Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 72 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 … 70 71 72 73 74 … 84
84 találat

1922. január : Az eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács Beszkid Anton, Bereczky Viktor és Rojkovics Tivadar megfogalmazásában emlékiratot nyújtott be a képviselőházba, melyben követeli, hogy Ruszinszkó határai a Szepességnél kezdődjenek, Ungváron nyissanak egyetemet, a ruszin iskolákban ruszin nyelven tanítsanak, azonnal írják ki a választásokat. – Az USA kormánya moratóriumot rendelt el a csehszlovákiai bevándorlókra. – A Szlovák Biztosító Rt. (Pozsony) irodát nyitott Ungváron.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzepes / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Beneš Edvard / Prága / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / statárium / Bereg / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / Beszkid Anton / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / nyelvkérdés / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Demkó Mihály / Havas Emil / főiskola, egyetem / magyar pártszövetség / Bereg Megyei Gazdasági Egyesület / Plotényi Nándor / Fritzsche Artúr / Ruszinszkói Hivatásos Újságírók Szindikátusa / Rojkovics Tivadar / Bereczky Viktor / mezőgazdaság / sajtó / közigazgatás / Léva / Pozsony / Kassa / Rozsnyó / Levice / Rožňava / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Léva [Levice] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1922
Rövid URL
ID238104
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1922. január 16. : E. Beneš miniszterelnök expozéja Kárpátalja viszonyairól az alkotmányjogi bizottság ülésén: „itt nem a Csehszlovák Köztársaságban való föderációról van szó, hanem egy autonómiáról: iskolai és kultuszügyekben az összállam keretén belül […] a lakosság politikailag teljesen éretlen és 70 százaléka írni-olvasni nem tud. A nemzetiségi és felekezeti viszonyok nagyon bonyolultak. Gazdaságilag elsősorban az agrárkérdés oldandó meg. A katonai diktatúra már meg lett, a statárium meg lesz szűntetve. A választásokat illetőleg az előmunkálatokat a lehetőség szerint mielőbb megteszik. […] A minisztertanács elnöki osztályában Podkarpatszka Rusz számára egy ügyosztályt fognak szervezni, amelynek élére egy podkarpatszka ruszi ember lesz állítva.” – Kaminszki József, a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség elnöke értekezletre hívta egybe a ruszin pártok vezetőit, hogy „az együttműködés közelebbi feltételeiről” tárgyaljanak. A parasztpárt, a munkapárt és a földműves szövetség elhatározta, hogy Földműves Autonóm Párt néven egyesül. A földműves párt nem fogadta el a csatlakozást.

1922. január 5. : E. Beneš miniszterelnök Pozsonyban az államtudományi társaság ülésén beszámolt podkarpatszka ruszi tapasztalatairól, többek között a következőket mondta: „Podkarpatszka Ruszból jövök. Igen fontos dolog ma annak megállapítása, hogy ott mi a valóságban a politikai realitás. […] Én abban a várakozásban mentem Podkarpatszka Ruszba, hogy ott rendkívül súlyos, azt mondhatnám szibériai viszonyokat, nehézségeket fogok találni minden vonalon. Amikor odaérkeztem megállapítottam, hogy a viszonyoknak ilyen módon való ecsetelése mértéken felül túlzott dolog. Podkarpatszka Ruszt itt nem ismerik, de különösen nem ismerik Prágában. […] nagy mértékben a sajtó az oka annak, hogy Podkarpatszka Rusz és Szlovenszkó politikai viszonyait az egész köztársaságban helytelenül ítélik meg. - Podkarpatszka Rusz kérdése nemcsak fontos belső, de fontos külpolitikai probléma is […] A podkarpatszka ruszi […] viszonyok konszolidáltak”. – Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője az új év alkalmából az alábbi felhívással fordult a ruszinszkói magyar sajtó képviselőihez: „A múlt év utolsó hónapjainak politikai küzdelmében az ungvári magyar sajtóban több disszonancia merült fel […] Szeretném, ha e hangnem a magyar újságírásból […] végképp eltűnnék. - Ne bélyegezzük egymást a látszólagos ellentétes vélemény miatt sem pimasznak, se árulónak. Erre kérem az új év alkalmából a jelenleg elfoglalt politikai szerepemből kifolyólag a magyar újságokat, újságírókat, az én kedves küzdőtársaimat egyaránt.”

1922. január 1. : Részlet T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (üzenet a nemzetgyűlésnek): „Podkarpatszka Rusz a leginkább elhanyagolt terület. A háború előtti magyar abszolutizmus és magyarosítás kihatásait éppen Podkarpatszka Ruszban érezzük leginkább. Ott sokkal inkább, mint Szlovenszkóban. A podkarpatszka ruszi polgárságot rá kell nevelni a közigazgatásra és ki kell művelni. E tekintetben igazgatásunk derekas munkát végzett. Zsatkovics kormányzó minduntalan megerősítette előttem, hogy a podkarpatszka ruszi közigazgatás tisztességes, sokkal tisztességesebb, mint amilyen a régi rezsim alatt volt. - De Podkarpatszka Ruszban nagy előszeretettel művelik az ún. magas politikát. Kivált az intelligencia jelentős része, amely elidegenült a néptől, űz meddő pártpolitikát a politikátlan nép rovására. - Podkarpatszka Ruszban, mint Szlovenszkón is, végre kell hajtani a földbirtokreformot, de ugyanakkor a népet meg kell nevelni a földművelésre, eddig a túlságosan külterjes gazdálkodást szokta meg, kivált a legelőgazdálkodást. Magától értetődik, hogy eredményes közigazgatási reformok a lakosság műveltségét követelik meg, az iskola és a közművelődési tevékenység ezért oly halaszthatatlan követelés. E tekintetben már szintén sokat végeztünk, de három év alatt nem lehet behozni, amit egész korok hanyagoltak el.” „Nézetem szerint a cseh–német kérdés a legfontosabb, sőt tulajdonképpen csak ez az egy kérdésünk van. Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz kérdése sokkal könnyebb. Nemzeti kisebbségeink kérdésénél meg kell különböztetnünk kisebbségeinket kvantitás és kvalitás alapján. Sablonos megoldás nem lehetséges.” „A republikánus és demokratikus politikának minden téren kulturálisnak kell lennie a szó legjobb értelmében, igazi demokrácia műveltség nélkül lehetetlen.”

1921 folyamán : Kárpátalján 18 politikai párt fejtett ki tevékenységet. – A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a mezőgazdaságilag művelhető terület 206 255 kataszteri hold. – Munkácson megalakult a Művészklub (a Ruszinszkói Festőművészek Klubja). Tagjai: Beregi Sámuel, Boksay József, Erdélyi Béla, Virágh Gyula. A klub Beregszászban rendezte meg Kárpátalja és Kelet-Szlovenszkó festőművészeinek téli tárlatát – Ungváron állítottak ki Angyal Géza és Bayer Ágost kárpátaljai festőművészek. – Munkácson lépett fel Medgyaszay Vilma budapesti művész. – Kárpátalja magyar bajnoka volt az Ungvári Munkás Testvériség Egyesület labdarúgócsapata (valamint 1932-ben és 1933-ban). – Megalakult a Munkácsi Ifjúsági Labdarúgó-szövetség. – Új lapok indultak: Ungváron a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é &#1077&#1098&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082ú (Kárpátorosz Hírmondó) (a Földműves Szövetség lapja, főszerkesztő: Kaminszki József; 1923-tól Munkácson jelent meg mint a Köztársasági Földműves Párt ruszinszkói tagozatának lapja; megszűnt 1926-ban); Munkácson a Keleti Újság (szerkesztő: R. Vozáry Aladár). A Magyar Bálint tulajdonát képező Határszéli Újságot megvette a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt, és annak hivatalos sajtóorgánuma lett. – Megjelent: Rácz Pál: A rongyszedő és más elbeszélések. Borító: Grünwald [?] Földesi Gyula ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Dobóruszka / Maťovské Vojkovce / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / Szepes / gimnázium / református / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / himnusz / Horthy Miklós / Moszkva / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Ausztria / Szabó Lajos / Prága / Kisrát / Nagyrát / Tiszasalamon / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Szilassy Béla / Árvay József / New York / Mécs László / Rákóczi Szövetség / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Berzeviczy István / Flach Jakab / Hámos Aladár / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Papp Antal / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Sáros / Ugocsa / autonómiatervek / Károly IV. / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Simon Mózes / Földesi Gyula / Rahói / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / román megszállás / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Sztripszkij Miron / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / direktórium / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Taracközi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Balog Juro / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / kormányzók / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Boldizsár Boldizsár / statisztika / Demkó Mihály / Tóth András / cserkészet / Toronszky Endre / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Tárczy Károly / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / Pesek J. / főiskola, egyetem / Frankenberg Ede / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / Szabó András / magyar pártszövetség / Deutsch Jenő / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / méhészet / Munkácsi Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) / Sztarickij Mihail / Szadovszkij Mikola / Zagarov Olekszandr / Vinyár Mihajlo / Arkasz Mikola / Sidló Ferenc / Szentgyörgyi István / Csernoch János / Kisfaludi Stróbl Zsigmond / Pásztor János / Ratyivci / Mali Ratyivci / Vatikán / Szent Bazil Rend / Septicki / Hodinka Antal / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Ágoston József / Gratz Gusztáv / Husák / Koller Béla / Morvay Zoltán / (I.) Teleki-kormány / Kerekes István / Szlovenszkói és Ruszinszkói Nyomdatulajdonosok Szövetsége / Ruszinszkói Ügyvédek Szövetsége / Ruszinszkói Országos Gazdasági Tanács / Benda Ottokár / Kelet-Szlovenszkói és Ruszinszkói Cukrászok és Mézeskalácsosok Szövetsége / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Matécsa György / Szlovenszkói és Ruszinszkói Kereskedelmi Testületek Országos Szövetsége / Duschinszky Frigyes / Ökörmezői / Ungvári Sportklub (USC) / Szobránci / Bruck / Marienbad / Mariánské Lázně / Teleki Pál / Bánffy Miklós / Grünwald Adolf / Löw Lázár / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Schwingula Ferenc / Kárpátaljai Labdarúgó-szövetség / Kelet-Szlovenszkói Labdarúgó-szövetség / Szlávik Emil / Doszifej / Paulik János / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Hlinka Andrej / Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület / Grünstein Mór / Mátyóc / Fulajtár Ferenc / Nagybereg, Bereg / Berehi / Nagylucska / Veliki Lucski / Spolarits (Spolarich) János / kisantant / Szatmár / Handalbustyaháza / Topolovka / Bozsojovszki Zsigmond / Szolomonove / Bátyu / Batyove / Voith György / Podkarpatszka Ruszi Szakszervezeti Tanács / Dusinszki József / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Országos Atlétikai Szövetség / Beregrákos / Rakosin / Mocskos Iván / Szalóka / Szolovka / Barkaszy Károly / Ruszinszkói Földtanács / Árky Ákos / Isaák Imre / Beregi Református Egyházmegye / Sütő Áron / Bereg Megyei Gazdasági Egyesület / Czapáry Dénes / Bohut László / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Homicsko Vladimir / Técső és Vidéke Kereskedő Egyesület / Méhes Sámuel / Nevicke / Brdlik / Karczub Géza / Halmos Dezső / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / Balogh-Beéry László / Kutkafalvy Miklós / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Izsnyéte / Zsnyatino / templomszentelés / Ruszin Nemzeti Tanács (USA) / Edvard Beneš politikusokból és hivatalnokokból álló vegyes kormánya / Nevetlenfalu / Gyakove / Szől[l]ősgyula / Gyula / Tiszapéterfalva / Petrove / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Csepe / Farkasfalva / Vlková / Feketeardó / Csornotisziv / Forgolány / Gyivicsne / Batár / Bratove / Akli / Klinove / Szabó Ferenc / Szabó Gyula / Molnár Béla / Bayer Károly / Bukovich Károly / Czihor László / Danku Mihály / Farkas Sándor / Glück Ernő / Verbőc / Verbovec / Bihary Lajos / Felvidéki / Halmi / Latorcai / Tiszaháti / mozgósítás / Kavasch Ernő / Dezsőfy János / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Kalász Andor / Kotljarevszkij Iván / Munkácsi Ifjúsági Labdarúgó-szövetség / Vozáry Aladár R. / Beregi Sámuel / Angyal Géza / Bayer Ágost / Boksay József / Erdélyi Béla / Iványi-Grünwald Béla / Medgyaszay Vilma / Virágh Gyula / népszámlálás / egyház / Papp Sándor / színház / Szabó Károly / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Rimaszombat / Kassa / Népszövetség / Ruská / Košice / Rimavská Sobota / Iža / Michalovce / Eperjes / Prešov / Visk / Pöstyén / Nagymihály / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Dobóruszka [Ruská] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Farkasfalva [Vlková] / Gyulafalva [Dulice] / Kassa [Košice] / Mátyóc [Maťovce] / Nagymihály [Michalovce] / Pőstyén [Piešťany] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Verbóc [Vrbovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1921
Rövid URL
ID238065
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921. december : 1919. május 8. óta először ült össze Ungváron a Központi Orosz Nemzeti Tanács Avgusztin Volosin elnökletével. – Ungváron a Proszvita Egyesületben méltatták Mikola Szadovszkij ukrán színművész 40 éves színházi jubileumát, mely alkalomból bemutatták Iván Kotljarevszkij Natalka Poltavka című darabját. – A cseh agrárpárt megvette a munkácsi Kárpátia Nyomdát. – Megszűnt a rendőri prefektúra, és helyébe rendőr-igazgatóság lépett.

1921. december 31. : Ungvárra érkezett E. Beneš miniszterelnök. A magyar pártok képviselői memorandumot nyújtottak át a miniszterelnöknek, melyben követelték az autonómiát, a Ruszinszkói Magyar Jogpárt betiltásának visszavonását, a magyar színek és a magyar himnusz engedélyezését, a népszámlálás megismétlését, igazságos iskolapolitikát, a fontos állásoknak olyan személyekkel való betöltését, akik 1919. január 1-jén már illetőséggel bírtak a területen, Kárpátalja új határainak kijelölését a néprajzi és gazdasági érdekek figyelembe vételével, a földbirtokreform azonnali leállítását, a katonai károk megtérítését, a határátlépés megkönnyítését Magyarország és Románia felé, a hadikölcsön-kötvények beváltását, állami beruházásokat a munkanélküliség megszüntetésére. A miniszterelnök ungvári beszédéből: „Én autonomista vagyok. Felfogásom s az önök felfogása között csupán tempóbeli különbség van. Mert én fokozatosan kívánom az autonómiát kiépíteni. […] A dunai konföderáció gondolata halvaszületett valami. Ez teljesen ki van zárva. Épp így a szukcesszív államok szövetsége is […] Magyarországhoz való viszonyunk lehet barátságos. De ehhez először a kormányzati iránynak Magyarországon való gyökeres megváltoztatása szükséges.” E. Beneš Ungvárról Munkácsra és Beregszászra utazott tovább. ->1926. február 11.

1921. november : A beregszászi izraelita hitközség engedélyt kapott, hogy a következő tanévtől a városban magyar tannyelvű felekezeti elemi iskolát nyisson. – Az iskolaügyi minisztérium rendelkezése „a magyarországi középiskolákon szerzett érettségi bizonyítványok nosztrifikálási eljárása” tárgyában: „1.Az 1920/21.iskolai év végig szerzett bizonyítványok minden kiegészítő vizsga nélkül nosztrifikálhatók. Egyetlen természetes előfeltétel, hogy a kérelmező betöltse a csehszlovák törvényekben megszabott életkort. 2.Az 1921/22.iskolai évben és később szerzett bizonyítványok csak kivételes esetekben nosztrifikálhatók, ha a folyamodó aláveti magát egy kiegészítő vizsgának a honi ismeretekből. Az összes nosztrifikáció iránti kérvények az iskolaügyi minisztériumhoz terjesztendők fel. A kérvényben különösen az indokolandó, hogy a folyamodó milyen okokból kifolyólag nem fejezte be tanulmányait Csehszlovákiában. Az 1918. október 28.előtt szerzett bizonyítványokat nem kell nosztrifikálni.” – Intéző bizottságot neveztek ki az Ungvári Kereskedelmi és Iparkamara felállítására. – Izán kimondták a pravoszláv egyházközség megalakulását.

1 … 70 71 72 73 74 … 84
84 találat