Horváti 1. (Chorvatice)
Részletek
1962-ben Kistompához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Selmec-patak bal partján, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 329, ebből 308 (93,6%) magyar, 20 (6,1%) szlovák; [1961] 412, ebből 220 (53,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 316 r. k., 8 ev., 4 izr. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák családok települtek.
Horvátjárfalu (Jarovce; Hrvatski Jandrof)
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák-osztrák határon. L: [1961] – 940, ebből 535 (56,9%) horvát, 242 (25,7%) magyar, 126 (13,4%) szlovák (1961); [2011] – 1438, ebből 1044 (72,6%) szlovák, 220 (15,3%) horvát, 122 (8,5%) magyar...megnyit →
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák-osztrák határon. L: [1961] – 940, ebből 535 (56,9%) horvát, 242 (25,7%) magyar, 126 (13,4%) szlovák (1961); [2011] – 1438, ebből 1044 (72,6%) szlovák, 220 (15,3%) horvát, 122 (8,5%) magyar...megnyit →
Részletek
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák-osztrák határon. L: [1961] – 940, ebből 535 (56,9%) horvát, 242 (25,7%) magyar, 126 (13,4%) szlovák (1961); [2011] – 1438, ebből 1044 (72,6%) szlovák, 220 (15,3%) horvát, 122 (8,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1016 (70,7%) szlovák, 231 (16,1%) horvát, 115 (8,0%) magyar. V: [2011] – 1038 r. k., 41 ev., 10 gör. kat., 8 ref. – Az 1947. febr. 10-i párizsi békeszerződés csatolta Csehszl.-hoz. A 16. sz.-ban a török elől menekülő horvátokkal népesült be, a 20. sz. végére azonban az erőteljes szlovák betelepülés következtében elveszítette horvát többségi jellegét. R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1760-ban késő barokk stílusban épült. Közúti határátkelőhely Ausztria felé. – Ir. Vanek, Rudolf: Jarovce 1208–1998 (1998); Treuer, Jure: Naše selo, Hrvatski Jandrof (2005).
Hosszú Ferenc
(* 1923. szept. 17. Kassa, † 1980. máj. 12. Budapest) Író, műfordító. Kassán érettségizett (1942), majd a kolozsvári egyetemen tanult. Frontszolgálat és hadifogság után 1946-ban Budapestre települt. Egyetemi tanulmányai után újságíróként, fordítóként, szerkesztőként dolgozott. Az Európa Könyvkiadó külső munkatársa, a cseh és a szlovák művek lektora volt....megnyit →
(* 1923. szept. 17. Kassa, † 1980. máj. 12. Budapest) Író, műfordító. Kassán érettségizett (1942), majd a kolozsvári egyetemen tanult. Frontszolgálat és hadifogság után 1946-ban Budapestre települt. Egyetemi tanulmányai után újságíróként, fordítóként, szerkesztőként dolgozott. Az Európa Könyvkiadó külső munkatársa, a cseh és a szlovák művek lektora volt....megnyit →
Részletek
(* 1923. szept. 17. Kassa, † 1980. máj. 12. Budapest) Író, műfordító. Kassán érettségizett (1942), majd a kolozsvári egyetemen tanult. Frontszolgálat és hadifogság után 1946-ban Budapestre települt. Egyetemi tanulmányai után újságíróként, fordítóként, szerkesztőként dolgozott. Az Európa Könyvkiadó külső munkatársa, a cseh és a szlovák művek lektora volt. Többek között Karel Čapek, Jaroslav Hašek, Vladislav Vančura, Bohumil Hrabal, Jiří Mucha műveit fordította magyarra. – Fm. Hegytetőn három fenyő (r., 1982); A másik írás (r., 1987).
Hozák Margareta
(* 1970. jún. 17. Dunaszerdahely) Zenetanár, karnagy. A Nagymegyeri Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1993-ban diplomázott a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen orosz nyelv és irodalom−zenei nevelés szakán. A Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Szent János Egyházi Alapiskolában gyerekkórust és néptánccsoportot alapított. 2002-től 2007-ig a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar,...megnyit →
(* 1970. jún. 17. Dunaszerdahely) Zenetanár, karnagy. A Nagymegyeri Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1993-ban diplomázott a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen orosz nyelv és irodalom−zenei nevelés szakán. A Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Szent János Egyházi Alapiskolában gyerekkórust és néptánccsoportot alapított. 2002-től 2007-ig a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar,...megnyit →
Részletek
Hozák Margareta (SZM)
(* 1970. jún. 17. Dunaszerdahely) Zenetanár, karnagy. A Nagymegyeri Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1993-ban diplomázott a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen orosz nyelv és irodalom−zenei nevelés szakán. A Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Szent János Egyházi Alapiskolában gyerekkórust és néptánccsoportot alapított. 2002-től 2007-ig a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar, 2005-től a bősi Kék Duna Vegyeskar karnagya. 1994-től tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. – Díjak, elismerések: Díszoklevél Bős Nagyközség Önkormányzatától; Emléklap a bősi nagyközség polgármesterétől.
Hritz Júlia
(Pozsony, 1946. nov. 4.) Szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1963), 1967-ben tanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskola zene szakán. Öt évig tanított Komáromban és Pozsonypüspökin. 1972-től a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának szakelőadója. Feladatai közé tartozott a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szakmai irányítása, módszertani szaktanácsadás,...megnyit →
(Pozsony, 1946. nov. 4.) Szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1963), 1967-ben tanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskola zene szakán. Öt évig tanított Komáromban és Pozsonypüspökin. 1972-től a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának szakelőadója. Feladatai közé tartozott a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szakmai irányítása, módszertani szaktanácsadás,...megnyit →
Részletek
Hritz Júlia (csa)
(Pozsony, 1946. nov. 4.) Szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1963), 1967-ben tanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskola zene szakán. Öt évig tanított Komáromban és Pozsonypüspökin. 1972-től a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának szakelőadója. Feladatai közé tartozott a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szakmai irányítása, módszertani szaktanácsadás, karvezetők központi szakmai továbbképzése, országos énekkari versenyek, fesztiválok – Kodály Napok, Csengő Énekszó – szervezése, énekkari gyűjtemények, módszertani szakkönyvek kiadása, új magyar kórusművek pályázatának meghirdetése, kiadása, szemináriumok szervezése. A témával kapcsolatban publikált napi- és hetilapokban (Új Szó, Hét, Nő, Szabad Földműves). A Szlovák Rádió magyar nyelvű adásának zenei szerkesztője (1985–1992), 1992-től más műsorokat is szerkesztett. Nyugdíjba vonulása után (2002) a Pátria Rádió külső munkatársa lett.
Hronovce
1968-ban Garamdamásd, Garamvezekény és Lekér egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [2011] – 1498, ebből 771 (51,5%) szlovák, 619 (41,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 691 (46,1%) szlovák, 654 (43,7%) magyar. V:...megnyit →
1968-ban Garamdamásd, Garamvezekény és Lekér egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [2011] – 1498, ebből 771 (51,5%) szlovák, 619 (41,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 691 (46,1%) szlovák, 654 (43,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
1968-ban Garamdamásd, Garamvezekény és Lekér egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [2011] – 1498, ebből 771 (51,5%) szlovák, 619 (41,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 691 (46,1%) szlovák, 654 (43,7%) magyar. V: [2011] – 896 r. k., 151 ev., 91 ref., 2 gör. kat. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Hrubík Béla
(* 1964, Szécsénykovácsi) Politikus, polgármester. Általános iskolai tanulmányait 1970-ben szülőfalujában kezdte, majd Ipolyvarbón fejezte be. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1982-ben. 1986–1989 között Liptóújvárban elektrotechnikai képesítést szerzett. Sorköteles katonai szolgálatát letöltve 1986–1990 között a Tesla n. v. pereszlényi üzemében csoportvezetőként dolgozott. Közben, 1990–1994 között az...megnyit →
(* 1964, Szécsénykovácsi) Politikus, polgármester. Általános iskolai tanulmányait 1970-ben szülőfalujában kezdte, majd Ipolyvarbón fejezte be. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1982-ben. 1986–1989 között Liptóújvárban elektrotechnikai képesítést szerzett. Sorköteles katonai szolgálatát letöltve 1986–1990 között a Tesla n. v. pereszlényi üzemében csoportvezetőként dolgozott. Közben, 1990–1994 között az...megnyit →
Részletek
(* 1964, Szécsénykovácsi) Politikus, polgármester. Általános iskolai tanulmányait 1970-ben szülőfalujában kezdte, majd Ipolyvarbón fejezte be. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1982-ben. 1986–1989 között Liptóújvárban elektrotechnikai képesítést szerzett. Sorköteles katonai szolgálatát letöltve 1986–1990 között a Tesla n. v. pereszlényi üzemében csoportvezetőként dolgozott. Közben, 1990–1994 között az Együttélés Politikai Mozgalom nagykürtösi járási titkára, majd járási elnöke. 1994–2005 között magánvállalkozó, 2003–2007 között az MKP nagykürtösi járási elnöke, majd az OT tagja. 2006–2012 között a Csemadok országos elnöke volt, jelenleg az Országos Elnökség tagja. 2003–2007 között a Kürtös járási havilap alapító főszerkesztője, később szerkesztője. 2006-ban elindította és a folyóirat 2010-ben bekövetkezett megszűnéséig szerkesztette az ITTHON nemzeti kulturális havilapot. 2010-től Ipolynyék polgármestere. Verseket is ír. 2010-től a Százak Tanácsának tagja. Kitüntetések: a Széchenyi Társaság Díja (2005); Szent Korona Emlékérem (Ipolybalog, 2008); Magyar Arany Érdemkereszt (2016). Fm: Az életfa árnyékában (v., 1998); Jövendölés (v., 2004).
Hubacsek Zsigmond
(* 1906. márc. 8. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 17. Hódi) Iparművész, grafikus. 1910-ben került Losoncra, ahol nevelőapja mellett kitanulta a könyvkötő mesterséget. Szoros barátságot kötött Szabó Gyulával, akitől akvarellfestést és grafikát tanult. Előbb Losoncon, majd 1920–1939 között Ungváron volt nyomdász; 1939–1945 között a...megnyit →
(* 1906. márc. 8. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 17. Hódi) Iparművész, grafikus. 1910-ben került Losoncra, ahol nevelőapja mellett kitanulta a könyvkötő mesterséget. Szoros barátságot kötött Szabó Gyulával, akitől akvarellfestést és grafikát tanult. Előbb Losoncon, majd 1920–1939 között Ungváron volt nyomdász; 1939–1945 között a...megnyit →
Részletek
(* 1906. márc. 8. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 17. Hódi) Iparművész, grafikus. 1910-ben került Losoncra, ahol nevelőapja mellett kitanulta a könyvkötő mesterséget. Szoros barátságot kötött Szabó Gyulával, akitől akvarellfestést és grafikát tanult. Előbb Losoncon, majd 1920–1939 között Ungváron volt nyomdász; 1939–1945 között a losonci Palóc Háziipari Szövetkezet alkalmazottja. A háború után kezdett rézdomborítással foglalkozni; munkáival több kiállításon díjat nyert (1947-ben, 1948-ban, 1952-ben). 1953-ban a Járási Népművelési Központ mellett létrehozta a műkedvelő művészek tagozatát; 1960-tól az intézet alkalmazottja. – Ir. Sz. Haltenberger Kinga: Hubacsek Zsigmond. Gömörország, 2006/1.
Hubik István
(* 1916. nov. 9. Garamkövesd, † 1994. júl. 7. Pozsony) Műfordító, szerkesztő. 1944-ben végezte el a pécsi egyetem jogi karát. 1950-től Pozsonyban élt; 1954–1979 között különböző könyvkiadókban dolgozott; 1969-től a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1972-től főszerkesztő-helyettese. Műfordításaiért négyszer kapott Madách-díjat (1973, 1978, 1988,...megnyit →
(* 1916. nov. 9. Garamkövesd, † 1994. júl. 7. Pozsony) Műfordító, szerkesztő. 1944-ben végezte el a pécsi egyetem jogi karát. 1950-től Pozsonyban élt; 1954–1979 között különböző könyvkiadókban dolgozott; 1969-től a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1972-től főszerkesztő-helyettese. Műfordításaiért négyszer kapott Madách-díjat (1973, 1978, 1988,...megnyit →
Részletek
(* 1916. nov. 9. Garamkövesd, † 1994. júl. 7. Pozsony) Műfordító, szerkesztő. 1944-ben végezte el a pécsi egyetem jogi karát. 1950-től Pozsonyban élt; 1954–1979 között különböző könyvkiadókban dolgozott; 1969-től a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1972-től főszerkesztő-helyettese. Műfordításaiért négyszer kapott Madách-díjat (1973, 1978, 1988, 1990), s többször nívódíjban részesítették. Cseh és szlovák írók műveit fordította magyarra. Szülőfalujában emléktáblát kapott.
Hubó (Hubovo)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajóba torkolló Hubó-patak völgyében, Tornaljától DK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 387, ebből 370 (95,6%) magyar, 11 (2,8%) szlovák; [2011] – 142, ebből 119 (83,8%) magyar, 14 (9,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajóba torkolló Hubó-patak völgyében, Tornaljától DK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 387, ebből 370 (95,6%) magyar, 11 (2,8%) szlovák; [2011] – 142, ebből 119 (83,8%) magyar, 14 (9,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajóba torkolló Hubó-patak völgyében, Tornaljától DK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 387, ebből 370 (95,6%) magyar, 11 (2,8%) szlovák; [2011] – 142, ebből 119 (83,8%) magyar, 14 (9,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 122 (85,9%) magyar, 12 (8,5%) szlovák. V: [2011] – 79 ref., 17 r. k., 4 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1776-ban klasszicista stílusban épült, fa harangtornyát a 18. sz. végén emelték, a módos kisnemesi építészet emléke a Szuhay-kúria.
Hugyecz László Ede; Hudec László, L. E. Hudec
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki....megnyit →
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki....megnyit →
Részletek
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki. Az 1920–30-as években, az akkor virágkorát élő szabad kikötővárosban több mint hatvan, eklektikus ihletésű, neoklasszicista és modern art-deco stílusú épületeket tervezett 1918-tól 1945-ig. Több vallási felekezet számára is tervezett templomot a városban. 1942-ben Sanghaj tiszteletbeli konzulja lett. Később, a második vh. idején családjával elhagyta Kínát, és Svájcban telepedett le. Majd Rómában dolgozott, ahol mint statikus mérnök XII. Piusz pápa kívánságára részt vett Szt. Péter sírjának feltárási munkálataiban. Végül Amerikában, Berkeley-ben telepedett le, s ott élt haláláig.
Hulkó Gábor
(* 1947. jan. 1. Ógyalla) Kibernetikus, egyetemi tanár. A dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Szlovák Műszaki Főiskolán végezte 1970-ben (1976-től kandidátus, 1992-től a műszaki tudományok doktora). 1970-től az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetének munkatársa. 1971-től a Szlovák Műszaki Főiskola oktatója (1974-től adjunktus,...megnyit →
(* 1947. jan. 1. Ógyalla) Kibernetikus, egyetemi tanár. A dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Szlovák Műszaki Főiskolán végezte 1970-ben (1976-től kandidátus, 1992-től a műszaki tudományok doktora). 1970-től az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetének munkatársa. 1971-től a Szlovák Műszaki Főiskola oktatója (1974-től adjunktus,...megnyit →
Részletek
Hulkó Gábor (csa)
(* 1947. jan. 1. Ógyalla) Kibernetikus, egyetemi tanár. A dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Szlovák Műszaki Főiskolán végezte 1970-ben (1976-től kandidátus, 1992-től a műszaki tudományok doktora). 1970-től az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetének munkatársa. 1971-től a Szlovák Műszaki Főiskola oktatója (1974-től adjunktus, 1982-től docens, 1994-től egyetemi tanár); az 1990-es években Dunaszerdahely tiszteletbeli alporgármestere. Kutatási területe a kibernetika, rendszer- és irányításelmélet. Különböző szakmai testületek tagja, vezetője, 2007-től az MTA külső tagja. Több mint 300 tudományos közleménye cseh, szlovák és nemzetözi folyóiratokban jelent meg. 2003-ban Jedlik Ányos-díjjal, 2013-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. – Fm. Distributed Parameter Systems Blockset for MATLAB&Simulink, Third-Party MathWorks Product (2004).
Hulkó Márta
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra...megnyit →
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra...megnyit →
Részletek
Hulkó Márta (csa)
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra a mai Szlovákia területén. – Fm: Tabulatura Vietoris saeculi 17. (1986); Hudobné pramene 17. storočia na území Slovenska (Ferenczi Ilonával, 1986); Ľubický spevník (1988); Hudobné pramene na území Slovenska (1996); Musikalische Kontakte zwischen Zips und Schlezien in 16. und 17. Jahrhundert (2003).
Hunčík Péter
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly...megnyit →
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly...megnyit →
Részletek
Hunčík Péter (ST)
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly Miklós: Ablakmosó c. darabjának rendezésével elnyerte a Jókai Napok fődíját. 1989 után tevékenyen kivette részét a rendszerváltó történésekből; a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) egyik alapítója, az országos vezetés külügyi megbízottja, 1989–1990-ben a Nap főszerkesztője, 1990–1992-ben az FMK országos vezetőségének tagja, ill. Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök emberi jogi és kisebbségi tanácsadója volt. 1992-ben szlovák televíziós pályázatot nyert, melyet a kormány nov.-ben visszavont. 1993-ban cseh televíziós pályázatot nyert, ez alapján működik 1994-től a prágai Nova Televízió. 1993–2003-ban a Márai Sándor Alapítvány elnöke; 2002-től az ottawai Carlton Egyetem vendégtanára; 2004-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet Interetnikus Kutatások Központjának igazgatója. Kutatási területe: szociálpszichiátria, szexológia, öngyilkosság-kutatás, bilingvizmus, konfliktuskutatás. Irodalmi és orvosi, valamint etnopszichológiai és emberjogi tanulmányokat ír, csehből, szlovákból fordít, szaktanulmány-gyűjtemények társszerzője, szerkesztője. Somos Péter írói néven is publikált. – Főbb díjak: Ľudovít Štúr-érdemrend I. fokozata (2019); Talamon Alfonz-díj (2010); Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2010); Bródy Sándor-díj (2009). – Fm. Maďarská menšina v Československu (F. Gállal, P. Fričcsel, Ch. Lorddal, 1993); Ellenpróbák (Bordás Sándorral, angol és szlovák nyelven is, 1995); FER – Feszültség-ellenőrző rendszer (Bordás Sándorral, angol és szlovák nyelven is, 1998); Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés (szerk., Fazekas Józseffel, szlovákul is, 2006, 2008); Határeset (r., szlovákul is, 2009).
Hurbanfalva (Hurbanova Ves)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Szenctől D–DK-re. L: [2011] – 288, ebből 237 (82,3%) szlovák, 32 (11,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (81,9%) szlovák, 34 (11,8%) magyar. V: [2011] – 121 r. k., 48 ev. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a Nagymagyar határához tartozó Szigetmajorba és az Egyházfához tartozó Maholány pusztára, a Pálffy család felosztott nagybirtokára települő Miava környéki szlovák és morvaországi telepesek alapították (1923); önálló községgé 1956-ban vált.
Hushegyi Gábor
(* 1959. nov. 14. Pozsony) Esztéta, művészetkritikus, egyetemi oktató, kutató, kurátor. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett, 1985-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án filozófia–esztétika szakon szerzett diplomát. 1987–1990 között a pozsonyi Népművelési Intézet szakelőadója, 1990-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola, majd a Comenius Egyetem BTK-a Magyar...megnyit →
(* 1959. nov. 14. Pozsony) Esztéta, művészetkritikus, egyetemi oktató, kutató, kurátor. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett, 1985-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án filozófia–esztétika szakon szerzett diplomát. 1987–1990 között a pozsonyi Népművelési Intézet szakelőadója, 1990-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola, majd a Comenius Egyetem BTK-a Magyar...megnyit →
Részletek
Hushegyi Gábor (ST)
(* 1959. nov. 14. Pozsony) Esztéta, művészetkritikus, egyetemi oktató, kutató, kurátor. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett, 1985-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án filozófia–esztétika szakon szerzett diplomát. 1987–1990 között a pozsonyi Népművelési Intézet szakelőadója, 1990-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola, majd a Comenius Egyetem BTK-a Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékének adjunktusa, 1998–1999-ben a Műcsarnok/Kunsthalle kurátora, 2004–2005-ben a nyitrai Konstatin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézetének tudományos munkatársa, 2005-től a pozsonyi A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának kurátora, gyűjteménykezelője, 2007-től a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem óraadó oktatója. 2013-tól a budapesti Szlovák Intézet igazgatója. Főleg 20. századi, ill. kortárs képzőművészettel foglalkozik; közéleti publicisztikát is ír. Szakmai testületek tagja, tisztségviselője, művészeti lexikonok, gyűjteményes kötetek társszerzője (Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III., 1999–2001; Slovník svetového a slovenského výtvarného umenia druhej polovice 20. storočia, 1999; Magyarok a világban – Kárpát-medence, 2000; Külön világban és külön időben., 2001). – Fm. Németh Ilona (mon., 2001); Bartusz (mon., 2004); Németh (mon., angol–magyar–szlovák, 2008); Transart Communication (angol–magyar–szlovák, Sőrés Zsolttal, 2008); Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában 1948–1965 (szerk., 2012).
Huszár László
(* 1951. okt. 31. Réte - † 2021. febr. 8. Dunaszerdahely) Művelődésszervező. Szencen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett oklevelet (1989). 1977-től a Csemadok munkatársa, 1990–2007 között a Csemadok dunaszerdahelyi TV titkára, 2005-től a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója. A Gyurcsó István...megnyit →
(* 1951. okt. 31. Réte - † 2021. febr. 8. Dunaszerdahely) Művelődésszervező. Szencen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett oklevelet (1989). 1977-től a Csemadok munkatársa, 1990–2007 között a Csemadok dunaszerdahelyi TV titkára, 2005-től a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója. A Gyurcsó István...megnyit →
Részletek
(* 1951. okt. 31. Réte – † 2021. febr. 8. Dunaszerdahely) Művelődésszervező. Szencen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett oklevelet (1989). 1977-től a Csemadok munkatársa, 1990–2007 között a Csemadok dunaszerdahelyi TV titkára, 2005-től a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója. A Gyurcsó István Alapítvány egyik alapítója és vezetője. Díjak: Posztumusz Magyar Örökség Díj (2022); posztumusz Pro Urbe-díj (2021); Magyar Arany Érdemkereszt (2018); .
Huszár Tibor
(* 1952. jún. 16. Réte, † 2013. szept. 11. Modor) Fotográfus. Pályáját a Nő fotóriportereként kezdte 1970-ben, de divatfotókat is készített. 1976–1983 között a prágai Szépművészeti Akadémián fotóművészetet tanult. 1979–1985 között dél-szlovákiai magyar településeken fényképezett; a bősi vízerőműről is készített sorozatot. 1983–1990 között színházi...megnyit →
(* 1952. jún. 16. Réte, † 2013. szept. 11. Modor) Fotográfus. Pályáját a Nő fotóriportereként kezdte 1970-ben, de divatfotókat is készített. 1976–1983 között a prágai Szépművészeti Akadémián fotóművészetet tanult. 1979–1985 között dél-szlovákiai magyar településeken fényképezett; a bősi vízerőműről is készített sorozatot. 1983–1990 között színházi...megnyit →
Részletek
Huszár Tibor (FI)
(* 1952. jún. 16. Réte, † 2013. szept. 11. Modor) Fotográfus. Pályáját a Nő fotóriportereként kezdte 1970-ben, de divatfotókat is készített. 1976–1983 között a prágai Szépművészeti Akadémián fotóművészetet tanult. 1979–1985 között dél-szlovákiai magyar településeken fényképezett; a bősi vízerőműről is készített sorozatot. 1983–1990 között színházi fotókat készített különböző szlovákiai színházakban, ezekből később egy kötetet is megjelentetett. Bécsben, Georg Tabori színházában is fotózott. 1985-ben hosszabb utat tett a Szovjetunióban, Kínában és Japánban. 1989-től jeles művészekről, politikusokról (Bohumil Hrabal, Günter Grass, Arthur Miller, John Updike, Susan Sonntag, II. János Pál pápa, Borisz Jelcin stb.) készített fényképeket.Václav Havelt több külföldi útjára is elkísérte. 1990-ben a lipótvári börtön foglyait fotózta. Ott volt Irak megtámadásánál is, az ún. sivatagi háborúban. 1991–1995 között többször hosszabb időt töltött az Amerikai Egyesült Államokban, elsősorban New Yorkban, ahol a New York University, valamint a West Side High School vendégtanára volt. 1996-ban Miloš Forman felkérésére dokumentumfelvételeket készített a Larry Flint forgatásáról. Fotózott többek közt Mexikóban, Brazíliában, Afrikában (pl. Zimbabweban); 2007-től alkalmanként Párizsban fényképezett – a francia fővárosban saját műterme volt. 2004–2007-ben a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen dokumentumfényképezést; 2003-ban, ill. 2007-től a nagyszombati egyetem oktatója volt. Hagyományos technikával dolgozott, képein a fekete és a fehér különböző árnyalatainak harmóniája és kontrasztja az uralkodó. Főbb kitüntetései, díjai: az Újvidéki Nemzetközi Színházművészeti Triennálé Aranyérme (1983); a Csehszlovák Képzőművészek Díja (1984); Az Év Legszebb Könyve (1999, 2001); a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának Díja; Az Év Szlovákiai Fotósa (2007). Eddig mintegy 20 hazai és külföldi önálló kiállítása volt. – Fm. Gotické a románske fresky Gemera (1979); Prírodný park v Betliari (1982); Pražské rozhovory (1988); „1989” (1989); Prezident v Bratislave (1990); Pápež Ján Pavol II. (1990); Cigáni (1993); Portréty (1995); Koloman Sokol (1998); New York – City of tolerance (2000); Na krídlach večnosti (2006); Letokruhy večnosti (2007).
Hviezdoslavfalva (Hviezdoslavov)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [2011] – 612, ebből 418 (68,3%) szlovák, 113 (18,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (68,5%) szlovák, 114 (18,6%) magyar. V: [2011] – 315 r. k., 19 ev., 10 gör. kat., 3 ref. – Az első vh.-t követőföldbirtokreform során a Pálffy és a Wiener-Walten család felosztott nagybirtokára, a Csütörtökhöz tartozó Vörösmajor (1921-ben) és Németsók (1928- ban) pusztákra cseh-morva és szlovák kolonisták települtek. A kolóniákat 1936- ban ~ néven önálló községgé szervezték, a magyar közigazgatás idején 1939-ben visszacsatolták Csütörtökhöz, majd 1951-ben újból önállósították. 1922-ben itt nyílt meg a Csallóköz első szlovák tanítási nyelvű elemi iskolája.
I-Á
Részletek
Humoros hetilap (Kassa, Pozsony, 1923–1925). Az 1929 dec.-ben induló Vizeslepedő az utódjának tekintette magát. – Szerk. Lukách Gyula.
Ifjú Előre
Részletek
A kommunista ifjúsági politikai, irodalmi és kulturális lap (Pozsony, 1929–1930). A Fiatal Dolgozó megszűnése után, indult. – Szerk. Sefránek Gyula.
Ifjú Harcos
Részletek
Kommunista ifjúsági havi folyóirat (Pozsony, 1934). Alcímében „a fasizmus és az imperialista háború elleni front lapjá”-nak nevezte magát. Valószínűleg csak egy száma jelent meg.
Ifjú Szivek Táncszínház
A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág...megnyit →
A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág...megnyit →
Részletek
Pillanatkép az Ifjú Szivek Táncszínház előadásából (ISZ)
A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág Tibor, művészeti vezetője Takács András volt. Az együttes vállalta a megszüntetett hivatásos magyar együttes, a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) küldetésének továbbvitelét. A hármas összetételű, 110–120 tagú, 15–20 hivatásos vezetővel működő ún. félhivatásos együttest vegyes énekkar, tánckar és vonós zenekar alkotta. Az intézmény 1957-től állami költségvetési egységként működik. 1985-ben még két zenei egységgel, a Gaudium ének-zenei együttessel és a Ghymes zenekarral bővült. Kezdetben műsorát népi hagyományokra épült tánc-, ének- és zenei művek alkották, később az énekkar és a zenekar klasszikus műveket is a repertoárjába iktatott. Az 1960–70-es években táncos alkotói szemléletén fokozatosan eluralkodott a népi gyökerektől mindinkább messzebb kerülő stilizálási felfogás, melyben jelentős változást az 1982-ben külső nyomásra kikényszerített koreográfusváltás eredményezett. Ekkor Katona István lett az együttes vezetője. 1988–1995 között az együttem művészeti vezetője Varga Ervin. 1996-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma megszüntette az együttes jogi önállóságát, kisajátította a tulajdonát képező székházát, és csekély költségvetési támogatással a Szlovák Nemzeti Népművelési Központ hatáskörébe vonta. 1998-ban az együttes visszakapta jogi és költségvetési önállóságát. 1999-ben Hégli Dusan igazgató kezdeményezésére az együttes hivatásos táncegyüttessé, táncszínházzá vált. 2003—2006 között Grendel Ágota volt az igazgatója. Az együttes mai megnevezése 2010-től hivatalos. A társulat fő érdeme, hogy a Kárpát-medence tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti idehaza és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása. Műsorai műfajilag változatosak: a tradicionális tánckultúra formanyelvére épülő táncszínházi darabok (Ördög tánca, Hontalanítás), a táncokat életképszerűen, területek szerint bemutató néptáncelőadások (Szlovákiai és magyar, Pozsonyi táncok) és kimondottan az ifjúság számára készült műsorok (Magyar Tánciskola, Rendhagyó történelemóra) szerepelnek a repertoáron. A társulat évente mutatkozik be új előadással és 4–5 egész estés műsort tart repertoáron. Az együttes célközönsége elsősorban a szlovákiai magyarság, de a szlovákiai magyar tánc- és zenekultúra reprezentánsaként bemutatkozott már a világ legkülönfélébb színpadain. Hagyományos folklórműsorait és táncszínházi előadásait fesztiválokon és önálló turnésorozatok keretén belül tárja a nézőközönség elé a világ számtalan országában. Előadásait különböző televíziócsatornák is rendszeresen műsorukra tűzik. Színházi produkciók alkotása és bemutatása mellett az együttes közművelődésben vállalt szerepe is jelentős – otthont adott a Magyar Táncművészeti Főiskola kihelyezett képzésének, a Pozsonyi Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium és Alapiskolával együttműködve néprajzi osztályt hozott létre, valamint aktív közreműködője számos országos rendezvénynek. Tevékenységi köre kiterjed a 20. sz.-ban gyűjtött archív tánc- és zenei felvételek dokumentálására, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére, valamint a hazai néptáncoktatás szerepének megerősítésére. Székházában működik Pozsony egyetlen magyar kőszínháza, mely a város magyar kulturális életének jelentős színhelye. – Vezető: Ág Tibor (1957); Viczay Pál (1962); Kulcsár Tibor (1970); Quittner János (1991); Rusznák Gábor (1993); Varga Ervin (1993); Takács András (1995); Népművelési Központ (1996); Hégli Dusán (1999); Grendel Ágota (2003); Papp Sándor (2006); Hégli Dusán (2007); Dagmar Čerťanská, Karolína Kormúthová, Tatiana Palková (megbízott, 2013/2014); Varsányi László (2014). – Ir. Csanaky Eleonóra: Az Ifjú Szivek 50 éve (2005).
Pillanatkép az Ifjú Szivek Táncszínház előadásából (ISZ)Ifjúságfalva (Dedina Mládeže)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a Kis-Duna torkolata közelében, Érsekújvártól Ny–DNy-ra. L: [2011] – 468, ebből 296 (63,2 %) magyar, 136 (29,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 308 (65,8%) magyar, 125 (26,7%) szlovák. V: [2011] – 238 r. k., 26 ev., 19 ref., 4 gör. kat. – A települést 1949-ben a csallóközi Gútának a Kis-Dunától É-ra fekvő mocsaras külterületi részén tótkomlósi és pitvarosi szlovákok alapították a mocsarak lecsapolása és szovjet típusú mintagazdaság felépítése céljából; önálló községgé 1954-ben szervezték.
Ifjúságunk
Részletek
ifjusagunk
Ifjúsági folyóirat (Rozsnyó, 1933–1937). Kéthavonta jelent meg. A Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) adta ki a földműves- és iparosifjúság részére. Az I. évf. 1. száma a Katolikus Ifjú címet viselte. A lap 1939 után ismét megjelent. – Szerk. Kovács Gyula.
Ifjúvilág
Részletek
A Kassai Újság melléklete (Kassa, 1922–1928). Szerzői közt találjuk Barta Lajost, Benedek Eleket, Erdélyi Józsefet, Földes Sándort, Gaál Mózest, Gárdonyi Gézát, Győry Dezsőt, Karinthy Frigyest, Krúdy Gyulát, Móra Ferencet, Pósa Lajost, Rákosi Viktort, Szabó Lőrincet, Szucsich Máriát, Tersánszky Józsi Jenőt, Várnai Zsenit. – Szerk. Köves Illés.
Igazat mondunk a népnek
Részletek
Agitációs kiadvány (Pozsony, 1950–1951). A Pravda Nyomdavállalat adta ki. 1950-ben nyolc, 1951-ben huszonkét száma, s egy, ill. négy rendkívüli száma jelent meg. Az 1. szám címe “Az igazságot mondjuk meg az embereknek” volt.
Igazság
Részletek
Heti riportlap (Kassa, 1931 okt.–1935 aug.). – Szerk. György Ferenc, Batek Szilárd.
Igló (Spišská Nová Ves; Zipser Neudorf)
Részletek
Igló − Szűz Mária Mennybemenetele templom (GJ)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység É-i lejtőin, a Hernád folyó két partján, Poprádtól DK-re. L: [1921] – 11 608, ebből 7735 (66,6%) szlovák, 1689 (14,5%) német, 1089 (9,4%) magyar, 326 (2,8%) zsidó, 20 (0,2%) ruszin; [2011] – 38 045, ebből 33 656 (88,5%) szlovák, 177 (0,5%) roma, 166 (0,4%) ruszin és ukrán, 142 (0,4%) cseh-morva, 54 (0,1%) magyar, 52 (0,1%) német, 1 zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 32 954 (86,6%) szlovák, 632 (1,7 %) roma, 202 (0,5%) ruszin és ukrán, 151 (0,4%) cseh, 88 (0,2%) magyar, 57 (0,1%) német, 1 jiddis. V: [2011] – 23 011 r. k., 1028 gör. kat., 914 ev., 158 gör. kel., 113 jehovista, 34 ref., 8 izr. – A tatárjárás után Mo.-ra települő német (szász) hospesek által alapított bányaváros, a szepesi szász városok egyike volt. 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. Német lakóit a második vh. után kitelepítették Németországba. – Orsó alakú főterén álló r. k. (Szűz Mária mennybevétele) plébániatemploma a 14. sz. második felében gótikus, r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) temploma 1723–31 között barokk, ev. temploma 1790–96 között copf stílusban épült. Az 1777-ben emelt Provinciális- vagy Tartományi-ház, amely egykor a szepesi szász grófok székhelye volt, jelenleg az 1951-ben alapított Honismereti Múzeumnak ad otthont. A városháza 1780–1820 között klasszicista, a Vigadó 1900-1905 között szecessziós stílusban épült. ~n a két vh. között előbb Szepesi Lapok, majd Szepesi Hírlap és Szepesi Híradó címmel jelent meg magyar nyelvű hetilap. A város a 19. sz. második felétől a Szepesség ipari központja, vasércbányászata mellett jelentős vas-, építőanyag-, fafeldolgozó, élelmiszer- és szövőiparral rendelkezik. A városhoz közeli Iglófüred klimatikus gyógyhely. – 1926–54 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Nyilas (Hnilec), 1988–90 között Dénesfalva (Danišovce) és Leszkovány (Lieskovany); egykori bányatelepeit (Iglóhollópatak, Iglófehérhegy) 1960-ban Mlynky néven önálló községgé szervezték.
Igó Aladár
Részletek
(*1931. ?, Hanva) Népi fafaragó- és festőművész. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is megtisztelték.