Illava (Ilava)
Részletek
Illava (GJ)
Város és járási székhely a Sztrázsó-hegység ÉNy-i lábánál, a Vág folyó völgyében, Trencséntől ÉK-re. L: [1921] – 2172, ebből 1786 (82,2%) szlovák, 168 (7,7%) magyar, 113 (5,2%) zsidó; [2011] – 5391, ebből 5195 (96,4%) szlovák, 3 (0,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5169 (95,9%) szlovák, 5 (0,1%) magyar nemzetiségű. V: [2011] – 4385 r. k., 67 ev., 8 gör. kat., 1 ref. – A 19. sz. második feléig mezőváros volt, ekkor elveszített városi rangját 1966-ban kapta vissza; 1960-ig és 1996 óta járási székhely. A város közepén található egykori vára, amely egy időben a trinitárius rend zárdája volt, 1856 óta fegyházként szolgál, s jelenleg Szl. egyik legnagyobb fegyintézete. Az épülettömbben kapott helyet ~ 1701–22 között épült barokk stílusú r. k. (Mindenszentek-) temploma. A város sörgyárral, fafeldolgozó és építőanyag-iparral, a Vág folyón 1946-ban épült vízerőművel rendelkezik. 1971-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Kislévát (Iliavka) és Klobusicot (Klobušice).
Illés Anna; Hernádi A.
(* 1957. jún. 7. Tiszacsernyő) Tanár, műfordító, újságíró. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-n szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1981). 1981–1984-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerk., 1984–1987-ben könyvtáros Komáromban, 1987–1992-ben az itteni szakmunkásképző tanára, 1992-től a Komáromi Lapok főszerk. helyettese. Szlovák írók műveit fordította magyarra (Ivan Hudec,...megnyit →
(* 1957. jún. 7. Tiszacsernyő) Tanár, műfordító, újságíró. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-n szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1981). 1981–1984-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerk., 1984–1987-ben könyvtáros Komáromban, 1987–1992-ben az itteni szakmunkásképző tanára, 1992-től a Komáromi Lapok főszerk. helyettese. Szlovák írók műveit fordította magyarra (Ivan Hudec,...megnyit →
Részletek
(* 1957. jún. 7. Tiszacsernyő) Tanár, műfordító, újságíró. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-n szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1981). 1981–1984-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerk., 1984–1987-ben könyvtáros Komáromban, 1987–1992-ben az itteni szakmunkásképző tanára, 1992-től a Komáromi Lapok főszerk. helyettese. Szlovák írók műveit fordította magyarra (Ivan Hudec, Alfonz Bednár, Milka Zemková stb.).
Illés Oszkár
(* 1967. febr. 4. Királyhelmec) Színész. 1985-ben a nagykaposi gimnáziumban érettségizett. 1990-ben került a Kassai Thália Színházhoz. Kezdetben díszletező munkásként, később színpadmesterként dolgozott. Hamar megmutatkozott fogékonysága a művészi munka iránt s rövidesen színész és ügyelő lett. Néhány éven keresztül a szervezési osztály vezetője volt....megnyit →
(* 1967. febr. 4. Királyhelmec) Színész. 1985-ben a nagykaposi gimnáziumban érettségizett. 1990-ben került a Kassai Thália Színházhoz. Kezdetben díszletező munkásként, később színpadmesterként dolgozott. Hamar megmutatkozott fogékonysága a művészi munka iránt s rövidesen színész és ügyelő lett. Néhány éven keresztül a szervezési osztály vezetője volt....megnyit →
Részletek
Illés Oszkár (TSZA)
(* 1967. febr. 4. Királyhelmec) Színész. 1985-ben a nagykaposi gimnáziumban érettségizett. 1990-ben került a Kassai Thália Színházhoz. Kezdetben díszletező munkásként, később színpadmesterként dolgozott. Hamar megmutatkozott fogékonysága a művészi munka iránt s rövidesen színész és ügyelő lett. Néhány éven keresztül a szervezési osztály vezetője volt. Számos kisebb szerep megformálása után karaktereket, sőt női szerepet is játszott. Komédiázó tehetségét vígjátéki szerepeiben villanthatta fel. Konferansziéként is működik. A Thália Színházi Társaság elnöke. – Főbb színházi szerepei: Carlsson (John Steinbeck: Egerek és emberek); Tüske (Jean- Baptiste Molière: Tudós nők); Hortenzio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Howard tizedes (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Umberto (Eduardo De Filippo: Házasság olasz módra); Kurta (Jean-Baptiste Molière: Don Juan, vagy a kőszobor lakomája); Scanlon (Dale Wasserman: Kakukkfészek); Stanley (Arthur Miller: Az ügynök halála); Uccu Jóska (Tersánszky Józsi Jenő–Örkény István–Szakcsi Lakatos Béla: Kakuk Marci szerencséje); Piri (Eisemann Mihály–Szilágyi László: Én és a kisöcsém); Palotaparancsnok (Albert Camus: Caligula); Johann, kocsis (Móricz Zsigmond: Csibe); Tamás (Kisfaludy Károly: Csalódások); 1. Tiszt (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Osrick (William Shakespeare: Hamlet); Cibere (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Vadász, Farkas, Majom (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Simon (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Mr. Leicester Paton (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Pataky (Csáth Géza: A Janika); Bobcsinszkij (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Makáts Csaba (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Vicomte (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Témüller (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Lombardi (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Tizedes (Dés László–Nemes István–Böhm György–Korcsmáros György–Horváth Péter: Valahol Európában); Vadász (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek); Kudelka (Kálmán Imre: Marica grófnő); Mátyás (Bertolt Brecht: Koldusopera); Ernie Cusack (Neil Simon: Pletykák); Wugu Doogan szenátor, Kate apja (Brian Friel: Philadelphia, nincs más út); Wataruru afrikai sámán és tanár (Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó). – Ir. Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Illésháza (Eliášovce)
Részletek
Illésháza − Szt. Péter-templom (GJ)
1960-ban Nový Život néven Bélvatával és Tonkházával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 568, ebből 559 (98,4%) magyar, 4 (0,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 554 r. k., 8 ref., 4 ev. A faluba a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma a 15. sz.-ban gótikus, kálváriája a 18. sz. közepén barokk, kápolnája 1873-ban neoklasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Illésházy István Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Illésháza, Bélvata, Kismagyar és Tonkháza történelméből (2002).
Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes
Népművészeti együttes (Nagyida, 1951). 1974-ben vette fel a jelenlegi nevét. A rendszeres művészeti munka eredményeként rangos helyet vívott ki magának a népművészeti együttesek sorában. Szinte minden járási, körzeti és országos seregszemlén részt vesz. Több alkalommal szerepelt a határon túli népművészeti rendezvényeken, fesztiválokon is. 1991-ben...megnyit →
Népművészeti együttes (Nagyida, 1951). 1974-ben vette fel a jelenlegi nevét. A rendszeres művészeti munka eredményeként rangos helyet vívott ki magának a népművészeti együttesek sorában. Szinte minden járási, körzeti és országos seregszemlén részt vesz. Több alkalommal szerepelt a határon túli népművészeti rendezvényeken, fesztiválokon is. 1991-ben...megnyit →
Részletek
Népművészeti együttes (Nagyida, 1951). 1974-ben vette fel a jelenlegi nevét. A rendszeres művészeti munka eredményeként rangos helyet vívott ki magának a népművészeti együttesek sorában. Szinte minden járási, körzeti és országos seregszemlén részt vesz. Több alkalommal szerepelt a határon túli népművészeti rendezvényeken, fesztiválokon is. 1991-ben megkapta a „Csemadok Kiváló Együttese” címet. A Néptáncosok Bemutató Színpadán háromszor egymás után megkapta a kiválóan minősült együttes címet, többszörös nívódíjas. Az együttes évente 35–40 alkalommal lép közönség elé. – Vezető: Kupec Mihály, Kupec Andrea.
Immortal Polgári Társulás
Kulturális szervezet (Somorja, 1992). Fiatalok alapították (eredetileg alapítványként) azzal a céllal, hogy közadakozásból egy emlékparkot hozzanak létre a pop- és rockzene halhatatlanjainak. Az emlékparkban számos neves zenei személyiség domborművét avatták fel (Freddie Mercury, John Lennon, Jim Morrison, Kurt Cobain domborműve). A város főterén Szent István király...megnyit →
Kulturális szervezet (Somorja, 1992). Fiatalok alapították (eredetileg alapítványként) azzal a céllal, hogy közadakozásból egy emlékparkot hozzanak létre a pop- és rockzene halhatatlanjainak. Az emlékparkban számos neves zenei személyiség domborművét avatták fel (Freddie Mercury, John Lennon, Jim Morrison, Kurt Cobain domborműve). A város főterén Szent István király...megnyit →
Részletek
Kulturális szervezet (Somorja, 1992). Fiatalok alapították (eredetileg alapítványként) azzal a céllal, hogy közadakozásból egy emlékparkot hozzanak létre a pop- és rockzene halhatatlanjainak. Az emlékparkban számos neves zenei személyiség domborművét avatták fel (Freddie Mercury, John Lennon, Jim Morrison, Kurt Cobain domborműve). A város főterén Szent István király életnagyságú szobrát készítették el (2000). Egyéb, felvilágosító jellegű, kulturális tevékenységet is folytatnak. – Vezető: Almássy Péter.
Imposztor
Részletek
Humoros hetilap (Komárom, 1920. nov. 14.–dec. 12.). Négy száma jelent meg Liszák Gyula kiadásában. – Szerk. Radványi László.
Imreg (Brehov)
Részletek
Imreg − Barkóczy-kastély (GJ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 594, ebből 518 (87,2%) magyar, 36 (6,1%) szlovák; [2011] – 623, ebből 398 (63,9%) szlovák, 210 (33,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 330 (53,0%) magyar, 274 (44,0%) szlovák. V: [2011] – 386 r. k., 108 ref., 51 jehovista, 17 gör. kat., 2 ev. – A minoriták kolostora és r. k. (Assisi Szt. Ferenc) temploma egy román kori templom romjain 1767–69 között épült barokk stílusban, ref. templomát 1797-ben emelték. A Barkóczy, majd Buttler család 17. sz. közepén épült reneszánsz kastélya a 20. sz. eleje óta romokban áll. – Ir. Géczi Lajos: Az otthonokba szorult anyanyelv nyomában. Ondava menti tűnődések és beszélgetések (1996).
Inám (Dolinka)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak völgyében, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 530, ebből 518 (97,7%) magyar, 12 (2,3%) szlovák; [2011] – 480, ebből 442 (92,1%) magyar, 35 (7,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (94,6%)...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak völgyében, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 530, ebből 518 (97,7%) magyar, 12 (2,3%) szlovák; [2011] – 480, ebből 442 (92,1%) magyar, 35 (7,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (94,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak völgyében, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 530, ebből 518 (97,7%) magyar, 12 (2,3%) szlovák; [2011] – 480, ebből 442 (92,1%) magyar, 35 (7,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (94,6%) magyar, 24 (5,0%) szlovák. V: [2011] – 474 r. k., 4 ev. – Lakosságának jelentős része ma is méhészkedéssel foglalkozik, a faluban 2000 óta évente megrendezik a mézfesztivált. R. k. (Szt. György-) temploma 1931-ben épült egy középkori templom alapjain. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Inczinger Ferenc, ifj.
Részletek
(* 1883. jan. 20. Tőketerebes, † 1936. márc. 11. Sztropkó) Költő. A két vh. között Sztropkón volt plébános. A kassai Kazinczy Társaság tagjává választotta. – Fm. Más az imádságom (1924); Vége a mesének (1934).
Indulás 1.
Ifjúsági irodalmi folyóirat (Losonc, 1933–1934). Négy száma jelent meg. A Mi Lapunk hiányát igyekezett pótolni. Munkatársai voltak: Berkó Sándor, Ilku Pál, Lami József, Lóska Lajos, Morvay Gyula, Prerau Margit, Sándor László, Szántó Hugó, Szekeres György, valamint Prohászka István és Lőrincz Gyula képzőművészek. Elődjének tekinthető...megnyit →
Ifjúsági irodalmi folyóirat (Losonc, 1933–1934). Négy száma jelent meg. A Mi Lapunk hiányát igyekezett pótolni. Munkatársai voltak: Berkó Sándor, Ilku Pál, Lami József, Lóska Lajos, Morvay Gyula, Prerau Margit, Sándor László, Szántó Hugó, Szekeres György, valamint Prohászka István és Lőrincz Gyula képzőművészek. Elődjének tekinthető...megnyit →
Részletek
Ifjúsági irodalmi folyóirat (Losonc, 1933–1934). Négy száma jelent meg. A Mi Lapunk hiányát igyekezett pótolni. Munkatársai voltak: Berkó Sándor, Ilku Pál, Lami József, Lóska Lajos, Morvay Gyula, Prerau Margit, Sándor László, Szántó Hugó, Szekeres György, valamint Prohászka István és Lőrincz Gyula képzőművészek. Elődjének tekinthető A középiskolások, ahogy ők látják helyzetüket c. röplap, mely szintén Losoncon jelent meg Kardos Ferenc szerkesztésében, többek közt Krammer Jenő, Dobossy László és Szekeres György írásaival. – Szerk. Balázs Gyula.
Indulás 2.
A Kármán József Irodalmi Kör lapja (Losonc, 1958–1959). Szabó Gyula illusztrációival jelent meg. A lap főként a losonci és környékbeli írók indulását segítette elő, de ápolta a helyi hagyományokat, Ráday Pál, Kármán József, Sükey Károly, Darkó István, Simándy Pál, Berkó Sándor itteni tevékenységének emlékét...megnyit →
A Kármán József Irodalmi Kör lapja (Losonc, 1958–1959). Szabó Gyula illusztrációival jelent meg. A lap főként a losonci és környékbeli írók indulását segítette elő, de ápolta a helyi hagyományokat, Ráday Pál, Kármán József, Sükey Károly, Darkó István, Simándy Pál, Berkó Sándor itteni tevékenységének emlékét...megnyit →
Részletek
A Kármán József Irodalmi Kör lapja (Losonc, 1958–1959). Szabó Gyula illusztrációival jelent meg. A lap főként a losonci és környékbeli írók indulását segítette elő, de ápolta a helyi hagyományokat, Ráday Pál, Kármán József, Sükey Károly, Darkó István, Simándy Pál, Berkó Sándor itteni tevékenységének emlékét is. – Szerk. Ocsovay Imre.
Ipolybalog (Balog nad Ipľom)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar,...megnyit →
Részletek
Ipolybalog − Szt. Korona a Szt. Miklós-templom tornyán (SzL)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar, 69 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 812 r. k., 6 ev., 1 ref., 1 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. Kőfallal övezett, 1100 körül épült, a 18. sz.-ban barokkosított, s 1979-ben kibővített román kori r. k. (Szt. Miklós-) temploma tornyán kereszt helyett a magyar királyi korona mása található, mivel a hagyomány szerint a 14. sz. elején, a Károly Róbert és Vencel király közötti trónviszály idején itt őrizték a Szt. Koronát. Ma a templomban őrzik a Szt. Korona hiteles másolatát is, s évente megrendezik a Szt. Korona-ünnepségeket. Barokk stílusú r. k. kápolnáját és a fa haranglábat a 18. sz.-ban emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Cseke László: Balog és a Szent Korona (2005).
Ipolybalog − Szt. Miklós-templom (GJ)
Ipolybalog − Címer és a Szt. Korona a Szt. Miklós-templom kapuján (GJ)Ipolybél; Bél (Bielovce)
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lejtőin, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 651, ebből 638 (98,0%) magyar, 4 (0,6%) szlovák; [2011] – 232, ebből 186 (80,2%) magyar, 28 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 187 (80,6%) magyar, 23 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 159 r. k., 37 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szt. Márton-) temploma 1884-ben, ref. temploma 1913-ban épült, a neoklasszicista Bossányi-kastélyt a 19. sz. végén, a Csécsi Nagy-kastélyt a 20. sz. elején emelték. Az 1950–60-as években magyar tanítási nyelvű mezőgazdasági szakmunkásképző iskolával rendelkezett.
Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany)
Község a Lévai járásban, a Korponai-hegység DNy-i peremén, az Ipoly mellékpatakjának völgyében, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 569, ebből 535 (94,0%) magyar, 3 (0,5%) szlovák; [2011] – 301, ebből 270 (89,7%) magyar, 26 (8,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 274 (91,0%) magyar, 22 (7,3%)...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Korponai-hegység DNy-i peremén, az Ipoly mellékpatakjának völgyében, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 569, ebből 535 (94,0%) magyar, 3 (0,5%) szlovák; [2011] – 301, ebből 270 (89,7%) magyar, 26 (8,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 274 (91,0%) magyar, 22 (7,3%)...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Korponai-hegység DNy-i peremén, az Ipoly mellékpatakjának völgyében, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 569, ebből 535 (94,0%) magyar, 3 (0,5%) szlovák; [2011] – 301, ebből 270 (89,7%) magyar, 26 (8,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 274 (91,0%) magyar, 22 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 296 r. k. – Barokk stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1757-ben, r. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1947-ben épült. Az egykori faluhelyen, az ~ és Palást közötti Kotyinka-völgyben a 13. sz.-ban épült, s 1550 körül elpusztult román kori templom romjai találhatók. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Ipolygalsa; Galsa (Holiša)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól K–DK-re. L: [1921] – 476, ebből 399 (83,8%) magyar, 27 (5,7%) szlovák; [2011] – 689, ebből 317 (46,0%) magyar, 313 (45,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 368 (53,4%) magyar, 284 (41,2%) szlovák. V: [2011] – 522 r. k., 19 ev., 10 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária születése) templomát 1770-ben emelték, 1901-ben építették újjá. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Ipolyharaszti; Haraszti (Chrastince)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 204, ebből 168 (82,3%) magyar, 32 (15,7%) szlovák; [2011] – 242, ebből 171 (70,7%) szlovák, 33 (13,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (44,2%)...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 204, ebből 168 (82,3%) magyar, 32 (15,7%) szlovák; [2011] – 242, ebből 171 (70,7%) szlovák, 33 (13,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (44,2%)...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 204, ebből 168 (82,3%) magyar, 32 (15,7%) szlovák; [2011] – 242, ebből 171 (70,7%) szlovák, 33 (13,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (44,2%) magyar, 92 (38,0%) szlovák. V: [2011] – 188 r. k., 11 ev., 1 ref. – R. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1939-ben épült.
Ipolyhidvég; Hidvég (Ipeľské Predmostie)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 904, ebből 854 (94,5%) magyar, 28 (3,1%) szlovák; [2011] – 633, ebből 456 (72,0%) magyar, 132 (20,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 493 (77,9%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 904, ebből 854 (94,5%) magyar, 28 (3,1%) szlovák; [2011] – 633, ebből 456 (72,0%) magyar, 132 (20,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 493 (77,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 904, ebből 854 (94,5%) magyar, 28 (3,1%) szlovák; [2011] – 633, ebből 456 (72,0%) magyar, 132 (20,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 493 (77,9%) magyar, 93 (14,7%) szlovák. V: [2011] – 574 r. k., 5 ev., 5 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája a 19. sz. végén neogótikus, r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1924-ben szecessziós stílusban épült. Határában hamvasztásos kelta sírokat tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi alapiskolával (Szt. Rita Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Alapiskola) rendelkezett.
Ipolykér (Kiarov)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 380, ebből 312 (82,1%) magyar, 6 (1,6%) szlovák; [2011] – 308, ebből 176 (57,1%) magyar, 112 (36,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (71,4%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 380, ebből 312 (82,1%) magyar, 6 (1,6%) szlovák; [2011] – 308, ebből 176 (57,1%) magyar, 112 (36,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (71,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 380, ebből 312 (82,1%) magyar, 6 (1,6%) szlovák; [2011] – 308, ebből 176 (57,1%) magyar, 112 (36,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (71,4%) magyar, 72 (23,4%) szlovák. V: [2011] – 268 r. k., 9 ev., 1 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája a 18. sz.-ban barokk, az Oroszlányi-kúria a 19. sz. második felében neoklasszicista stílusban épült. A falu melletti Kéri-mocsár ritka flórája és faunája miatt természetvédelmi terület.
Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, a Nagy-patak torkolatánál, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 449, ebből 398 (88,6%) magyar, 26 (5,8%) szlovák; [2011] – 470, ebből 357 (76,0%) magyar, 93 (19,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, a Nagy-patak torkolatánál, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 449, ebből 398 (88,6%) magyar, 26 (5,8%) szlovák; [2011] – 470, ebből 357 (76,0%) magyar, 93 (19,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, a Nagy-patak torkolatánál, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 449, ebből 398 (88,6%) magyar, 26 (5,8%) szlovák; [2011] – 470, ebből 357 (76,0%) magyar, 93 (19,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 411 (87,4%) magyar, 41 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 439 r. k., 2 ev. – A Terstyánszky-kúria a 18. sz. végén klasszicista, régebbi alapokon álló r. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1899-ben neoklasszicista stílusban épült. A templom falán a helyi születésű Ipolyi Arnold (1823–86) nagyváradi r. k. püspök emléktáblája, a falu temetőjében a Tersztyánszkyak neoklasszicista temetőkápolnája látható.
Ipolykiskeszi; Kiskeszi (Malé Kosihy)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉK-re. L: [1921] – 574, ebből 556 (96,9%) magyar, 17 (3,0%) szlovák; [2011] – 386, ebből 357 (92,5%) magyar, 26 (6,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 374 (96,9%) magyar, 9 (2,3%) szlovák. V: [2011] – 353 r. k., 7 ref. – R. k. (Szt. Mihály-) templomának alapja egy 12. sz.-i román stílusú rotunda, amelyet 1800 körül kibővítettek és egybeépítettek az addig különálló román kori harangtoronnyal. Határában kő-, réz- és bronzkori leleteket, 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt és 12–13. sz.-i földvárat tártak fel.
Ipolynagyfalu; Nagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 443, ebből 415 (93,7%) magyar, 16 (3,6%) szlovák; [2011] – 419, ebből 292 (69,7%) magyar, 99 (23,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 317 (75,7%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 443, ebből 415 (93,7%) magyar, 16 (3,6%) szlovák; [2011] – 419, ebből 292 (69,7%) magyar, 99 (23,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 317 (75,7%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 443, ebből 415 (93,7%) magyar, 16 (3,6%) szlovák; [2011] – 419, ebből 292 (69,7%) magyar, 99 (23,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 317 (75,7%) magyar, 77 (18,4%) szlovák. V: [2011] – 377 r. k., 3 ev., 1 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovák családok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1762-ben barokk stílusban épült.
Ipolynyék (Vinica)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak mentén, Ipolyságtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1833, ebből 1733 (94,5%) magyar, 75 (4,1%) szlovák; [2011] – 1870, ebből 1577 (84,3%) magyar, 259 (13,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1636 (87,5%) magyar, 200 (10,7%) szlovák....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak mentén, Ipolyságtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1833, ebből 1733 (94,5%) magyar, 75 (4,1%) szlovák; [2011] – 1870, ebből 1577 (84,3%) magyar, 259 (13,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1636 (87,5%) magyar, 200 (10,7%) szlovák....megnyit →
Részletek
Ipolynyék – Pajor István emléktáblája (GJ)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak mentén, Ipolyságtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1833, ebből 1733 (94,5%) magyar, 75 (4,1%) szlovák; [2011] – 1870, ebből 1577 (84,3%) magyar, 259 (13,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1636 (87,5%) magyar, 200 (10,7%) szlovák. V: [2011] – 1756 r. k., 22 ev., 3 ref. – 1922-ig járási székhely volt. A második vh. utáni belső telepítések és a lakosságcsere során a faluba közép-szlovákiai és magyarországi szlovák családok települtek. R. k. (Szt. István-) temploma a 16. sz.-ban reneszánsz stílusban épült, 1842–46 között klasszicista stílusban alakították át. Klasszicista stílusú r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnáját a 18. sz. végén, a késő barokk Teleki-, majd Majthényi-kastélyt 1780-ban, a klasszicista Haydn-kastélyt a 19. sz. közepén emelték, Szt. Istvánnak a templom alatti téren álló egészalakos szobrát (Oláh Szilveszter alkotása) 2006-ban leplezték le. A 20. sz. közepe óta termálfürdője működik. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Korcsog László: Ipolynyék 860 éves. 1135–1995 (1995).
Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól K–DK-re. L: [1921] – 442, ebből 385 (87,1%) magyar, 32 (7,2%) roma, 14 (3,2%) szlovák; [2011] – 345, ebből 230 (66,7%) roma, 54 (15,7%) szlovák, 41 (11,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 191 (55,4%) magyar, 96 (27,8%) szlovák, 4 (1,2%) roma. V: [2011] – 261 r. k., 4 ev., 3 ref. – R. k. (Szt. Orsolya-) temploma 1823-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
Ipolypásztó (Pastovce)
Részletek
Ipolypásztó – ref. templom (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1172, ebből 1091 (93,1%) magyar, 65 (5,5%) szlovák; [2011] – 528, ebből 359 (68,0%) magyar, 150 (28,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 373 (70,6%) magyar, 133 (25,2%) szlovák. V: [2011] – 251 r. k., 178 ref., 19 gör. kat., 2 ev. – Járási székhely volt (1919–22). Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre a lakosságcsere keretében magyarországi, a belső telepítések során szlovákiai szlovák családok települtek. A 12. sz.-ban épült, eredetileg román stílusú ref. templomát a 15. sz.-ban gótikus, a 18. sz.-ban barokk stílusban alakították át; r. k. templomát 1994–95-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok (1984); Zalabai Zsigmond: Hazahív a harangszó. Ipolypásztó népélete 1918–1945 (1985).
Ipolyság (Šahy)
Város a Lévai járásban, a Korponai-hegység és a Börzsöny között, az Ipoly folyó két partján, a Korpona-patak torkolatánál, Lévától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 4698, ebből 2741 (58,3%) magyar, 1375 (29,3%) szlovák, 321 (6,8%) zsidó; [2011] – 7624, ebből 4410 (57,8%) magyar,...megnyit →
Város a Lévai járásban, a Korponai-hegység és a Börzsöny között, az Ipoly folyó két partján, a Korpona-patak torkolatánál, Lévától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 4698, ebből 2741 (58,3%) magyar, 1375 (29,3%) szlovák, 321 (6,8%) zsidó; [2011] – 7624, ebből 4410 (57,8%) magyar,...megnyit →
Részletek
Ipolyság − Városháza (GJ)
Város a Lévai járásban, a Korponai-hegység és a Börzsöny között, az Ipoly folyó két partján, a Korpona-patak torkolatánál, Lévától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 4698, ebből 2741 (58,3%) magyar, 1375 (29,3%) szlovák, 321 (6,8%) zsidó; [2011] – 7624, ebből 4410 (57,8%) magyar, 2959 (38,8%) szlovák, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 4839 (63,5%) magyar, 2468 (32,4%) szlovák. V: [2011] – 6168 r. k., 221 ev., 142 ref., 16 gör. kat. – 1806-tól 1922-ig Hont vármegye székhelye, 1960-ig járási székhely volt; a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták; magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi szlovákok költöztek. 13. sz.-i korai gótikus alapokon nyugvó r. k. (Nagyboldogasszony-) templomát 1734-ben barokkosították, s ekkor emelték a premontreiek egykori zárdája helyén a jezsuiták gazdasági épületét is. A copf-klasszicista stílusú egykori vármegyeháza 1827–57 között, a késő klasszicista volt városháza 1888-ban, a historizáló stílusú ev. templom 1900-ban, a kálvária 1907-ben épült. A 20. sz. elején emelt zsinagógája kertjében 2004-ben avatták fel az Átrium Európa-udvart. A város a Középső-Ipolymente, a honti palóc magyarság szellemi és kulturális központja.1967 óta évente itt rendezik meg a Honti Kulturális Napokat, az 1898-ban alapított, de 1922-ben felszámolt Honti Múzeum utódaként 1992-ben nyílt meg a Honti Múzeum és Galéria, s 1997-ben ~on hozták létre a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórumot. A két vh. között A Hét (1929–34) címmel társadalmi és kulturális folyóirata, az 1950-es években A Haladó Faluért (1952–60) címmel járási hetilapja jelent meg, 1992 óta itt adják ki a Honti Lapok c. havilapot. A 21. sz. elején állami (Pongrácz Lajos Alapiskola) és r. k. egyházi (Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskola) magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Magyar tanítási nyelvű állami gimnáziuma 1913-ban, majd 1945-ös bezárását követően 1954-ben nyílt meg, r. k. egyházi nyolcéves gimnáziuma (Fegyverneki Ferenc Egyházi Nyolcéves Gimnázium) 1995-ben, Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézete 1956-ban létesült. ~ közúti határátkelőhely Mo. felé; iparágai közül főként a ruházati, élelmiszer- és bútoripar jelentős. 1980-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Pereszlényt, 1986-ban Tesmagot; 1980–98 között hozzá tartozott Gyerk. – Ir. Csáky Károly: Nyolc évtized sorsfordulók tükrében (1913–1993) (1993); Danis Ferenc: Ipolyság. A zsidóság története és emlékei (2002); Danis Ferenc: Ipolyság (2005).
Ipolyság – a Megbékélés kapuja (GJ)
Ipolyság − Nagyboldogasszony-templom (MÁ)Ipolyszakállos; Ipolyszakállas (Ipeľský Sokolec)
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1253, ebből 1151 (91,9%) magyar, 55 (4,4%) szlovák; [2011] – 861, ebből 580 (67,4%) magyar, 232 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 594 (69,0%) magyar, 162 (18,8%) szlovák. V: [2011] – 709 r. k., 34 ref., 21 ev. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepeseket költöztettek. A 17. sz.-ban emelt barokk stílusú r. k. (Jézus szíve) templomát 1909-ben két oldalhajóval bővítették; ev.-ref. temploma 1827–32 között klasszicista, kastélya 1888-ban neoklasszicista stílusban épült, tájháza 2002-ben nyílt meg. Határában réz-, kelta és római kori települést, bronzkori földvárat, kelta és 9. sz.-i szláv temetőt tártak fel. ~on kétévente megrendezik a Daloló Ipolyvölgye kulturális találkozót. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Ipolyszalka; Szalka (Salka)
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1609, ebből 1568 (97,4%) magyar, 24 (1,5%) szlovák; [2011] – 1052, ebből 960 (91,3%) magyar, 72 (6,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 981...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1609, ebből 1568 (97,4%) magyar, 24 (1,5%) szlovák; [2011] – 1052, ebből 960 (91,3%) magyar, 72 (6,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 981...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1609, ebből 1568 (97,4%) magyar, 24 (1,5%) szlovák; [2011] – 1052, ebből 960 (91,3%) magyar, 72 (6,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 981 (93,2%) magyar, 46 (4,4%) szlovák. V: [2011] – 976 r. k., 17 ref., 1 ev. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 18. sz. második felében épült késő barokk stílusban. Határában az 1960–62 között végzett ásatások során bronz- és vaskori sírleleteket, valamint honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. 1996 óta Szalkai Híradó címmel önkormányzati lapja jelenik meg. ~ közúti határátkelőhely Mo. felé. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Radványi Kálmán: Ipolyszalkai nyelvjárás (1910).
Ipolyszécsényke; Szécsényke (Sečianky)
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Ipolyságtól K–ÉK-re. L: [1921] – 525, ebből 495 (94,3%) magyar, 15 (2,9%) szlovák; [2011] –385, ebből 287 (74,5%) magyar, 62 (16,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 306 (79,5%) magyar, 36 (9,4%) szlovák. V: [2011] – 339 r. k. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 13. sz. végén késő gótikus stílusban emelt r. k. (Szt. Kozma és Damján-) templomát 1754-ben barokkosították; a rokokó alapokon álló Lipthay-kastély a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. A plébánia mellett klasszicista stílusú kő harangláb áll.
Ipolyvarbó; Varbó (Vrbovka)
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 631, ebből 593 (94,0%) magyar, 29 (4,6%) szlovák; [2011] – 363, ebből 304 (83,7%) magyar, 55 (15,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324 (89,3%) magyar, 33 (9,1%) szlovák. V: [2011] – 347 r. k., 5 ev. – Késő barokk stílusú r. k. (Mindenszentek-) templomát Szentiványi Ferenc országbíró és királyi ítélőmester építtette 1789-ben. A templom kriptájában nyugvó Szentiványi Ferenc emlékére évente megrendezik ~n a Szentiványi Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett.