Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. december közepe

Megalakult a Kárpátaljai Református Egyházkerület szervező bizottsága. Egyházi elnök: Bihary Lajos. Világi elnök: Polchy István. A bizottság „hivatva van a ruszinszkói reformátusok képviseletére és minden egyházi ügy vitelére az egyházkerület megszervezéséig”. ->1922. augusztus 25.– A ruszinszkói elbocsátott közalkalmazottak az alábbi kérelmet intézték Ehrenfeld Péter alkormányzóhoz: „A szeretet ünnepe előtt Kormányzó Úrhoz fordulunk, legyen gondja az elbocsátott magyar közalkalmazottakra, eszközölje ki azoknak szolgálatba való viszszavételét, gyorssegélyét vagy nyugdíjazását.” – Egry Ferenc, a kárpátaljai kisgazdapárt elnöke tiltakozott a gabonarekvirálás ellen.

Hibát talált?

Üzenőfal