Jányok (Janíky)
1940-ben Alsójányok, Felsőjányok és Bústelek egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [2011] – 855, ebből 650 (76,0%) magyar, 175 (20,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 664 (77,7%) magyar, 158 (18,5%) szlovák....megnyit →
1940-ben Alsójányok, Felsőjányok és Bústelek egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [2011] – 855, ebből 650 (76,0%) magyar, 175 (20,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 664 (77,7%) magyar, 158 (18,5%) szlovák....megnyit →
Részletek
1940-ben Alsójányok, Felsőjányok és Bústelek egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [2011] – 855, ebből 650 (76,0%) magyar, 175 (20,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 664 (77,7%) magyar, 158 (18,5%) szlovák. V: [2011] – 765 r. k., 7 ev., 3 gör. kat., 3 ref. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Jarábik Gabriella; Trúchly
(* 1951. jan. 19. Csúz) Pedagógus, népművelő, kisszínpadi rendező, múzeumigazgató. 1970-ben érettségizett a lévai óvónőképzőben. A győri Apáczai Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet (1995). 1970–1985-ben előbb Vajkán, majd Dunaszerdahelyen óvónő. 1985–1990- ben a magyar óvodák járási tanfelügyelője, 1991–1998-ban a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal helyettes elöljárója. 1998–2002-ben...megnyit →
(* 1951. jan. 19. Csúz) Pedagógus, népművelő, kisszínpadi rendező, múzeumigazgató. 1970-ben érettségizett a lévai óvónőképzőben. A győri Apáczai Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet (1995). 1970–1985-ben előbb Vajkán, majd Dunaszerdahelyen óvónő. 1985–1990- ben a magyar óvodák járási tanfelügyelője, 1991–1998-ban a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal helyettes elöljárója. 1998–2002-ben...megnyit →
Részletek
Jarábik Gabriella (ST)
(* 1951. jan. 19. Csúz) Pedagógus, népművelő, kisszínpadi rendező, múzeumigazgató. 1970-ben érettségizett a lévai óvónőképzőben. A győri Apáczai Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet (1995). 1970–1985-ben előbb Vajkán, majd Dunaszerdahelyen óvónő. 1985–1990- ben a magyar óvodák járási tanfelügyelője, 1991–1998-ban a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal helyettes elöljárója. 1998–2002-ben a kulturális minisztérium kisebbségi kultúrák főosztályának vezérigazgatója. 2002-től a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója. 1970-ben megalapította és azóta vezeti a dunaszerdahelyi Fókusz Irodalmi Színpadot, melynek különböző korosztályokat mozgósító társulataival számos országos, ill. nemzetközi sikert ért el. – Főbb díjak: Pribina Kereszt II. fokozata (2024); Magyar Arany Érdemkereszt (2017); Móra Ferenc-díj (2008); Mics Károly-életműdíj (2007).
Jarábik Imre
(* 1942. márc. 16. Budapest [Mo.], † 2019. febr. 05. Dunaszerdahely) Pedagógus, népművelő, karnagy. 1948-ban Nagymegyeren kezd alapiskolába járni. Tanulmányait a Pozsonyi Pedagógiai Szakközépiskolában folytatta (1960). 1967 és 1973 között a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya lett. 1968-tól a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ művészeti osztályának...megnyit →
(* 1942. márc. 16. Budapest [Mo.], † 2019. febr. 05. Dunaszerdahely) Pedagógus, népművelő, karnagy. 1948-ban Nagymegyeren kezd alapiskolába járni. Tanulmányait a Pozsonyi Pedagógiai Szakközépiskolában folytatta (1960). 1967 és 1973 között a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya lett. 1968-tól a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ művészeti osztályának...megnyit →
Részletek
Jarábik Imre (csa)
(* 1942. márc. 16. Budapest [Mo.], † 2019. febr. 05. Dunaszerdahely) Pedagógus, népművelő, karnagy. 1948-ban Nagymegyeren kezd alapiskolába járni. Tanulmányait a Pozsonyi Pedagógiai Szakközépiskolában folytatta (1960). 1967 és 1973 között a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya lett. 1968-tól a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ művészeti osztályának a vezetője. A Csemadok helyi szervezete segítségével megalapította a város énekkarát, amely később Bartók Béla nevét vette fel. Rövidebb-hosszabb ideig Csilizradványon, Komáromban, Nagymegyeren, Csallóközaranyoson, Pozsonyeperjesen és Alistálban is vezetett énekkart. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának alapító tagja. Munkásságát a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüstplakettjével ismerték el (2006).
Jarnó József; Jarno
(* 1904. máj. 5. Budapest [Mo.], † 1934. nov. 3. Bejrút [Libanon]) Író, költő, műfordító. 1922-ben telepedett le Kassán. 1922–1927-ben a Kassai Napló szerkesztője. 1924-től a Renaissance Kultúregyesület irodalmi szakosztályának elnöke és a Renaissance Könyvtár vezetője. Baloldali szervezetekkel állt kapcsolatban. A Couburg cég üzletkötőjeként...megnyit →
(* 1904. máj. 5. Budapest [Mo.], † 1934. nov. 3. Bejrút [Libanon]) Író, költő, műfordító. 1922-ben telepedett le Kassán. 1922–1927-ben a Kassai Napló szerkesztője. 1924-től a Renaissance Kultúregyesület irodalmi szakosztályának elnöke és a Renaissance Könyvtár vezetője. Baloldali szervezetekkel állt kapcsolatban. A Couburg cég üzletkötőjeként...megnyit →
Részletek
Jarnó József (FI)
(* 1904. máj. 5. Budapest [Mo.], † 1934. nov. 3. Bejrút [Libanon]) Író, költő, műfordító. 1922-ben telepedett le Kassán. 1922–1927-ben a Kassai Napló szerkesztője. 1924-től a Renaissance Kultúregyesület irodalmi szakosztályának elnöke és a Renaissance Könyvtár vezetője. Baloldali szervezetekkel állt kapcsolatban. A Couburg cég üzletkötőjeként jutott el Libanonba, ahol váratlanul elhunyt. Német nyelven is jelentek meg írásai. Francia, német és angol írók, költők műveit fordította. 1927-ben Mikszáth-díjas. – Fm. Prometheus (v., 1924); Szakadó kötelek (r., 1926); Önarckép (v., 1927); Börtön (r., 1927); A gyár (r., 1928); Magyar miniatürök (portrék, 1931).
Jaross Andor
(* 1896. máj. 23. Komáromcsehi, † 1946. ápr. 11. Budapest [Mo.]) Politikus, nemzetgyűlési képviselő. Politikai pályafutása 1921-ben kezdődött, amikor belépett a kisgazdapártba. 1925-ben, amikor a kisgazdapárt Magyar Nemzeti Párttá (MNP) alakult, a párt egyik alelnöke lett. 1930-ban az MNP tartománygyűlési képviselője, 1931-től a Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1896. máj. 23. Komáromcsehi, † 1946. ápr. 11. Budapest [Mo.]) Politikus, nemzetgyűlési képviselő. Politikai pályafutása 1921-ben kezdődött, amikor belépett a kisgazdapártba. 1925-ben, amikor a kisgazdapárt Magyar Nemzeti Párttá (MNP) alakult, a párt egyik alelnöke lett. 1930-ban az MNP tartománygyűlési képviselője, 1931-től a Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
(* 1896. máj. 23. Komáromcsehi, † 1946. ápr. 11. Budapest [Mo.]) Politikus, nemzetgyűlési képviselő. Politikai pályafutása 1921-ben kezdődött, amikor belépett a kisgazdapártba. 1925-ben, amikor a kisgazdapárt Magyar Nemzeti Párttá (MNP) alakult, a párt egyik alelnöke lett. 1930-ban az MNP tartománygyűlési képviselője, 1931-től a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga alelnöke volt. 1935-ben nemzetgyűlési képviselővé választották. 1933-ban pártjának ügyvezető elnöke; az 1936-os pártegyesítés után az Egyesült Magyar Párt országos elnöke lett. Az első bécsi döntést követően 1940 ápr.-áig a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztere Budapesten. Fokozatosan a fasizmus eszméinek vonzásába került. 1940-ben Imrédy Bélával együtt megalakította a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját. 1944 márc.-a és aug.-a között a Sztójay-kormány belügyminisztere, a zsidóüldözések egyik irányítója, 1944 dec.-étől 1945. márc.-ig a szélsőjobboldali Törvényhozók Nemzeti Szövetségének elnöke volt. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösnek nyilvánította, és halálra ítélte. Az ítéletet végre is hajtották.
Jasszusch Antal; Anton Jasuch
(* 1882. ápr. 25. Kassa, † 1965. júl. 3. Kassa) Festő. 1904–1906-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 1906–1907-ben előbb Münchenben, azután Párizsban tanult. Kezdetben a szecesszió, ill. a nagybányai iskola hatása alatt áll, festészete a lumunizmushoz közelít. Az 1920-as években a konstruktivizmus, majd a...megnyit →
(* 1882. ápr. 25. Kassa, † 1965. júl. 3. Kassa) Festő. 1904–1906-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 1906–1907-ben előbb Münchenben, azután Párizsban tanult. Kezdetben a szecesszió, ill. a nagybányai iskola hatása alatt áll, festészete a lumunizmushoz közelít. Az 1920-as években a konstruktivizmus, majd a...megnyit →
Részletek
Jasszusch Antal: Egy planéta halála (1824) (KKK)
(* 1882. ápr. 25. Kassa, † 1965. júl. 3. Kassa) Festő. 1904–1906-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 1906–1907-ben előbb Münchenben, azután Párizsban tanult. Kezdetben a szecesszió, ill. a nagybányai iskola hatása alatt áll, festészete a lumunizmushoz közelít. Az 1920-as években a konstruktivizmus, majd a futurizmus híve. 1924-es pozsonyi kiállításával heves szakmai és politikai vita középpontjába került. A két vh. közti időszakban Kassán kapcsolatban volt az avantgárd művészekkel, s részt vett a Kazinczy Társaság munkájában is. Fantasztikus, filozofikus témájú kompozícióit csak halála után kezdték értékelni. 1962-ben megkapta a Kiváló Munkáért kitüntetést. – Ir. Štraus, T.: Anton Jasusch (1966).
Jászfalu (Jasová)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1330, ebből 755 (56,8%) szlovák, 522 (39,2%) magyar; [2011] – 1211, ebből 1156 (95,5%) szlovák, 26 (2,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1148 (94,8%) szlovák, 34 (2,8%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1330, ebből 755 (56,8%) szlovák, 522 (39,2%) magyar; [2011] – 1211, ebből 1156 (95,5%) szlovák, 26 (2,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1148 (94,8%) szlovák, 34 (2,8%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1330, ebből 755 (56,8%) szlovák, 522 (39,2%) magyar; [2011] – 1211, ebből 1156 (95,5%) szlovák, 26 (2,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1148 (94,8%) szlovák, 34 (2,8%) magyar. V: [2011] – 1078 r. k., 3 ev., 2 ref. – A 17. sz. végén nagyrészt szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. első felében magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. 1944-ben megsemmisült barokk r. k. templomából csak a Szt. Lőrinc-kápolna maradt fenn, Szt. Mihály-kápolnája 1969-ben épült. Határában 1991-ben 10–11. sz.-i köznépi temető sírjait tárták fel.
Jászó (Jasov)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1303, ebből 1199 (92,0%) magyar, 50 (3,8%) szlovák; [2011] – 3351, ebből 2404 (71,7%) szlovák, 237 (7,1%) magyar, 198 (5,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1567 (46,8%)...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1303, ebből 1199 (92,0%) magyar, 50 (3,8%) szlovák; [2011] – 3351, ebből 2404 (71,7%) szlovák, 237 (7,1%) magyar, 198 (5,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1567 (46,8%)...megnyit →
Részletek
Jászó − Premontrei monostor (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1303, ebből 1199 (92,0%) magyar, 50 (3,8%) szlovák; [2011] – 3351, ebből 2404 (71,7%) szlovák, 237 (7,1%) magyar, 198 (5,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1567 (46,8%) szlovák, 879 (26,2%) roma, 378 (11,3%) magyar. V: [2011] – 2166 r. k., 48 gör. kat., 21 ref., 6 ev. – Egykori bányaváros, hegyeiben aranyat, ezüstöt és vasércet bányásztak. Premontrei prépostságát Könyves Kálmán király alapította a 12. sz. végén; a prépostság franciaparkkal övezett, rendházból és a Keresztelő Szt. János-templomból álló épületegyüttese jelenlegi barokk és rokokó formáját az 1750–66 közötti átépítése során kapta. Egykor itt őrizték a rend országos levéltárát, 1770-ben alapított több ezer kötetes rendi könyvtárában ma is számos kódexet, oklevelet, kéziratot és misekönyvet őriznek. A község r. k. temploma a 15. sz.-ban épült barokk stílusban. A ~ fölötti Szikla-hegyen a Károly Róbert király által 1317 körül építtetett, de a 15. sz. elején elpusztult Jászóvár romjai láthatók. A várhegy alatti Jászói-cseppkőbarlang, valamint a Jászói-tölgyesek természetvédelmi terület; a barlang, amelyben paleolit, neolit, réz-, bronz- és vaskori leleteket tártak fel, a mai Szl. legrégebben, 1846 óta látogatható barlangja. A falu környéke kedvelt üdülőhely, nyári művelődési táborok gyakori színhelye, a Csemadok 1998 óta itt rendezi meg a Jászói Nyári Egyetemet. 1950-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Jászóváralját.
Jászómindszent (Poproč)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i részén, a Bódva folyó völgyében, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1275, ebből 765 (60,0%) magyar, 446 (35,0%) szlovák; [2011] – 2760, ebből 2526 (91,5%) szlovák, 11 (0,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2496 (90,4%) szlovák, 17 (0,6%)...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i részén, a Bódva folyó völgyében, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1275, ebből 765 (60,0%) magyar, 446 (35,0%) szlovák; [2011] – 2760, ebből 2526 (91,5%) szlovák, 11 (0,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2496 (90,4%) szlovák, 17 (0,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i részén, a Bódva folyó völgyében, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1275, ebből 765 (60,0%) magyar, 446 (35,0%) szlovák; [2011] – 2760, ebből 2526 (91,5%) szlovák, 11 (0,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2496 (90,4%) szlovák, 17 (0,6%) magyar. V: [2011] – 2170 r. k., 37 gör. kat., 18 ev., 7 ref. – A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében még nagyrészt kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Mindenszentek-) temploma 1518-ban késő gótikus stílusban épült, 1766-ban barokk-klasszicista stílusban alakították át.
Jászóváralja (Jasovský Podzámok)
Részletek
1950-ben Jászóhoz csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 250, ebből 227 (90,8%) magyar, 11 (4,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 241 r. k., 5 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – A Jászóval összeépült, attól csupán a Bódva folyóval elválasztott település lakói a jászói premontrei prépostság alkalmazottai voltak.
Jávorka Tamás
(* 1963. szept. 9. Pozsony) Műépítész. 1986-ban fejezte be tanulmányait a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Műépítészeti Karán. 1987–1990 között pozsonyi állami tervezőirodákban dolgozott, 1990-ben társalapítója volt az A–plus tervezőirodának Pozsonyban, 1997-től a somorjai ARCHSTUDIO BOBEK – JÁVORKA társtulajdonosa. Fm: Válogatott épületek: 1992: Cserkészek háza (Dunaszerdahely); 1994: Somorja...megnyit →
(* 1963. szept. 9. Pozsony) Műépítész. 1986-ban fejezte be tanulmányait a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Műépítészeti Karán. 1987–1990 között pozsonyi állami tervezőirodákban dolgozott, 1990-ben társalapítója volt az A–plus tervezőirodának Pozsonyban, 1997-től a somorjai ARCHSTUDIO BOBEK – JÁVORKA társtulajdonosa. Fm: Válogatott épületek: 1992: Cserkészek háza (Dunaszerdahely); 1994: Somorja...megnyit →
Részletek
(* 1963. szept. 9. Pozsony) Műépítész. 1986-ban fejezte be tanulmányait a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Műépítészeti Karán. 1987–1990 között pozsonyi állami tervezőirodákban dolgozott, 1990-ben társalapítója volt az A–plus tervezőirodának Pozsonyban, 1997-től a somorjai ARCHSTUDIO BOBEK – JÁVORKA társtulajdonosa. Fm: Válogatott épületek: 1992: Cserkészek háza (Dunaszerdahely); 1994: Somorja főterének rendezése; 1998: Olasz hadifoglyok emlékhelye (Somorja); 2001: GLOBAL EXPRESS – iroda és nagyraktár (Pozsony); 2003: a Magyar Koalíció Pártjának székháza (Pozsony); 2002: Fórum Kisebbségkutató Intézet, ráépítés (Somorja); 2003: Bőrgyógyászati Klinika (Somorja); 2004: BILLA, Logisztikai központ (Szenc).
Jedlik Ányos Társaság
Részletek
Jedlik Ányos szellemi hagyatékának ápolását felvállaló társulás (Szímő, 1999). Fenntartja a Jedlik Ányos-emlékszobát, gyűjti a feltalálóhoz fűződő dokumentumokat, tárgyi emlékeket. Részt vesz a Jedlik Ányos-díj odaítélésében, a díjkiosztó ünnepség megrendezője. – Vezető: Bób János.
Jel
Irodalmi röpirat (Pozsony, 1929. dec. 8–15.). Az országos csehszl.-i magyar könyvhét alkalmából jelent meg. A rövid előszóval együtt 20 írást tartalmazott, többek között Alapy Gyula, Darkó István, Egri Viktor, Győry Dezső, Jarnó József, Simándy Pál, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Tamás Mihály, Tichy Kálmán tollából. – Szerk. Darkó...megnyit →
Irodalmi röpirat (Pozsony, 1929. dec. 8–15.). Az országos csehszl.-i magyar könyvhét alkalmából jelent meg. A rövid előszóval együtt 20 írást tartalmazott, többek között Alapy Gyula, Darkó István, Egri Viktor, Győry Dezső, Jarnó József, Simándy Pál, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Tamás Mihály, Tichy Kálmán tollából. – Szerk. Darkó...megnyit →
Részletek
jel
Irodalmi röpirat (Pozsony, 1929. dec. 8–15.). Az országos csehszl.-i magyar könyvhét alkalmából jelent meg. A rövid előszóval együtt 20 írást tartalmazott, többek között Alapy Gyula, Darkó István, Egri Viktor, Győry Dezső, Jarnó József, Simándy Pál, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Tamás Mihály, Tichy Kálmán tollából. – Szerk. Darkó István.
Jelen Mihály; Jellinek
Részletek
(* 1898. jún. 11. Pozsony, † 1956. febr. 20. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. 1920-tól baloldali szlovákiai magyar folyóiratokban (pl. Tűz, Munkásújság, A Reggel, Csehszlovákiai Népszava), 1948-tól az Új Szóban, ill. a Fáklyában publikált. 1929-ben alapítója, majd évekig titkára volt a pozsonyi Munkásakadémiának.
Jelsőc (Jelšovec)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence Ny-i részén, az Ipolyba ömlő Jelsőc-patak alsó folyása mentén, Losonctól DNy-ra. L: [1921] – 420, ebből 404 (96,2%) magyar, 15 (3,6%) szlovák; [2011] – 310, ebből 265 (85,5%) szlovák, 31 (10,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 242 (78,1%) szlovák, 46 (14,8%) magyar. V: [2011] – 246 r. k., 4 ev., 4 ref. – R. k. (Magyarok Nagyasszonya) temploma 1907-ben szecessziós stílusban épült.
Jéne (Janice)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i lábánál, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 281, ebből 279 (99,3%) magyar; [2011] – 211, ebből 205 (97,2%) magyar, 2 (0,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 208...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i lábánál, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 281, ebből 279 (99,3%) magyar; [2011] – 211, ebből 205 (97,2%) magyar, 2 (0,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 208...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i lábánál, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 281, ebből 279 (99,3%) magyar; [2011] – 211, ebből 205 (97,2%) magyar, 2 (0,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 208 (98,6%) magyar, 2 (0,9%) szlovák. V: [2011] – 83 ref., 81 r. k., 1 ev. – Gótikus eredetű ref. templomát 1903-ban szecessziós stílusban építették át.
Jeszte (Jestice)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 253, ebből 252 (99,6%) magyar; [2011] – 186, ebből 168 (90,3%) magyar, 18 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 178 (95,7%) magyar, 7 (3,8%) szlovák....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 253, ebből 252 (99,6%) magyar; [2011] – 186, ebből 168 (90,3%) magyar, 18 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 178 (95,7%) magyar, 7 (3,8%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 253, ebből 252 (99,6%) magyar; [2011] – 186, ebből 168 (90,3%) magyar, 18 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 178 (95,7%) magyar, 7 (3,8%) szlovák. V: [2011] – 174 r. k., 7 ref., 2 gör. kat.
Jó Gazda
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy...megnyit →
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy...megnyit →
Részletek
Jó Gazda (FI)
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy László (2001).
Jócsik Lajos
(* 1910. máj. 4. Érsekújvár, † 1980. dec. 31. Budapest [Mo.]) Szociológus, publicista, író, politikus. Érsekújvárott érettségizett, Pozsonyban és Brünnben jogot végzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója, ill. a regös- és szociográfiai vándorlások fő szervezője volt. Együttműködött Az Út c. folyóirattal és később a...megnyit →
(* 1910. máj. 4. Érsekújvár, † 1980. dec. 31. Budapest [Mo.]) Szociológus, publicista, író, politikus. Érsekújvárott érettségizett, Pozsonyban és Brünnben jogot végzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója, ill. a regös- és szociográfiai vándorlások fő szervezője volt. Együttműködött Az Út c. folyóirattal és később a...megnyit →
Részletek
Jócsik Lajos (FI)
(* 1910. máj. 4. Érsekújvár, † 1980. dec. 31. Budapest [Mo.]) Szociológus, publicista, író, politikus. Érsekújvárott érettségizett, Pozsonyban és Brünnben jogot végzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója, ill. a regös- és szociográfiai vándorlások fő szervezője volt. Együttműködött Az Út c. folyóirattal és később a Magyar Újsággal, 1937–1938-ban a prágai rádió magyar osztályánál szerkesztő. Az első bécsi döntés után Mo.-n élt; 1940–1942 között a Kelet Népe szerkesztője volt. 1945–1948 között a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, országgyűlési képviselő, államtitkár, egy ideig a csehszlovák–magyar lakosságcserét irányító Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság vezetője volt. 1948 után politikailag nem kívánatos személy lett, kiszorult a politikai és a közéletből. Később rehabilitálták; a környezetvédelem és ökológia egyik magyarországi úttörője lett. – Fm. Iskola a magyarságra (tan., 1939); Idegen igában (tan., 1940); Hazatérés, tájékozódás (tan., 1942); A fekete kecske (reg., 1948); Hét ember meg egy fél (reg., 1965); Öngyilkos civilizáció (környezetvédelmi szaktan., 1971); Egy ország a csillagon (tan., 1977).
Jóka (Jelka)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2644, ebből 2346 (88,7%) magyar, 243 (9,2%) zsidó, 21 (0,8%) szlovák; [2011] – 3906, ebből 2314 (59,2%) magyar, 1396 (35,7%) szlovák, 127 (3,3%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2644, ebből 2346 (88,7%) magyar, 243 (9,2%) zsidó, 21 (0,8%) szlovák; [2011] – 3906, ebből 2314 (59,2%) magyar, 1396 (35,7%) szlovák, 127 (3,3%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Vizimalom, Jóka
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2644, ebből 2346 (88,7%) magyar, 243 (9,2%) zsidó, 21 (0,8%) szlovák; [2011] – 3906, ebből 2314 (59,2%) magyar, 1396 (35,7%) szlovák, 127 (3,3%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2372 (60,7%) magyar, 1250 (32,0%) szlovák, 197 (5,0%) roma, 1 (0,03%) jiddis. V: [2011] – 3151 r. k., 204 ev., 162 ref., 6 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 13. sz.-ban emelt román stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát a 17. sz.-ban barokkosították, barokk stílusú r. k. (Szt. Őrzőangyalok) kápolnája a 18. sz. elején, ref. temploma 1930-ban, ev. temploma 1969–71 között épült; késő barokk kúriáját a 18. sz. végén, klasszicista kúriáját 1800 körül, késő klasszicista kúriáját 1847-ben emelték. A Kis-Dunán a 20. sz. első felében még több hajómalma dolgozott, az 1951-ig működött cölöpös szerkezetű Németh-malmot 1992–94 között felújították és technikatörténeti múzeummá alakították át, mellette a falu egykori gazdálkodó életét bemutató skanzen található. 1997 óta működik ~n a ref. egyház Betlehem Missziós Központja, 2000-től a Jó Pásztor Háza gyermekotthon. A Keresztény Ifjúsági Közösség helyi alapszervezetének kiadásában 1992 óta jelenik meg a Csillagfény c. katolikus havilap, a községi hivatal kiadásában 1998 óta a Jókai Szó c. lap. ~ az 1999-ben alapított Pro Patria Honismereti Szövetség székhelye. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Gregorovits Lipót Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. 1960-ban hozzácsatolták a vele teljesen összeépült Újhelyjókát. – Ir. Görföl Jenő (összeállította): A falu története a hozzáférhető emlékek tükrében (1994).
Jókai Alapítvány
Részletek
Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1991). Feladata a szlovákiai magyar színházművészet fejlesztése (különös tekintettel a Komáromi Jókai Színházra), a fiatal tehetségek támogatása és időszakos színházi témájú sajtótermékek kiadása. Az évente 5-10-szer megjelenő Kulisszák c. színházi lap kiadója. – Vezető: Dobai Tibor.
Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács,...megnyit →
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács,...megnyit →
Részletek
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács, Fülöp Zsigmond, Szombathy Viktor, Baranyay József, Borka Géza, Gaál Gyula. 1937-ben közadakozásból felállította Jókai szobrát, Berecz Gyula komáromi művész alkotását (1937). Együttműködött a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesülettel. Tevékenysége a 30-as évek végén kibővült, a következő szakosztályai voltak: múzeumi, irodalmi, közművelődési, képzőművészeti, zeneművészeti, könyvtári. Legnagyobb országos rendezvénye az 1925. évi Jókai-emlékünnepély volt. Ebből az alkalomból adták ki a Jókai Emlékkönyvet (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond, 1925). Az egyesület tevékenysége 1939 és 1944 között élénk volt, az 1945 utáni jogfosztás idején viszont beszüntették. 2000-ben ~ néven polgári társulásként újjáalakult Komáromban. Szénássy Zoltán kezdeményezte és lett a tiszteletbeli elnöke. – Vezető: Beöthy Zsolt (1911); Szijj Ferenc (1922–1945); Keszegh Margit (2000).
Jókai Mária
(* 1937. jan. 18. Aha) Önkéntes néprajzgyűjtő. Komáromban óvónői, majd Pozsonyban tanítói képesítést szerzett (1955). Nyugdíjba vonulásáig különböző zoboraljai falvakban (Kalász, Gímes, Barslédec) tanítóskodott. Elsősorban a zoboraljai népszokások, gyermekjátékok és viselet feltérképezésével foglalkozik. 2000-ben Budapesten Életfa-díjjal tüntették ki; 2017-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. –...megnyit →
(* 1937. jan. 18. Aha) Önkéntes néprajzgyűjtő. Komáromban óvónői, majd Pozsonyban tanítói képesítést szerzett (1955). Nyugdíjba vonulásáig különböző zoboraljai falvakban (Kalász, Gímes, Barslédec) tanítóskodott. Elsősorban a zoboraljai népszokások, gyermekjátékok és viselet feltérképezésével foglalkozik. 2000-ben Budapesten Életfa-díjjal tüntették ki; 2017-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. –...megnyit →
Részletek
Jókai Mária (FI)
(* 1937. jan. 18. Aha) Önkéntes néprajzgyűjtő. Komáromban óvónői, majd Pozsonyban tanítói képesítést szerzett (1955). Nyugdíjba vonulásáig különböző zoboraljai falvakban (Kalász, Gímes, Barslédec) tanítóskodott. Elsősorban a zoboraljai népszokások, gyermekjátékok és viselet feltérképezésével foglalkozik. 2000-ben Budapesten Életfa-díjjal tüntették ki; 2017-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. – Fm. Szlovákiai magyar népviseletek (Méry Margittal, 1998); András-naptól farsangig Nyitra vidékén (2001); Hamvazószerdától Szent Ivánig Nyitra vidékén (2003); Szent Ivántól Kisasszonyig (2004); Márton-naptól Márton-napig (2005); Népi gyógymódok és tisztálkodási szokások (2008).
Jókai Napok
A szlovákiai magyar amatőr színjátszók, kisszínpadok és diákszínpadok országos fesztiválja (Komárom, 1964). Az első évtized a mozgalom kialakításával telt, s az anyanyelv megőrzésén, művelésén túl nem vállalt jelentősebb társadalmi szerepet, a hetvenes-nyolcvanas években jelentős kulturális fesztivállá nőtte ki magát. Az 1989-ben végbement rendszerváltással megszűnt...megnyit →
A szlovákiai magyar amatőr színjátszók, kisszínpadok és diákszínpadok országos fesztiválja (Komárom, 1964). Az első évtized a mozgalom kialakításával telt, s az anyanyelv megőrzésén, művelésén túl nem vállalt jelentősebb társadalmi szerepet, a hetvenes-nyolcvanas években jelentős kulturális fesztivállá nőtte ki magát. Az 1989-ben végbement rendszerváltással megszűnt...megnyit →
Részletek
A Jókai Napok egyik plakátja (FI)
A szlovákiai magyar amatőr színjátszók, kisszínpadok és diákszínpadok országos fesztiválja (Komárom, 1964). Az első évtized a mozgalom kialakításával telt, s az anyanyelv megőrzésén, művelésén túl nem vállalt jelentősebb társadalmi szerepet, a hetvenes-nyolcvanas években jelentős kulturális fesztivállá nőtte ki magát. Az 1989-ben végbement rendszerváltással megszűnt a ~ ellenzéki jellege. Néhány évig még kitartott a közös téma, a múlt rendszer kritikája, de az egyre távolodó rendszerváltás, s az újabb generációk politikai közömbössége felszínre hozta a formai és tartalmi problémákat. Az első mélypont – a csoportok száma szerint – 1991–1993 közötti időszakban volt, ezekben az években jelentősen visszaesett a versenyprogramban résztvevő csoportok száma. Az amatőr színjátszó mozgalom akkori koordinátorai több mindennel próbálkoztak, hogy végre kimozdítsák a fesztivált a holtpontról. A leghatékonyabb megoldásnak az az oktató program bizonyult, amely Szabó Csilla (a Pódium Társaság akkori titkárának) kezdeményezésére indult, és melynek keretében amatőr rendező- és színészképző tanfolyamokat, táborokat szerveztek. Ezekben a táborokban minden nyáron főleg magyarországi vendégtanárok megpróbálták megalapozni a fiatal színházcsinálók szakmaiságát a drámajátékoktól a szövegelemzésen át a megvalósításig. A tábor hagyománnyá vált, s a folyamatosság végül meghozta a gyümölcsét, az ismert csoportokon kívül újabb középiskolás és egyetemista színkörök, kisszínpadok jöttek létre, melyekben már nemcsak színészként lépett színpadra az új generáció, hanem rendezőként is bizonyíthatott. – Rendezője korábban a Csemadok volt, majd a Komáromi Jókai Napok Alapítvány, Komárom Városa és a Komáromi Városi Művelődési Központ közösen szervezték.
Jókai Színházi Társaság
Részletek
Kulturális és szakmai intézmény (Komárom, 1996). Célja az idős és arra rászorult művészek anyagi segítése, a magyar nyelv ápolása és szoros kapcsolat kialakítása a Komáromi Jókai Színházzal, közös rendezvények és megemlékezések megszervezése.
jókai vízimalom
Részletek
A felújított jókai vízimalom (GJ)
A Kis-Duna partján található, 19. században épült és 1951-ig rendeltetésszerűen működő cölöpös vízimalom, amely 1983-ban került műemléki jegyzékbe, majd gondos felújítási munkálatok után 1994-ben vált a nagyközönség számára is látogatható technikai műemlékké.
Jólész (Jovice)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szilicei-fennsík É-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól D-re. L: [1921] – 411, ebből 408 (99,3%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 726, ebből 546 (75,2%) magyar, 130 (17,9%) szlovák, 21 (2,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 572...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szilicei-fennsík É-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól D-re. L: [1921] – 411, ebből 408 (99,3%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 726, ebből 546 (75,2%) magyar, 130 (17,9%) szlovák, 21 (2,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 572...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szilicei-fennsík É-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól D-re. L: [1921] – 411, ebből 408 (99,3%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 726, ebből 546 (75,2%) magyar, 130 (17,9%) szlovák, 21 (2,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 572 (78,8%) magyar, 103 (14,2%) szlovák. V: [2011] – 439 r. k., 80 ref., 51 ev., 1 gör. kat. – R. k. temploma az egykori Cházár-kúria átalakításával épült. A falu határában található Jólészi-tőzegláp 0,8 ha-on védett terület. 1976–90 között közigazgatásilag Rozsnyóhoz tartozott.
Jolsva (Jelšava; Eltsch)
Város a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Nagyrőcétől DK-re. L: [1921] – 2822, ebből 1872 (66,3%) szlovák, 501 (17,7%) magyar, 223 (7,9%) zsidó, 125 (4,4%) német, 75 (2,7%) roma; [2011] – 3229, ebből 2195 (68,0%) szlovák, 477 (14,8%)...megnyit →
Város a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Nagyrőcétől DK-re. L: [1921] – 2822, ebből 1872 (66,3%) szlovák, 501 (17,7%) magyar, 223 (7,9%) zsidó, 125 (4,4%) német, 75 (2,7%) roma; [2011] – 3229, ebből 2195 (68,0%) szlovák, 477 (14,8%)...megnyit →
Részletek
Város a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Nagyrőcétől DK-re. L: [1921] – 2822, ebből 1872 (66,3%) szlovák, 501 (17,7%) magyar, 223 (7,9%) zsidó, 125 (4,4%) német, 75 (2,7%) roma; [2011] – 3229, ebből 2195 (68,0%) szlovák, 477 (14,8%) roma, 42 (1,3%) magyar, 2 (0,1%) német nemzetiségű A: [2011] – 2210 (68,4%) szlovák, 422 (13,1%) roma, 63 (2,0%) magyar, 1 (0,03%) német. V: [2011] – 896 r. k., 329 ev.,40 gör. kat., 19 ref. – Német bányászok által a 13. sz.-ban alapított bányaváros volt, hegyeiben aranyat, ezüstöt, réz- és vasércet bányásztak. 1330 körül városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott; 1922-ben elvesztett városi címét 1966-ban nyerte vissza. A főterén álló copf-klasszicista Koháry-kastély 1796–1801 között épült a pálosok egykori kolostora helyén, ev. temploma 1789–1834 között emelt copf-klasszicista, r. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1838–49 között emelt klasszicista építmény. A városháza 1781-ben rokokó, a Vigadó 1845-ben klasszicista stílusban épült, a város fölötti hegyekben két középkori vár romjai láthatóak. ~ 19. sz. derekán megnyílt kénes vizű fürdője az 1920-as években, Cházár András által 1901-ben alapított siketnéma intézete 1944-ben szűnt meg. A 19. sz. végén feltárt magnezitbányáinak köszönhetően a 20. sz.-ban a szlovákiai magnezitipar egyik központja volt, gazdasági fejlődése azonban az 1990-es években megtorpant. A városban még ma is készítik kézműiparának a 18. sz. óta legjellegzetesebb termékét, a híres ~i kolompot.
Jolsvatapolca (Jelšavská Teplica)
Gö- mörtapolca (Gemerské Teplice) néven 1964-ben Miglészpatakával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 277, ebből 197 (71,1%) szlovák, 48 (17,3%) roma, 32 (11,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 199 ev.,...megnyit →
Gö- mörtapolca (Gemerské Teplice) néven 1964-ben Miglészpatakával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 277, ebből 197 (71,1%) szlovák, 48 (17,3%) roma, 32 (11,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 199 ev.,...megnyit →
Részletek
Gö- mörtapolca (Gemerské Teplice) néven 1964-ben Miglészpatakával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 277, ebből 197 (71,1%) szlovák, 48 (17,3%) roma, 32 (11,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 199 ev., 75 r. k., 3 gör. kat. – Ev. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült.
Jópásztor Alapítvány
Részletek
Az egyházat és a hitéletet segítő intézmény (Komárom, 1990). Célja a Szl.-ban működő magyar katolikus papság, hitoktatók, ill. ifjúsággal foglakozó szervezetek segítése. Az 1990-től évente megrendezett Komáromi Imanap főszervezője. – Vezető: Sztyahula János (1990).