredetileg katechetikai szemináriumként jött létre), 2004-ben pedig a magyar nyelvű Selye János Egyetem. – Jelentős vízisport és idegenforgalmi központ, termálfürdője ízületi és reumás betegségek gyógyítására is alkalmas. Folyami hajókikötő, vasúti és közúti csomópont, ill. határátkelőhely Mo. felé. Meghatározó ipari létesítménye az 1898-ban alapított hajógyár, ezenkívül jelentékeny cipő-, élelmiszer-, nyomda-, gép- és bőriparral rendelkezik. A várostól É-ra fekvő Apályi-sziget 1954 óta 22 ha területen természetvédelmi terület (vízimadarak fészkelőhelye). – 1979-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Örsújfalut. – Ir. Kecskés László: Komáromi mesterségek (1974); Kecskés László: Komárom, az erődök városa (1984); Mácza Mihály: Történeti séták a városban (1992); Szénássy Zoltán: Rév-Komárom (1998); Szénássy Zoltán: Komáromi krónikás (2003).
Komárom – Európa Udvar (GJ)
Komárom − Ferdinánd-kapu (MÁ)
Komárom − Szt. Rozália-teplom (SzL)
Komárom − Tiszti Pavilon (SJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Jókai Mór szobra (GJ)
Komáromcsehi; Csehi (Čechy)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 568, ebből 359 (63,2%) magyar, 207 (36,4%) szlovák; [2011] – 299, ebből 278 (93,0%) szlovák, 13 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,0%) szlovák, 11 (3,7%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 568, ebből 359 (63,2%) magyar, 207 (36,4%) szlovák; [2011] – 299, ebből 278 (93,0%) szlovák, 13 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,0%) szlovák, 11 (3,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 568, ebből 359 (63,2%) magyar, 207 (36,4%) szlovák; [2011] – 299, ebből 278 (93,0%) szlovák, 13 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,0%) szlovák, 11 (3,7%) magyar. V: [2011] – 194 r. k., 9 ref., 1 ev. – A l8. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1735-ben barokk stílusban épült, mai alakját a 20. sz. eleji átépítése során kapta.
Komáromfüss; Füss (Trávnik)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 714, ebből 704 (98,6%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 698, ebből 570 (81,7%) magyar, 123 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 604 (86,5%) magyar, 89 (12,8%) szlovák. V: [2011] – 467 r. k., 88 ref., 4 ev. – R. k. (Szt. Benedek-) temploma a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Komáromi Jókai Színház
Szlovákiai magyar színház (Komárom, ill. Kassa, 1952). – Magyar Területi Színház (Matesz). 1952. okt. 1-jével alakult. Első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. jan. 31-én tartotta az egykori Katolikus Legényegylet erre a célra átalakított épületében. A Fellegi István által létrehozott társulat tagjai egyfelől az Állami...megnyit →
Szlovákiai magyar színház (Komárom, ill. Kassa, 1952). – Magyar Területi Színház (Matesz). 1952. okt. 1-jével alakult. Első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. jan. 31-én tartotta az egykori Katolikus Legényegylet erre a célra átalakított épületében. A Fellegi István által létrehozott társulat tagjai egyfelől az Állami...megnyit →
Részletek
A Komáromi Jókai Színház épülete (FI)
Szlovákiai magyar színház (Komárom, ill. Kassa, 1952). – Magyar Területi Színház (Matesz). 1952. okt. 1-jével alakult. Első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. jan. 31-én tartotta az egykori Katolikus Legényegylet erre a célra átalakított épületében. A Fellegi István által létrehozott társulat tagjai egyfelől az Állami Faluszínház magyar tagozatának „átigazolt” színészei, másfelől az e célból meghirdetett színészfelvételin jól szerepeltek voltak. A színház kezdetben a szlovák színházi szakmától kapott segítséget (rendezőket, díszlet- és jelmeztervezőket, a műszaki és segédszemélyzet néhány tagját stb.). A szlovákiai színházak rendszerében a kerületi színházakkal volt rokonítható, de tájolási körzete jóval nagyobb volt. Hosszú időn keresztül jeles szlovák és magyarországi vendégrendezőkkel dolgozott. Az 1959-ben megszüntetett Állami Faluszínház magyar tagozata beolvadt a színházba. Az első jelentősebb koncepció-, érték- és nemzedékváltásra az 1960-as években került sor a színházban. Krivošík István működése idején az intézmény szervezetileg összefogottabbá vált, világszemléletében megújult, átgondoltabb és a kortárs drámairodalom értékeire is nyitottabb lett a dramaturgiája, s úgy-ahogy kilépett egyre érzékelhetőbb elszigeteltségéből, és átfogó fiatalítás indult el a falai között (ekkor kerültek Komáromba első, szépművészeti főiskolát végzett fiataljai is (Beke Sándor, Dráfi Mátyás, Csendes László, Boráros Imre, Németh Ica, Galán Géza, Thirring Viola). Fellépéseik, kezdeményezéseik ösztönzőleg hatottak a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi (kisszínpadi), ill. műkedvelő színjátszó mozgalomra, és a színház is kapott utánpótlást az évtized végére megizmosodott kisszínpadi, ill. műkedvelő színjátszó mozgalomtól. A hetvenes évek közepén Kmeczkó Mihály személyében állandó dramaturgot kapott a színház, szorosabb lett a színház és a csehszlovákiai magyar írók, lapok, ill. közélet kapcsolata. Nem sikerült megoldani a színészutánpótlás kérdését: 1975 és 1985 között a színház egy kisebb kamaratársulatra elegendő frissen végzett fiatal színésze nem tért vissza a budapesti színművészeti főiskoláról. Az 1980-as évek második fele hozott jelentősebb változást e tekintetben. Változott a komáromi társulat tájolási „filozófiája” is, fokozatosan megszüntette vendégjátékait a kisebb játékhelyeken, 1987-ben beköltözhetett az újonnan elkészült színházépületbe, amelyet 1990-től tulajdonba is kapott. – 1969-ben létrehozta a Thália Színpadot Kassán. A kassai társulat Carlo Goldoni Két úr szolgája c., Beke Sándor rendezte komédiájával 1969. nov. 19-én Gömörhorkán mutatkozott be. A későbbiekben magyarországi és szlovákiai viszonylatban is több sikeres bemutatót tartott. 1978-ban Beke Sándor távozni kényszerült a színpad éléről. A nyolcvanas évek elején Takács Emőd igazgató Gágyor Pétert rendezőnek, Szigeti Lászlót dramaturgnak hívta meg Kassára. Összmagyar viszonylatban is felfigyeltető bemutatóik voltak. A kassai Thália Színpad 1990. júl. 1-jével Kassai Thália Színház néven önállósodott. – A Magyar Területi Színház 1990-ben vette fel az új, ~ nevet. A 90-es évek elején (Beke Sándor igazgatósága alatt) olyan nagymérvű változások történtek a színház életében, mint korábban soha: a színház újragondolta a helyét a szlovákiai, a szlovákiai magyar és az összmagyar (színházi) kultúrában, ami számottevő hangsúlyeltolódásokkal járt együtt; lényegi változásokat eszközölt műsorszerkezetében, játékrendjében, a közönségszervezés mikéntjében; felülvizsgálta gazdálkodásának addigi kereteit és szerkezetét, létrehozta a Jókai Alapítványt és a Bástya Színházat; a pályakezdők képzésére stúdiót szervezett; új szemléletet hozó fiatalításnak engedett teret stb. Olyan előadásokkal lépett elő, amelyek újból a szakmai és a közfigyelem középpontjába helyezték. 1996. júl. 1-jei hatállyal a ~ az újonnan konstruált Duna Menti Kulturális Központba való becsatolásával elvesztette jogalanyiságát, amelyet csak 1999-ben kapta vissza. Közben az átmeneti bizonytalanságok következtében számos fiatal és jól képzett színész elpártolt a színháztól, ill. a frissen végzettek nem Komáromba szerződtek, s ezt a folyamatot csupán az amatőr színjátszó mozgalomból jött Kiss Péntek József igazgatósága idején sikerült megfordítani. Jelentős szakmai áttörést hozó siker ebből az időszakból Czajlik József Amadeus- (2001) és Telihay Péter Tartuffe-rendezése (2001). Ebben az időben koncepciózusabbá vált a dramaturgiai tervezés (Varga Emese frissen végzett dramaturg színházhoz kerülésével), s a fiatalok is visszatértek a társulathoz. A sikersorozat folytatódott a 2002–2003-as évadban. 2003-ban Pro Probitate – Helytállásért-díjat kapott. – Vezető: Fellegi István (1952); Krivošík István (1963); Dráfi Mátyás (1968); Krivošík István (1971); Konrád József (1977); Takáts Emőd (1979); Beke Sándor (1990); Holocsy István (1994–1996); Kiss Péntek József (1999); Tóth Tibor (2004); Gál Tamás (2020). – Ir. Szilvássy József: 20 éves a Magyar Területi Színház (Irodalmi Szemle, 1973/2); Tóth László: Párhuzamok, kitérők (1991); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. 1945-től napjainkig (1998); Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. III. kötet (1999); Tóth László: Köz–művelődés–történet (2000); Hizsnyan Géza: A színházi élet. In: Fazekas József–Hunčík Péter szerk.: Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés 1989–2004 (2004); Hizsnyan Géza: Színházak – színházi élet. In: Csanda Gábor–Tóth Károly szerk.: Magyarok Szlovákiában. Kultúra (2006).
Előadás a Komáromi Jókai Színházban (Gogol: Revizor) (JSZ)Komáromi Lapok 1.
Részletek
Regionális jellegű politikai, kulturális, társadalmi és közgazdasági lap (Komárom, 1880–1944). 1919 és 1938 között a magyar ellenzéki pártok érdekkörébe tartozott, s eleinte hetente kétszer, 1922-től hetente háromszor jelent meg. Szépirodalmi és művelődéstörténeti anyagokat is közölt. – Szerk. Kiss Gyula, Gaál Gyula, Kállay Endre, Baranyay József.
Komáromi Lapok 2.
Regionális közéleti lap (Komárom, 1991). Komáromi Lapok címmel először 1880-ban alapítottak hetilapot Komáromban, ezt tartja elődlapjának. Impresszuma szerint regionális közéleti hetilap (1991), majd közéleti hetilap (1995). Ingyenes kiadvány és lehetőségektől függően hetente, illetve kéthetente jelenik meg. – Szerk. Tatiana Voderadská (1991); Kmeczkó Mihály (1991);...megnyit →
Regionális közéleti lap (Komárom, 1991). Komáromi Lapok címmel először 1880-ban alapítottak hetilapot Komáromban, ezt tartja elődlapjának. Impresszuma szerint regionális közéleti hetilap (1991), majd közéleti hetilap (1995). Ingyenes kiadvány és lehetőségektől függően hetente, illetve kéthetente jelenik meg. – Szerk. Tatiana Voderadská (1991); Kmeczkó Mihály (1991);...megnyit →
Részletek
A Komáromi Lapok címoldala (FI)
Regionális közéleti lap (Komárom, 1991). Komáromi Lapok címmel először 1880-ban alapítottak hetilapot Komáromban, ezt tartja elődlapjának. Impresszuma szerint regionális közéleti hetilap (1991), majd közéleti hetilap (1995). Ingyenes kiadvány és lehetőségektől függően hetente, illetve kéthetente jelenik meg. – Szerk. Tatiana Voderadská (1991); Kmeczkó Mihály (1991); Hernádi Anna (1996); Batta György (1996); Padlovics Ágnes (2001); ifj. Batta György (2003).
Komáromi Múzeumbarátok Köre
Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1972). Célja a múzeum gyűjteményének gyarapítása, közművelődési tevékenységek segítése, Komárom műemlékeinek, emlékhelyeinek védelme, gondozása. Tevékenysége: rendszeres havi összejöveteleken tudományos-ismeretterjesztő előadások szervezése, részvétel a múzeum rendezvényein, tanulmányi kirándulások szervezése, emléktáblák, emlékhelyek létesítésének kezdeményezése, a meglévők gondozása. 1996-ban 25 éves tevékenységéért...megnyit →
Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1972). Célja a múzeum gyűjteményének gyarapítása, közművelődési tevékenységek segítése, Komárom műemlékeinek, emlékhelyeinek védelme, gondozása. Tevékenysége: rendszeres havi összejöveteleken tudományos-ismeretterjesztő előadások szervezése, részvétel a múzeum rendezvényein, tanulmányi kirándulások szervezése, emléktáblák, emlékhelyek létesítésének kezdeményezése, a meglévők gondozása. 1996-ban 25 éves tevékenységéért...megnyit →
Részletek
Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1972). Célja a múzeum gyűjteményének gyarapítása, közművelődési tevékenységek segítése, Komárom műemlékeinek, emlékhelyeinek védelme, gondozása. Tevékenysége: rendszeres havi összejöveteleken tudományos-ismeretterjesztő előadások szervezése, részvétel a múzeum rendezvényein, tanulmányi kirándulások szervezése, emléktáblák, emlékhelyek létesítésének kezdeményezése, a meglévők gondozása. 1996-ban 25 éves tevékenységéért Komárom Város Önkormányzatától Pro Culture Díjat kapott.
Komáromi Nyomda és Kiadó; KT Lap- és Könyvkiadó
Könyvkiadó és nyomda (Komárom, 1994). Honismereti Kiskönyvtár c. népszerű sorozatát Szénássy Árpád hozta létre 1995-ben. A sorozatban megjelent mintegy 300 füzet egy-egy település nevezetességeit, rövid történetét, néprajzát, műemlékeit, ismert személyiségeit mutatja be. A Múltunk emlékei (2002–2006) c. kulturális lap és a Tábortűz kiadója. –...megnyit →
Könyvkiadó és nyomda (Komárom, 1994). Honismereti Kiskönyvtár c. népszerű sorozatát Szénássy Árpád hozta létre 1995-ben. A sorozatban megjelent mintegy 300 füzet egy-egy település nevezetességeit, rövid történetét, néprajzát, műemlékeit, ismert személyiségeit mutatja be. A Múltunk emlékei (2002–2006) c. kulturális lap és a Tábortűz kiadója. –...megnyit →
Részletek
Könyvkiadó és nyomda (Komárom, 1994). Honismereti Kiskönyvtár c. népszerű sorozatát Szénássy Árpád hozta létre 1995-ben. A sorozatban megjelent mintegy 300 füzet egy-egy település nevezetességeit, rövid történetét, néprajzát, műemlékeit, ismert személyiségeit mutatja be. A Múltunk emlékei (2002–2006) c. kulturális lap és a Tábortűz kiadója. – Vezető: Szénássy Árpád (1994); Szénássy Tímea (2005).
Komáromi vashonvéd
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, honvédet ábrázoló szobor állításának ötletét Fischer Márton, Komáromban állomásozó faszobrász, rokkant katona 1916-ban vetette fel, aki már a tervet is elkészítette, s vállalta annak kivitelezését is. A városban szoborbizottság is alakult, amely gyűjtést hirdetett a szobor elkészítésének költségeire....megnyit →
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, honvédet ábrázoló szobor állításának ötletét Fischer Márton, Komáromban állomásozó faszobrász, rokkant katona 1916-ban vetette fel, aki már a tervet is elkészítette, s vállalta annak kivitelezését is. A városban szoborbizottság is alakult, amely gyűjtést hirdetett a szobor elkészítésének költségeire....megnyit →
Részletek
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, honvédet ábrázoló szobor állításának ötletét Fischer Márton, Komáromban állomásozó faszobrász, rokkant katona 1916-ban vetette fel, aki már a tervet is elkészítette, s vállalta annak kivitelezését is. A városban szoborbizottság is alakult, amely gyűjtést hirdetett a szobor elkészítésének költségeire. Időközben a szobor terve többször is változott. A Fülöp Elemér szobrász által készített gipszmodellt már közszemlére is kiállították 2017 júliusában, s a tervek szerint a szobor fölé Hajós Alfréd készítette volna el a „gloriette-t“, amely az időjárás viszontagságaitól védte volna a Vashonvédet. A szobor köztéri felállításáról nincs tudomásunk, csupán egy Komáromban 1918 novemberében rendezett képzőművészeti kiállítás megnyitójáról szóló hírben (Forradalmi est és képkiállítás. Komáromi Lapok 1918. november 30. 2. o.) említik, hogy „a vernisage után egy faemlékművet lepleznek le.” Arra vonatkozó adattal azonban nem rendelkezünk, hogy a leleplezésre konkrétan hol került sor, mint ahogy arról sincs tudomásunk, mi lett a szobor további sorsa, s abban sem lehetünk teljesen bizonyosak, hogy a tervezett vashonvéd szobra volt-e a felállított objektum. – Ir. L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban. Acta Ethnologica Danubiana 12 (2010), 26-29. p.
Komáromszemere; Szemere (Semerovo)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V: [2011] – 1067 r. k., 10 ev., 9 gör. kat., 2 ref. – A 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. A második vh. után a faluba újabb, szlovákiai és romániai szlovák telepesek költöztek. Középkori alapokon álló r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 18. sz. közepén barokk stílusban épült, 1812-ben klasszicista stílusban alakították át.
Komáromszentpéter; Szentpéter (Svätý Peter)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 2851, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) szlovák; [2011] – 2734, ebből 1870 (68,4%) magyar, 780 (28,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2065 (75,5%) magyar, 579 (21,2%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 2851, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) szlovák; [2011] – 2734, ebből 1870 (68,4%) magyar, 780 (28,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2065 (75,5%) magyar, 579 (21,2%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 2851, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) szlovák; [2011] – 2734, ebből 1870 (68,4%) magyar, 780 (28,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2065 (75,5%) magyar, 579 (21,2%) szlovák. V: [2011] – 1996 r. k., 256 ref., 144 ev., 2 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi, romániai és jugoszláviai szlovákok települtek. Gótikus alapokon álló barokk stílusú r. k. (Szt. Márton-) temploma 1730-ban, klasszicista stílusú ref. temploma 1784-ben, ev. temploma 1956-ban, a Zichy-kastély a 18. sz.-ban épült. Határában több honfoglalás kori és egy 10–11. sz.-i 107 síros magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kossányi József Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett.
Komját (Komjatice)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó völgyében, Érsekújvártól É-ra. L: [1921] – 4440, ebből 4254 (95,8%) szlovák, 149 (3,4%) magyar; [2011] – 4287, ebből 3921 (91,5%) szlovák, 22 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3903 (91,0%) szlovák, 29 (0,7%) magyar. V: [2011] – 3600 r. k., 19 ev., 10 gör. kat., 6 ref. – Az egykor ~hoz tartozó Dögös pusztát, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform során (1928-ban), a Nemes család felosztott nagybirtokára szlovákiai, jugoszláviai és romániai szlovák, valamint morvaországi cseh kolonisták települtek, 1936-ban Degeš, 1948-tól Rastislavice néven önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma a 17. sz. elején barokk, r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1751-ben késő barokk, a Wodianer-, majd Nemes-kastély egy egykori török elleni erősség alapjain 1872-ben eklektikus stílusban épült.
Komjáti Zsolt
(* 1982. júl. 20 Kassa) Grafikusművész. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte 2007-ben Budapesten képgrafika szakon König Róbert és Baranyai András műtermében. A kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti oktatója. Kassán él és dolgozik. Linómetszeteket és rézkarcokat készít, a monotípia és a tusrajz technikáját kombinálja. – Fm.2003:...megnyit →
(* 1982. júl. 20 Kassa) Grafikusművész. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte 2007-ben Budapesten képgrafika szakon König Róbert és Baranyai András műtermében. A kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti oktatója. Kassán él és dolgozik. Linómetszeteket és rézkarcokat készít, a monotípia és a tusrajz technikáját kombinálja. – Fm.2003:...megnyit →
Részletek
Komjáti Zsolt (SZM)
(* 1982. júl. 20 Kassa) Grafikusművész. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte 2007-ben Budapesten képgrafika szakon König Róbert és Baranyai András műtermében. A kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti oktatója. Kassán él és dolgozik. Linómetszeteket és rézkarcokat készít, a monotípia és a tusrajz technikáját kombinálja. – Fm.2003: Nero (Kassa). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 2004: Budapest Art Expo Friss/Fresh III (Szentendre); 2006: Kép a képben (Budapest); 2006: Kisgrafikai biennále (Budapest); 2007: E.A. – MKE (Budapest); 2010: IV. Zala–Pannon Nemzetközi Művésztelepek kiállítása (Keszthely); 2011: Feketics Művésztelep Kiállítása (Bácsfeketehegy, Szerbia).
Komlós Aladár
(* 1892. dec. 10. Alsósztregova (Dolná Strehová), † 1980. jún. 22. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, kritikus, költő. Losoncon érettségizett, Budapesten szerzett tanári oklevelet. 1910-ben losonci gimnazistaként közös verskötetet jelentetett meg Begyáts Lászlóval és Darvas Jánossal (Bontakozó szárnyak). 1918–1922 között Kassán tanított, Zrínyi ünneplése körül c....megnyit →
(* 1892. dec. 10. Alsósztregova (Dolná Strehová), † 1980. jún. 22. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, kritikus, költő. Losoncon érettségizett, Budapesten szerzett tanári oklevelet. 1910-ben losonci gimnazistaként közös verskötetet jelentetett meg Begyáts Lászlóval és Darvas Jánossal (Bontakozó szárnyak). 1918–1922 között Kassán tanított, Zrínyi ünneplése körül c....megnyit →
Részletek
(* 1892. dec. 10. Alsósztregova (Dolná Strehová), † 1980. jún. 22. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, kritikus, költő. Losoncon érettségizett, Budapesten szerzett tanári oklevelet. 1910-ben losonci gimnazistaként közös verskötetet jelentetett meg Begyáts Lászlóval és Darvas Jánossal (Bontakozó szárnyak). 1918–1922 között Kassán tanított, Zrínyi ünneplése körül c. cikke miatt azonban elbocsátották állásából. Ezt követően különböző lapoknak (Tűz, Kassai Napló) dolgozott, 1922–1923-ban Simándy Pállal szabadegyetemet szervezett Losoncon. 1924-ben Mo.-on telepedett le, ahol jelentős irodalomtörténészi és kritikusi tevékenységet folytatott. – Fm. (Csehszl.-ban) Voltam poéta én is (v., 1922).
Komlósy Zsolt
(* 1955. júl. 11. Rimaszombat, † 2005. júl. 8. Virt) Számítástechnikus, politikus. Rimaszombatban érettségizett (1974); a kassai P. J. Šafárik Egyetem TTK matematika–elméleti kibernetika szakán szerzett oklevelet (1979). 1982–1984-ben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán posztgraduális tanulmányokat folytatott termelési mezőgazdaságtanból. 1990-től politizált: az Együttélés Politikai Mozgalom...megnyit →
(* 1955. júl. 11. Rimaszombat, † 2005. júl. 8. Virt) Számítástechnikus, politikus. Rimaszombatban érettségizett (1974); a kassai P. J. Šafárik Egyetem TTK matematika–elméleti kibernetika szakán szerzett oklevelet (1979). 1982–1984-ben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán posztgraduális tanulmányokat folytatott termelési mezőgazdaságtanból. 1990-től politizált: az Együttélés Politikai Mozgalom...megnyit →
Részletek
Komlósy Zsolt (FI)
(* 1955. júl. 11. Rimaszombat, † 2005. júl. 8. Virt) Számítástechnikus, politikus. Rimaszombatban érettségizett (1974); a kassai P. J. Šafárik Egyetem TTK matematika–elméleti kibernetika szakán szerzett oklevelet (1979). 1982–1984-ben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán posztgraduális tanulmányokat folytatott termelési mezőgazdaságtanból. 1990-től politizált: az Együttélés Politikai Mozgalom országos tanácsának, majd elnökségének tagja, 1992–1998 között az Szlovák Nemzeti Tanács képviselője volt. 1998–2002-ben polgármester-helyettes Rimaszombatban, 2002–2005-ben újból a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, az MKP országos tanácsának elnöke.
Komzsík Attila
(* 1974. febr. 26. Párkány) Matematikus, egyetemi oktató. Gyermekkorát Szőgyénben töltötte. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában automatizálás szakon érettségizett 1992-ben. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet 1997-ben, 1998-ban doktori címet, 2005-ben PhD-fokozatot. 1997–2004 között a nyitrai egyetem matematikai tanszékének, 2004–2005-ben az...megnyit →
(* 1974. febr. 26. Párkány) Matematikus, egyetemi oktató. Gyermekkorát Szőgyénben töltötte. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában automatizálás szakon érettségizett 1992-ben. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet 1997-ben, 1998-ban doktori címet, 2005-ben PhD-fokozatot. 1997–2004 között a nyitrai egyetem matematikai tanszékének, 2004–2005-ben az...megnyit →
Részletek
Komzsík Attila (FI)
(* 1974. febr. 26. Párkány) Matematikus, egyetemi oktató. Gyermekkorát Szőgyénben töltötte. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában automatizálás szakon érettségizett 1992-ben. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet 1997-ben, 1998-ban doktori címet, 2005-ben PhD-fokozatot. 1997–2004 között a nyitrai egyetem matematikai tanszékének, 2004–2005-ben az egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Matematika és Informatika Tanszékének adjunktusa, 2005–2006-ban tanszékvezető-helyettese, majd 2006 okt.-éig tanszékvezetője. 2006–2008 a Közép-európai Tanulmányok Karának dékánhelyettese, 2008. ápr. 1-jétől dékánja. 2007-től az MTA köztestületi tagja. Fő kutatási területe a számelmélet, a matematika oktatásának módszertana. 2009-ben Érsekújvár polgármesterének díjával, 2012-ben a nyitrai egyetem rektorának díjával, 2014-ben Arany János-éremmel tüntették ki. Jelenleg Érsekújvárott él. – Fm. On quotient base of sets of natural numbers (Vojtech Lászlóval, 1998); Some notes about unit fractions (társszerző, 2002); Modelling and motivation: contribution to remaining velocity” sub-project coordinated by Hans Humenberger (Vancso Ödönnel, 2009); Modellieren und Motivation anhand der Erfahrungen gewonnen durch die Anwendung einer realitätsbezogene Aufgabe (Vančoné Kremmer Ildikóval, 2010); Comments on the Remaining Velocity Project with reports of school-experiments (In: Teaching Mathematics and Computer Science, társszerző, 2012).
Koncsol László
(* 1936. jún. 1. Deregnyő - † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben...megnyit →
(* 1936. jún. 1. Deregnyő - † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben...megnyit →
Részletek
Koncsol László (ST)
(* 1936. jún. 1. Deregnyő – † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1975–1985 között szabadfoglalkozású író, 1985-től a dióspatonyi szövetkezet alkalmazásában a község és környékének helytörténésze. 1999-től a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke. 2001–2003-ban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke. 2002–2005-ben a Szlovákiai Ref. Keresztyén Egyház világi főgondnoka. – 1954-től publikál; irodalomkritikusként az 1960–1980-as években volt aktív, azóta főleg helytörténeti tanulmányokat és könyveket ír, szerkeszt. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozat elindítója és felelős szerkesztője. Jelentős műfordítói munkássága is. – Főbb díjai: Madách Imre-díj (1979, 1991); Fábry Zoltán-díj (1993); Bethlen Gábor-díj (1994); A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2001), A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002), Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2004), Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2005); Posonium Díj Életműdíja (2006); József Attila-díj (2008); Tőkés László-díj (2009); Magyar Örökség-díj (2014); Pro Patria díj (2021). – Fm. Kísérletek és elemzések (tan., 1978); Ívek és pályák (tan., 1981); Színmuzsika, fényvarázs (gyermekv., 1981); Vizesnapló (gyermekv., 1984); Nemzedékem útjain (esszék, tanulmányok, emlékezések,1988); Ütemező (v., 1990, 2003); Válogatott kritikai dolgozatok (1995); Csontok (versek, Dunaszerdahely, 2000); Vallató (interjúk, cikkek, 2002); A Csallóköz városai és falvai I–III. (2002–2005); Tegnap a Holnap után (tan., 2006); Csallóközi merülések (tanulmányok, esszék, 2007).
Koncsol László (FI)
Kondrót, Vojtech
(* 1940. nov. 27. Pozsony, † 2003. jan. 19. Pozsony) Szovák költő, műfordító, ifjúsági író, szerkesztő. Középiskoláit 1954–57-ben Szencen, főiskolai tanulmányait 1957–62-ben Pozsonyban végezte. 1962-ben matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerez, s utána hosszú évekig matematika szakos középiskolai tanár. 1980–86-ban a Slovenský spisovateľ könyvkiadó szerkesztője,...megnyit →
(* 1940. nov. 27. Pozsony, † 2003. jan. 19. Pozsony) Szovák költő, műfordító, ifjúsági író, szerkesztő. Középiskoláit 1954–57-ben Szencen, főiskolai tanulmányait 1957–62-ben Pozsonyban végezte. 1962-ben matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerez, s utána hosszú évekig matematika szakos középiskolai tanár. 1980–86-ban a Slovenský spisovateľ könyvkiadó szerkesztője,...megnyit →
Részletek
(* 1940. nov. 27. Pozsony, † 2003. jan. 19. Pozsony) Szovák költő, műfordító, ifjúsági író, szerkesztő. Középiskoláit 1954–57-ben Szencen, főiskolai tanulmányait 1957–62-ben Pozsonyban végezte. 1962-ben matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerez, s utána hosszú évekig matematika szakos középiskolai tanár. 1980–86-ban a Slovenský spisovateľ könyvkiadó szerkesztője, majd 1986–89-ben a Mladé letá ifjúsági kiadó főszerkesztője, aztán megint középiskolai tanár. – E. B. Lukáč, Ján Smrek és Valentín Beniak után ő a magyar költészet legavatottabb és legtermékenyebb szlovák tolmácsolója. Önálló kötetekkel mutatta be a szlovák olvasóközönségnek Kassák Lajost, Weöres Sándort, Babits Mihályt, Illyés Gyulát, Tóth Árpádot, Nagy Lászlót, Veres Miklóst. Társfordítója volt a Mužný vek (Férfikor, 1980) és a Doporučené listy (Ajánlott levelek, 1981) c. szlovák nyelvű magyar versantológiáknak.
Konkoly László
(* 1973. szept. 20. Kassa-Saca) Informatikus, programozó. A kassai magyar Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett 1991-ben, egyetemi tanulmányait 1998-ban fejezte be a pozsonyi Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Karán, mikroelektronika szakon. Számos szlovákiai magyar szervezet és cég honlapjának szerkesztője és rendszergazdája. 2000-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, majd 2007-től...megnyit →
(* 1973. szept. 20. Kassa-Saca) Informatikus, programozó. A kassai magyar Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett 1991-ben, egyetemi tanulmányait 1998-ban fejezte be a pozsonyi Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Karán, mikroelektronika szakon. Számos szlovákiai magyar szervezet és cég honlapjának szerkesztője és rendszergazdája. 2000-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, majd 2007-től...megnyit →
Részletek
Konkoly László (EH)
(* 1973. szept. 20. Kassa-Saca) Informatikus, programozó. A kassai magyar Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett 1991-ben, egyetemi tanulmányait 1998-ban fejezte be a pozsonyi Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Karán, mikroelektronika szakon. Számos szlovákiai magyar szervezet és cég honlapjának szerkesztője és rendszergazdája. 2000-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, majd 2007-től az intézet Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központjának igazgatója. Fő tevékenységi köre az intézet honlapjainak fejlesztése és szerkesztése, internetes adatbázisok kialakítása, valamint az intézetben található archív anyagok digitalizálása. A 2007-ben elindított Szlovákiai Magyar Adatbank – az intézet tevékenységét és kutatási eredményeit bemutató adatbázis portál – megalkotója és szerkesztője. 2004-től a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet külső munkatársa is, ahol fő tevékenysége a Csemadok honlapjának és az intézet internetes adatbázisainak karbantartása. 2017-től a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia munkatársa is, ahol fő tevékenysége a rendezvényszervezés mellett a gyűjteményezés. 1992-től a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes tagja, majd 2000-től 2008-ig vezetője. Számos koreográfia és fesztiválprogram rendezése fűződik a nevéhez (Gombaszög, Zselíz). 2013-tól az ipolysági Sendergő gyermek-néptáncegyüttes alapítója és vezetője. Díjak: Néptáncantológia (Budapest) – Tardoskeddi táncok (2002), Molnár István Koreográfusverseny (Budapest) – 2. díj: Tardoskeddi táncok (2003), Néptáncantológia (Budapest) – Zoboralji táncok (2004). Fm: “Jöjjenek a lagziba …” (2003); Szőttes est, A Székelyföld és Kis-Küküllő mente legszebb táncai és dallamai (2006); “S tették szépen figurásan.” (2007); “Kicsi nékünk ez a ház…” (2019).