Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 71 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 … 69 70 71 72 73 … 84
84 találat

1922. április : A demokrata irányzatú Beregi Újság című beregszászi hetilapot kommunista szerkesztők vették át (Strauszman József, Reisman Simon és Czabán Samu), ami annak következtében állt elő, hogy nézeteltérés támadt a korábbi szerkesztő, Kovách Béla és a lapkiadó nyomdatulajdonos, Dávidkovics Herman között. – A beregszászi zsidó hitközség (elnöke: Reisman Simon) kimondta, hogy csak olyan tagja bír szavazati joggal, aki kóser háztartást vezet.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeGaramszentkereszt / gimnázium / református / Munkács / Uzshorod / Csap / Prága / Ungvár / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Papp Antal / Bereg / Mukacseve / magyarországi törvények / Reisman Simon / római katolikus / Csop / Ungvári Filharmóniai Társaság / csehszlovák rendeletek / Ehrenfeld Péter / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / közlekedés, határforgalom, kishatár / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Záhony / sztrájk / Árky Ákos / Beregi Református Egyházmegye / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Lengyelország / Huber Jaroslav / Ungvári Zenészek Egyesülete / Sztojka Sándor / Orel Egyesület / Bertók Béla / Karczub Gyula / Bacsinszki Edmund / Sztripszky Elemér / Micara Kelemen / Strauszman József / Czabán Samu / Dávidkovics Herman / Kovács (Kovách) Béla / egyház / sajtó / zene / közigazgatás / Žiar nad Hronom / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Garamszentkereszt [Žiar nad Hronom]
Év1922
Rövid URL
ID238188
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1922. április 30. : Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője az alábbi „kérelemmel” fordult az Új Közlöny és a Határszéli Újság című laphoz: „Az utóbbi időben kellemetlenül tapasztaltam, hogy a magyar újságok erőiket nem csupán azon a fronton érvényesítik, amely frontot a magyarság szükségszerű érdeke számukra kijelölt. - Első pillanattól kérésem nemcsak a magam, de a közönség nevében is az volt a magyar sajtóhoz, hogy a magyarországi ügyekkel csak annyiban foglalkozzék, amennyiben a közönség érdeklődése ezt föltétlenül megkívánja. De tartózkodjék az ottani belső politika ügyeibe való beavatkozástól és főként azoknak bírálatától, mert hiszen ez az a pont, ami elválaszthat bennünket. Ma pedig – minden itteni magyarnak egységes erejére lévén szükség – nem azt a pontot kell keresnünk, amely elválaszt bennünket egymástól, hanem azt, ami összehoz. Ez a pont pedig adva van az itteni magyarság nemzeti, kulturális és gazdasági érdekeinek a védelmében. - Azért kérésem jelenleg is az: ne csináljanak az újságírók egymással szemben frontot, hanem csak egy front legyen: a magyarság nemzeti, kulturális és gazdasági érdekeinek védelme a kormányhatalom sovinizmusával, igazságtalanságaival és erőszakosságaival szemben.” – Ungváron megalakult a csehszlovák Orel Egyesület helyi csoportja.

1922. április 11. : Ehrenfeld Péter alkormányzó aláírta a statáriumot megszüntető rendeletet (megjelent április 26-án). „A minisztertanács határozata alapján az 1920. évi augusztus 28-án 2616. sz. a. a Podkarpatszka Rusz területére kihirdetett rögtönítélő bíróság (statárium), valamint az ezen rendeletekkel életbe léptetett összes rendkívüli intézkedések hatályon kívül helyeztetnek. Ennek következtében a beregszászi törvényszék kivételes hatásköre, mint rögtönítélő bíróságnak, amely a fenti rendeleten alapult, megszűnt. - Hasonlóképpen hatályon kívül helyeztetnek mindama rendeletek, melyek a rögtönítélő bíróság alapján adattak ki.” Huber rendőrigazgató tájékoztatása: „a pártéletet korlátozó intézkedések terén mai nappal a még itt fennálló magyar törvények lépnek életbe. - A sajtószabadságot korlátozó előzetes cenzúra szintén megszűnvén a nyomtatványok és hírlapokra vonatkozólag az itt még érvényben levő 1914.évi magyar sajtótörvény rendelkezései irányadók. Ez intézkedések a sajtó terén addig állanak fenn, amíg a tárgyalás alatt álló csehszlovák törvénytervezet, mely a köztársaság egyéb területén már érvényben levő osztrák sajtótörvényt kívánja Ruszinszkóra is kiterjeszteni, törvényerejére nem emelkedik. […] a statárium megszűntetésével a politikai pártok működéséhez nem lévén szükség engedélyre, természetszerűleg a Magyar Jogpárt is programjának bejelentésével megkezdheti működését. […] a szlovák vízum megszerzésének szüksége a mai nappal megszűnt.”

1922. március 20–23. : Prágában tárgyaltak a kárpátaljai politikai pártok a tartományt illető kormányprogramról. Az Orosz Néppárt (Avgusztin Volosin), Ruszin Parasztpárt (Brascsajko Mihajlo), Köztársasági Agrárpárt (Balog Juro), Ruszin Földműves Autonóm Párt (Mocskos Iván), Kárpátorosz Munkapárt (Gagatko Andrij), Földműves Szövetség (Kaminszki József), Magyar Kisgazdapárt (Egry Ferenc), Keresztényszocialista Párt (Kerekes István), Autonóm Őslakos Párt (Árky Ákos), Magyar Jogpárt (Korláth Endre), Magyar Kisgazdapárt (Bakó Gábor), Ortodox Zsidó Párt (Weisz K.), Zsidó Polgári Párt (Salamon K.), Cionista Párt (Spiegel A.), Kommunista Párt (Gáti József) közös ülést tartott. (A magyar pártok részéről jelen volt Korláth Endre, Kerekes István, Árky Ákos, Egry Ferenc és Bakó Gábor.) Ez volt az első és utolsó alkalom, hogy a tartományt érintő kérdésben a pártok ilyen széles körben képviseltették magukat. Az elfogadott közös nyilatkozatból: „Tekintettel arra, hogy a ruszinszkói válság tisztán politikai jellegű, hogy a kormány által előterjesztett program tulajdonképpen csak gazdasági–kulturális és szociális beruházásokat tartalmaz, de nem érinti egyáltalán az elsőrendű fontossággal bíró kérdéseket, hogy a programot a ruszinszkói Sojm nélkül hajtják végre, a ruszinszkói politikai pártok, mint az autonóm tartomány egyedüli politikai szervei, a kormányprogramot kielégítőnek és célravezetőnek nem tartják, mert a ruszinszkói válság megoldása szempontjából továbbra is megmaradnak a válság okai, nevezetesen az, a) hogy a ruszinszkói polgárok a politikai jogokból a törvényhozásban és a közigazgatásban ki vannak zárva, b) hogy a tartományt oktroj segítségével igazgatják.” A politikai jogokat követelő memorandumot eljuttatták a Népszövetséghez.

1 … 69 70 71 72 73 … 84
84 találat