Kovács Gyula
(* 1897. febr. 27. Rozsnyó, † 1980. dec. 22. Tornagörgő) R. k. pap, pápai kamarás, lapszerkesztő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, s itt végezte teológiai tanulmányait is. 1919-ben szentelték pappá. Rozsnyón és környékén lelkipásztorkodott, majd 1934-től haláláig Tornagörgő plébánosa. A két vh. között megszervezte a Szlovenszkói...megnyit →
(* 1897. febr. 27. Rozsnyó, † 1980. dec. 22. Tornagörgő) R. k. pap, pápai kamarás, lapszerkesztő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, s itt végezte teológiai tanulmányait is. 1919-ben szentelték pappá. Rozsnyón és környékén lelkipásztorkodott, majd 1934-től haláláig Tornagörgő plébánosa. A két vh. között megszervezte a Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(* 1897. febr. 27. Rozsnyó, † 1980. dec. 22. Tornagörgő) R. k. pap, pápai kamarás, lapszerkesztő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, s itt végezte teológiai tanulmányait is. 1919-ben szentelték pappá. Rozsnyón és környékén lelkipásztorkodott, majd 1934-től haláláig Tornagörgő plébánosa. A két vh. között megszervezte a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesületet. 1926-tól 1930-ig a Sajó Vidék, 1933–1944 között az Ifjúságunk c. lap szerkesztője, de publikált az Új Ember c. lapban, és szerkesztette a Jézus Szíve Naptárat is. A második vh. alatt segítette a rászorulókat és a kitelepítetteket. Később vallási nézetei miatt meghurcolták, bebörtönözték. – Fm. Mégsem lett belőlem tekintetes asszony (színmű, 1922); SOS. Lelki olvasmányok katolikus hívők számára (1931); Az ifjúsági munka vezérfonala (1934), Hódoljunk az Úrnak (példák és történetek, 1938). – Ir. Magyar Ferenc: Paptemetés karácsonykor (Új Ember, 1981. jan. 18).
Kovács János
(* 1926. jún. 8. Alsócsöpöny, † 2014. okt. ? Kisújfalu) Karnagy, pedagógus, népművelő. Tanulmányait a galántai polgári iskolában kezdte 1932 és 1942 között. A lévai Állami Tanítóképzőt kétéves különbözeti vizsga megtételével 1942−1944 között végezte el. 1946−49-ben Kiskunfélegyházán tanult tovább a tanítóképzőben. Pedagógiai pályafutását Nádszegen kezdte 1950−1952-ben...megnyit →
(* 1926. jún. 8. Alsócsöpöny, † 2014. okt. ? Kisújfalu) Karnagy, pedagógus, népművelő. Tanulmányait a galántai polgári iskolában kezdte 1932 és 1942 között. A lévai Állami Tanítóképzőt kétéves különbözeti vizsga megtételével 1942−1944 között végezte el. 1946−49-ben Kiskunfélegyházán tanult tovább a tanítóképzőben. Pedagógiai pályafutását Nádszegen kezdte 1950−1952-ben...megnyit →
Részletek
Kovács János (HG)
(* 1926. jún. 8. Alsócsöpöny, † 2014. okt. ? Kisújfalu) Karnagy, pedagógus, népművelő. Tanulmányait a galántai polgári iskolában kezdte 1932 és 1942 között. A lévai Állami Tanítóképzőt kétéves különbözeti vizsga megtételével 1942−1944 között végezte el. 1946−49-ben Kiskunfélegyházán tanult tovább a tanítóképzőben. Pedagógiai pályafutását Nádszegen kezdte 1950−1952-ben iskolaigazgatóként. Innen az 1952/53-as tanévben a Galántai Járási Nemzeti Bizottság tanügyi osztályára került tanfelügyelőnek, majd újabb állomása 1953−1956 között Felsőszeli volt, ahol az alapiskola igazgatója lett. 1956−1970-ben Kisújfalun tanított, ezt követően az 1988-as nyugdíjba vonulásáig a kürti alapiskola pedagógusa volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának (1963−1990). Gyermekkórusokat alapított és vezetett. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolája 2002-ben díszoklevéllel, 2009-ben aranyoklevéllel ismerte el pedagógusi munkásságát.
Kovács József
(* 1923. okt. 20. Path, † 1994. ? Kassa) Színész, író. A második vh. idején katona, később hadifogoly. 1955-től a komáromi Magyar Területi Színház, majd 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad színésze (ez utóbbinak öt évig szervezőtitkára is). Novellái, karcolatai, humoreszkjei, gyermekversei és -meséi...megnyit →
(* 1923. okt. 20. Path, † 1994. ? Kassa) Színész, író. A második vh. idején katona, később hadifogoly. 1955-től a komáromi Magyar Területi Színház, majd 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad színésze (ez utóbbinak öt évig szervezőtitkára is). Novellái, karcolatai, humoreszkjei, gyermekversei és -meséi...megnyit →
Részletek
Kovács József (TSZA)
(* 1923. okt. 20. Path, † 1994. ? Kassa) Színész, író. A második vh. idején katona, később hadifogoly. 1955-től a komáromi Magyar Területi Színház, majd 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad színésze (ez utóbbinak öt évig szervezőtitkára is). Novellái, karcolatai, humoreszkjei, gyermekversei és -meséi (cseh)szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. – Főbb színházi szerepei: Octavio (Lope deVega: A kertész kutyája); Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Hősváry (Kisfaludy Károly: A kérők); Maurer (Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás); Lapcsenko (Alekszej Arbuzov: Egy szerelem története); Slim (John Steinbeck: Egerek és emberek); Mr. Lipari (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Mics (Osvald Záhradník: Kinek üt a toronyóra?); Zoltejev (Alekszandr Vampilov: Búcsúzás júniusban); Kalocsai (Lovicsek Béla: Tűzvirág); Bojnyik (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci); Tót (Örkény István: Tóték); Jajicsnyica (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Lázás ács (Tamási Áron: Vitéz lélek); Toni bátyó (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Apa (Lovicsek Béla: Alattunk a város, felettünk az ég); Gracsev (Kmeczkó Mihály: Mint fű fölé az árnyék); Nagy (Bródy Sándor: Tanítónő). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Kovács Kálmán
(* 1947. okt. 25. Vágkirályfa) Karnagy. Alapfokú zenei tanulmányait Vágsellyén végezte (zongora), magántanulmányokat folytatott Tóth József vágkirályfai kántortanítónál (akordeon). A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett (1969), majd a Zeneművészeti Főiskolán végzett karnagyként (1974). 1974/75-ben a francia állam ösztöndíjasa a Conservatoir de Paris-n. 1971–1999 között az Ifjú...megnyit →
(* 1947. okt. 25. Vágkirályfa) Karnagy. Alapfokú zenei tanulmányait Vágsellyén végezte (zongora), magántanulmányokat folytatott Tóth József vágkirályfai kántortanítónál (akordeon). A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett (1969), majd a Zeneművészeti Főiskolán végzett karnagyként (1974). 1974/75-ben a francia állam ösztöndíjasa a Conservatoir de Paris-n. 1971–1999 között az Ifjú...megnyit →
Részletek
Kovács Kálmán (csa)
(* 1947. okt. 25. Vágkirályfa) Karnagy. Alapfokú zenei tanulmányait Vágsellyén végezte (zongora), magántanulmányokat folytatott Tóth József vágkirályfai kántortanítónál (akordeon). A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett (1969), majd a Zeneművészeti Főiskolán végzett karnagyként (1974). 1974/75-ben a francia állam ösztöndíjasa a Conservatoir de Paris-n. 1971–1999 között az Ifjú Szivek, 1975-től a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának karnagya. Zenei tankönyvet is írt. 1975−1980-ig a Zene- és Drámaművészeti Főiskola operastúdiójának tanársegédje, a pozsonyi Népművelési Intézet magyar tanfolyamainak és rendezvényeinek munkatársa. 1975-től 2013-ig a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának második karnagya, 1980/81-ben a Pozsonyi Konzervatórium óraadó tanára, 1986/87-ben az Isztambuli Állami Operaház karnagya. A Liszt Ferenc Társaság tagja. 2006-ban a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével tüntették ki.
Kovács Lajos
(* 1934. dec. 12. Kalonda, † 1994. febr. 9. Kassa) Operaénekes. Gimnáziumba Losoncon és Füleken járt. 1955–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–szlovák szakos hallgatója volt, s tagja az Ifjú Szivek énekkarának. 1962-től a pozsonyi Katonai Művészegyüttes, 1972-től az olomouci, 1981-től haláláig pedig a...megnyit →
(* 1934. dec. 12. Kalonda, † 1994. febr. 9. Kassa) Operaénekes. Gimnáziumba Losoncon és Füleken járt. 1955–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–szlovák szakos hallgatója volt, s tagja az Ifjú Szivek énekkarának. 1962-től a pozsonyi Katonai Művészegyüttes, 1972-től az olomouci, 1981-től haláláig pedig a...megnyit →
Részletek
(* 1934. dec. 12. Kalonda, † 1994. febr. 9. Kassa) Operaénekes. Gimnáziumba Losoncon és Füleken járt. 1955–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–szlovák szakos hallgatója volt, s tagja az Ifjú Szivek énekkarának. 1962-től a pozsonyi Katonai Művészegyüttes, 1972-től az olomouci, 1981-től haláláig pedig a kassai Állami Színház operatársulatának a szólistája volt.
Kovács László
(*1946. szept. 18. Csallóközcsütörtök, † 2024. júl. 12. Gelle) Tanár, tankönyvíró. Miután a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet szerzett, a nyitrai tanárképző főiskolán volt oktató, majd a Csallóközi Múzeumban dolgozott történészként. 1984-től nyugdíjazásáig a somorjai magyar tanítási...megnyit →
(*1946. szept. 18. Csallóközcsütörtök, † 2024. júl. 12. Gelle) Tanár, tankönyvíró. Miután a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet szerzett, a nyitrai tanárképző főiskolán volt oktató, majd a Csallóközi Múzeumban dolgozott történészként. 1984-től nyugdíjazásáig a somorjai magyar tanítási...megnyit →
Részletek
Kovács László (FI)
(*1946. szept. 18. Csallóközcsütörtök, † 2024. júl. 12. Gelle) Tanár, tankönyvíró. Miután a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet szerzett, a nyitrai tanárképző főiskolán volt oktató, majd a Csallóközi Múzeumban dolgozott történészként. 1984-től nyugdíjazásáig a somorjai magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított magyar nyelvet és történelmet. Közben 1990-től 2007-ig az intézmény igazgatója is volt. A bársonyos forradalom idején a Független Magyar Kezdeményezésben politizált. 1990-ben a rendszerváltó Szlovák Nemzeti Tanács kooptált képviselője volt. Alapító tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a Történelemtanárok Társulásának. Több tankönyv, helytörténeti, művelődéstörténeti, nyelvtani cikkek szerzője. – Fm. Középkori templomok Dél-Szlovákiában (mon. 2010); A magyar nép története 1 – 3. (tankönyv); Dél-Szlovákia középkori templomai (Görföl Jenővel, 2012); Hol sírjaik domborulnak (Görföl Jenővel, 2013); A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban (Görföl Jenővel, mon. 2014); Biblia pauperum (Görföl Jenővel, mon. 2015); Középkori templomok Pozsony vármegyében (Görföl Jenővel, mon. 2016); Csütörtök a történelemben (mon. 2017); Genius Loci (helyt. tan., 2023).
Kovács Magda
(* 1946. febr. 14. Lőkös) Író, tanár. Tornalján érettségizett (1963), majd néhány évig a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója. 1972-ig a Nő riportere volt, azóta Tornalján él; nyugdíjazásáig nevelőként dolgozott. Első novellái az Irodalmi Szemlében jelentek meg, a Fekete szél (1972) c. antológia legnagyobb felfedezettje....megnyit →
(* 1946. febr. 14. Lőkös) Író, tanár. Tornalján érettségizett (1963), majd néhány évig a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója. 1972-ig a Nő riportere volt, azóta Tornalján él; nyugdíjazásáig nevelőként dolgozott. Első novellái az Irodalmi Szemlében jelentek meg, a Fekete szél (1972) c. antológia legnagyobb felfedezettje....megnyit →
Részletek
Kovács Magda
(* 1946. febr. 14. Lőkös) Író, tanár. Tornalján érettségizett (1963), majd néhány évig a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója. 1972-ig a Nő riportere volt, azóta Tornalján él; nyugdíjazásáig nevelőként dolgozott. Első novellái az Irodalmi Szemlében jelentek meg, a Fekete szél (1972) c. antológia legnagyobb felfedezettje. Meséivel a kortárs magyar gyermekirodalom élvonalába tartozik. Főbb díjak: Talamon Alfonz-díj (2007); Magyar Arany Érdemkereszt (2026). – Fm. Én a csillagbognár (elb., 1978); A csodagombóc (mesék, 1981); Titokzatos tücsökzene (mesék, 1999); Topolya úr csodálatos átváltozása (elb., 2004); A gonosz asszony hagyatéka (vál. elb., 2006).
Kóvár (Koláre)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 535, ebből 462 (86,3%) magyar, 51 (9,5%) szlovák; [2011] – 272, ebből 190 (69,9%) magyar, 70 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 218 (80,1%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 535, ebből 462 (86,3%) magyar, 51 (9,5%) szlovák; [2011] – 272, ebből 190 (69,9%) magyar, 70 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 218 (80,1%) magyar,...megnyit →
Részletek
Kóvár – Kubinyi Ferenc emléktáblája (GJ)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 535, ebből 462 (86,3%) magyar, 51 (9,5%) szlovák; [2011] – 272, ebből 190 (69,9%) magyar, 70 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 218 (80,1%) magyar, 37 (13,6%) szlovák. V: [2011] – 258 r. k., 3 ev. – Középkori alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) temploma 1899-ben épült neobarokk stílusban. A klasszicista stílusú Kubinyi-kúria falán 1996-ban leplezték le a helyi születésű Kubinyi Ferenc (1836–1903) nyelvész, történész emléktábláját.
Kováts Miklós
(* 1936. szept. 7. Kassa) Tanár, irodalom- és színháztörténész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1954), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1964-től az ipariskola tanára volt. Helytörténeti tanulmányokat, tankönyveket írt. – Fm. Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938...megnyit →
(* 1936. szept. 7. Kassa) Tanár, irodalom- és színháztörténész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1954), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1964-től az ipariskola tanára volt. Helytörténeti tanulmányokat, tankönyveket írt. – Fm. Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938...megnyit →
Részletek
Kováts Miklós (csa)
(* 1936. szept. 7. Kassa) Tanár, irodalom- és színháztörténész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1954), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1964-től az ipariskola tanára volt. Helytörténeti tanulmányokat, tankönyveket írt. – Fm. Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938 (mon., 1974); A Város és az Író. Kazinczy Kassája és Kassa Kazinczyje (mon., 1994).
Kövecses (Štrkovec)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 365, ebből 353 (96,7%) magyar, 9 (2,5%) szlovák; [2011] – 367, ebből 285 (77,7%) magyar, 43 (11,7%) szlovák, 36 (9,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 324 (88,3%) magyar, 36 (9,8%) szlovák. V: [2011] – 184 ref., 135 r. k., 8 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. után kárpátaljai szlovákokat telepítettek. Ref. temploma 1825-ben, nemesi kúriája a 19. sz. közepén épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolája, a 20. sz. második felében magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakmunkásképző intézete működött.
Köves Károly
Részletek
(* 1873. ?, † 1945. ? Kassa) Publicista, író. Városi számvevőségi tisztviselő, majd tanácsos volt Kassán, kulturális munkát a Kassai Polgári Társaskörben és a Kazinczy Társaságban végzett. – Fm. Kassai krónikák (1921); Nevessünk, adomák (1924, 1928); A 400 éves Lőcsei Ház és a 63 éves Kassai Polgári Társaskör (1931).
Kövesdi János; Vaszily
(* 1940. jún. 12. Nagykövesd, † 2011. aug. 29. Pozsony) Író, műfordító, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1958). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–orosz szakos tanári oklevelet (1964). 1963-tól publikál, az Új Ifjúság közölte első írásait. 1964-től előbb a Madách...megnyit →
(* 1940. jún. 12. Nagykövesd, † 2011. aug. 29. Pozsony) Író, műfordító, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1958). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–orosz szakos tanári oklevelet (1964). 1963-tól publikál, az Új Ifjúság közölte első írásait. 1964-től előbb a Madách...megnyit →
Részletek
(* 1940. jún. 12. Nagykövesd, † 2011. aug. 29. Pozsony) Író, műfordító, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1958). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–orosz szakos tanári oklevelet (1964). 1963-tól publikál, az Új Ifjúság közölte első írásait. 1964-től előbb a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, majd az Új Szó rovatvezetője. 1990-ben megalapította a Pannónia Kiadót. 1963-tól publikált; cseh és szlovák nyelvből fordított. 1990-től számos dokumentumgyűjteményt adott ki. – Fm. András-napra megjövök (elb., 1976); Álom a ködbikáról (r. és elb., 1980); Vallomások és párhuzamok (interjúk, 1987). – Ir. Bodnár Gyula—Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: magyar irodalom Szlovákiában (1945—1999) II.,(2001.); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. ( 2004).
Kövesdi Károly
(* 1953. okt. 15. Melléte). Költő, író, publicista, műfordító, szerkesztő. Tornalján érettségizett (1971), majd Rimaszombatban közgazdasági szakérettségit tett (1973). 1976-tól 1979-ig újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1979–1989 között nyomdai korrektor, majd ismét újságíró (Új Szó, 1996–2000-ben a Vasárnap c. képes családi hetilap megbízott vezető szerkesztője)....megnyit →
(* 1953. okt. 15. Melléte). Költő, író, publicista, műfordító, szerkesztő. Tornalján érettségizett (1971), majd Rimaszombatban közgazdasági szakérettségit tett (1973). 1976-tól 1979-ig újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1979–1989 között nyomdai korrektor, majd ismét újságíró (Új Szó, 1996–2000-ben a Vasárnap c. képes családi hetilap megbízott vezető szerkesztője)....megnyit →
Részletek
Kövesdi Károly (ST)
(* 1953. okt. 15. Melléte). Költő, író, publicista, műfordító, szerkesztő. Tornalján érettségizett (1971), majd Rimaszombatban közgazdasági szakérettségit tett (1973). 1976-tól 1979-ig újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1979–1989 között nyomdai korrektor, majd ismét újságíró (Új Szó, 1996–2000-ben a Vasárnap c. képes családi hetilap megbízott vezető szerkesztője). 2018-tól a vezető szerkesztője, majd (2021-től) főmunkatársa a Magyar7 című hetilapnak. Verseit, cikkeit 1973-tól közlik a lapok. Főbb díjak: – Tornalja Város Polgármesterének Díj (2023); Illyés Gyula-díjat (MMA Irodalmi-díj, 2022); Magyar Örökség-díj (2021).– Fm. Romvárosi beszélgetés (v., 1980); Éjféli elégia (v., 1985); Manóház (gyermekv., 1989); Muskátlitündér (mesék, 1993); A nagy banán árnyékában (publicisztikák, 1995); Testamentum (v., 2003).– Ir. Zalabai Zsigmond: Verstörténés (1995); Bodnár Gyula—Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945—1999) II.,(2001.); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. ( 2004).
Kövesdi Szabó Mária
(* 1950. jún. 21. Kiskövesd) Színész. Királyhelmecen érettségizett 1968-ban. 1969-ben az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett. Pólos Árpáddal együtt számos önálló műsort készítettek; egyéb műsoros összeállítások, rádiófelvételek gyakori szereplője. – Főbb színházi szerepei: Thália Színpad: Cecily (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Madelaine (Jean Cocteau: Rettenetes...megnyit →
(* 1950. jún. 21. Kiskövesd) Színész. Királyhelmecen érettségizett 1968-ban. 1969-ben az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett. Pólos Árpáddal együtt számos önálló műsort készítettek; egyéb műsoros összeállítások, rádiófelvételek gyakori szereplője. – Főbb színházi szerepei: Thália Színpad: Cecily (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Madelaine (Jean Cocteau: Rettenetes...megnyit →
Részletek
Kövesdi Szabó Mária (TSZA)
(* 1950. jún. 21. Kiskövesd) Színész. Királyhelmecen érettségizett 1968-ban. 1969-ben az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett. Pólos Árpáddal együtt számos önálló műsort készítettek; egyéb műsoros összeállítások, rádiófelvételek gyakori szereplője. – Főbb színházi szerepei: Thália Színpad: Cecily (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Madelaine (Jean Cocteau: Rettenetes szülők); Diana (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem, Donna Rita); Magdó (Tamási Áron: Énekesmadár); Mirandolína (Carlo Goldoni: Mirandolína); Katyerina (Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Vihar); Klári (Sarkadi Imre: Az elveszett paradicsom); Kató (Lovicsek Béla: Tűzvirág); Ágika (Örkény István: Tóték); Rozáli (Tamási Áron: Vitéz lélek); Lucietta (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Lujza (Barta Lajos: Szerelem); Zsenya (Borisz Vasziljev: Csendesek a hajnalok); Vivien (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Bianca (Miroslav Horniček: Két férfi sakkban); Dorine (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Nelli (Örkény István: Kulcskeresők); Borbála (Tóth László: Az áldozat); Gertrudis (Katona József: Bánk bán); Nóra (Henrik Ibsen: Babaotthon); A nevelőnő (Georg Büchner: Leonce és Léna); Berthe (Marc Camoletti: Leszállás Párizsban); Lakkné (Németh László: Bodnárné); Lady Milford (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Thália Színház: Berta (Dunai Ferenc: A nadrág); Zsóka (Csurka István: Döglött aknák); Kántorkisasszony (Bródy Sándor: A tanítónő); Blanche (Tenessee Williams: A vágy villamosa); Dajka (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Philaminte (Jean-baptiste Molière: Tudós nők); Filumena Marturano (Eduardo de Filippo: Házasság olasz módra); Gertrudis (Katona József: Bánk bán); Gizella királyné (Ratkó József: Segítsd a királyt!); Margit királynő (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Ratshed nővér (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Popovova, Meresutkinova, Nastasia (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái); Linda (Arthur Miller: Az ügynök halála); Miss Furnival (Peter Shaffer: Black comedy); Éva (Sütő András: Káin és Ábel); Orbánné (Örkény István: Macskajáték); Claire (Jean Genet: A cselédek); Caesonia (Albert Camus: Caligula); Langné, Grófné (Móricz Zsigmond: Csibe); Sweet Sue (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti); Beatrice (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Gertrud (William Shakespeare: Hamlet); Özvegy Bergné (Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok); Gallainé (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Majthényi Anna (Egressy Zoltán: Vesztett éden); Mrs. Shuttle (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Polgármester felesége (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Dora Strang (Peter Shaffer: Equus); Mamóka (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Mme Bouchon (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Mag (Martin Mcdonagh: Leenane szépe); Peackokné (Bertolt Brecht: Koldusopera). – Díjak, elismerések: A Magyar Köztársaság Tisztikeresztje; Határon Túli Magyar Színházak IX. Fesztiválja, Kisvárda Város Önkormányzatának Különdíja, Kisvárda, 1997; Határon Túli Magyar Színházak XVI. Fesztiválja Életműdíj, Kisvárda, 2004; A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).
Kövi (Kameňany)
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi érchegység D-i részén, a Túróc-patak völgyében, Jolsvától DNy-ra. L: [1921] – 776, ebből 670 (86,3%) szlovák, 89 (11,5%) magyar; [2011] – 794, ebből 674 (84,9%) szlovák, 8 (1,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 682 (85,9%) szlovák, 13 (1,6%) magyar. V: [2011] – 324 ev., 126 r. k., 5 ref., 5 gör. kat. – Ev. temploma a 13. sz.-ban épült román stílusban, a 17. sz.-ban reneszánsz, 1716-ban és 1785-ben barokk stílusban építették át; mellette a 19. sz. elején emelt rokokó-klasszicista harangtorony áll.
Kövy Árpád
(* 1887. ápr. 3. Budapest [Mo.], † 1947. nov. 13. Városlőd [Mo.]) Ref. lelkész, lapszerkesztő. 1914–1945 között Losoncon volt lelkipásztor. A ref. Egyház és Iskola és a Losonci Hírlap szerkesztője. A losonci ref. teológiai szemináriumban görög nyelvet tanított. 1945 után kitelepítették Mo.-ra. – Fm....megnyit →
(* 1887. ápr. 3. Budapest [Mo.], † 1947. nov. 13. Városlőd [Mo.]) Ref. lelkész, lapszerkesztő. 1914–1945 között Losoncon volt lelkipásztor. A ref. Egyház és Iskola és a Losonci Hírlap szerkesztője. A losonci ref. teológiai szemináriumban görög nyelvet tanított. 1945 után kitelepítették Mo.-ra. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1887. ápr. 3. Budapest [Mo.], † 1947. nov. 13. Városlőd [Mo.]) Ref. lelkész, lapszerkesztő. 1914–1945 között Losoncon volt lelkipásztor. A ref. Egyház és Iskola és a Losonci Hírlap szerkesztője. A losonci ref. teológiai szemináriumban görög nyelvet tanított. 1945 után kitelepítették Mo.-ra. – Fm. A Losonci Magyar Dalegylet hetvenéves története 1860–1930 (1931). Csaták tüzében, Isten kezében (elb., é. n.)
Középtúr (Stredné Turovce)
1967-ben Nagytúr néven Kistúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján,Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 352, ebből 344 (97,7%) magyar, 4 (1,1%) szlovák; [1961] 460, ebből 274 (59,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 347 r. k., 5 ev....megnyit →
1967-ben Nagytúr néven Kistúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján,Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 352, ebből 344 (97,7%) magyar, 4 (1,1%) szlovák; [1961] 460, ebből 274 (59,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 347 r. k., 5 ev....megnyit →
Részletek
1967-ben Nagytúr néven Kistúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján,Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 352, ebből 344 (97,7%) magyar, 4 (1,1%) szlovák; [1961] 460, ebből 274 (59,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 347 r. k., 5 ev. A második vh. után magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. 1260 körül emelt román kori r. k. (Szt. Márton-) temploma 1938-ban természeti katasztrófa áldozata lett.
Közgáz Klub
Részletek
Magyar diákklub (Pozsony, 1992–2007). A Közgazdasági Egyetem magyar hallgatói hozták létre. Tagja volt a Diákhálózat klubhálózatának, majd 2007 után újra a József Attila Ifjúsági Klub keretében működnek a diákok.
Közigazgatás
Részletek
Közigazgatási folyóirat (Pozsony, 1990–1993). Elődje a Nemzeti Bizottságok (1952–1990) c. kiadvány volt. A Szlovák Köztársaság Kormánya adta ki a Statisztikai Kiadó gondozásában.
Közlemények a Szepesség Múltjából
-> Közlemények Szepes Vármegye Múltjából
Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy...megnyit →
Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy...megnyit →
Részletek
Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy Elemér szerkesztették. 1921-től német és szlovák címe is volt, s 1923-ban és 1926-ban német és szlovák szövegek is szerepeltek benne. Az 1932-es magyar és német szövegeket tartalmazott, az 1934-es viszont már teljesen német szövegű és című volt (Mitteilungen aus der Vergangenheit der Zips). – Ir. Szalatnai Rezső: A Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves (Magyar Figyelő, 1934/1–2).
Közlemények Szepes Vármegye Múltjából
Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy...megnyit →
Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy...megnyit →
Részletek
Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy Elemér szerkesztették. 1921-től német és szlovák címe is volt, s 1923-ban és 1926-ban német és szlovák szövegek is szerepeltek benne. Az 1932-es magyar és német szövegeket tartalmazott, az 1934-es viszont már teljesen német szövegű és című volt (Mitteilungen aus der Vergangenheit der Zips). – Ir. Szalatnai Rezső: A Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves (Magyar Figyelő, 1934/1–2).
Kozma Gyula
(* 1929. jún. 1., Pozsony, † 2009. nov. 26., Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő, versenysakkozó, sakkszakíró. A pozsonyi magyar reálgimnázium diákja volt, de 1947-ben már egy szlovák gimnáziumban érettségizett. 1954-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet. 1950-től a Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársa,...megnyit →
(* 1929. jún. 1., Pozsony, † 2009. nov. 26., Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő, versenysakkozó, sakkszakíró. A pozsonyi magyar reálgimnázium diákja volt, de 1947-ben már egy szlovák gimnáziumban érettségizett. 1954-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet. 1950-től a Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársa,...megnyit →
Részletek
(* 1929. jún. 1., Pozsony, † 2009. nov. 26., Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő, versenysakkozó, sakkszakíró. A pozsonyi magyar reálgimnázium diákja volt, de 1947-ben már egy szlovák gimnáziumban érettségizett. 1954-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet. 1950-től a Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársa, 1953–1968 között szerkesztője volt. 1968-ban a Csehszl. szovjet megszállása után illegálisan működő Gabonaváros rádióadó vezetője volt. 1968–1970-ben a pozsonyi rádió sportszerkesztőségének a vezetője lett, de 1970-ben elbocsátották állásából. 1971–1989 között a Československý šport c. újság szerkesztője, majd 1993-ig főszerkesztője volt. Diákkorától versenyszerűen sakkozott. A második vh. alatt a pozsonyi VAS színeiben versenyzett, majd az ŠK Bratislava, később pedig a Pravda Sakk-klubjának a versenyzője lett. 1954–1979 között a csehszlovák sakkválogatott tagja volt. A csehszlovák főiskolai válogatott tagjaként világbajnoki aranyérmet, 1957-ben a csehszlovák sakkválogatottal Európa-bajnoki bronzérmet szerzett, és megkapta a nemzetközi sakkmesteri címet. Emlékezetes győztes játszmája volt a későbbi világbajnok, Mihail Tal ellen. 1967-ben Csehszl. egyéni sakkbajnoka lett. A sakkozásról rendszeresen írt a különböző szlovákiai lapokban, – Fm. Boje o šachový trón (1976).
Közművelődés – Könyvtárélet
Részletek
A magyar községi közkönyvtárak, járási közművelődési testületek és helyi bizottságok országos havi közlönye (Komárom, 1935–1937). Szórványosan jelent meg. – Szerk. Nagy Barna, Ivánfy Géza.
Kozsár Zsuzsanna
(* 1970. aug. 13. Kassa) Író, újságíró, karnagy. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos oklevelet (1993). 1997–2000-ben Kassán tanított, 2000-től az Eperjesi Módszertani Központ munkatársa és az Új Szó kelet-szlovákiai tudósítója. Meséket, kritikákat, interjúkat, elbeszéléseket publikál. 2005...megnyit →
(* 1970. aug. 13. Kassa) Író, újságíró, karnagy. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos oklevelet (1993). 1997–2000-ben Kassán tanított, 2000-től az Eperjesi Módszertani Központ munkatársa és az Új Szó kelet-szlovákiai tudósítója. Meséket, kritikákat, interjúkat, elbeszéléseket publikál. 2005...megnyit →
Részletek
Kozsár Zsuzsanna (GJ)
(* 1970. aug. 13. Kassa) Író, újságíró, karnagy. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos oklevelet (1993). 1997–2000-ben Kassán tanított, 2000-től az Eperjesi Módszertani Központ munkatársa és az Új Szó kelet-szlovákiai tudósítója. Meséket, kritikákat, interjúkat, elbeszéléseket publikál. 2005 őszétől a szepsi Egressy Béni Vegyeskar karnagya. 2008-ban első díjat nyert a Csemadok Művelődési Intézetének reneszánszdráma-versenyén. – Fm. Tél király cinkéje (mese, 1999); Tökfilkó és Picinke (meser., 2000); Meseirodalmunk fája (monográfia, 2002); Mesék a kesze-kusza erdőből (meser., 2003); Harminchárom apokrif (rövidprózák., 2005).
Krammer Jenő
(* 1900. jún. 16. Kismarton [Ausztria], † 1973. jan. 21. Martonvásár [Mo.]) Pedagógus, író, irodalomtörténész, szociálpszichológus. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd német–francia szakon tanult Budapesten, Berlinben és Prágában. Ezután Lőcsén, Aranyosmaróton, majd éveken át Érsekújvárott volt középiskolai tanár. Tanári munkája mellett támogatta a középiskolások önképzőköri...megnyit →
(* 1900. jún. 16. Kismarton [Ausztria], † 1973. jan. 21. Martonvásár [Mo.]) Pedagógus, író, irodalomtörténész, szociálpszichológus. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd német–francia szakon tanult Budapesten, Berlinben és Prágában. Ezután Lőcsén, Aranyosmaróton, majd éveken át Érsekújvárott volt középiskolai tanár. Tanári munkája mellett támogatta a középiskolások önképzőköri...megnyit →
Részletek
(* 1900. jún. 16. Kismarton [Ausztria], † 1973. jan. 21. Martonvásár [Mo.]) Pedagógus, író, irodalomtörténész, szociálpszichológus. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd német–francia szakon tanult Budapesten, Berlinben és Prágában. Ezután Lőcsén, Aranyosmaróton, majd éveken át Érsekújvárott volt középiskolai tanár. Tanári munkája mellett támogatta a középiskolások önképzőköri mozgalmát, a Sarló és a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége is hatósugarába tartozott. A szlovenszkói magyar serdülők lelki világa (1935) c. műve a korszak egyik legjelentősebb szakmai munkája. 1939-től Szegeden lett gyakorló gimnáziumi tanár. A második vh. után a budapesti Vallás- és Közoktatási Minisztérium munkatársaként a Szl.-ból Mo.-ra menekült, ill. áttelepített pedagógusokat segítette. Később a Tankönyvkiadóban dolgozott, majd az Idegen Nyelvek Főiskolája, később az ELTE tanszékvezető tanára volt. Tankönyveket, nyelvkönyveket, irodalomtörténeti tanulmányokat írt. – Fm. A szlovenszkói magyar serdülők lelki világa (tan., 1935); Az idegennyelvi beszédkészség fejlesztésének lélektani és módszertani problémái (tan., 1961); Ödön von Horváth (monográfia, 1971).
Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Csermosnyába torkolló Pacsa-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 1077, ebből 1024 (95,1%) magyar, 41 (3,8%) szlovák; [2011] – 2575, ebből 1013 (39,3%) magyar, 904 (35,1%) roma, 548 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1108 (43,0%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Csermosnyába torkolló Pacsa-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 1077, ebből 1024 (95,1%) magyar, 41 (3,8%) szlovák; [2011] – 2575, ebből 1013 (39,3%) magyar, 904 (35,1%) roma, 548 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1108 (43,0%) magyar,...megnyit →
Részletek
Krasznahorkaváralja − Krasznahorka vára (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Csermosnyába torkolló Pacsa-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 1077, ebből 1024 (95,1%) magyar, 41 (3,8%) szlovák; [2011] – 2575, ebből 1013 (39,3%) magyar, 904 (35,1%) roma, 548 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1108 (43,0%) magyar, 906 (35,2%) roma, 439 (17,0%) szlovák. V: [2011] – 1402 r. k., 58 ref., 40 ev., 10 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során É-gömöri és külföldi szlovák telepesek költöztek. R. k. (Mindenszentek-) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1787-ben klasszicista stílusban alakították át. A faluban található az 1910-ben épült szecessziós Andrássy-képtár, ~tól K-re, a Kassára vezető országút mentén az 1904-ben emelt ugyancsak szecessziós Andrássy-mauzóleum, a falu fölötti várhegyen pedig a Bebek család által a 13. sz.-ban építtetett, majd a 16. sz.-tól 1945-ig az Andrássyak által birtokolt, s 1906 óta a nyilvánosság számára is látogatható vármúzeumként működő Krasznahorka vára (mely 2012-ben tűzvész áldozatává vált). A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Krasznahorkaváralja − Andrássy Dénes és Franciska sírboltja (GJ)
Krasznahorkaváralja − Krasznahorka vára (GJ)
Krausz Tivadar; Theodor Rusak
(* 1963. jan. 13. Rozsnyó) Költő, író, publicista. Rozsnyón érettségizett (1981). 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad színésze, 1990 után egy ideig a Komáromi Jókai Színház dramaturgja. Az Iródia mozgalom egyik alapítója. 1986-ban Mo.-ra költözött, itt a Kapu szerkesztője volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. – Fm. Szövetségek (v.,...megnyit →
(* 1963. jan. 13. Rozsnyó) Költő, író, publicista. Rozsnyón érettségizett (1981). 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad színésze, 1990 után egy ideig a Komáromi Jókai Színház dramaturgja. Az Iródia mozgalom egyik alapítója. 1986-ban Mo.-ra költözött, itt a Kapu szerkesztője volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. – Fm. Szövetségek (v.,...megnyit →
Részletek
Krausz Tivadar (SzP)
(* 1963. jan. 13. Rozsnyó) Költő, író, publicista. Rozsnyón érettségizett (1981). 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad színésze, 1990 után egy ideig a Komáromi Jókai Színház dramaturgja. Az Iródia mozgalom egyik alapítója. 1986-ban Mo.-ra költözött, itt a Kapu szerkesztője volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. – Fm. Szövetségek (v., 1987); Herpesz Triszmegisztosz (v., 1989); Apácapác (elb., 1990); Hazakutatás, avagy „krausz elvtárs, mi van a fiókban…” (v., 1991); Isten hozott, kárhozott (v., 1993); 7 mesterlövész (r., 2000).
Krausz Zoltán
(* 1923. máj. 23. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 1. Rozsnyó) Film- és színházi rendező. A magyar elemi iskolát Rozsnyón végezte (1934), a premontrei gimnáziumban érettségizett (1942), majd a budapesti Színművészeti és Filmművészeti Főiskolán rendezői oklevelet szerzett (1949). 1946–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar...megnyit →
(* 1923. máj. 23. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 1. Rozsnyó) Film- és színházi rendező. A magyar elemi iskolát Rozsnyón végezte (1934), a premontrei gimnáziumban érettségizett (1942), majd a budapesti Színművészeti és Filmművészeti Főiskolán rendezői oklevelet szerzett (1949). 1946–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar...megnyit →
Részletek
Krausz Zoltán (AF)
Krisztus Királysága
Részletek
A szlovenszkói Katolikus Akció magyar közlönye (Rozsnyó, 1928–1938). 1939 és 1944 között is megjelent. – Szerk. Privitzky Gyula.
Krivošík István
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968...megnyit →
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968...megnyit →
Részletek
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968 és 1971–1977 között a komáromi Magyar Területi Színház igazgatója. Közben 1969–1971 között a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságának titkára, ill. a Természet és Társadalom főszerkesztője; 1977-től 1988-as nyugdíjazásáig a budapesti csehszlovák nagykövetség tanácsosa volt.