Eötvös Kör
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör...megnyit →
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör...megnyit →
Részletek
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör a független kriticizmus szellemében működik (Magyar Nemzet, 1937. dec. 2.); Vígh Károly: Az Eötvös Kör és a Sarló (Forrás, 1979/10).
Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])
![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://wp-adatbank-forum.s3.eu-central-1.amazonaws.com/wp-content/uploads/2004/07/21162754/Eperjes-Szent-Mikl%C3%B3s-templom-150x150.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)")
Részletek
![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://wp-adatbank-forum.s3.eu-central-1.amazonaws.com/wp-content/uploads/2004/07/21162754/Eperjes-Szent-Mikl%C3%B3s-templom-300x200.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)")
Eperjes − Szent Miklós templom (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Kassai-medence É-i részén, a Tarca folyó völgyében, Kassától É-ra. L: [1921] – 17 577, ebből 12 126 (69,0%) szlovák, 1948 (11,1%) magyar, 1893 (10,8%) zsidó, 817 (4,6%) német, 328 (1,9%) ruszin, 59 (0,3%) roma; [2011] – 91 782, ebből 74 469 (81,1%) szlovák, 1562 (1,7%) roma; 2093 (2,3%) ruszin és ukrán, 128 (0,1%) magyar, 41 (0,04%) német, 16 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 73 908 (80,5%) szlovák, 2198 (2,4%) ruszin és ukrán, 1479 (1,6%) roma, 505 (0,5%) cseh, 225 (0,2%) magyar, 39 (0,04%) német, 6 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 50 799 r. k., 7477 gör. kat., 3717 ev., 1387 gör. kel., 225 testvéregyházbeli, 180 jehovista, 138 ref. – Német hospesek letelepítésével a 12. sz.-ban alapított kereskedőváros, a Lengyelország felé irányuló kereskedelem egyik központja volt. A 18. sz.-ban megfogyatkozott német és magyar polgársága nagyrészt beolvadt a betelepülő szlovák lakosságba. A 18. sz.-tól jelentős számú zsidó közösség is lakta, amelyet a második vh. idején koncentrációs táborokba deportáltak. A 20. sz. második felére a sz. elején még számottevő magyar lakosságát is elveszítette. 1374-től szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt, 1922-ben elveszített városi rangját 1954-ben kapta vissza. A 18. sz. végétől 1922-ig Sáros vármegye, 1940–45 között a Sáros-zempléni zsupa, 1949–60 között és 1996 óta az ~i kerület székhelye. – A „Tarca-parti Athénnak” is nevezett ~ a történelmi Mo. egyik leghíresebb iskolavárosa volt: 1667-ben alapított ev. Kollégiuma a 20. sz. elején jogakadémiát, ev. teológiai akadémiát és főgimnáziumot foglalt magában. Csehszl. megalakulása után, 1919-ben a jogakadémia Miskolcra, a teológia előbb Budapestre, majd Sopronba költözött, a gimnáziumban 1926-ig folyhatott magyar nyelvű oktatás. 1919. jún. 16-án a városba bevonuló magyar Vörös Hadsereg támogatásával ~en kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot. A két vh. között Új Világ (1920–40) és Sáros (1926–28) címmel jelentek meg magyar nyelvű lapjai. – A város történelmi városmagja védett műemlékegyüttes. Legjelentősebb műemlékei az orsó alakú főtere közepén álló 1330-ban épült gótikus r. k. (Szt. Miklós-) plébániatemplom, az 1642-ben emelt késő reneszánsz ev. templom, az 1666-ban épült egykori ev. kollégium (melynek sarkán található emlékmű Caraffa generális 1687. évi vérengzése áladozatainak állít emléket), az 1754-ben emelt barokk stílusú gör. kat. püspöki székesegyház, a ferencesek 17. sz.-ban épült reneszánsz stílusú temploma és rendháza. A Rákóczi-ház, amely jelenleg a Sárosi Múzeumnak ad otthont, a 16. sz. végén reneszánsz, a régi Vármegyeháza 1783-ban barokk, a várostól DNy-ra lévő Kálvária-dombon álló r. k. (Szt. Kereszt-) templom 1721–59 között barokk stílusban épült. Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Kerényi Frigyes 1845. évi költői versenyének az ~től D-re fekvő Vílec-dombon található emlékoszlopát 1883-ban emelték. – A város közúti és vasúti csomópont, K-Szl. egyik kulturális és gazdasági központja. Színházát, a Jonáš Záborský Színházat 1944-ben, egyetemét, az eperjesi Šafárik Egyetemet 1996-ban alapították. Gör. kat. és gör. kel. püspöki székhely, a szlovákiai ruszin (ukrán) kisebbség egyik szellemi központjagör. kat. és gör. kel teológiával és ukrán-ruszin nyelvű színházzal (Alexander Duchnovič Színház, alapítva 1946-ban). Gazdaságát főként a gép-, elektrotechnikai, élelmiszer-, fa- és nyomdaipar képviseli. – Az 1970-es években ~hez csatoltak számos környező települést. – Ir. Gömöry János: Eperjes és az evangélikus kollégium története (1994); Szlovenszkói városképek (2002).
![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-490154-large.jpg "Eperjes − Caraffa áld. emléke (Görföl Jenő)"){kind=small}
Eperjes − Caraffa áld. emléke (GJ)![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-490153-large.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)"){kind=small}
Eperjes − Szent Miklós templom (GJ)![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-489051-large.jpg "Eperjes − Rákóczi-ház (Szeder László)"){kind=small}
Eperjes − Rákóczi-ház (SzL)![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-489050-large.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)"){kind=small}
Eperjes − Szent Miklós templom (GJ)
Eperjes 2.
-> Pozsonyeperjes; Eperjes (Jahodná)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 1146, ebből 1132 (98,8%) magyar; [2011] – 1477, ebből 1250 (84,6%) magyar, 182 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1311 (88,8%) magyar, 126 (8,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 1146, ebből 1132 (98,8%) magyar; [2011] – 1477, ebből 1250 (84,6%) magyar, 182 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1311 (88,8%) magyar, 126 (8,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 1146, ebből 1132 (98,8%) magyar; [2011] – 1477, ebből 1250 (84,6%) magyar, 182 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1311 (88,8%) magyar, 126 (8,5%) szlovák. V: [2011] – 1274 r. k., 21 ref., 7 ev., 5 gör. kat. – Lakói neves vízimolnárok voltak, a Kis-Dunán, amelyen még a 20. sz. első felében is több hajómalma működött, felújított kerekes vízimalom található. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1747–50-ben késő barokk stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Dunatőkés.
Eperjesi Lapok
Részletek
Regionális politikai, társadalmi, közgazdasági, közművelődési és szépirodalmi hetilap (Eperjes, 1919). 1919 előtt is létezett. – Szerk. Koós Ernő.
Építő
-> Haladás 1.
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Részletek
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.
Érdekes Újság
Részletek
Független szlovákiai újság (Pozsony, 1991. jan. 4.–1991. jún. 17.). Megjelent a Partner Kiadó gondozásában. Alapítói: Kalita Gábor, Tóth Gyula.
Erdélyi Géza
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref....megnyit →
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref....megnyit →
Részletek
Erdélyi Géza (GJ)
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref. Keresztyén Egyház püspöke, 2001-től a Magyar Ref. Egyházak Konzultatív Zsinatának elnöke. 1971–1985 között a betléri és a krasznahorkai történeti Andrássy-könyvtár köteteit rendezte. Művészettörténeti kutatásai is jelentősek. Esterházy János Emlékplakettet kapott (2003). – Fm. Gömör vármegye klasszicista építészete (1996, 2005).
Erdélyi Margit
-> L. Erdélyi Margit
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa,...megnyit →
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa,...megnyit →
Részletek
L. Erdélyi Margit (GJ)
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, később a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK-a Hungarisztikai Tanszékének vezetője. 1998–2004-ben a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztikai Tanszékének docense, 2004-től a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának tanszékvezetője 2009-ig, később dékánja. Kutatási területe a dráma- és irodalomelmélet, összehasonlító irodalomtudomány, oktatáselmélet. Tankönyveket is ír. 2003-ban Katedra-díjjal tüntették ki. – Fm. A groteszk vizsgálata (tan., 1994); Örkény-drámák elemzése (1996); Iskolai gond(olat)ok (tan., 2000); Az irodalom vetületei (tan., 2002); Értékek párbeszéde (tan., 2003); Bevezetés az irodalomesztétikába (tanulmány, Komárom, 2005).
Erdélyi Pál
(* 1864. febr. 12. Sárospatak, † 1936. máj. 5. Budapest) Irodalomtörténész. (Erdélyi János fia.) A budapesti egyetemen tanult, előbb a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója, 1911-től uo. egyetemi oktató volt. 1920–1929-ben Komáromban, ill. környékén élt, tevékenyen bekapcsolódott a Jókai Egyesület munkájába, publikált a helyi lapokban és az...megnyit →
(* 1864. febr. 12. Sárospatak, † 1936. máj. 5. Budapest) Irodalomtörténész. (Erdélyi János fia.) A budapesti egyetemen tanult, előbb a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója, 1911-től uo. egyetemi oktató volt. 1920–1929-ben Komáromban, ill. környékén élt, tevékenyen bekapcsolódott a Jókai Egyesület munkájába, publikált a helyi lapokban és az...megnyit →
Részletek
(* 1864. febr. 12. Sárospatak, † 1936. máj. 5. Budapest) Irodalomtörténész. (Erdélyi János fia.) A budapesti egyetemen tanult, előbb a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója, 1911-től uo. egyetemi oktató volt. 1920–1929-ben Komáromban, ill. környékén élt, tevékenyen bekapcsolódott a Jókai Egyesület munkájába, publikált a helyi lapokban és az egyesület kiadványaiban. A régi magyar irodalom kutatásában tűnt ki; Komáromban főként Jókai életművével foglalkozott. – Fm. Bódiss Jusztin (1923); Jókai útja Rév-Komáromtól Pestig, a bölcsőtől a babérig (1939). – Ir. Fülöp Zsigmond: A Jókai Egyesület huszonöt éve (1937).
Erdődy Kálmán
(* 1907. febr. 16. Vágújhely, † 1988. ápr. 25. Budapest [Mo.]) Színész, rendező. Budapesten, az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. 1928-ban a budapesti Városi Színháznál kezdte pályáját, majd különböző vidéki társulatoknál dolgozott. 1929-ben Földes Dezső társulatának táncrendezője-szólótáncosa volt, 1938-ban Jakabffy Dezső társulatával járta a Felvidék...megnyit →
(* 1907. febr. 16. Vágújhely, † 1988. ápr. 25. Budapest [Mo.]) Színész, rendező. Budapesten, az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. 1928-ban a budapesti Városi Színháznál kezdte pályáját, majd különböző vidéki társulatoknál dolgozott. 1929-ben Földes Dezső társulatának táncrendezője-szólótáncosa volt, 1938-ban Jakabffy Dezső társulatával járta a Felvidék...megnyit →
Részletek
(* 1907. febr. 16. Vágújhely, † 1988. ápr. 25. Budapest [Mo.]) Színész, rendező. Budapesten, az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. 1928-ban a budapesti Városi Színháznál kezdte pályáját, majd különböző vidéki társulatoknál dolgozott. 1929-ben Földes Dezső társulatának táncrendezője-szólótáncosa volt, 1938-ban Jakabffy Dezső társulatával járta a Felvidék városait. 1945-től különböző pesti, ill. vidéki színházak tagja. Vidéken rendezéseket is vállalt. A kabaréműfaj egyik kiemelkedő alakja volt.
Erdőhát 1.
Részletek
– a Sajó és Rima folyóktól délre, a Gortva és a Hangony patakok közötti dombos, erdős táj.
Erdőhát 2.
Részletek
A Kis-Kárpátoktól nyugatra, a Morva folyóig elterülő sík vidék. Eredeti magyar neve Burmező. Kora középkori magyar lakossága, mely részben székely eredetű volt, a középkor folyamán felszívódott a morva és szlovák lakosságban. Emléküket több földrajzi név őrzi.
Erdőhátkarcsa (Lesné Kračany)
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban...megnyit →
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban...megnyit →
Részletek
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban épült.
Erdőházi Hugó
Részletek
(* 1908. Komárom, † 1982. London [Nagy-Britannia]) Költő, író. Prágában jogot végzett, az 1930-as évektől Komáromban polgári iskolai tanár. 1945-ben Budapestre, 1956-ban Londonba költözött. – Fm. Jóspercekben (v., 1928); Térkép (v., 1931); Legyen szüret (v., 1932); Életkének életről (v., 1934); Leánypolgári (naplóregény, 1937).
Erdős Miklós
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi...megnyit →
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi...megnyit →
Részletek
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi Állami Természetvédelmi Központ kassai munkatársa. A Gömör–Tornai-Karszt barlangjainak kutatója; szakcikkei különböző szlovákiai lapokban jelennek meg.
Erdőszelestény (Záhorce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 622 (91,9%) szlovák, 35 (5,2%) magyar. V: [2011] – 307 r. k., 303 ev., 4. gör. kat., 4 ref. – A 20. sz. elején Erdőmeg és Szelestény egyesülésével hozták létre. Klasszicista stílusú ev. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Hétfájdalmú Szűzanya) temploma 2000-ben épült.
Érsek Árpád
(* 1958. jún. 22., Pozsony) Vívóedző, politikus, miniszter. Születése óta Somorján lakik, itt végezte 1964–1977 között alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait. A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett testnevelői tanári oklevelet és 1984-ben pedagógiai doktori címet. Fiatal korától vívott, később a szlovák vívóválogatott edzője lett. 2009-ben...megnyit →
(* 1958. jún. 22., Pozsony) Vívóedző, politikus, miniszter. Születése óta Somorján lakik, itt végezte 1964–1977 között alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait. A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett testnevelői tanári oklevelet és 1984-ben pedagógiai doktori címet. Fiatal korától vívott, később a szlovák vívóválogatott edzője lett. 2009-ben...megnyit →
Részletek
(* 1958. jún. 22., Pozsony) Vívóedző, politikus, miniszter. Születése óta Somorján lakik, itt végezte 1964–1977 között alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait. A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett testnevelői tanári oklevelet és 1984-ben pedagógiai doktori címet. Fiatal korától vívott, később a szlovák vívóválogatott edzője lett. 2009-ben kezdett politizálni és 2010-ben a MOST-HÍD párt jelöltjeként a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője lett. A 2012-ben és 2016-ban tartott parlamenti választások során is képviselői mandátumot szerzett. 2010 novemberében a közlekedési minisztérium államtitkárává nevezték ki, a közúti és a vasúti forgalommal, valamint a közlekedési beruházásokkal kapcsolatok ügyek felelőse volt. 2016 augusztusától a közlekedésügyi, építésügyi és a régiófejlesztési tárca vezetője. Somorján él.
Érsek György
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák...megnyit →
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák...megnyit →
Részletek
Érsek György (TSZA)
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák színműveket fordított magyarrra. – Főbb színházi szerepei: Brighella (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Mr. Worthing (Oscar Wilde: Hazudj igazat); Larry (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem, Donna Rita); Plébános (Tamási Áron: Énekes madár); Fabrizio (Carlo Goldoni: Mirandolina); Sztyepan (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Arlecchino (Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska); Sheriff (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Orvos (Csurka István: Döglött aknák); Crooks (John Steinbeck: Egerek és emberek); Júdás (Székely János: Caligula helytartója); Dottore (Karel Čapek–Josef Čapek: Szerelem végzetes játéka); Ladius (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Curtis (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Stone hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Dr. Spivey (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Arnold (Márai Sándor: Kassai polgárok). A Kassai Thália Színpad produkcióinak zenei összeállításaiból: Klimits Lajos: Névtelen komédia. Henrik Ibsen: Babaotthon. Emil Braginszkij–Eldan Rjazonov: A bagoly. Mészáros László: Egy tanú idézése. Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka. Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok. John Boynton Priestley: Váratlan vedég. Leonyid Zorin: Házasságtörés. Szlovák színműveket fordított magyar nyelvre. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Érsek-Újvár
Részletek
Katolikus, politikai. társadalmi és közgazdasági heti újság (Érsekújvár, 1932–1938). 1933. aug. 27-től Érsekújvár és Magyar Vidék c. jelent meg. Az Érsekújvár és Vidéke ellenlábasaként indult, s 1939-től ismét jelent meg. – Szerk. Horváth István, Schneider Ede.
Érsekkéty; Kéty (Keť)
Részletek
Érsekkéty − Szt. István szobra (GJ)
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garamba torkolló Kétyi-víz mentén, Zselíztől DNy-ra. L: [1921] – 1245, ebből 1222 (98,1%) magyar, 7 (0,6%) szlovák; [2011] – 662, ebből 580 (87,6%) magyar, 69 (10,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 596 (90,0%) magyar, 53 (8,0%) szlovák. V: [2011] – 335 ref., 287 r. kat., 3 ev. – 1775-ben épült ref. és 1884–87-ben épült r. k. temploma a második vh. végén megsemmisült, helyükön az 1960-as években új templomokat emeltek. 1999-től magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezik.
Érsekújvár bombázása
A második vh. során a szlovákiai magyarlakta városok közül Érsekújvár szenvedte a legnagyobb háborús károkat. 1944-ben két ízben, okt. 7-én és 14-én amerikai repülőgépek több hullámban bombázták a várost. A fő célpont a vasútállomás volt. A harmadik, a legsúlyosabb bombázásra 1945. márc. 14-én került...megnyit →
A második vh. során a szlovákiai magyarlakta városok közül Érsekújvár szenvedte a legnagyobb háborús károkat. 1944-ben két ízben, okt. 7-én és 14-én amerikai repülőgépek több hullámban bombázták a várost. A fő célpont a vasútállomás volt. A harmadik, a legsúlyosabb bombázásra 1945. márc. 14-én került...megnyit →
Részletek
Érsekújvár bombázása − Főtér (SS)
A második vh. során a szlovákiai magyarlakta városok közül Érsekújvár szenvedte a legnagyobb háborús károkat. 1944-ben két ízben, okt. 7-én és 14-én amerikai repülőgépek több hullámban bombázták a várost. A fő célpont a vasútállomás volt. A harmadik, a legsúlyosabb bombázásra 1945. márc. 14-én került sor. A bombázások során a városra összesen 1900 robbanófejes bombát dobtak le. A bombázásoknak megközelítőleg 2000 polgári áldozata volt, a város épületeinek több mint a fele megsérült, 546 teljesen elpusztult, 807 lakhatatlanná vált. – Ir. Ladislav Kočiš: Nové Zámky v minulosti a súčasnosti. 1967., Štefan Zupko: Bombardovanie Nových Zámkov 7. a 14. októbra 1944 a 14. marca 1945. 2007
Érsekújvár bombázása − Komáromi utca (SS)
Érsekújvár bobázása (SS)
Érsekújvár és Vidéke 1.
Politikai és társadalmi hetilap (Érsekújvár, 1920–1938). Már 1918 előtt is létezett. Színvonalas hetilapjaink közé tartozott. Szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Párttal, melynek helyi reprezentánsa az érsekújvári születésű Holota János polgármester és parlamenti képviselő volt. A lap 1939 és 1944 között is megjelent, akkor Kovács Endre...megnyit →
Politikai és társadalmi hetilap (Érsekújvár, 1920–1938). Már 1918 előtt is létezett. Színvonalas hetilapjaink közé tartozott. Szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Párttal, melynek helyi reprezentánsa az érsekújvári születésű Holota János polgármester és parlamenti képviselő volt. A lap 1939 és 1944 között is megjelent, akkor Kovács Endre...megnyit →
Részletek
Politikai és társadalmi hetilap (Érsekújvár, 1920–1938). Már 1918 előtt is létezett. Színvonalas hetilapjaink közé tartozott. Szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Párttal, melynek helyi reprezentánsa az érsekújvári születésű Holota János polgármester és parlamenti képviselő volt. A lap 1939 és 1944 között is megjelent, akkor Kovács Endre volt a felelős szerkesztője. – Szerk. Vadász Ferenc, Sándor Dezső.
Érsekújvár és Vidéke Jótékonysági Alap
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Érsekújvár; Újvár (Nové Zámky; Neuhäusel)
Részletek
Érsekújvár − Széchényi György esztergomi érsek szobra (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföldön, a Nyitra-folyó jobb partján, Nyitrától D-re. L: [1921] – 19 023, ebből 9378 (49,3%) magyar, 7686 (40,4%) szlovák, 1455 (7,6%) zsidó, 235 (1,2%) német; [2011] – 39 646, ebből 25 618 (64,6%) szlovák, 8863 (22,4%) magyar, 226 (0,6%) cseh-morva, 46 (0,1%) roma, 27 (0,1%) zsidó, 18 (0,05%) német nemzetiségű. A: [2011] – 24 089 (60,8%) szlovák, 10 128 (25,5%) magyar, 228 (0,6%) cseh, 111 (0,3%) roma, 28 (0,01%) német, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 23 385 r. k., 1011 ev., 880 ref., 190 jehovista, 74 gör. kat., 59 izr. – Várát Esztergom eleste után, 1545–46-ban Várday Pál esztergomi érsek építtette a török elleni védekezésül. 1663–85 között török kézen volt, majd a Rákóczi-szabadságharc után felrobbantották. Az erődítményen kívül kialakult település 1691-ben mezővárosi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1938–45 között, amikor ismét Mo.-hoz tartozott, Nyitra-Pozsony vármegye székhelye volt. A második vh. végén, 1944. okt.-ben és 1945. márc.-ban stratégiai fontosságú vasútállomása miatt három súlyos légitámadás érte, amelyek elpusztították épületeinek kétharmadát és mintegy 2 ezer lakosát. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak jelentős részét pedig a második vh. után Mo.-ra telepítették, akik helyére magyarországi szlovákok települtek. – A főterén álló r. k. (Szt. Kereszt-) plébániatemplom, valamint a ferencesek (Assisi Szt. Ferenc-) temploma és kolostora a 17. sz.-ban barokk, r. k. kápolnája 1722-ben szintén barokk stílusban épült; zsinagógáját a 19. sz. második felében, ev. templomát 1905-ben, ref. templomát 1924-ben emelték. A vár egyetlen megmaradt bástyájára 1779-ben barokk stílusú kálváriát építettek. Anton Bernolák szlovák nyelvész, ~i r. k. plébános szobrát 1937-ben, Czuczor Gergely szobrát 1966-ban, a helyi születésű Kassák Lajos szobrát 1989-ben, az ~t városi rangra emelő Széchényi György esztergomi érsek szobrát 2005-ben emelték. Jelentős régészeti lelőhely: területén 1956–62 között 526 síros késő avar kori, 1969–70-ben 211 síros 10–12. sz.-i magyar köznépi temetőt tártak fel. – A város a kisalföldi magyarság egyik szellemi és kulturális központja. 1936-ban ~ott mondták ki az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt fúzióját és az Egyesült Magyar Párt létrejöttét. A Csemadok 1960-ban itt rendezte meg az V. Országos Dal- és Táncünnepélyt, 1969 óta évente itt rendezi meg a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat, 1971 óta pedig háromévente a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok országos fesztiválját, a Csengő Énekszót. 1983-ban ~ban indult útjára a csehszlovákiai magyar pályakezdő irodalmárok Iródia mozgalma, s 1987-ben itt alakult meg a Stúdió erté művészeti műhely, amely évente megrendezi az alternatív művészet nemzetközi fesztiválját. – A két vh. között legjelentősebb lapjai az Érsekújvár és Vidéke, az Érsekújvár és Magyar Vidék, az Újvári Újság c. politikai és társadalmi hetilapok, valamint a Világosság c. r. k. oktatási folyóirat voltak. Az 1950-es években Rozorané medze – Felszántott Barázdák, 1960–67-ben Naša cesta – Mi Utunk, 1968–69-ben Novozámocké noviny – Érsekújvári Újság, később 1991-ig Heti Hírlap címmel jelent meg járási hetilapja. A városi hivatal 1991 óta jelenteti meg a Castrum Novum c. kétnyelvű havi-, majd hetilapot. Első múzeumát, az Érsekújvári Városi Múzeumot 1935-ben hozták létre, ez azonban 1945-ben a légitámadás áldozatául esett; a jelenlegi Járási Honismereti Múzeum 1956-ban létesült. – Önálló magyar tanítási nyelvű gimnáziummal 1925-ig, 1938–45 között, majd 2004 óta (Pázmány Péter Magyar tanítási nyelvű Gimnázium) rendelkezik; 1925–38 és 1952–2004 között a szlovák gimnázium melletti magyar tagozata volt. A gimnázium mellett a 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája (Czuczor Gergely Alapiskola),s vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Egészségépiskolája, Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskolája és Kereskedelmi Akadémiája volt. – A város a Budapest-Bécs vasútvonal (1850) és az ahhoz csatlakozó Komárom-Nyitra vasútvonal megépítése óta jelentős vasúti csomópont, ami számos ipari üzem létrejöttét eredményezte. Jelenlegi legfontosabb iparágai az elektrotechnikai és az élelmiszeripar. – Ir. Haiczl Kálmán: Érsekújvár múltjából (1932); Blaskovics József: Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korában (1989); Nové Zámky – Érsekújvár – Neuhäusel 1897–1997 (1997); Szlovenszkói városképek (2002); Strba Sándor – Lang Tamás: Az érsekújvári zsidóság története (2004); Strba Katalin – Strba Sándor: Érsekújvár az irodalom tükrében (2006).
Érsekújvár – Ocskay László kivégzésének helye (GJ)
Érsekújvár − r. k. templom (GJ)
Érsekújvár − Kassák Lajos szobra (GJ)
Érsekújvári Honismereti Múzeum
-> Thain János Múzeum
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú...megnyit →
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú...megnyit →
Részletek
Thain János Múzeum (FI)
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú gyűjteményt kezel, ebből legjelentősebb a régészeti, a néprajzi, a numizmatikai és a történelmi gyűjtemény. Állandó tárlatok: Anton Bernolák élete és műve, Czuczor Gergely élete és műve, Válogatás az Érsekújvári járás népi kultúrájából. A ~ gyűjtő-, kutató-, gyűjteménykezelő- és kiállító tevékenysége mellett nagy súlyt fektet a kulturális és közművelődési munkára, előadásokat, speciális tanítási órákat és városnéző sétákat szervez. – Vezető: Helena Gudmanová.
Érsekújvári járás
A járás területi kiterjedése megközelítőleg azonos az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően 1923-ban megalakult ~ és Párkányi járás területével. Az első bécsi döntést követően egy északi községet leszámítva a terület Mo.-hoz tartozott 1938–1945 között. A járás határai 1949-ben változtak jelentősebben, ekkor az ÉK-i részén...megnyit →
A járás területi kiterjedése megközelítőleg azonos az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően 1923-ban megalakult ~ és Párkányi járás területével. Az első bécsi döntést követően egy északi községet leszámítva a terület Mo.-hoz tartozott 1938–1945 között. A járás határai 1949-ben változtak jelentősebben, ekkor az ÉK-i részén...megnyit →
Részletek
Az Érsekújvári járás térképe (CsT)
A járás területi kiterjedése megközelítőleg azonos az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően 1923-ban megalakult ~ és Párkányi járás területével. Az első bécsi döntést követően egy északi községet leszámítva a terület Mo.-hoz tartozott 1938–1945 között. A járás határai 1949-ben változtak jelentősebben, ekkor az ÉK-i részén kialakításra került a Nagysurányi járás, viszont az Ógyallai járástól területet nyert. 1960-ban az ~hoz csatolták a Nagysurányi járást, a Verebélyi járás néhány községét, valamint négy település kivételével a Párkányi járást. A terület 1960-tól 1990-ig a Nyugat-szlovákiai, 1996-tól a Nyitrai kerülethez tartozik. A Kisalföld ÉK-i részén terül el, a Dunamenti-dombvidék határán. Az alföldi jellegtől eltérő tájjeleget mindössze a DK-i szegletében kiemelkedő andezitsalak-kőből és tufából álló Helembai-hegység mutat, melyet az Ipoly választ el a Börzsönytől. Jan.-i középhőmérséklete –1,9 °C, a júl.-i 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 556 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 65 mm, a legkevesebb jan.-ban hull le – 32 mm). Területe 1347,1 km2. Népessége 2011-ben 144 417 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 48 483 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, a fiatalok aránya fokozatosan csökken, a 0–14 évesek részaránya 17% alatt van. A települések száma 62, melyek közt 3 város található, Érsekújvár (39 646), Párkány (10 919) és Nagysurány (10 177). A magyar nemzetiség részaránya 36 településen haladja meg a 10%-ot. Az átlagkeresetek az országos mutatóktól 15–20%-kal alacsonyabbak, míg a munkanélküliségi ráta mintegy 1%-kal magasabb az országos átlagnál (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi rátája 14,42% volt). A járás közlekedési fekvése kedvező. Az elmúlt 20 évben a gazdasági szerkezetváltás során a korábban jelentős élelmiszeripari termelés nagymértékben leépült (napjainkra már csak az érsekújvári NOVOFRUCT SK konzervipari vállalat valósít meg számottevő élelmiszeripari termelést). A járás gazdasága mindenekelőtt az elektrotechnikai termelésen (a legjelentősebb az Osram vállalat Érsekújvárott, mely villanyégőket és egyéb fényforrásokat gyárt), a műanyag-feldolgozáson (ajtók és ablakok gyártása) és a szolgáltatásokon alapul. A járásban a mezőgazdasági termelés feltételei kitűnőek (a szántók részaránya magasan meghaladja az országos átlagot), számottevő a szőlészet és borászat a régió dombvidéki felében. A járás társadalmi és gazdasági életében jelentős ugrás volt a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd újraépítése 2001-ben, ami nagy lendületet adott a járás déli felének – gyors fejlődésnek indult a szolgáltatási szektor (köszönhetően Párkány kedvező közlekedésföldrajzi és idegenforgalmi adottságainak), valamint a járás munkaerejének foglalkoztatásában jelentős szerephez jutottak a határ déli oldalán (Esztergomban, Vácott és Dorogon) található ipari üzemek. A járási székhely fontos vasúti közlekedési csomópont. A leglátogatottabb turisztikai célpontoknak a gazdag kulturális élettel rendelkező Érsekújvár és Párkány mellett a termálfürdők számítanak – Párkányban (párkányi termálfürdő), Érsekújvárban, Szencsén (Svätuša). A régió turisztikai vonzerejében jelentős még a gyönyörű természeti környezet (a Kovácspataki-dombok, a Duna, a Garam és az Ipoly folyók).
Az Érsekújvári járás etnikai térképe (2011) (HK)
Érsekújvári Újság
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti...megnyit →
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti Hírlap címmel jelent meg 4 oldalon.
Érsekújvári Városi Múzeum
-> Thain János Múzeum
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú...megnyit →
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú...megnyit →
Részletek
Thain János Múzeum (FI)
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú gyűjteményt kezel, ebből legjelentősebb a régészeti, a néprajzi, a numizmatikai és a történelmi gyűjtemény. Állandó tárlatok: Anton Bernolák élete és műve, Czuczor Gergely élete és műve, Válogatás az Érsekújvári járás népi kultúrájából. A ~ gyűjtő-, kutató-, gyűjteménykezelő- és kiállító tevékenysége mellett nagy súlyt fektet a kulturális és közművelődési munkára, előadásokat, speciális tanítási órákat és városnéző sétákat szervez. – Vezető: Helena Gudmanová.
Értesítő
Részletek
Bélyeg-gyűjtők tájékoztatója (Komárom, 1985–1988). Szerk.: Szénássy Árpád.
Eruditio – Educatio
Részletek
A Selye János Egyetem Tanárképző Karának tudományos folyóirata (Komárom, 2006). Irodalom- és társadalomtudományi tanulmányokat, közleményeket, konferenciák előadásait, recenziókat közlő negyedéves periodicitással megjelenő folyóirat. Elsősorban az egyetem tudományos eredményeinek közlését szolgálja. Szerzői között az egyetem oktatói találhatók. – Szerk. L. Erdélyi Margit (2006); Liszka József (2009).