Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1920. november 5.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap (a Magyar Jogpárt hivatalos lapja) írta: „felszólítjuk a Bereg vármegyében megalakult magyar pártokat, hogy egymás között alakítsák meg ungi mintára a ťpártközi bizottságot.Ť” – „E pártközi bizottságnak gondolata legelőször Ungvárról indult ki éspedig a Ruszinszkói Magyar Jogpárt kebeléből, amely pártnak fő programja a magyarság szellemi és anyagi erőinek egyesítése. Példáját most követik a szlovenszkói pártok és követniük kell a Bereg megyei pártoknak is. […] Kívánjuk, hogy Munkács, Ungvár és a hozzájuk tartozó vidék ölelkezzék össze egy testvéri gondolatban! – Legyen a jelszó: ťegymás közt békén, kifelé egységesen!Ť”

Hibát talált?

Üzenőfal