Könözsi István
(* 1946. febr. 28. Ebed) Fotóművész, fotóriporter. Rózsahegyen érettségizett (1966), a pozsonyi Vegyészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1973). 1980–1991-ben a Nő fotóriportere volt. Elsősorban D-Szl. és a Duna mente tájait, falusi embereket és műemlékeket, köztéri szobrokat fotóz. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. 1971-ben Eperjesen...megnyit →
(* 1946. febr. 28. Ebed) Fotóművész, fotóriporter. Rózsahegyen érettségizett (1966), a pozsonyi Vegyészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1973). 1980–1991-ben a Nő fotóriportere volt. Elsősorban D-Szl. és a Duna mente tájait, falusi embereket és műemlékeket, köztéri szobrokat fotóz. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. 1971-ben Eperjesen...megnyit →
Részletek
KONOZSI ISTVAN (FI)
(* 1946. febr. 28. Ebed) Fotóművész, fotóriporter. Rózsahegyen érettségizett (1966), a pozsonyi Vegyészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1973). 1980–1991-ben a Nő fotóriportere volt. Elsősorban D-Szl. és a Duna mente tájait, falusi embereket és műemlékeket, köztéri szobrokat fotóz. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt.
1971-ben Eperjesen az országos főiskolai kiállítás I. díját kapta; 1975-ben Petzvál-díjat nyert. A hetvenes évek elején a hortobágyi Képesriport című munkájával elnyeri a Život című hetilap által kiírt pályázaton „Az év fotója” díjat. A nyolcvanas évek elején önálló tárlaton, nagyméretű fotókon mutathatja be Szlovákia 134 jellegzetes népviseletét a kanadai Montreálban. Egyéni kiállítások: 1972: Pozsony; 1982: Dunaszerdahely; 1984: Párkány; 1990: Dorog, Budapest.
Konrád József
(* 1921. nov. 6. Somorja, † 2010. aug. 26. Komárom) Rendező, színész, színházigazgató, műfordító. A polgári iskolát szülővárosában végezte, reálgimnáziumba Pozsonyban kezdett járni 1936-ban. 1938 után átiratkozott Dunaszerdahelyre, s itt érettségizett 1943-ban. Alapító tagja a Csemadok somorjai helyi szervezetének, műkedvelő színjátszóként is itt lépett...megnyit →
(* 1921. nov. 6. Somorja, † 2010. aug. 26. Komárom) Rendező, színész, színházigazgató, műfordító. A polgári iskolát szülővárosában végezte, reálgimnáziumba Pozsonyban kezdett járni 1936-ban. 1938 után átiratkozott Dunaszerdahelyre, s itt érettségizett 1943-ban. Alapító tagja a Csemadok somorjai helyi szervezetének, műkedvelő színjátszóként is itt lépett...megnyit →
Részletek
Konrád József (JSZ)
(* 1921. nov. 6. Somorja, † 2010. aug. 26. Komárom) Rendező, színész, színházigazgató, műfordító. A polgári iskolát szülővárosában végezte, reálgimnáziumba Pozsonyban kezdett járni 1936-ban. 1938 után átiratkozott Dunaszerdahelyre, s itt érettségizett 1943-ban. Alapító tagja a Csemadok somorjai helyi szervezetének, műkedvelő színjátszóként is itt lépett először színpadra. 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház alapító tagja: színésze, rendezője, 1956–1977-ben és 1979–1981-ben művészeti vezetője, 1962–1963-ban (Munk Istvánal és Tarics Jánossal), ill. 1977–1979 között megbízott igazgatója. Szlovák színműveket fordított magyarra. Hangjátékokban, ill. szlovák és magyar filmek kisebb szerepeiben is játszott. 1979-ben Érdemes Művész címmel tüntették ki, 2008-tól a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja. – Főbb színházi szerepei: Ható Ignác (Urbán Ernő.: Tűzkeresztség); Timár Mihály (Jókai Mór–Fellegi István: Az aranyember); von Walter (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Asztrov doktor (Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi) – Főbb rendezései: Peter Karvaš: Éjféli mise; Vratislav Blažek: Karácsonyi vőlegény; Tóth Miklós: Nem olyan világot élünk; Mikszáth Kálmán: Különös házasság; Egri Viktor: Szarkafészek; Sütő András: Tékozló szerelem; Dobozy Imre: Holnap folytatjuk; Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a magasban; Lovicsek Béla: Csillagszemű asszony; Móricz Zsigmond: Kismadár; Molnár Ferenc: Liliom; Federico García Lorca: Bernarda alba háza; Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony; Fejes Endre: Rozsdatemető; Mikszáth Kálmán–Melichárek Jana;: Szent Péter esernyője; Móricz Zsigmond: Úri muri; Illyés Gyula: Bolhabál; Heltai Jenő: A néma levente; Arthur Miller: A salemi boszorkányok; Egri Viktor: Ének a romok felett; Görgey Gábor: Handabasa, avagy a fátyol titkai; Ján Solovič: Ez aztán a meglepetés; Eugén Labiche: Szalmakalap; Alekszandr Kornyejcsuk: A nagy műtét; Július Barč: Anya; Csiky Gergely: Kaviár; Darvas József: Kormos ég; Felkai Ferenc: Madách; Thurzó Gábor: Záróra; Dávid Teréz: Időzített boldogság; Ján Solovič: Meridián; Illyés Gyula: Dupla vagy semmi; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; Batta György: Kakastánc; Jókai Mór–Kopányi György: A kőszívű ember fiai; Szigligeti E.–Kopányi György: A cigány; Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor; Méhes György–Dobi Géza: A peleskei nótárius; Jókai Mór–Török Tamás–Dobi Géza: Szeretve mind a vérpadig; Vörösmarty Mihály–Benedek András: Czillei és a Hunyadiak; Carlo Goldoni: A legyező; Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tót Marival; Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül; Jókai Mór: Facia Negra – Fordításai: Leopold Lahola, Ján Solovič, Peter Kováčik, Štefan Králik, Ivan Bukovčan darabjai. Hangjátékokban szerepelt, szlovák és magyar filmekben játszott. Találóak voltak rajzos színészkarikatúrái is – Fm. Hogyan kell rendezni? (Takáts Emőddel közösen) – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története; II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Konss József
(*1870. szept. 3. Pekelník, † 1954 Losonc) Latin–görög szakos tanár. Tanári képesítését Budapesten szerezte. 1895 és 1897 között a Lőcsei királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt. 1899. szept. 1-én helyezték a Losonci Állami Főgimnáziumba, ahol 1913-tól 1919-ig volt annak igazgatója. Az államfordulat után szerződéses tanár, 1920-ban...megnyit →
(*1870. szept. 3. Pekelník, † 1954 Losonc) Latin–görög szakos tanár. Tanári képesítését Budapesten szerezte. 1895 és 1897 között a Lőcsei királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt. 1899. szept. 1-én helyezték a Losonci Állami Főgimnáziumba, ahol 1913-tól 1919-ig volt annak igazgatója. Az államfordulat után szerződéses tanár, 1920-ban...megnyit →
Részletek
(*1870. szept. 3. Pekelník, † 1954 Losonc) Latin–görög szakos tanár. Tanári képesítését Budapesten szerezte. 1895 és 1897 között a Lőcsei királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt. 1899. szept. 1-én helyezték a Losonci Állami Főgimnáziumba, ahol 1913-tól 1919-ig volt annak igazgatója. Az államfordulat után szerződéses tanár, 1920-ban és 1923 és 1928 között a magyar párhuzamos osztályok igazgatója volt. 1931-ben nyugdíjaztatták. Aktív közéleti életet élt. A helyi katolikus egyház egyháztanácsosa, iskolájának igazgató helyettese és pénztárosa volt. Tagja volt a város képviselőtestületének, egyik megszervezője és nyolc éven át tagja a losonci Általános Fogyasztási Szövetkezetnek. Két ciklusban a Szlovákiai Magyar Általános Tanítóegyesület alelnöke, a Nógrádi Körnek pedig elnöke volt.
Kontár Gyula
(* 1931. dec. 5. Felsőszeli, † 1993 tavaszán) Fotóriporter. A jogfosztottség éveiben, 1946-ban Csehországba deportálják. Onnét hazakerülve 1948-ban, tbc-t kap, ezért a Tátrában gyógykezelik. Ott veszi meg első fényképezőgépét. 1954—56 közöt a Csehszlovák Filmvállalat fényképésze. Távúton elvégzi a gépészeti szakközépiskolát 1963-ban. Járási lapokban jelennek meg az első fényképei....megnyit →
(* 1931. dec. 5. Felsőszeli, † 1993 tavaszán) Fotóriporter. A jogfosztottség éveiben, 1946-ban Csehországba deportálják. Onnét hazakerülve 1948-ban, tbc-t kap, ezért a Tátrában gyógykezelik. Ott veszi meg első fényképezőgépét. 1954—56 közöt a Csehszlovák Filmvállalat fényképésze. Távúton elvégzi a gépészeti szakközépiskolát 1963-ban. Járási lapokban jelennek meg az első fényképei....megnyit →
Részletek
Kontar Gyula (FI)
(* 1931. dec. 5. Felsőszeli, † 1993 tavaszán) Fotóriporter. A jogfosztottség éveiben, 1946-ban Csehországba deportálják. Onnét hazakerülve 1948-ban, tbc-t kap, ezért a Tátrában gyógykezelik. Ott veszi meg első fényképezőgépét. 1954—56 közöt a Csehszlovák Filmvállalat fényképésze. Távúton elvégzi a gépészeti szakközépiskolát 1963-ban. Járási lapokban jelennek meg az első fényképei. Az 1960-as években több alkalommal csoportos, majd önálló kiállításon is bemutatkozik. Fotósként ekkor kerül kapcsolatba a Hét, a Szabad Földműves, a Nő, majd a Tábortűz című hetilapokkal. 1972-ben fotóriporteri állást kap a Csehszlovák Sajtóirodában, majd ugyanitt, a 80-as években, a színes művészfotókat készítő részlegen teljesedik ki munkássága. 1991-es nyugdíjba vonulása után is jelennek meg képei a szlovákiai magyar lapokban. Egyéni kiállításai: 1987, 1989: Somorja; 1987: Csicsó, Szenc. Csoportos kiállítások: 1962: Pozsony; 1965: Rózsahegy, Hamburg, Krakkó; 1986: Pöstyén; 1990: Bruck; 1991: Győr. – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993).
Kontextus; Műhely; Madách Műhely
Irodalmi évkönyv, irodalomnépszerűsítő időszaki kiadvány (Pozsony, 1985; 1987; 1988). A korábbi Műhely (Madách Műhely) (Pozsony, 1978–1984) folytatója. Kritikákat, tanulmányokat közölt a csehszlov. magyar irodalomról, a kapcsolattörténeti vonatkozásokat kívánta felrajzolni a cseh és szlovák irodalom összefüggésében. A Madách Könyv- és Lapkiadó kiadásában jelent meg. – Szerk. Tőzsér...megnyit →
Irodalmi évkönyv, irodalomnépszerűsítő időszaki kiadvány (Pozsony, 1985; 1987; 1988). A korábbi Műhely (Madách Műhely) (Pozsony, 1978–1984) folytatója. Kritikákat, tanulmányokat közölt a csehszlov. magyar irodalomról, a kapcsolattörténeti vonatkozásokat kívánta felrajzolni a cseh és szlovák irodalom összefüggésében. A Madách Könyv- és Lapkiadó kiadásában jelent meg. – Szerk. Tőzsér...megnyit →
Részletek
Irodalmi évkönyv, irodalomnépszerűsítő időszaki kiadvány (Pozsony, 1985; 1987; 1988). A korábbi Műhely (Madách Műhely) (Pozsony, 1978–1984) folytatója. Kritikákat, tanulmányokat közölt a csehszlov. magyar irodalomról, a kapcsolattörténeti vonatkozásokat kívánta felrajzolni a cseh és szlovák irodalom összefüggésében. A Madách Könyv- és Lapkiadó kiadásában jelent meg. – Szerk. Tőzsér Árpád.
Kónya József; Bálint bátyó
(* 1902. Léva, † 1977. nov. 10. Pozsony) Író, tanító. A tanítóképzőt Pápán végezte, 1945-ig Nagysallón, később Oroszvárott tanított. A Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársaként mint Bálint bátyó vált ismertté. Meséket, karcolatokat, színműveket is írt. – Fm. A kis Jézus bojtárkája (mesék, 1937);...megnyit →
(* 1902. Léva, † 1977. nov. 10. Pozsony) Író, tanító. A tanítóképzőt Pápán végezte, 1945-ig Nagysallón, később Oroszvárott tanított. A Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársaként mint Bálint bátyó vált ismertté. Meséket, karcolatokat, színműveket is írt. – Fm. A kis Jézus bojtárkája (mesék, 1937);...megnyit →
Részletek
(* 1902. Léva, † 1977. nov. 10. Pozsony) Író, tanító. A tanítóképzőt Pápán végezte, 1945-ig Nagysallón, később Oroszvárott tanított. A Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársaként mint Bálint bátyó vált ismertté. Meséket, karcolatokat, színműveket is írt. – Fm. A kis Jézus bojtárkája (mesék, 1937); Dalol a Tátra (karcolatok, 1957); Éles Marika menyasszonyi fátyla (színmű, 1957); A megszállott (r., 1959).
Kónya Péter
(* 1966. aug. 20. Eperjes) Történész, egyetemi tanár. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1985), az eperjesi Šafárik Egyetemen szerzett történelem–orosz szakos tanári oklevelet (1990). 1991-től az egyetem történelem tanszékének adjunktusa, 2001-től docense, 2002-től professzora és tanszékvezetője. 2003–2007-ben dékán-helyettes, 2007-től rektor-helyettes. Kutatási területe elsősorban a...megnyit →
(* 1966. aug. 20. Eperjes) Történész, egyetemi tanár. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1985), az eperjesi Šafárik Egyetemen szerzett történelem–orosz szakos tanári oklevelet (1990). 1991-től az egyetem történelem tanszékének adjunktusa, 2001-től docense, 2002-től professzora és tanszékvezetője. 2003–2007-ben dékán-helyettes, 2007-től rektor-helyettes. Kutatási területe elsősorban a...megnyit →
Részletek
Kónya Péter (csa)
(* 1966. aug. 20. Eperjes) Történész, egyetemi tanár. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1985), az eperjesi Šafárik Egyetemen szerzett történelem–orosz szakos tanári oklevelet (1990). 1991-től az egyetem történelem tanszékének adjunktusa, 2001-től docense, 2002-től professzora és tanszékvezetője. 2003–2007-ben dékán-helyettes, 2007-től rektor-helyettes. Kutatási területe elsősorban a középkori várostörténet, az egykori Sáros megye, ill. Eperjes története. Szlovákiai, magyarországi és más külföldi szakfolyóiratokban publikál, több nemzetközi konferencia szervezője és előadója. – Fm. Krvavý súd (1992); Az eperjesi vésztörvényszék (1994); Stručné dejiny prešovských Židov [Az eperjesi zsidóság rövid története] (társszerző, 1995); Zakarpatsko [Kárpátalja] (társszerző, 1995); Stručné dejiny Podkarpatskej Rusi [Kárpát-Ukrajna rövid története] (1996).
Könyvbarátok Szemléje
Részletek
A Kazinczy Könyvbarátok Társaságának időszaki közleménye (Kassa, 1926–1927). Szórványosan jelent meg. – Szerk. Darkó István.
Kopasz Csilla; Kiedrowska
Részletek
(* 1941. ápr. 3. Érsekújvár, † 2009. jún. 4. Érsekújvár) Műfordító, újságíró. 1960–1994 között különböző lapok (Hét, Új Szó) és könyvkiadók (pl. a Madách Könyv- és Lapkiadó) szerkesztője volt. Interjúkat, riportokat közölt. Cseh és szlovák műveket fordított magyarra.
Kopócs Tibor
(* 1937. okt. 1. Nagykeszi) Grafikus, illusztrátor, festő, díszlettervező, szerkesztő. 1961–1966-ban az eperjesi Šafárik Egyetem képzőművészet–történelem szakán tanult, ugyanott doktorált 1986-ban. 1974 óta Komáromban él. Sokoldalú művész; pályáját illusztrátorként és grafikusként, ill. lap-, majd könyvtervezőként kezdte, később díszlet- és jelmeztervezéssel, ill. festészettel kezdett foglalkozni,...megnyit →
(* 1937. okt. 1. Nagykeszi) Grafikus, illusztrátor, festő, díszlettervező, szerkesztő. 1961–1966-ban az eperjesi Šafárik Egyetem képzőművészet–történelem szakán tanult, ugyanott doktorált 1986-ban. 1974 óta Komáromban él. Sokoldalú művész; pályáját illusztrátorként és grafikusként, ill. lap-, majd könyvtervezőként kezdte, később díszlet- és jelmeztervezéssel, ill. festészettel kezdett foglalkozni,...megnyit →
Részletek
Kopócs Tibor (FI)
(* 1937. okt. 1. Nagykeszi) Grafikus, illusztrátor, festő, díszlettervező, szerkesztő. 1961–1966-ban az eperjesi Šafárik Egyetem képzőművészet–történelem szakán tanult, ugyanott doktorált 1986-ban. 1974 óta Komáromban él. Sokoldalú művész; pályáját illusztrátorként és grafikusként, ill. lap-, majd könyvtervezőként kezdte, később díszlet- és jelmeztervezéssel, ill. festészettel kezdett foglalkozni, majd az 1980-as évek második felében elsajátította a tűzzománc technikát. 1966–1974 között Pozsonyban az Új Ifjúság szerkesztőségében, majd a Madách Könyv- és Lapkiadóban dolgozott; 1974–1985-ben a Magyar Területi Színház díszlet- és jelmeztervezője; 1995–2000-ben a gútai Magyar Tanítási nyelvű Szakképző Magániskola tűzzománctanára volt. 1998-tól az Atelier művészeti lap alapító szerkesztője 1988 óta a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely tagja; 1998–2002-ben a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága elnöke. 2002-ben a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével, 2005-ben a Posonium Irodalmi Díj Művészeti Életműdíjával tüntették ki. Ismertek írásai is. Számos hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt. – Ir. Időben, térben (képek, visszaemlékezések, kritikák, interjúk, 2007).
Kor-zár
Verséneklő együttes. Zsapka Attila, Zsapka Zsolt és Vén Kamil egyetemisták alapították (Nyitra, Dunaszerdahely, Udvard, 1989). Évente 10-20 alkalommal lép közönség elé önálló koncertekkel, ill. vendégszereplőként. Rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Több hanghordozója is megjelent: Őrizzetek meg (1995), Tajtékos ég (1999), Hangraforgó (2001), Madárjós (2008), Az én...megnyit →
Verséneklő együttes. Zsapka Attila, Zsapka Zsolt és Vén Kamil egyetemisták alapították (Nyitra, Dunaszerdahely, Udvard, 1989). Évente 10-20 alkalommal lép közönség elé önálló koncertekkel, ill. vendégszereplőként. Rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Több hanghordozója is megjelent: Őrizzetek meg (1995), Tajtékos ég (1999), Hangraforgó (2001), Madárjós (2008), Az én...megnyit →
Részletek
Kor-zár (I)
Verséneklő együttes. Zsapka Attila, Zsapka Zsolt és Vén Kamil egyetemisták alapították (Nyitra, Dunaszerdahely, Udvard, 1989). Évente 10-20 alkalommal lép közönség elé önálló koncertekkel, ill. vendégszereplőként. Rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Több hanghordozója is megjelent: Őrizzetek meg (1995), Tajtékos ég (1999), Hangraforgó (2001), Madárjós (2008), Az én falkám (2009), Töredék (2010), Búcsú a holnapért (2011).
Korláti; Korlát (Konrádovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236 (73,1%) magyar, 49 (15,2%) szlovák. V: [2011] – 198 r. k., 3 ev., 3 ref., 1 gör. kat. – Határában a 19. sz. végén nagy bazaltkőbányát nyitottak, amelyben még a 20. sz.-ban is folyt a kitermelés. Kastélya a 19. sz. közepén klasszicista, r. k. (Szűz Mária-) temploma 1938–39-ben szecessziós stílusban épült.
Körmöcbánya (Kremnica; Kremnitz)
Város a Garamszentkereszti járásban, a Körmöci-hegységben, a Beszterce- és a Körmöci-patak összefolyásánál, Besztercebányától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 4560, ebből 3031 (66,5%) szlovák, 836 (18,3%) német, 398 (8,7%) magyar, 190 (4,2%) zsidó; [2011] – 5601, ebből 4903 (87,5%) szlovák, 45 (0,8%) német, 6 (0,1%) magyar,...megnyit →
Város a Garamszentkereszti járásban, a Körmöci-hegységben, a Beszterce- és a Körmöci-patak összefolyásánál, Besztercebányától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 4560, ebből 3031 (66,5%) szlovák, 836 (18,3%) német, 398 (8,7%) magyar, 190 (4,2%) zsidó; [2011] – 5601, ebből 4903 (87,5%) szlovák, 45 (0,8%) német, 6 (0,1%) magyar,...megnyit →
Részletek
Körmöcbánya − Fő tér (GJ)
Város a Garamszentkereszti járásban, a Körmöci-hegységben, a Beszterce- és a Körmöci-patak összefolyásánál, Besztercebányától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 4560, ebből 3031 (66,5%) szlovák, 836 (18,3%) német, 398 (8,7%) magyar, 190 (4,2%) zsidó; [2011] – 5601, ebből 4903 (87,5%) szlovák, 45 (0,8%) német, 6 (0,1%) magyar, 1 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 4920 (87,8%) szlovák, 31 (0,6%) német, 12 (0,2%) magyar, 1 (0,02%) jiddis. V: [2011] – 3020 r. k., 256 ev., 20 gör. kat., 3 ref., 2 izr. – Német bányászok által valószínűleg a 12. sz.-ban alapított bányaváros. A hegyeiben bányászott nagy mennyiségű arany és ezüst a magyarországi arany- és ezüstbányászat, valamint pénzverés európai hírű központjává tette. Bányái a 15–16. sz.-ra nagyrészt kimerültek, ~ azonban mindvégig a történelmi Mo. pénzverő központja maradt, s jelenleg is itt található a szlovák állami pénzverde. 1328-ban szabad királyi városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1923–60 között járási székhely volt. Német lakóit a második vh. után kitelepítették Németországba. – Belvárosa, gótikus és reneszánsz polgárházaival védett műemlékegyüttes. Legjelentősebb műemléke a belváros egy részét magában foglaló vár, a 13. sz. közepén emelt román kori körtemplommal. A gótikus Szt. Erzsébet-ispotálytemplom a 14. sz. végén, a ferencesek barokk temploma és rendháza 1653–60 között, klasszicista ev. temploma 1826-ban épült, a ~i pénzverés történetét bemutató Érme- és Éremmúzeuma 1890-ben létesült. Határának egy részét 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. – 1924-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Körmöcligetet (Veterník); az 1980–90-es években hozzá tartozott Jánoshegy (Kremnické Bane), Ófelfalu (Horná Ves), Kékellő (Krahule) és Jánosrét (Lúčky).
Körmöcbánya − Fő tér (GJ)
Környei Elek; Környei Krepelka
(* 1905. jún. 15. Selmecbánya, † 1982. okt. 15. Budapest [Mo.]) Újságíró, író, költő. Újságírói pályáját a Komáromi Lapoknál kezdte, majd Pozsonyban folytatta (1931–1937: Híradó, 1937–1944: Új Hírek). A két vh. között a felvidéki magyar irodalmi élet egyik szervezője volt. 1945-től Budapesten folytatta az...megnyit →
(* 1905. jún. 15. Selmecbánya, † 1982. okt. 15. Budapest [Mo.]) Újságíró, író, költő. Újságírói pályáját a Komáromi Lapoknál kezdte, majd Pozsonyban folytatta (1931–1937: Híradó, 1937–1944: Új Hírek). A két vh. között a felvidéki magyar irodalmi élet egyik szervezője volt. 1945-től Budapesten folytatta az...megnyit →
Részletek
(* 1905. jún. 15. Selmecbánya, † 1982. okt. 15. Budapest [Mo.]) Újságíró, író, költő. Újságírói pályáját a Komáromi Lapoknál kezdte, majd Pozsonyban folytatta (1931–1937: Híradó, 1937–1944: Új Hírek). A két vh. között a felvidéki magyar irodalmi élet egyik szervezője volt. 1945-től Budapesten folytatta az újságírást (Kis Újság, Magyar Távirati Iroda). – Fm. Négyszemközt (v., 1929); Nyugati őrhelyen (publicisztikák, 1939); Isten hegedűje (naplójegyzetek, 1941); Az ember tragédiája a XX. században – Pieta` (két drámai költemény, 1943); Felelj, Prometheus! (drámai költ., 1944).
Korompa (Krompachy; Krompach)
Város az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Branyiszkói-hegység között, a Hernád folyó jobb partján, Iglótól K-re. L: [1921] – 5575, ebből 3397 (60,9%) szlovák, 1089 (19,5%) magyar, 644 (11,5%) német, 168 (3,0%) lengyel; [2011] – 8758, ebből 7378 (84,2%) szlovák, 139 (1,6%) roma,...megnyit →
Város az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Branyiszkói-hegység között, a Hernád folyó jobb partján, Iglótól K-re. L: [1921] – 5575, ebből 3397 (60,9%) szlovák, 1089 (19,5%) magyar, 644 (11,5%) német, 168 (3,0%) lengyel; [2011] – 8758, ebből 7378 (84,2%) szlovák, 139 (1,6%) roma,...megnyit →
Részletek
Város az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Branyiszkói-hegység között, a Hernád folyó jobb partján, Iglótól K-re. L: [1921] – 5575, ebből 3397 (60,9%) szlovák, 1089 (19,5%) magyar, 644 (11,5%) német, 168 (3,0%) lengyel; [2011] – 8758, ebből 7378 (84,2%) szlovák, 139 (1,6%) roma, 12 (0,1%) lengyel, 5 (0,1%) magyar, 4 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 6475 (73,9%) szlovák, 962 (11,0%) roma, 8 (0,1%) magyar, 8 (0,1%) német, 6 (0,1%) lengyel. V: [2011] – 5361 r. k., 248 gör. kel., 165 gör. kat., 108 ev., 3 ref. –. Német (szász) hospesek által alapított bányaváros volt, a középkorban arany-, ezüst- és réz-, a 16. sz.-tól vasércbányászattal. A 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1962-ben kapta vissza. Kastélya a 18. sz. második felében, a Városháza 1763-ban, r. k. (Szt. János-) temploma a 18. sz. végén épült barokk-klasszicista, ev. temploma 1883-ban neogótikus stílusban. A város hosszú időn keresztül a gömör–szepesi vasgyártás egyik központja volt, jelenleg kohóiban dolgozzák fel a Gömör–Szepesi-érchegységben kitermelt réz-, cink- és ólomércet.
Korpás András
(1945. nov. 15., Újlót) Nemzetközi hírű szőlész és borász. Általános iskolai tanulmányait Zsitvabesenyőn végezte. A komáromi-gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1961-ben. A nyitrai Agrártudományi Főiskolán (ma: Egyetem) szerzett mérnöki oklevelet 1967-ben. A pozsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársaként több mint 25 új szőlőfajta kinemesítésében vett...megnyit →
(1945. nov. 15., Újlót) Nemzetközi hírű szőlész és borász. Általános iskolai tanulmányait Zsitvabesenyőn végezte. A komáromi-gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1961-ben. A nyitrai Agrártudományi Főiskolán (ma: Egyetem) szerzett mérnöki oklevelet 1967-ben. A pozsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársaként több mint 25 új szőlőfajta kinemesítésében vett...megnyit →
Részletek
(1945. nov. 15., Újlót) Nemzetközi hírű szőlész és borász. Általános iskolai tanulmányait Zsitvabesenyőn végezte. A komáromi-gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1961-ben. A nyitrai Agrártudományi Főiskolán (ma: Egyetem) szerzett mérnöki oklevelet 1967-ben. A pozsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársaként több mint 25 új szőlőfajta kinemesítésében vett részt (pl. a mag nélküli Elma, a Dunaj). A kürti szőlészetben végezte kísérleteit. Fűrön él. 2023-ban a Pribina kereszt második fokozatát vehette át.
Korpás Éva
(1971.05.18., Komárom) Népdalénekes, előadóművész. Komáromban a Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói diplomát. Népdalénekesi pályafutását a komáromi Hajós Néptáncegyüttes szólóénekeseként kezdte. A pozsonyi Ifjú Szivek Táncegyüttesben való működése után tizennégy éven át a budapesti Tükrös Zenekar énekese volt,...megnyit →
(1971.05.18., Komárom) Népdalénekes, előadóművész. Komáromban a Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói diplomát. Népdalénekesi pályafutását a komáromi Hajós Néptáncegyüttes szólóénekeseként kezdte. A pozsonyi Ifjú Szivek Táncegyüttesben való működése után tizennégy éven át a budapesti Tükrös Zenekar énekese volt,...megnyit →
Részletek
Korpás Éva (FI)
(1971.05.18., Komárom) Népdalénekes, előadóművész. Komáromban a Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói diplomát. Népdalénekesi pályafutását a komáromi Hajós Néptáncegyüttes szólóénekeseként kezdte. A pozsonyi Ifjú Szivek Táncegyüttesben való működése után tizennégy éven át a budapesti Tükrös Zenekar énekese volt, akikkel 6 lemezt készített. E zenekar énekeseként 2001-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. 2010-ben a Tükrös Zenekarral, 2011-ben pedig a Prímástalálkozó produkció albumával részesült Fonogram Díjban. 2005-ben Balogh Kálmán cimbalomművésszel készített közös albumot, 2009-ben Berecz András lemezén működött közre. Az autentikus népzene mellett 2007 óta a világzene is foglalkoztatja. Három ilyen jellegű szólóalbumot jelentetett meg, két gyerekalbumot: “Csalogató” és “Szól a kakas, szól” címmel, egy felnőtteknek szólót: “Szerelem, szerelem” címmel. Malek Andreával 2012-ben megjelent közös lemezükön, mely “Az ördögfióka és a tündér” címet viseli, gyermekeknek szóló megzenésített verseket énekel. A Rév Zenekar és a Ritka Magyar Folkband szólóénekese. A legnagyobb szlovákiai magyar zenei ünnepen 2013-ban, három kategóriában is elnyerte a Harmónia Díjat. 2014-ben a Mikola Anikó-díjat is ő vehette át. 2015-ben jelent meg a kizárólag felvidéki népzenét tartalmazó gyermek lemeze “A pozsonyi sétatéren” címmel.
Korpona (Krupina; Karpfen)
Részletek
Korpona − Fő tér (GJ)
Város és járási székhely a Selmeci- és a Korponai-hegység között, a Korpona-patak völgyében, Selmecbányától DK-re. L: [1921] – 4235, ebből 4135 (97,6%) szlovák, 35 (0,8%) magyar, 31 (0,7%) német; [1930] – 5103, ebből 4681 (91,7%) szlovák, 116 (2,3%) német, 108 (2,1%) magyar. [2011] – 8046, ebből 7070 (87,9%) szlovák, 25 (0,3%) magyar, 5 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 7060 (87,7%) szlovák, 29 (0,4%) magyar, 3 (0,04%) német. V: [2011] – 5041 r. k., 1202 ev., 5 ref., 4 gör. kat. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz. elején, 1244-ben szabad királyi városi ranggal rendelkezett. Egyike volt a legelőkelőbb felvidéki városoknak, s városi joga, az ún. ~i jog mintául szolgált számos felvidéki város kiváltsága számára. 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt, ekkor elvesztett városi rangját 1960-ban, ekkor elvesztett járási székhelyi rangját 1996-ban kapta vissza. Jelentősebb műemlékei a 13. sz.-ban román stílusban emelt, majd 1699–1705 között barokkosított r. k. (Szűz Mária-) vártemplom, a hozzá tartozó, 1551–64 között épült erődrendszerrel, az 1564-ben emelt ún. Tarisznyavár, az 1784–86 között épült klasszicista ev. templom és az 1901-ből származó neobarokk Városháza. Legjelentősebb iparágai a gép-, fafeldolgozó és élelmiszeripar.
Korpona − Vártemplom (GJ)
Kortárs Magyar Galéria
Művészek alkotásait bemutató képtár (Dunaszerdahely, 1994). A város önkormányzata mo.-i és szl-i művészeti szervezetekkel közösen hozta létre az alapítványi alapon működő galériát. Működtetője a Kortárs Magyar Galéria Alapítvány. Az elgondolás Luzsicza Lajostól származott, aki ezzel akarta föllendíteni a szlovákiai magyar képzőművészeti kultúrát. Gyűjteményét ajándékozott...megnyit →
Művészek alkotásait bemutató képtár (Dunaszerdahely, 1994). A város önkormányzata mo.-i és szl-i művészeti szervezetekkel közösen hozta létre az alapítványi alapon működő galériát. Működtetője a Kortárs Magyar Galéria Alapítvány. Az elgondolás Luzsicza Lajostól származott, aki ezzel akarta föllendíteni a szlovákiai magyar képzőművészeti kultúrát. Gyűjteményét ajándékozott...megnyit →
Részletek
Kortárs Magyar Galéria (SzL)
Művészek alkotásait bemutató képtár (Dunaszerdahely, 1994). A város önkormányzata mo.-i és szl-i művészeti szervezetekkel közösen hozta létre az alapítványi alapon működő galériát. Működtetője a Kortárs Magyar Galéria Alapítvány. Az elgondolás Luzsicza Lajostól származott, aki ezzel akarta föllendíteni a szlovákiai magyar képzőművészeti kultúrát. Gyűjteményét ajándékozott műtárgyak képezik. Az intézmény Dunaszerdahely város támogatásával működik, az egyes rendezvényeire különböző alapítványoknál pályázik. Évente rendez szimpóziumot, melynek résztvevői további adománnyal gyarapítják a gyűjteményt. A saját gyűjtemény kiállítása mellett helyt adott az Illusztrált Könyv biennálénak és más csoportos és egyéni kiállításoknak. 2006-ban beköltözött a reprezentatív Vermes-villába, ahol megfelelő körülmények közt tárolhatja a gyűjteményt. A gyűjtemény anyagából készült válogatást már több helyen bemutatták (Nagyszombat, Győr stb.). – Vezető: Iván Péter.
Kortárs Magyar Galéria Alapítvány ’94
A kortárs művészetet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 2007). Alapítói: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (Mo.), Dunaszerdahely város. Azzal a céllal jött létre, hogy állandó gyűjteményt hozzon létre, amely Szl. és a Kárpát-medence magyar képzőművészeinek ad teret. Az elmúlt évek során kifejtett tevékenységének köszönhetően mára több mint...megnyit →
A kortárs művészetet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 2007). Alapítói: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (Mo.), Dunaszerdahely város. Azzal a céllal jött létre, hogy állandó gyűjteményt hozzon létre, amely Szl. és a Kárpát-medence magyar képzőművészeinek ad teret. Az elmúlt évek során kifejtett tevékenységének köszönhetően mára több mint...megnyit →
Részletek
A kortárs művészetet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 2007). Alapítói: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (Mo.), Dunaszerdahely város. Azzal a céllal jött létre, hogy állandó gyűjteményt hozzon létre, amely Szl. és a Kárpát-medence magyar képzőművészeinek ad teret. Az elmúlt évek során kifejtett tevékenységének köszönhetően mára több mint 500 műtárgyból álló terjedelmes kollekciót tudhat magáénak. Gyűjteményét válogatások keretében rendszeresen bemutatja a Kortárs Magyar Galériában, valamint vándorkiállítások formájában az egész országban. – Vezető: Derzsi Gaál Ildikó (2007); Iván Péter (2011).
Körtvélyes (Hrušov)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík D-i lejtőin, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 422, ebből 413 (97,9%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 334, ebből 280 (83,8%) magyar, 48 (14,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (88,0%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík D-i lejtőin, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 422, ebből 413 (97,9%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 334, ebből 280 (83,8%) magyar, 48 (14,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (88,0%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík D-i lejtőin, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 422, ebből 413 (97,9%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 334, ebből 280 (83,8%) magyar, 48 (14,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (88,0%) magyar, 37 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 173 ref., 98 r. k., 1 ev. – 1971-ben ~en és a szomszédos Szádalmáson rendezték meg az utolsó, VII. Nyári Ifjúsági Találkozót. A 14. sz. második felében épült gótikus r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) templomát a 18. sz.-ban barokkosították, a 18. sz. első felében emelt r. k. (Szt. Anna-) kápolnát 1940-ben újították fel. A közeli Körtvélyesi erdősztyepp melegkedvelő növényvilága 1954 óta 41 ha-on természetvédelmi terület, az 1978-ban feltárt Körtvélyesi-barlang szintén védelem alatt áll. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Korzó
Társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1919. nov. 6.–1920. aug. 15.). A pozsonyi Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai (írói álnevükön: Landstein Erik = Lándor Erik, Ehrenwald János = Erdély János, Langfeller Géza = Lányi Géza, Kautz Lóránd = Lórándy K. Lóránd, Fuchs Jenő = Ferencz Jenő,...megnyit →
Társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1919. nov. 6.–1920. aug. 15.). A pozsonyi Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai (írói álnevükön: Landstein Erik = Lándor Erik, Ehrenwald János = Erdély János, Langfeller Géza = Lányi Géza, Kautz Lóránd = Lórándy K. Lóránd, Fuchs Jenő = Ferencz Jenő,...megnyit →
Részletek
Társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1919. nov. 6.–1920. aug. 15.). A pozsonyi Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai (írói álnevükön: Landstein Erik = Lándor Erik, Ehrenwald János = Erdély János, Langfeller Géza = Lányi Géza, Kautz Lóránd = Lórándy K. Lóránd, Fuchs Jenő = Ferencz Jenő, Hirschmann Ottó = Honty Ottó) hozták létre. 24 száma jelent meg. – Szerk. Gerő László. – Ir. Eran Laor: Vergangen und ausgelöscht. Erinnerungen an das slowakisch–ungarische Judentum (1972).
Košicei Kerület
Részletek
A Košický kraj melléklete a népi igazgatás magyar nemzetiségű tagjai számára (Kassa, 1951–1954). A Kerületi Nemzeti Bizottság adta ki, évente 13-19 száma jelent meg.
Kossányi József
(* 1908. márc. 8. Komáromszentpéter, † 1988. szept. 15. Budapest [Mo.]) Tanár, költő. Komáromban érettségizett (1926), Pozsonyban szerzett tanári képesítést (1930). Szentpéteren, Komáromban, majd Sopronban tanított. Az első bécsi döntés után, a Mo.-hoz visszacsatolt felvidéki részeken egyik elindítója volt a Gyöngyösbokréta-mozgalomnak. 1948-ban az emigrációt...megnyit →
(* 1908. márc. 8. Komáromszentpéter, † 1988. szept. 15. Budapest [Mo.]) Tanár, költő. Komáromban érettségizett (1926), Pozsonyban szerzett tanári képesítést (1930). Szentpéteren, Komáromban, majd Sopronban tanított. Az első bécsi döntés után, a Mo.-hoz visszacsatolt felvidéki részeken egyik elindítója volt a Gyöngyösbokréta-mozgalomnak. 1948-ban az emigrációt...megnyit →
Részletek
(* 1908. márc. 8. Komáromszentpéter, † 1988. szept. 15. Budapest [Mo.]) Tanár, költő. Komáromban érettségizett (1926), Pozsonyban szerzett tanári képesítést (1930). Szentpéteren, Komáromban, majd Sopronban tanított. Az első bécsi döntés után, a Mo.-hoz visszacsatolt felvidéki részeken egyik elindítója volt a Gyöngyösbokréta-mozgalomnak. 1948-ban az emigrációt választotta; 1951-ben az USA-ban telepedett le, ahol további verskötetei jelentek meg. 1982-ben Mo.-ra, Budapestre költözött. 2008-ban szülőfalujában felavatták mellszobrát. – Fm. Máglyák (v., 1929); Éjféli kiáltás (v., 1933); Háborús évek (v., 1947); Szent György meg a sárkány (v., 1960); Végtelen út (v., 1970).
Kőszeghy Elemér; Winkler
(* 1882. jan. 3. Rózsahegy, † 1954. szept. 4. Budapest [Mo.]) Művészettörténész, festő, restaurátor. A gimnáziumot szülővárosában végezte. A jogi tanulmányok mellett Bécsben, majd Budapesten a Mintarajziskolában tanult. Pályáját a kultuszminisztériumban kezdte. 1902-ben ösztöndíjjal Rómában, később Törökországban járt. 1908-tól 1914-ig a múzeumok főfelügyelőségének titkára. 1914–1919...megnyit →
(* 1882. jan. 3. Rózsahegy, † 1954. szept. 4. Budapest [Mo.]) Művészettörténész, festő, restaurátor. A gimnáziumot szülővárosában végezte. A jogi tanulmányok mellett Bécsben, majd Budapesten a Mintarajziskolában tanult. Pályáját a kultuszminisztériumban kezdte. 1902-ben ösztöndíjjal Rómában, később Törökországban járt. 1908-tól 1914-ig a múzeumok főfelügyelőségének titkára. 1914–1919...megnyit →
Részletek
(* 1882. jan. 3. Rózsahegy, † 1954. szept. 4. Budapest [Mo.]) Művészettörténész, festő, restaurátor. A gimnáziumot szülővárosában végezte. A jogi tanulmányok mellett Bécsben, majd Budapesten a Mintarajziskolában tanult. Pályáját a kultuszminisztériumban kezdte. 1902-ben ösztöndíjjal Rómában, később Törökországban járt. 1908-tól 1914-ig a múzeumok főfelügyelőségének titkára. 1914–1919 között a kassai múzeum igazgatója volt és itt számos kiállítást rendezett. 1919-től 1923-ig Tátraszéplakon élt. 1923-tól 12 éven át Lőcsén tartózkodott, a városi múzeum igazgatója volt és értékes műtörténeti tanulmányokat közölt a Szepesi Híradóban, amelynek egy ideig főszerkesztője volt. Ekkor fedezte fel a szepesdaróci templom régi falfestményeit, melyeket szakszerűen restaurált is. 1939-ben az Iparművészeti Múzeum igazgatója lett, 1946-ban nyugalomba vonult. Naturalista jellegű figurális kompozíciókat, tájképeket festett. 1930-ban kollektív kiállítása volt Késmárkon. A magyar ötvösséggel kapcsolatos kutatómunkája korszakos jelentőségű. – Fm. Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig (németül is, 1936); A Szepesség újabbkori festői és szobrászai (1937); Kassa műemlékei (1939).
Kosziba Klaudia
(* 1971. júl. 8. Vágsellye) Festő. 1990–96 között végzett a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem festészeti szakán. 1996-ban Zólyomban a Divattervező Magán-szakközépiskola tanára, 1997-től a Műszaki Egyetem Bútor és Ipari Formatervezés Tanszékének adjunktusa volt. 2001-től a besztercebányai Művészeti Akadémia oktatója, 2003-tól a festészeti tanszék vezetője. Festészetét...megnyit →
(* 1971. júl. 8. Vágsellye) Festő. 1990–96 között végzett a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem festészeti szakán. 1996-ban Zólyomban a Divattervező Magán-szakközépiskola tanára, 1997-től a Műszaki Egyetem Bútor és Ipari Formatervezés Tanszékének adjunktusa volt. 2001-től a besztercebányai Művészeti Akadémia oktatója, 2003-tól a festészeti tanszék vezetője. Festészetét...megnyit →
Részletek
Kosziba Klaudia (SZM)
(* 1971. júl. 8. Vágsellye) Festő. 1990–96 között végzett a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem festészeti szakán. 1996-ban Zólyomban a Divattervező Magán-szakközépiskola tanára, 1997-től a Műszaki Egyetem Bútor és Ipari Formatervezés Tanszékének adjunktusa volt. 2001-től a besztercebányai Művészeti Akadémia oktatója, 2003-tól a festészeti tanszék vezetője. Festészetét a sík felület és az azt betöltő színáradat kölcsönviszonya határozza meg. Zólyomban él.
Köteles László
(* 1957. júl. 13. Kassa) Energetikus, politikus, művelődésszervező. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a Zsolnai Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1981). 1981-től Szepsiben él. 1996-tól a Csemadok országos alelnöke. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és parlamenti képviselője (1992–1998). 1998-tól 2010-ig az...megnyit →
(* 1957. júl. 13. Kassa) Energetikus, politikus, művelődésszervező. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a Zsolnai Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1981). 1981-től Szepsiben él. 1996-tól a Csemadok országos alelnöke. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és parlamenti képviselője (1992–1998). 1998-tól 2010-ig az...megnyit →
Részletek
Köteles László (FI)
(* 1957. júl. 13. Kassa) Energetikus, politikus, művelődésszervező. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a Zsolnai Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1981). 1981-től Szepsiben él. 1996-tól a Csemadok országos alelnöke. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és parlamenti képviselője (1992–1998). 1998-tól 2010-ig az MKP parlamenti képviselője. A kilencvenes évektől a honismereti kerékpártúrák egyik főszervezője. A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatótanácsának elnöke.
Kovács Aladár
(* 1939. dec. 10. Abara) Karnagy. Az alapiskola elvégzése után a Rozsnyói Magyar Tannyelvű Pedagógiai Iskolában tanítói képesítést szerzett (1958). 1960-tól a Nagykaposi Magyar Tannyelvű Alapiskolában tanított, ahol megalapította a gyermekkórust és gyermekzenekart. 1964-ben megalapította a Csemadok mellett működő vegyes kart, melynek karvezetője lett. Ének−zene...megnyit →
(* 1939. dec. 10. Abara) Karnagy. Az alapiskola elvégzése után a Rozsnyói Magyar Tannyelvű Pedagógiai Iskolában tanítói képesítést szerzett (1958). 1960-tól a Nagykaposi Magyar Tannyelvű Alapiskolában tanított, ahol megalapította a gyermekkórust és gyermekzenekart. 1964-ben megalapította a Csemadok mellett működő vegyes kart, melynek karvezetője lett. Ének−zene...megnyit →
Részletek
Kovács Aladár (csa)
(* 1939. dec. 10. Abara) Karnagy. Az alapiskola elvégzése után a Rozsnyói Magyar Tannyelvű Pedagógiai Iskolában tanítói képesítést szerzett (1958). 1960-tól a Nagykaposi Magyar Tannyelvű Alapiskolában tanított, ahol megalapította a gyermekkórust és gyermekzenekart. 1964-ben megalapította a Csemadok mellett működő vegyes kart, melynek karvezetője lett. Ének−zene szakból államvizsgát tett (1967) a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán. 1973−74-ben karvezetői tanfolyamon vett részt Kassán. 1974-től 1981-ig a Nagykaposi Művészeti Alapiskolában főként zeneelméletet tanított magyar nyelven. 1977-ben megkapta a Példás Pedagógus elismerést. 1981. november 1-től a Királyhelmeci Művészeti Alapiskola igazgatója lett. Az iskolában a pedagógusokból két éven át vezénylésével női kar is működött. Irányítása alatt az iskola kormánykitüntetésben részesült.
Kovács Attila
(* 1973. ápr. 8. Párkány) Vallástörténész, egyetemi oktató. Általános iskolai tanulmányait Ipolyszalkán végezte (1987), a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1991), a brünni Masaryk Egyetemen szerzett történészoklevelet (1998), vallástörténetből 1999-ben magiszteri fokozatot. 1999–2001-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen óraadó tanár, 2001-től az Összehasonlító Vallástörténeti Tanszék adjunktusa, 2002-től...megnyit →
(* 1973. ápr. 8. Párkány) Vallástörténész, egyetemi oktató. Általános iskolai tanulmányait Ipolyszalkán végezte (1987), a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1991), a brünni Masaryk Egyetemen szerzett történészoklevelet (1998), vallástörténetből 1999-ben magiszteri fokozatot. 1999–2001-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen óraadó tanár, 2001-től az Összehasonlító Vallástörténeti Tanszék adjunktusa, 2002-től...megnyit →
Részletek
Kovács Attila (csa)
(* 1973. ápr. 8. Párkány) Vallástörténész, egyetemi oktató. Általános iskolai tanulmányait Ipolyszalkán végezte (1987), a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1991), a brünni Masaryk Egyetemen szerzett történészoklevelet (1998), vallástörténetből 1999-ben magiszteri fokozatot. 1999–2001-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen óraadó tanár, 2001-től az Összehasonlító Vallástörténeti Tanszék adjunktusa, 2002-től az egyetem Vallástörténeti Kabinetjének munkatársa. A brünni Masaryk Egyetem Szociális Antropológiai Tanszékén is rendszeresen előad. Többször járt tanulmányúton Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Közleményei szlovákiai, csehországi, magyarországi és egyéb nemzetközi folyóiratokban jelennek meg, szlovákiai és nemzetközi tudományos konferenciák előadója. A Hieron (Pozsony) c. vallástörténeti szakfolyóirat szerkesztőségi tagja – 1999, az Axis Mundi (Pozsony) c. vallástörténeti szakfolyóirat szerkesztőségi tagja – 2007, a Nový Orient (Prága) c. orientalisztikai szaklap szerkesztőségi tagja – 2008, Szlovák Vallástörténeti Társaság elnökségi tagja – 2000. A Szlovák Orientalisztikai Társaság tagja – 2000, a Vámbéry Tudományos Társaság elnökségi tagja – 2008. – Fm. Alláhovi bojovníci: vizuálna kultúra islámskeho radikalizmu (tan., 2009); Cesty na druhý svet (társszerző, 2005); Politická moc versus náboženská autorita v Ázii (társszerző, 2006).
Kovács Endre
(* 1911. máj. 19. Paks [Mo.], † 1985. ápr. 18. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, történész, műfordító. Három évesen került Pozsonyba; itt végezte tanulmányait is; 1935-ben a Comenius Egyetemen szerzett magyar–filozófia szakos tanári oklevelet. Közben különböző lapok, ill. a rádió munkatársa, majd 1937–1938-ban a helyi magyar...megnyit →
(* 1911. máj. 19. Paks [Mo.], † 1985. ápr. 18. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, történész, műfordító. Három évesen került Pozsonyba; itt végezte tanulmányait is; 1935-ben a Comenius Egyetemen szerzett magyar–filozófia szakos tanári oklevelet. Közben különböző lapok, ill. a rádió munkatársa, majd 1937–1938-ban a helyi magyar...megnyit →
Részletek
Kovács Endre (LA)
(* 1911. máj. 19. Paks [Mo.], † 1985. ápr. 18. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, történész, műfordító. Három évesen került Pozsonyba; itt végezte tanulmányait is; 1935-ben a Comenius Egyetemen szerzett magyar–filozófia szakos tanári oklevelet. Közben különböző lapok, ill. a rádió munkatársa, majd 1937–1938-ban a helyi magyar gimnázium tanára volt. Az első bécsi döntés után Pozsonyból Érsekújvárra költözött, ahol az állami reálgimnázium tanára, valamint az Érsekújvár és Vidéke c. lap főszerkesztője lett. Pályájának első, 1945-ig tartó szakaszában elsősorban szépíróként és publicistaként, ill. irodalomkritkikusként tűnt ki. 1945-től Budapesten élt, s érdeklődése a történettudomány és az irodalomtörténet felé fordult. 1948-ig a Kelet-európai Tudományos Intézet, majd nyugalomba vonulásáig az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa volt. 1955-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, Lengyelországban megkapta a Polonia Restituta kitüntetést. Tudományos érdeklődésének középpontjában elsősorban Közép-Európa újkori története, a magyar–szláv kapcsolatok és a csehszlovákiai magyarság története állt. – Fm. Világének (v., 1929); Panoptikum (elb., 1934); Felszabadultak (elb., 1939); Az alázat évei (r., 1940); Prága–Pozsony–Budapest (r., 1941); Magyar–cseh történelmi kapcsolatok (1952); A lengyel kérdés a reformkori Magyarországon (1959); Magyar–lengyel kapcsolatok a két vh. között (1971); Magyarok és lengyelek a történelem sodrában (1973); Szemben a történelemmel. A nemzetiségi kérdés a régi Magyarországon (1977); Korszakváltás (emlékiratok, 1981).