Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 19 20 21 22
638 találat

1920. december : A Habsburg-szobrok eltávolítására vonatkozó törvényjavaslat szerint „Ruszinszkóban a kormányzó rendeletére mindazon szobrok, melyek a nyilvános helyeken és tereken olyan személyek részére vannak emelve, akik valamilyen módon a csehszlovák nemzet vagy az azzal társult nemzetek ellen ellenséges érzületet tanúsítottak, vagy a Habsburg és Habsburg-Lotharingiai család részére emeltettek, megállapítandó határidőn belül, eltávolítandók.” – A ruszinszkói kereskedők és iparosok mozgalmat indítottak azért, hogy az országrészben állítsanak fel önálló kereskedelmi és iparkamarát. A szakreferens kereskedelmi és ipartanácsot javasol. – Megalakult a Ruszinszkói Méhészek Egyesülete. – Ungváron megalakult a Ruszinszkói Húsiparosok Szövetsége. Elnök: Mermelstein Mihály. – A Mezőkaszonyi Népbank beleolvadt a Mezőkaszonyi Hitelintézetbe.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Huszt / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / csehszlovák törvények / Reisman Henrik / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Nagykaposi, Kaposi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / magyar pártszövetség / Podkarpatszka Ruszi Szőlészeti Egyesület / borászat, szőlészet / harangszentelés / sztrájk / Pisch András / Braunfeld Mór / Czmór Béla / Mezőkaszony, Kaszony / Podkarpatszka Ruszi Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / Mermelstein Mihály / méhészet / sajtó / szakszervezetek / Kassa / Košice / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésKassa [Košice] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237624
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. november : Megalakult az Egyesült Zsidópárt. Elnöke a nagyszőlősi Deutsch Jenő. – Az ungvári ortodox izraelita hitközség főrabbijává Grünwald Mórt választották meg, aki előtte Huszton volt főrabbi. – Körmendy-Ékes Lajos szlovenszkói keresztényszocialista képviselő interpellációt nyújtott be a prágai parlamentben, amelyben tiltakozott, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban „az interurbán telefonforgalomban nem engedik meg a magyar nyelvű beszélgetéseket”. – Magyarország bizottságot küldött Csapra, hogy tárgyaljon a csehszlovák hatóságokkal a záhonyi vasúti híd kijavításáról.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Uzshorod / Csap / Huszt / Prága / Ungvár / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / Zombory Dezső / Beregszász / Berehove / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / Nagyszől[l]ősi / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / közlekedés, határforgalom, kishatár / Horváth Kálmán / Kiss Árpád / Talaborfalva / Tereblja / Tófalva / Tofalău / Újbárd / Novobarove / Csománfalva / Csumaleve / Herincse / Horincseve / Husztköz / Nankove / Keselymező / Koseleve / Alsóbisztra / Nyizsnyi Bisztrij / Alsószelistye / Nyizsnye Szeliscse / Kricsfalva / Kricsove / Lipcse / Lipcsa / Szabó András / Galagó / Ruszinszkói Magyar Színi Kerület / magyar pártszövetség / Nyíregyháza / Záhony / Deutsch Jenő / Grünwald Mór / egyház / színház / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Iža / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Lipcseutca [Ľupčianska Ulica] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237582
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. november 7. : Korláth Endre, a Magyar Jogpárt ügyvezetője a pártvezetőség nevében a következő nyilatkozatot tette Kárpátaljára vonatkozóan: „lehet-e itt szó zsidó nemzeti kisebbségről? Nemzet-e itt a zsidóság, vagy csupán vallás? Véleményünk szerint itt a zsidóság csupán vallás […] s nem külön nemzet, mert a nemzeti kisebbségnek szerintünk kritériumai a következők: 1.zárt tömegben való együttlakás, 2.külön nemzeti anyanyelv, külön nemzeti kultúrával. Az első feltétel nincs meg.” – Szabó András máramarosi görög katolikus vikárius Máramarosszigetről az alábbi levelet intézte a prágai apostoli nunciushoz, melyben oltalomért fordul „a szent Unió megmentése érdekében”: „Alulírott a munkácsi görög katolikus megyés püspök vikáriusa vagyok Máramaros megyében, mely terület a békekonferenciának nevezett vész törvényszék határozata szerint, félrelökve a sz. Unióban élő ruthén nép gazdasági és ezeréves tradicionális, sokszor hangoztatott létérdekeit 2 részre lett osztva akként, hogy alantírott 10 parochiával román impérium alatt vagyok, 81 junidictiacu alá tartozó plébánia pedig cseh megszállás alatt áll. - A csehek által megszállott területen az államhatalom favorizálása mellett irtó actio folyik az Unio elpusztítása és schizma erősítése céljából azért, mert a cseh kormányzás mai szellemét jellemző kommunisztikus irányú törekvések legnagyobb akadálya a görög katolikus papság […] bár az Ungváron székelő ruthén kormányzóság kenetteljesen kimondta, hogy a görög katolikus egyházvagyont a schizmatikusok nem vehetik el, hanem templomot tartoznak építeni az új hitnek, azonban eddig egy komoly lépés sem történt, hogy az unitusok visszanyerjék a tőlük erőszakosan elrabolt egyházi épületeket és ingatlanokat […] alázatosan esedezem […] kegyeskednék a 17. sz. Unió érdekeit magáévá tenni s hathatós befolyásával előmozdítani, hogy 1.Iza, Keselymező, Lipcse, Herincze, Alsóbisztra, Talaborfalva, Alsószelistye, Husztköz, Csomán[y]falva, Kricsfalva, Tófalva, Újbárd községek görög katolikus lakossága templomait és egyházi javait haladéktalanul viszszanyerhesse, egy antant misszió közreműködése mellett.”

1920. október : Huszton és környékén több ízben került sor összetűzésre a görög katolikusok és a skizmatikusok között. – Megkezdődött a magyar hadifoglyok hazatérésre Oroszországból.

1920. szeptember : A kormányzóság engedélyezte a római katolikus egyháznak, hogy önállóan döntsön az Ungváron felállítandó felekezeti magángimnáziumban fizetendő tandíjról. Az egyház visszakéri a gimnázium céljára azt az épületet, ahol a francia katonai intendáns székel. – A munkácsi egyetemi és főiskolai hallgatók küldöttsége kérte Zhatkovych kormányzót, hogy tegye lehetővé útlevélhez jutásukat magyarországi tanulmányaik folytatásához. A kérelmezők valamennyien megkapták az útlevelet. – Ungváron magyar nyelven csak a szlovák elemi iskola párhuzamos osztályaiban, a három római katolikus, az egy református elemi iskolában, a ruszin polgári párhuzamos osztályaiban van tanítás. – A hónapban megtartott összeírás szerint Beregszászban 2855 óvó- és tanköteles gyermek van, ebből református 951, izraelita 910, római katolikus 563, görög katolikus 417, ágostai evangélikus 12, görögkeleti 2.– Befejeződött a románok által a Tiszába telepített aknák felszedése. Hamarosan megindulhat a hajózás.

1920. augusztus : Elbocsátották a beregszászi járásbíróság alkalmazottait, mert nem tettek hűségfogadalmat. A megüresedett állásokat a munkácsi és az ungvári járásbíróságok áthelyezett alkalmazottaival töltötték be. – Ehrenfeld Péter alkormányzó felhívást tett közé, miszerint „minden közintézmény feliratában a ruszin nyelvű legyen az első helyen, és ne legyen kisebb betűvel, mint más felírás”. – Zhatkovych Gregory kormányzó új titkára lett Kossey János Budapesten végzett jogi doktor. – Kárpátalján eddig a következő pártokat ismerték el hivatalosan: Földműves Párt (Volosin Avgusztin), Orosz Szociáldemokrata Párt (Puza Jevhen), Munkapárt (Beszkid Anton), Parasztpárt (Gagatko Andrij), Kommunista Párt (Mondok Iván), Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség (Kaminszki József), Keresztényszocialista Párt (Magyar Bálint), Magyar Jogpárt (Korláth Endre), Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt (Egry Ferenc), Cionista Párt, Köztársasági Földműves (Agrár) Párt. – A közélelmezési nyilvántartás szerint Ungvár lakossága 18 766 fő. Ebben a számban nincs benne a katonaság és a csehszlovák tisztviselők létszáma. – Terebesi László munkácsi tanárt nevezték ki az ungvári reálgimnázium igazgatójává.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzepes / gimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Ungvár / Ung / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Kőrösmező / Jaszinya / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Galícia / Beszkid Anton / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Szerednyei / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / román megszállás / nyelvkérdés / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / statisztika / Gagatko Andrij / Zápszony / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Ruszinszkói Újságírók Szindikátusa / Terebesi László / Tárczy Károly / Sepsi Márton / Eperjessy József / Havas Emil / Kossey János / Kováts Miklós / Lőrinczy Jenő / Mondok Iván / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésSzepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237483
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. augusztus 24. : Zhatkovych kormányzó és Ehrenfeld alkormányzó a következő nyilatkozatot adta ki: „Podkarpatszka Rusz magyar lakosságához! - Podkarpatszka Rusz kormányzósága tudomásul adja a következőket: - Amíg Podkarpatszka Rusz szojmja másképpen nem dönt, az elemi iskolákban – amennyiben a tényleg magyar anyanyelvű tanulók megfelelő számban jelentkeznek – magyar nyelvű paralel osztályok fognak létesíttetni. A kizárólag magyar lakosságú falvak iskoláiban a magyar tanítási nyelv továbbra is meg fog maradni. - Az ungvári és munkácsi gimnáziumok 3–8.osztályában a szükségeshez képest magyar paralel osztályok lesznek felállítva azon célból, hogy a magyar tanulók tanulmányaikat akadály nélkül fejezhessék be. Ugyancsak a szükségeshez képest magyar nyelvű paralel osztályokat kapnak az ungvári és munkácsi polgári iskolák. - Beregszászban úgy a gimnázium, mint az összes iskolák a Podkarpatszka Rusz magyar minoritásának használatába bocsáttatnak – mégpedig az állam költségén. - Magángimnáziumok, magán polgári és kereskedelmi iskolák az alapítók költségén való felállítása meg van engedve, ha az alapítók részéről teljes garancia adatik a törvényes követelmények minden irányú betartására.”

1920. augusztus eleje : A Ruszinszkói Magyar Jogpárton belül jogvédő liga alakult. Vezetője: Korláth Endre ungvári ügyvéd. Célja „a magyarság közjogi, politikai és közérdekű magánpanaszainak védelme a hatóságok előtt s szükség esetén a sajtó útján és a parlamentben”.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzepes / gimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Ungvár / Ung / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Kőrösmező / Jaszinya / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Galícia / Beszkid Anton / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Szerednyei / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / román megszállás / nyelvkérdés / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / statisztika / Gagatko Andrij / Zápszony / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Ruszinszkói Újságírók Szindikátusa / Terebesi László / Tárczy Károly / Sepsi Márton / Eperjessy József / Havas Emil / Kossey János / Kováts Miklós / Lőrinczy Jenő / Mondok Iván / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésSzepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237434
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1919 folyamán : Megalakult a Munkácsi Pedagógiai Kör. – Megalakult a Munkácsi Sportegyesület (MSE). – Jurij Peleh ungvári orvos kezdeményezésére Ungváron Iskola Segély Bizottság alakult, 1923. június 23-tól a neve Iskola Segély Egyesület. – A csehszlovák hatóságok felfüggesztették az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság tevékenységét. – Megindult a &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1072˙ &#1079&#1077&#1084&#1083˙ (Orosz Föld), a Kárpátorosz Munkapárt hivatalos lapja (megszűnt 1938-ban). – A 430/919. sz. csehszlovák törvény kimondta, hogy minden településen könyvtárat kell szervezni. – Ruszin tannyelvű reálgimnázium lett a munkácsi magyar középiskola (1925-től cseh tagozattal). – Megjelent: Családi Naptár az 1920-ik szökőévre. Szerk. Rácz Pál. Ungvár; Krúdy Gyula: Havasi kürt. Ruszin-Krajna kistükre. /Ruszin-Krajnai Könyvtár, 1./ [Ruszka-Krajnai Népbiztosság, Garai ny.] [Bp.]; Domokos László: Ruszka Krajna a népek ítélőszéke előtt. Ráth Korvin ny., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Jabloniczky János / Párizs / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / Homestead / Ruszinok Amerikai Néptanácsa / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Károlyi-kormány / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Szabó Simon / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Sztanyiszlav / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Hucul Néptanács (Jaszinyai [Kőrösmezei] Ukrán Néptanács) / Bereg / Sáros / Ugocsa / Scranton / autonómiatervek / hivatkozás: / Kramář Karel / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Szabó Oreszt / ipar, kereskedelem / Vix Ferdinand / antant budapesti katonai missziója, Vix-jegyzék / Stefán Avgusztin / Legeza Pál / Ruszka Krajna / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Ciaffi / csehszlovák bevonulás / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / Berinkey Dénes / Beszkid Anton / Gardosh Julij / Berinkey-kormány / Hucul Köztársaság / Rahói / Ungvári Néptanács / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / Dnyeperi Nagy Ukrajna / Nyugat-Ukrán Népköztársaság / Kijev / Ukrán Nemzeti Tanács (Kijev) / Gebé Péter / népszavazás / Piszeckij F. / Moys Ladislav / Országos Néptanulmányi Egyesület / Szegedy Rezső / Vikár Béla / Domokos László / György Endre / Podhradszky György / magyarországi rendeletek / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Pós Lajos / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Szerednyei / Taracvizi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Forradalmi Kormányzótanács / Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / tanácshatalom / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Papp László / Clemenceau G. B. / pozsonyi fegyverszüneti szerződés / román megszállás / Ruszkij Klub / Nicolson Harold / Hennoque / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Huszti Ruszin Tanács / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Ungvári Ruszin Tanács / Sztripszkij Miron / Szabó Dezső / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Tusar Vlastimil / miniszterelnök Vlastimil Tusar, szociáldemokrata / Švehla Antonín / Breicha J. / direktórium / Huszár-kormány / oktatásügy / Saint-Germain-en-Laye / Saint-Germain-en-Laye-i szerződés / Ungvári Filharmóniai Társaság / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Oroszvégi / Szolyvai / Taracközi / Volóci / Toronszkij Omeljan / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Tost Barna / Wirth Gyula / Tobler János / Bittó Dénes / Fleischmann Gyula / Grosschmid Géza / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Sztripszkij Hiador / Petrigalla Péter / Paris / Balog Juro / Gyöngyösi Irodalmi Társaság (Gyöngyösi Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Munkácsi Pedagógiai Kör / Munkácsi Sportegyesület (MSE) / Peleh Jurij / Kaminszki József / Krúdy Gyula / egyház / párizsi békekonferencia / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / közigazgatás / Jászi Oszkár / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Pozsony / Kassa / Károlyi Mihály / Lelley Jenő / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 1. A közigazgatás megszervezése (1919. IX. 10.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Párisháza [Parížovce] / Pozsony [Bratislava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1919
Rövid URL
ID237296
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1919. november : Kassa és Pozsony katolikus egyesületeiből megalakult az Országos Keresztényszocialista Párt. Alapítók: ’keleten’ Fleischmann Gyula, Wirth Gyula, Körmendy-Ékes Lajos, Tost Barna, Grosschmid Géza, ’nyugaton’ Lelley Jenő, Tobler János, Jabloniczky János, Bittó Dénes. ->1920. március 23.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkehatárkérdés / Prága / Jabloniczky János / Ung / Homestead / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Máramaros / Bereg / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Rahói / katonai irányítás / római katolikus / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Perecsenyi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Hennoque / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Breicha J. / direktórium / oktatásügy / Saint-Germain-en-Laye-i szerződés / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Oroszvégi / Szolyvai / Taracközi / Volóci / Toronszkij Omeljan / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Tost Barna / Wirth Gyula / Tobler János / Bittó Dénes / Fleischmann Gyula / Grosschmid Géza / Körmendy-Ékes Lajos / mezőgazdaság / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Lelley Jenő / Bratislava / Košice
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 1. A közigazgatás megszervezése (1919. IX. 10.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1919
Rövid URL
ID237281
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1919. november 10. : Csehszlovákia ratifikálta a saint-germaini szerződést. – Kinevezték Podkarpatszka Rusz Autonóm Direktóriumát; elnöke: Zhatkovych Gregory, tagjai: Brascsajko Julij, Volosin Avgusztin, Hadzsega Julij, Toronszkij Omeljan. A direktóriumnak 6 osztálya van: 1.elnöki és határon túli; 2.művelődési és iskolaügyi; 3.vallási, ipari és kereskedelmi; 4.igazságszolgáltatási, földművelésügyi és élelmiszerellátási; 5.belügyi; 6.pénzügyi. (A kötelező iskolai oktatás időtartama 6-tól 14 éves korig terjed (előtte a régióban 12 éves korig). ->1920. február 19.A terület 4 zsupára tagolódik: Ungvári – hozzá tartozik az Ungvári, Perecsenyi, Szerednyei, Nagybereznai járás, Munkácsi – Munkácsi, Dolhai, Szolyvai, Oroszvégi, Alsóvereckei, Volóci járás, Beregszászi – Beregszászi, Huszti, Ilosvai, Kaszonyi, Nagyszőlősi járás és Máramarosi zsupa – Rahói, Nagybocskói, Técsői, Taracközi járás. ->1921. augusztus 26.– G. Zhatkovych direktóriumelnök 30 pontos programjából: „1.Ünnepélyesen kijelentem, hogy mi kárpátaljai ruszinok vagyunk és a mi területünk hivatalos neve Podkarpatszka Rusz. 2.Podkarpatszka Rusz mint autonomikus egység a Csehszlovák Köztársaság keretében, önként csatlakozik a csehszlovák testvérekhez […] 3.A csehszlovák törvényhozástól követelem, hogy a Podkarpatszka Rusz speciális alkotmányában minden bennfoglaltassék, ami biztosítja a mi népünknek és a kárpátaljai ruszinok jövő nemzedékének a mi területünkön a legszélesebb körű önkormányzatot, amit nekünk és utódainknak a békekonferencia adott meg.” Zhatkovych követeli a szólás- és sajtószabadságot, az általános választójog biztosítását, az egyház és az állam viszonyának rendezését, a természeti kincsek ésszerű felhasználását, az állampolgárok jogainak védelmét, a kultúra és a nyelv szabad fejlődésének lehetőségét, a gazdaság és a pénzügyek rendezését. A 16.pont kimondja: „Biztosítom kisebbségeinket, hogy a békekonferencia által adott jogaik meg lesznek tartva.”

1919. április : Királyhű csoport összeesküvésére került sor Beregszászban, Munkácson, Huszton és Nagyszőlősön. – A csehszlovák katonaság vizsga nélkül kiosztatta a bizonyítványokat a munkácsi tanítóképzőben, ahol ezzel megszűnt a magyar nyelvű oktatás.

1 19 20 21 22
638 találat