Hodossy Gyula
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999:...megnyit →
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999:...megnyit →
Részletek
Hodossy Gyula (GJ)
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999: ügyvezető elnök, 2003-tól elnök), Magyar Polgári Párt (1995, központi titkár), Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (1990–1995, elnök), Lilium Aurum Könyvkiadó (1992-től, igazgató), Katedra Alapítvány (1996-tól igazgató), Vámbéry Polgári Társulás (2000–2005 elnök, 2005-től igazgató); főszerkesztője volt az Iródia Füzeteknek (1983–1987), a Cserkésznek (1991–1995), a Katedrának (1994–1997); nevéhez fűződik a Vámbéry Polgári Társulás (2000), ill. a Vámbéry Irodalmi Kávéház (1998) létrehozása. 1976-tól jelennek meg cikkei, versei, szerepelt a Próbaút c. antológiában. Számos könyvet és könyvsorozatot szerkesztett. – Főbb díjak, kitüntetések: Krúdy Kör Művészet Lovagja (2025); Anton Srholec Szabadság-díj (2024); Forbáth-dij (2022); Dunaszerdahely Város Díszpolgára (2022); József Attila-díj (2022); Szlovákiai Civil Becsületrend-díj (2021); Magyar Arany Érdemkereszt (2020); Partium Díj (2004); Nyitott Európáért Díj (2001) . – Fm. Hivatalos versek (v.,1993); A szerető önfegyelem (v., prózai írások, 2002); Fátyla jókedvemnek (v., 2004); Ma elkezdődik bennünk a szeretet (v., prózai írások, 2013); Minden addig (v., prózai írások, 2020); Minden addig, hatvanig (v., prózai írások, 2021).
Hodossy Gyula (GJ)
Hofer Lajos
(* 1911. márc. 16. Gyirmót, † 2001. jan. 11. Érsekújvár) Tanár, főiskolai adjunktus, közíró, pedagógiai szakíró. A komáromi bencés főgimnáziumban érettségizett; 1932-ben Pozsonyban tanítói oklevelet, 1949–1953-ban a Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem–földrajz szakos tanítói, 1953–1956-ban magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett, 1966-tól bölcsészdoktor. 1932–1945 között Tardoskedden tanított, közben két évet...megnyit →
(* 1911. márc. 16. Gyirmót, † 2001. jan. 11. Érsekújvár) Tanár, főiskolai adjunktus, közíró, pedagógiai szakíró. A komáromi bencés főgimnáziumban érettségizett; 1932-ben Pozsonyban tanítói oklevelet, 1949–1953-ban a Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem–földrajz szakos tanítói, 1953–1956-ban magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett, 1966-tól bölcsészdoktor. 1932–1945 között Tardoskedden tanított, közben két évet...megnyit →
Részletek
(* 1911. márc. 16. Gyirmót, † 2001. jan. 11. Érsekújvár) Tanár, főiskolai adjunktus, közíró, pedagógiai szakíró. A komáromi bencés főgimnáziumban érettségizett; 1932-ben Pozsonyban tanítói oklevelet, 1949–1953-ban a Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem–földrajz szakos tanítói, 1953–1956-ban magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett, 1966-tól bölcsészdoktor. 1932–1945 között Tardoskedden tanított, közben két évet a fronton töltött. A háború után előbb vaskereskedő-segéd, 1950–1960 között az érsekújvári gimnázium tanára, 1960–1976 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola történelem tanszékének adjunktusa volt. Történelmi tanulmányokat, pedagógiai szakcikkeket publikált.
Hogya György
(* 1956. aug. 16. Királyhelmec) Prózaíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1975). Az 1980-as években jelentkezett első novelláival, cikkeivel; szerepelt a Próbaút (1986) c. antológiában. 2007-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj Különdíját (2007); majd a Talamon Alfonz-díjat (2020). – Fm. Metszéspont (elb., 1989); Rejtőzködő...megnyit →
(* 1956. aug. 16. Királyhelmec) Prózaíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1975). Az 1980-as években jelentkezett első novelláival, cikkeivel; szerepelt a Próbaút (1986) c. antológiában. 2007-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj Különdíját (2007); majd a Talamon Alfonz-díjat (2020). – Fm. Metszéspont (elb., 1989); Rejtőzködő...megnyit →
Részletek
Hogya György (GJ)
(* 1956. aug. 16. Királyhelmec) Prózaíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1975). Az 1980-as években jelentkezett első novelláival, cikkeivel; szerepelt a Próbaút (1986) c. antológiában. 2007-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj Különdíját (2007); majd a Talamon Alfonz-díjat (2020). – Fm. Metszéspont (elb., 1989); Rejtőzködő (elb., 1998); Istent látni (elb., 2006).
Holbay László; Hlavicska
(* 1923. dec. 30. Érsekújvár, † 2015. ápr. 23. Érsekújvár) Pedagógus, író, költő. Szülővárosában érettségizett (1943), levelezői tagozaton elvégezte a pozsonyi Pedagógiai Főiskolát (1959). Naszvadon és Érsekújvárott tanított. – 1945–1948-ban egykori diáktársaival irodalmi kört hozott létre, és írógéppel sokszorosított versfüzetet is összeállított (Erzsikék). Az...megnyit →
(* 1923. dec. 30. Érsekújvár, † 2015. ápr. 23. Érsekújvár) Pedagógus, író, költő. Szülővárosában érettségizett (1943), levelezői tagozaton elvégezte a pozsonyi Pedagógiai Főiskolát (1959). Naszvadon és Érsekújvárott tanított. – 1945–1948-ban egykori diáktársaival irodalmi kört hozott létre, és írógéppel sokszorosított versfüzetet is összeállított (Erzsikék). Az...megnyit →
Részletek
(* 1923. dec. 30. Érsekújvár, † 2015. ápr. 23. Érsekújvár) Pedagógus, író, költő. Szülővárosában érettségizett (1943), levelezői tagozaton elvégezte a pozsonyi Pedagógiai Főiskolát (1959). Naszvadon és Érsekújvárott tanított. – 1945–1948-ban egykori diáktársaival irodalmi kört hozott létre, és írógéppel sokszorosított versfüzetet is összeállított (Erzsikék). Az 1990-es évektől kezdve publikál rendszeresebben. – Fm. Reggeli Londonban – Üzenet a föld alól (kisr., 1996); Elhallgatott énekek (v., 1997); Megőszült éjszakák (2000); Francia táska (r., 2001); Költő a Grand Canyonnál (útirajz, 2002); 111 vers (v., 2003); Margaréta (v., 2003); 112 vers (2007); Rendkívüli világnap (2007); Egy ismeretlen veréb mennybemenetele (elb. 2011).
Hölgye István
Részletek
(* 1937. dec. 17. Csiliznyárad) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző. Tanulmányait a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte, magyar–történelem szakos tanári oklevelét 1960-ban szerezte. 1962-től nyugdíjazásáig a dunaszerdahelyi magyar gimnázium tanára volt. Irodalomnépszerűsítő előadásokat tartott, középiskolai tankönyvek, módszertani kézikönyvek társszerzője volt.
Holló Ferenc
Részletek
(* 1877. nov. 10. Eger, † 1952. ? Szomotor) Író. R. k. teológiát végzett, s egy ideig plébános, esperes volt. 1920-ban kilépett a papi rendből és újságíró lett. A kassai Felvidéki Szemle, majd a Felvidéki Újság szerkesztője volt. – Fm. Bál után (elb., 1904); Az arany amulett (r., 1925).
Holnap
Részletek
Szépirodalmi folyóirat (Lőcse, 1919. aug.–szept.). Két száma jelent Szécsey Zsolt szerkesztésében. Munkatársai Tilkovszky Béla kivételével alkalmi próbálkozók voltak.
Holocsy István
(* 1950. febr. 18. Illésháza, † 1996. júl. 27. Komárom) Színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyban érettségizett 1967-ben. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett (1981-től művészeti vezető). Az 1990-es évek elején, Beke Sándor igazgatása idején, kapcsolata a színházzal lazábbá...megnyit →
(* 1950. febr. 18. Illésháza, † 1996. júl. 27. Komárom) Színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyban érettségizett 1967-ben. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett (1981-től művészeti vezető). Az 1990-es évek elején, Beke Sándor igazgatása idején, kapcsolata a színházzal lazábbá...megnyit →
Részletek
Holocsy István (GJ)
(* 1950. febr. 18. Illésháza, † 1996. júl. 27. Komárom) Színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyban érettségizett 1967-ben. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett (1981-től művészeti vezető). Az 1990-es évek elején, Beke Sándor igazgatása idején, kapcsolata a színházzal lazábbá vált, vállalkozásba kezdett, ám egy-egy szerepre ezután is visszatért színházához. 1994. jún. 1-jétől a Komáromi Jókai Színház igazgatója lett. Váratlan halála azonban megakadályozta tervei véghezvitelében, pályája kiteljesedésében. 1968 óta állandó szereplője volt a pozsonyi rádió magyar adása műsorainak, gyakran közreműködött különböző rendezvények műsorvezetőjeként. Szlovák és magyar filmekben játszott kisebb szerepeket; forgató- és szövegkönyveket írt műsoros estekhez, színpadi összeállításokhoz. Néhány színházi rendezése is ismert. – Főbb színházi szerepei: Caligula (Háy Gyula: CAliguLÓ); Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája); Jágó (William Shakespeare: Othello); Hlesztakov (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Bicska Maxi (Bertolt Brecht–Kurt Weill: Koldusopera); Fadinard (Eugène Labich–Marc Michele: Olasz szalmakalap); Vibra Gyuri (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője); Ocskay László (Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig); Hunyady lászló (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadyak); Noszty Feri (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Lopahin (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Petúr bán (Katona Jóozsef: Bánk bán); Diadalov (Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij: Gőzfürdő); Zápolya János (Háy Gyula: Mohács). – Főbb színházi rendezései: Batta György: Töklámpás; Ugo Betti: Bűntény a Kecske-szigeten; Bernard Slade: Jövőre veled, ugyanitt. – Díjak, elismerések: Erzsébet-díj (1991); Nyitott Európáért Díj (posztumusz, 1997); Pro Cultura Hungarica emlékplakett (posztumusz, 1998). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Holocsy Katalin
(* 1976. aug. 14. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Veszprémi Hittudományi Főiskola hallgatója volt, miközben színészi képesítést is szerzett a budapesti Theátrum Színiakadémián. 2003-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskolán végzett színészként. Ettől kezdve a Komáromi Jókai Színház művésze, ahol Parti Nagy Lajos Ibusárjában...megnyit →
(* 1976. aug. 14. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Veszprémi Hittudományi Főiskola hallgatója volt, miközben színészi képesítést is szerzett a budapesti Theátrum Színiakadémián. 2003-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskolán végzett színészként. Ettől kezdve a Komáromi Jókai Színház művésze, ahol Parti Nagy Lajos Ibusárjában...megnyit →
Részletek
Holocsy Katalin (JSZ)
(* 1976. aug. 14. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Veszprémi Hittudományi Főiskola hallgatója volt, miközben színészi képesítést is szerzett a budapesti Theátrum Színiakadémián. 2003-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskolán végzett színészként. Ettől kezdve a Komáromi Jókai Színház művésze, ahol Parti Nagy Lajos Ibusárjában már 2001-ben, főiskolásként bemutatkozott. – Főbb színházi szerepei: Amália (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Hamupipőke (Romhányi József–Fényes Szabolcs: Hamupipőke); Júlia (Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája); Csicsonka (Jókai Mór: A gazdag szegények); kinsky (Szomory Dezső: II. József); Bonacieux-né (Alexander Dumas: Három a testőr); Lujza (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Maggie (Arthur Miller: Kanyargó időben); Feleség (Federico García Lorca: Vérnász); Kati (Szép Ernő: Patika); Grusenyka (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Szunyog Rozi (Gárdonyi Géza: A bor); Lisbeth (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Stázi (Kálmán Imre–Stein Leo–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Mária Lujza (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Iszméné (Szophoklész: Antigoné); Nimfa (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Gondos Magdolna (Tamási Áron: Énekes madár); Audrey (Ken Ludwig: Primadonnák); Natalja Ivanovna (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Viktoria, szőke kislány debrecenből (Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek); Olivia, gazdag grófnő (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Aa revüszínház görlje (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); sarlotta Ivanovna, nevelőnő (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Mici (Vaszary Gábor–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik); elza (Csiky Gergely: Lumpok). – Vendégjátékok: Anna Vojnicevova (Anton Pavlovics Csehov: Platonov); Színművészeti Főiskola, Pozsony. – Film, TV: Let bocianov, r. M. Repka; Báthory, r. J. Jakubisko. – Ir. Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák ünnepi kiadás, Komáromi Jókai Színház (2012).
Holocsy Krisztina
(* 1975. márc. 15. Komárom) Színésznő. Iskoláit szülővárosában végezte, 1995-től a Komáromi Jókai Színház tagja, közben elvégezte a budapesti Fővárosi Operettszínház hároméves stúdióját. Apácák-beli alakítását Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak fesztiválján is díjazták. 2006-tól Ferenczy Anna-díjas. – Főbb színházi szerepei: Hodel (Joseph Stein–Jerry...megnyit →
(* 1975. márc. 15. Komárom) Színésznő. Iskoláit szülővárosában végezte, 1995-től a Komáromi Jókai Színház tagja, közben elvégezte a budapesti Fővárosi Operettszínház hároméves stúdióját. Apácák-beli alakítását Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak fesztiválján is díjazták. 2006-tól Ferenczy Anna-díjas. – Főbb színházi szerepei: Hodel (Joseph Stein–Jerry...megnyit →
Részletek
Holocsy Krisztina (SZM)
(* 1975. márc. 15. Komárom) Színésznő. Iskoláit szülővárosában végezte, 1995-től a Komáromi Jókai Színház tagja, közben elvégezte a budapesti Fővárosi Operettszínház hároméves stúdióját. Apácák-beli alakítását Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak fesztiválján is díjazták. 2006-tól Ferenczy Anna-díjas. – Főbb színházi szerepei: Hodel (Joseph Stein–Jerry Bock–Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn); Lea nővér (Dan Goggin: Apácák); Noémi (Jókai Mór: Az aranyember); Eszter (Szabó Magda: Kiálts, város!); Ágika (Örkény István: Tóték); Ilma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Mariane (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Francia királylány (Kacsóh Pongrác: János vitéz); Eliza Doolittle (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Lizi kisasszony (Jókai Mór: A gazdag szegények); Menyasszony (Federico García Lorca: Vérnász); Margaret (Charlotte Keatley: Anyám azt mondta, hogy ne!); Örzse (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Helén (Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Maggie (Ken Ludwig: Primadonnák); Dada, 3. sárkánytestvér (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Olga (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Drusilla, depressziós lány (Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek); Mimóza, öltöztetőnő (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Nelli (Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd); Manci (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Janicsár Vilma, aki egy égi lélek (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György–Verebes István: Whisky esővízzel); Osztrigás Mici (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból); Feleség (Spiró György: Príma környék). – Díjak, elismerések: Ferenczy Anna-díj, 2006 – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Holota János
(* 1890. jún. 24. Érsekújvár, † 1958. okt. 10. Santiago de Chile [Chile]) Ügyvéd, politikus. Budapesten jogot, ill. rendőrtisztképző tanfolyamot végzett, majd 10 évig az érsekújvári rendőrség munkatársa volt. Csehszl. megalakulása után nyugdíjazták. 1920-ban fordítói irodát nyitott. Részt vállalt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves...megnyit →
(* 1890. jún. 24. Érsekújvár, † 1958. okt. 10. Santiago de Chile [Chile]) Ügyvéd, politikus. Budapesten jogot, ill. rendőrtisztképző tanfolyamot végzett, majd 10 évig az érsekújvári rendőrség munkatársa volt. Csehszl. megalakulása után nyugdíjazták. 1920-ban fordítói irodát nyitott. Részt vállalt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves...megnyit →
Részletek
(* 1890. jún. 24. Érsekújvár, † 1958. okt. 10. Santiago de Chile [Chile]) Ügyvéd, politikus. Budapesten jogot, ill. rendőrtisztképző tanfolyamot végzett, majd 10 évig az érsekújvári rendőrség munkatársa volt. Csehszl. megalakulása után nyugdíjazták. 1920-ban fordítói irodát nyitott. Részt vállalt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt) megszervezéséből, amelynek 1925-től az első bécsi döntésig a nemzetgyűlési képviselője, ill. 1923–1938 között Érsekújvár városbírója volt. Kiváló sportember volt – az államfordulat előtt magyar diszkoszvető bajnok –, s egyik alapítója és alelnöke a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségnek. Az első bécsi döntést követően Budapesten a felvidéki minisztérium munkatársa, majd mint behívott képviselő, a magyar országgyűlés tagja volt. 1945 és 1949 között jelentős szerepet vállalt a Szl.-ból Mo.-ra menekült, ill. telepített magyarok megsegítésében (Szlovákiából Menekült Demokrata Magyarok Tanácsa). 1948 után az emigrációt választotta; 1950-ben Chilében telepedett le.
Holubek László; Holoubek
(* 1925. jún. 22. Pozsony) Színész, népművelő. Iskoláit szülővárosában végezte, majd Budapesten kereskedelmi iskolában érettségizett 1946-ban. Ezután hivatalnok Pozsonyban, 1950-től pedig színész (1959-ig az Állami Faluszínház magyar tagozatában; 1959–1967 között a Magyar Területi Színházban). Később a közművelődésben dolgozott Naszvadon, Gútán, Komáromban. Rendezőként, színészként kivette...megnyit →
(* 1925. jún. 22. Pozsony) Színész, népművelő. Iskoláit szülővárosában végezte, majd Budapesten kereskedelmi iskolában érettségizett 1946-ban. Ezután hivatalnok Pozsonyban, 1950-től pedig színész (1959-ig az Állami Faluszínház magyar tagozatában; 1959–1967 között a Magyar Területi Színházban). Később a közművelődésben dolgozott Naszvadon, Gútán, Komáromban. Rendezőként, színészként kivette...megnyit →
Részletek
(* 1925. jún. 22. Pozsony) Színész, népművelő. Iskoláit szülővárosában végezte, majd Budapesten kereskedelmi iskolában érettségizett 1946-ban. Ezután hivatalnok Pozsonyban, 1950-től pedig színész (1959-ig az Állami Faluszínház magyar tagozatában; 1959–1967 között a Magyar Területi Színházban). Később a közművelődésben dolgozott Naszvadon, Gútán, Komáromban. Rendezőként, színészként kivette részét a műkedvelő színjátszó mozgalomból is.
Hölvény (Hulvínky)
Részletek
1965-ben Nagysallóhoz csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 368 (97,9%) magyar; [1961] 411, ebből 224 (54,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 321 ref., 48 r. k., 6 izr., 1 ev. – A második vh. után, 1947-ben nagyrészt ref. vallású magyar lakosságának kétötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Homolya Éva
(* 1942. máj. 24. Balassagyarmat [Mo.]) Kórusvezető, pedagógus. 1952-ig Magyarországon élt. A bussai nyolcéves alapiskola elvégzése után a Rozsnyói Pedagógiai Szakközépiskolába járt, majd Bodrogszerdahelyen és Ipolyvarbón tanított. A Nyitrai Egyetem Pedagógiai Karán orosz nyelv és ének-zene szakon végzett (1965). 1962−63 között Györkén tanított, majd...megnyit →
(* 1942. máj. 24. Balassagyarmat [Mo.]) Kórusvezető, pedagógus. 1952-ig Magyarországon élt. A bussai nyolcéves alapiskola elvégzése után a Rozsnyói Pedagógiai Szakközépiskolába járt, majd Bodrogszerdahelyen és Ipolyvarbón tanított. A Nyitrai Egyetem Pedagógiai Karán orosz nyelv és ének-zene szakon végzett (1965). 1962−63 között Györkén tanított, majd...megnyit →
Részletek
Homolya Éva (csa)
(* 1942. máj. 24. Balassagyarmat [Mo.]) Kórusvezető, pedagógus. 1952-ig Magyarországon élt. A bussai nyolcéves alapiskola elvégzése után a Rozsnyói Pedagógiai Szakközépiskolába járt, majd Bodrogszerdahelyen és Ipolyvarbón tanított. A Nyitrai Egyetem Pedagógiai Karán orosz nyelv és ének-zene szakon végzett (1965). 1962−63 között Györkén tanított, majd a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban és Alapiskolában kezdett tanítani, ahol 2002-ig, nyugdíjba vonulásáig tevékenykedett. 1968-ban alapítója a Csengettyű Gyermekkórusnak. 1971-ben részt vettek a Csengő Énekszó országos seregszemlén Érsekújvárott. 1980 és 1998 között a Csengettyű minden alkalommal aranysávos minősítést szerzett. Rendszeresen részt vettek a „Mládež spieva” országos versenyen is Prievidzán és Zsolnán. 1989-ben megalapította a kassai Márai Sándor Gimnázium Leánykarát. Mindkét énekkar sok nemzetközi versenyen és fesztiválon szerepelt. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Homonna (Humenné)
Részletek
Város és járási székhely az Alföld É-i nyúlványában, az Erdős-Kárpátok és a Vihorlát-hegység között, a Laborc folyó völgyében, Nagymihálytól É-ra. L: [1921] – 4218, ebből 2846 (67,5%) szlovák, 693 (16,4%) zsidó, 300 (7,1%) magyar, 76 (1,8%) ruszin; [2011] – 35 053, ebből 27 593 (78,7%) szlovák, 2669 (7,6%) ruszin és ukrán, 818 (2,3%) roma, 191 (0,5%) cseh és morva, 61 (0,2%) magyar, 3 (0,01%) zsidó nemzetiségű A: [2011] – 26 107 (74,5%) szlovák, 3544 (10,1%) ruszin és ukrán, 931 (2,7%) roma, 189 (0,5%) cseh, 88 (0,3%) magyar, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 17 765 r. k., 7310 gör. kat., 1805 gör. kel., 316 ev., 141 jehovista, 125 ref., 6 izr. – Egykor országos vásárairól és kézműiparáról neves alföldi jellegű mezőváros volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. Legjelentősebb műemléke a régi vízivár helyén 1610-ben reneszánsz stílusban épült, majd a 18. sz.-ban barokk, a 20. sz. elején neobarokk stílusban átalakított Homonnai-, majd Andrássy-kastély, amely az 1960-ban alapított járási honismereti múzeum székhelye; parkjában a Kárpátok népi építészetét bemutató skanzen található. R. k. (Urunk színeváltozása) temploma a 14. sz.-ban, a ferencesek később barokkosított temploma és kolostora a 15. sz.-ban gótikus, gör. kat. temploma 1767-ben barokk-klasszicista, zsinagógája 1795-ben rokokó, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 1891-ben szecessziós, ref. temploma a 19. sz. végén neogótikus stílusban épült, gör. kel. templomát 1995-ben emelték. A második vh. utáni erőteljes iparosítás következtében jelenleg jelentékeny vegyiparral, ezenkívül építőanyag- és élelmiszeriparral rendelkezik, s Felső-Zemplén gazdasági és kulturális központja. 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Kurucfalvát (Kudlovce), 1971–90 között hozzá tartozott Várjeszenő (Jasenov), 1971–99 között Lácfalva (Lackovce).
Hontfüzesgyarmat; Füzesgyarmat (Hontianska Vrbica)
Részletek
Hontfüzesgyarmat (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Vág folyó völgyében, a Szikince-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 1035 (99,1%) magyar, 8 (0,8%) szlovák; [2011] – 568, ebből 371 (65,3%) szlovák, 177 (31,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 362 (63,7%) szlovák, 184 (32,4%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 113 ref., 96 ev., 4 gör. kat. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. 1423–42 között épült r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) templomát a 18. sz. első felében barokkosították, 1784-ben emelt ref. templomát a 19. sz. végén építették át. – Ir. Duba Gyula: Vajúdó parasztvilág (1974).
Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria
Városi múzeum (Ipolyság, 1992). A mai intézmény jogelődje megyei múzeumkén alakult Ipolyságon, de a Trianoni döntést követő államfordulat után megszűnt (1902–1924). Városi intézményként, főleg Danis Ferenc és Csáky Károly munkálkodása által, alakult újjá 1992-ben. 1992-ben megalakult a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre is. Állandó kiállításai Hont megye régészeti...megnyit →
Városi múzeum (Ipolyság, 1992). A mai intézmény jogelődje megyei múzeumkén alakult Ipolyságon, de a Trianoni döntést követő államfordulat után megszűnt (1902–1924). Városi intézményként, főleg Danis Ferenc és Csáky Károly munkálkodása által, alakult újjá 1992-ben. 1992-ben megalakult a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre is. Állandó kiállításai Hont megye régészeti...megnyit →
Részletek
Honti Múzeum és Galéria (FI)
Városi múzeum (Ipolyság, 1992). A mai intézmény jogelődje megyei múzeumkén alakult Ipolyságon, de a Trianoni döntést követő államfordulat után megszűnt (1902–1924). Városi intézményként, főleg Danis Ferenc és Csáky Károly munkálkodása által, alakult újjá 1992-ben. 1992-ben megalakult a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre is. Állandó kiállításai Hont megye régészeti emlékeit, történetét, néprajzát, valamint a szőlészet-borászat eszköztárát mutatják be. Részét képezi (állandó és időszakos tárlatokkal) a korábban Honti Galéria néven, ma Simonyi Lajos Galériaként működő képtár is. – Vezető: Pálinkás Tibor.
Hontkiskér; Kiskér (Malý Kiar)
Részletek
1976- ban Lévához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉNy-i részén, a Szikince-patak völgyében, Lévától DK-re. L: [1921] – 435, ebből 397 (91,3%) magyar, 33 (7,6%) szlovák; [1970] 420, ebből 272 (64,8%) szlovák, 145 (34,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k., 70 ev., 16 ref. – R. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1777-ben rokokó-klasszicista, nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Hontvarsány; Varsány (Kalinčiakovo)
Részletek
Hontvarsány − ref. templom (MÁ)
1976-ban Lévahoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉNy-i részén, a Szikince-patak völgyében, Lévától DK-re. L: [1921] – 337, ebből 263 (78,0%) magyar, 74 (22,0%) szlovák; [1970] 579, ebből 470 (81,2%) szlovák, 107 (18,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 240 r. k., 75 ref., 11 ev., 11 izr. – A 19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején magát még nagyrészt magyarnak valló lakossága a sz. második felére túlnyomórészt szlovákká vált. Ref. temploma a 12. sz. közepén román, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1901-ben szecessziós stílusban épült; a 18. sz.-ban emelt barokk kastélyát 1820 körül klasszicista stílusban alakították át. Margita-Ilona nevű termálfürdője kedvelt üdülőhely.
Horhi (Horša)
Részletek
1986-ban Lévához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság É-i részén, a Szikince patak völgyében, Lévától ÉK-re. L: [1921] – 336, ebből 250 (74,4%) szlovák, 83 (24,7%) magyar; [1980] 256, ebből 254 (99,2%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 204 ev., 75 r. k., 55 ref., 2 izr. – A 18–19. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A Belházy-kúria 1755-ben barokk, ev. temploma 1821-ben klasszicista, ref. temploma 1869-ben késő klasszicista stílusban épült. A Szikince patak völgyének egy része, az ún. Horhi-völgy 1976 óta 313 ha-on természetvédelmi terület.
Hornyák Odiló
(* 1888. ? Budapest, † 1953. ? Budapest) Tornatanár, edző, cserkészvezető. Iskoláit Budapesten végezte. 1919-től 1926-ig Pozsonyban, 1926–27-ben Érsekújvárott, 1927-től 1944-ig Ipolyságon tanított. 1944 dec.-ben Budapestre költözött, a Verbőczy Gimnáziumban tanított, s a Csehszlovákiából elüldözött és kitelepített magyarokat felkaroló szervezetekben tevékenykedett. – Ő szervezte meg az első...megnyit →
(* 1888. ? Budapest, † 1953. ? Budapest) Tornatanár, edző, cserkészvezető. Iskoláit Budapesten végezte. 1919-től 1926-ig Pozsonyban, 1926–27-ben Érsekújvárott, 1927-től 1944-ig Ipolyságon tanított. 1944 dec.-ben Budapestre költözött, a Verbőczy Gimnáziumban tanított, s a Csehszlovákiából elüldözött és kitelepített magyarokat felkaroló szervezetekben tevékenykedett. – Ő szervezte meg az első...megnyit →
Részletek
(* 1888. ? Budapest, † 1953. ? Budapest) Tornatanár, edző, cserkészvezető. Iskoláit Budapesten végezte. 1919-től 1926-ig Pozsonyban, 1926–27-ben Érsekújvárott, 1927-től 1944-ig Ipolyságon tanított. 1944 dec.-ben Budapestre költözött, a Verbőczy Gimnáziumban tanított, s a Csehszlovákiából elüldözött és kitelepített magyarokat felkaroló szervezetekben tevékenykedett. – Ő szervezte meg az első pozsonyi magyar cserkészcsapatokat: 1913-ban a főreál iskolán, 1921-ben a reálgimnáziumban. 1925-ben nagy szerepe volt az érsekújvári cserkészcsapat létrehozásában. Mindhárom szlovákiai működési helyén fellendítette az iskolai sportot, kulturális rendezvények keretében vagy önállóan számos színvonalas tornászbemutatót szervezett, s ezeken maga is többször fellépett. Az ipolysági gimnáziumban megalapította a Szokolyi Alajos Sportegyesületet, s edzője volt az Ipolysági Futball Clubnak. Nevelőmunkájában a nemzeti öntudat ébrentartására is gondot fordított, a soviniszta iskolai hatóságok ezért irredentának tartották. – Ir. Dobossy László: Két haza között (1981); Csáky Károly: Nyolc évtized sorsfordulók tükrében 1913–1993 (1993); Berta Sándor: Visszapillantás a sági gimnáziumra (kézirat, 1993); Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (1993).
Hornyánszky István
(* 1905. márc. 4. Pozsony, † 1974. jún. 21. Lund [Svédország]) Építész, a népi építészet kutatója. Egyetemistaként a Sarló vezetőségi tagja, építészeti szakcsoportjának vezetője volt. A sarlós szociográfiai vándorlások idején szakcsoportjával tanulmányozta a csallóközi népi építészetet. Feldolgozott rajzos anyaguk szerepelt a Sarló 1931-es kongresszusa alkalmából rendezett néprajzi...megnyit →
(* 1905. márc. 4. Pozsony, † 1974. jún. 21. Lund [Svédország]) Építész, a népi építészet kutatója. Egyetemistaként a Sarló vezetőségi tagja, építészeti szakcsoportjának vezetője volt. A sarlós szociográfiai vándorlások idején szakcsoportjával tanulmányozta a csallóközi népi építészetet. Feldolgozott rajzos anyaguk szerepelt a Sarló 1931-es kongresszusa alkalmából rendezett néprajzi...megnyit →
Részletek
(* 1905. márc. 4. Pozsony, † 1974. jún. 21. Lund [Svédország]) Építész, a népi építészet kutatója. Egyetemistaként a Sarló vezetőségi tagja, építészeti szakcsoportjának vezetője volt. A sarlós szociográfiai vándorlások idején szakcsoportjával tanulmányozta a csallóközi népi építészetet. Feldolgozott rajzos anyaguk szerepelt a Sarló 1931-es kongresszusa alkalmából rendezett néprajzi kiállításon, melyet ~ szervezett s nyitott meg a szociofotós kiállítással együtt. 1939 tavaszán elhagyta Szlovákiát, s néhány év alatt a svédországi építészet neves alkotója lett. – Ir. A Sarló jegyében – A Sarló 1931-i pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (1932); Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).
Horváth Cézár Pál
(* 1872. szept. 25. Módos, † 1940. márc. 26. Balatonfüred) Bencés szerzetes, tankönyvíró. A középiskolát Komáromban és Győrött, teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, földrajz és természetrajz szakos tanári képesítést Budapesten szerzett 1897-ben. Győri, pápai és soproni működés után 1910-ben került a komáromi gimnáziumba. – 1918 előtt több állat-...megnyit →
(* 1872. szept. 25. Módos, † 1940. márc. 26. Balatonfüred) Bencés szerzetes, tankönyvíró. A középiskolát Komáromban és Győrött, teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, földrajz és természetrajz szakos tanári képesítést Budapesten szerzett 1897-ben. Győri, pápai és soproni működés után 1910-ben került a komáromi gimnáziumba. – 1918 előtt több állat-...megnyit →
Részletek
(* 1872. szept. 25. Módos, † 1940. márc. 26. Balatonfüred) Bencés szerzetes, tankönyvíró. A középiskolát Komáromban és Győrött, teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, földrajz és természetrajz szakos tanári képesítést Budapesten szerzett 1897-ben. Győri, pápai és soproni működés után 1910-ben került a komáromi gimnáziumba. – 1918 előtt több állat- és növénytani tankönyvet írt, s ezt a tevékenységet csehszlovákiai működése idején is folytatta. A földrajzot, a növény- és állattant főleg az ő könyveiből tanulták a magyar gimnáziumok diákjai. Sok tudományos, ismeretterjesztő, természetvédő cikket és tanulmányt írt különböző lapokba. A komáromi kulturális életben is szerepet vállalt: a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületnek egy ideig igazgatója, a Dalárdának és a Madárvédő Egyesületnek pedig választmányi tagja volt.
Horváth Ferenc
(* 1907. márc. 12. Érsekújvár, † 1990. nov. 5. Budapest) Publicista, szociológus. A gimnáziumot szülővárosában, bölcsészettudományi tanulmányait Prágában végezte. Alapító és vezetőségi tagja volt a Sarlónak, 1931 és 1932 között a prágai csoportot vezette. A kötelező katonai szolgálat teljesítése után szülei parasztgazdaságában dolgozott. 1947-től Budapesten élt, 1954-től...megnyit →
(* 1907. márc. 12. Érsekújvár, † 1990. nov. 5. Budapest) Publicista, szociológus. A gimnáziumot szülővárosában, bölcsészettudományi tanulmányait Prágában végezte. Alapító és vezetőségi tagja volt a Sarlónak, 1931 és 1932 között a prágai csoportot vezette. A kötelező katonai szolgálat teljesítése után szülei parasztgazdaságában dolgozott. 1947-től Budapesten élt, 1954-től...megnyit →
Részletek
(* 1907. márc. 12. Érsekújvár, † 1990. nov. 5. Budapest) Publicista, szociológus. A gimnáziumot szülővárosában, bölcsészettudományi tanulmányait Prágában végezte. Alapító és vezetőségi tagja volt a Sarlónak, 1931 és 1932 között a prágai csoportot vezette. A kötelező katonai szolgálat teljesítése után szülei parasztgazdaságában dolgozott. 1947-től Budapesten élt, 1954-től nyugdíjazásáig az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda szakfordítója és lektora volt. – Az ifjúsági mozgalom problémái és az értelmiség helyzete mellett főleg a magyar és kelet-közép-európai parasztság sorsának alakulását vizsgálta. – Fm. A menekülő paraszt (Új Szó, 1929/3); A Sarló etnográfiai vándorlásai a gömöri területeken (A Mi Lapunk, 1930/7); A kelet-európai parasztság az imperializmus korában (Korunk, 1932, 493); A generációs mozgalom értelme (Korunk, 1932, 189); Az áttelepített magyarság és a demokrácia (Új Otthon, 1949); A sarlós mozgalom társadalmi gyökerei (Honismeret, 1978/4); Ez volt a Sarló (társszerző, 1978).
Horváth Géza
(* 1951. márc. 8. Zseliz) Tanár, karnagy, tankönyvfordító, autodidakta zeneszerző. Zselizen érettségizett (1969), majd matematika–földrajz szakon végzett Nyitrán a Konstantín Filozófus Egyetemen (1975). 1999-ben ugyanitt kisdoktori (RNDr.) címet szerzett. Több helyen tanított (Garamszentgyögy, Nagyölved), majd 1984-től nyugdíjazásáig (2014) a zselizi alapiskolában. 1979-től 1984-ig a Zselizi...megnyit →
(* 1951. márc. 8. Zseliz) Tanár, karnagy, tankönyvfordító, autodidakta zeneszerző. Zselizen érettségizett (1969), majd matematika–földrajz szakon végzett Nyitrán a Konstantín Filozófus Egyetemen (1975). 1999-ben ugyanitt kisdoktori (RNDr.) címet szerzett. Több helyen tanított (Garamszentgyögy, Nagyölved), majd 1984-től nyugdíjazásáig (2014) a zselizi alapiskolában. 1979-től 1984-ig a Zselizi...megnyit →
Részletek
Horváth Géza (SZM)
(* 1951. márc. 8. Zseliz) Tanár, karnagy, tankönyvfordító, autodidakta zeneszerző. Zselizen érettségizett (1969), majd matematika–földrajz szakon végzett Nyitrán a Konstantín Filozófus Egyetemen (1975). 1999-ben ugyanitt kisdoktori (RNDr.) címet szerzett. Több helyen tanított (Garamszentgyögy, Nagyölved), majd 1984-től nyugdíjazásáig (2014) a zselizi alapiskolában. 1979-től 1984-ig a Zselizi Magyar Tannyelvű Gimnázium Leánykarát vezette. 1978 óta tagja, 1980 óta szólamvezetője, segédkarnagya, 1983 óta krónikása a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. Alapító karnagya a zselizi Franz Schubert Vegyeskarnak (1982) és alapító karnagya a zselizi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Franz Schubert Gyermekkarának (1984–2014). 1992-től 2001-ig tagja volt a bécsi székhelyű Franz Schubert Intézetnek (IFSI). 1976-tól publikál szakcikkeket a matematika és a zene oktatásának köréből, tankönyveket fordít és ír. Önkormányzati képviselő Zselizen (1990–2014). Énekkari, iskolatörténeti, pedagógiai, matematikai, nyelvművelői, zenei témájú írásokat publikál a szlovákiai magyar és magyarországi lapokban. Számos kórusművet írt. – Főbb díjak, elismerések: Katedra-díj (1997); Pro Urbe-díj (2001); Nagy Szent Gorazd-díj (2005); „A szlovákiai magyar iskolákért” emlékplakett (2005); Vass Lajos-emlékérem (2009). – Fm. Fejleszthető-e az alkotóképesség (tan., 1997); Franz Schubert Zselízen (mon., 2000); Ha megszólít az ének… (mon., 2004); Horváth Géza kórusgyűjteménye (2011). – Ir. Ki kicsoda Kassától Prágáig? (1993); Csicsay Alajos: „A pozíció önmagában nem okosít” (In: Csicsay Alajos: Embernevelők, 1999); Balázs F. Attila szerk.: Szlovákiai magyar ki kicsoda (2001); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Who is Who v Slovenskej republike.
Horváth Katalin
(* 1949. nov. 24. Komárom) Zenei szerkesztő. Komáromban érettségizett (1968), a Comenius Egyetemen zenetudományt végzett (1975). 1975–1990-ben a pozsonyi Városi Művelődési Ház zenei dramaturgja, 1990-től a Szlovák Rádió magyar adásának zenei szerkesztője, a Hudobné tradície Bratislavy a ich tvorcovia [Pozsonyi zenei hagyományok és alkotóik] szöveggyűjtemények...megnyit →
(* 1949. nov. 24. Komárom) Zenei szerkesztő. Komáromban érettségizett (1968), a Comenius Egyetemen zenetudományt végzett (1975). 1975–1990-ben a pozsonyi Városi Művelődési Ház zenei dramaturgja, 1990-től a Szlovák Rádió magyar adásának zenei szerkesztője, a Hudobné tradície Bratislavy a ich tvorcovia [Pozsonyi zenei hagyományok és alkotóik] szöveggyűjtemények...megnyit →
Részletek
(* 1949. nov. 24. Komárom) Zenei szerkesztő. Komáromban érettségizett (1968), a Comenius Egyetemen zenetudományt végzett (1975). 1975–1990-ben a pozsonyi Városi Művelődési Ház zenei dramaturgja, 1990-től a Szlovák Rádió magyar adásának zenei szerkesztője, a Hudobné tradície Bratislavy a ich tvorcovia [Pozsonyi zenei hagyományok és alkotóik] szöveggyűjtemények szerk. (1975–1990). Zenei témájú írásait, kritikáit a Hét, az Új Szó, az Új Ifjúság, a Nő és a Večerník közölte.
Horváth Klára; Šmídová
(* 1956. febr. 13. Léva) Illusztrátor, grafikus, grafikai tervező. 1971–1975-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában tanult, 1977–1983-ban a prágai Iparművészeti Főiskolán végzett illusztráció és alkalmazott grafika szakon. Léván él. Főleg gyermekkönyveket tervez és illusztrál, együttműködött a Kis Építővel, később a Tücsökkel és a Tábortűzzel. Részt vett...megnyit →
(* 1956. febr. 13. Léva) Illusztrátor, grafikus, grafikai tervező. 1971–1975-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában tanult, 1977–1983-ban a prágai Iparművészeti Főiskolán végzett illusztráció és alkalmazott grafika szakon. Léván él. Főleg gyermekkönyveket tervez és illusztrál, együttműködött a Kis Építővel, később a Tücsökkel és a Tábortűzzel. Részt vett...megnyit →
Részletek
(* 1956. febr. 13. Léva) Illusztrátor, grafikus, grafikai tervező. 1971–1975-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában tanult, 1977–1983-ban a prágai Iparművészeti Főiskolán végzett illusztráció és alkalmazott grafika szakon. Léván él. Főleg gyermekkönyveket tervez és illusztrál, együttműködött a Kis Építővel, később a Tücsökkel és a Tábortűzzel. Részt vett az Illusztrált könyv című kiállításokon (1992 és 2004 között). – Fm. Szőke József: A síró hóember (1985); uő: A nagyszájú nyúl (1985); Dénes György: Bükkfamakk (1987); uő: Zebramadár (1991); Gál Sándor: Héterdő (1992); Kovács Magda: A kiskígyó (1993); Szőke József: A hencegő nyúl (1995); Csontos Vilmos: Pitypalatty (1995); Tóth László: Minden olyan furcsa (1995); Varga Imre: Luca kiskönyve (1995); Tóth László: Szivárvány (1996); Olvasókönyv (2. osztály, 1996); Magyar nyelv (2. osztály, 1998); Lampl Zsuzsanna: Móki meséi (2002); Tóth László: A zöld vadász (2002).
Horváth Lajos
(* 1947. ápr. 10. Losonc, † 2004. Prága [Csehország]) Színész, rendező, színműfordító. 1966-ban érettségizett a szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában, majd a mezőgazdaságban dolgozott. 1969-től a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színésze; 1979–1984 között a prágai Szépművészeti Akadémián rendezői képesítést szerzett. 1984-ben visszatért Kassára; 1986–1989 között...megnyit →
(* 1947. ápr. 10. Losonc, † 2004. Prága [Csehország]) Színész, rendező, színműfordító. 1966-ban érettségizett a szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában, majd a mezőgazdaságban dolgozott. 1969-től a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színésze; 1979–1984 között a prágai Szépművészeti Akadémián rendezői képesítést szerzett. 1984-ben visszatért Kassára; 1986–1989 között...megnyit →
Részletek
Horváth Lajos (JSZ)
(* 1947. ápr. 10. Losonc, † 2004. Prága [Csehország]) Színész, rendező, színműfordító. 1966-ban érettségizett a szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában, majd a mezőgazdaságban dolgozott. 1969-től a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színésze; 1979–1984 között a prágai Szépművészeti Akadémián rendezői képesítést szerzett. 1984-ben visszatért Kassára; 1986–1989 között Komáromban rendezett. 1989–1990-ben a Český Těšín-i színház rendezője, majd újra a Kassai Thália Színháznál dolgozott, végül visszatért a cseh fővárosba. Angol, francia és magyar színműveket fordított csehre, ill. cseh színműveket magyarra. – Főbb színházi szerepei: Bakördög (Tamási Áron: Énekes madár); Berrech (Vörösmarthy Mihály: (Csongor és Tünde); Rendőrfelügyelő (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Medvegyenko (Anton Pavlovics Csehov: Sirály). – Főbb rendezései: Henrik Ibsen: Babaotthon. Mészáros László: Egy tanú idézése. Jan Jílek: A csodatevő Borbála-ág. Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok. Karel Čapek: Az anya. Georg Büchner: Leonce és Léna. Vlado Laco: Mennyei látogató. Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska. John Boynton Priestley: Váratlan vendég. Václav Havel: Audiencia. Csurka István: Döglött aknák. Csukás István: Ágacska. Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker. Guy Foissy: Két szerető szív – Motívum. Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Horváth Zoltán
(* 1866. máj. 10. Nagykőrös, † 1939. jan. 4. Rimaszombat) Író, földrajzi szakíró. 1898-tól a rimaszombati protestáns főgimnázium tanára volt. A két vh. között jelentős szerepet játszott a város kulturális életében. Útirajzokat, tankönyveket is írt. – Fm. Ekvádor vértanúja (színmű, 1910); Palóc tündér (színmű,...megnyit →
(* 1866. máj. 10. Nagykőrös, † 1939. jan. 4. Rimaszombat) Író, földrajzi szakíró. 1898-tól a rimaszombati protestáns főgimnázium tanára volt. A két vh. között jelentős szerepet játszott a város kulturális életében. Útirajzokat, tankönyveket is írt. – Fm. Ekvádor vértanúja (színmű, 1910); Palóc tündér (színmű,...megnyit →
Részletek
(* 1866. máj. 10. Nagykőrös, † 1939. jan. 4. Rimaszombat) Író, földrajzi szakíró. 1898-tól a rimaszombati protestáns főgimnázium tanára volt. A két vh. között jelentős szerepet játszott a város kulturális életében. Útirajzokat, tankönyveket is írt. – Fm. Ekvádor vértanúja (színmű, 1910); Palóc tündér (színmű, 1923); Alvó vulkánokon (r., 1938).
Horváth Zsigmond
(*1914. nov. 10. Bori, † 1988. márc. 10. Komárom) Református lelkész, püspök. Gimnáziumi tanulmányait Ipolyságon végezte el. Teológiai tanulmányait Losoncon fejezte be. Ezután Hontfüzesgyarmaton, Vágfarkasdon, Vámosladányban és Búcson volt segédlelkész. 1941-től Hontfüzesgyarmaton, 1949-től Búcson, 1971-től Komáromban volt lelkipásztor. 1964-től a Nyitrai Egyházmegye esperese, 1972-től első püspökhelyettese....megnyit →
(*1914. nov. 10. Bori, † 1988. márc. 10. Komárom) Református lelkész, püspök. Gimnáziumi tanulmányait Ipolyságon végezte el. Teológiai tanulmányait Losoncon fejezte be. Ezután Hontfüzesgyarmaton, Vágfarkasdon, Vámosladányban és Búcson volt segédlelkész. 1941-től Hontfüzesgyarmaton, 1949-től Búcson, 1971-től Komáromban volt lelkipásztor. 1964-től a Nyitrai Egyházmegye esperese, 1972-től első püspökhelyettese....megnyit →
Részletek
(*1914. nov. 10. Bori, † 1988. márc. 10. Komárom) Református lelkész, püspök. Gimnáziumi tanulmányait Ipolyságon végezte el. Teológiai tanulmányait Losoncon fejezte be. Ezután Hontfüzesgyarmaton, Vágfarkasdon, Vámosladányban és Búcson volt segédlelkész. 1941-től Hontfüzesgyarmaton, 1949-től Búcson, 1971-től Komáromban volt lelkipásztor. 1964-től a Nyitrai Egyházmegye esperese, 1972-től első püspökhelyettese. A Szlovákiai Református Keresztény Egyház 1984. máj. 4-én a püspökévé választotta.