Kérlek segíts az új filmünk elkészítésében! Támogasd Te is! »

Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

3 találat

1920 folyamán : Podkarpatszka Rusz képviseli a köztársaság területének 9%-át, lakosságának 5%-át, ipari kapacitásának 0,67%-át. – Ungváron létrejött a Podkarpatszkij Bank. – Ungváron megalakult a Mozaik Kultúregyesület. – Ruszin polgári iskola nyílt Nagybereznán (1924-től cseh/szlovák párhuzamos osztályokkal). – A Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület megalapította első elemi iskoláját Munkácson (1925-ben kapott nyilvánossági jogot). – Megalakult a Nagyszőlősi Testnevelési Klub. – A területen 22 magyar, 9 ruszin, 10 orosz, 4 ukrán, 4 cseh, 3 cseh–ruszin, 3 orosz–magyar, 1 magyar–ruszin–cseh nyelvű, 5 zsidó újság jelent meg. – Új lapok indultak: Ungváron: G. Zhatkovych kormányzó hetilapja &#1056&#1095&#1089&#1094&#1085&#1098 (Ruszin) címmel (1923. február 1-jétől felelős kiadója Ehrenfeld Péter alkormányzó; utolsó, 248.száma 1923. december 31-én jelent meg); a &#1056&#1095&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1085&#1094&#1077&#1072 (Ruszin Föld), a Földműves Párt hivatalos lapja (főszerkesztő: Brascsajko Mihajlo; megszűnt 1928-ban); a cseh nyelvű Podkarpatské Hlasy és az Užhorodské Noviny (Ungvári Hírek). Az utóbbi 1921-ben &#1055&#1086&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1056&#1095&#1089&#1100 (Kárpátaljai Rusz) címmel, utána megszűnt. Munkácson: a Kárpáti Futár című hetilap Demkó Mihály szerkesztésében. Beregszászban: a kárpátaljai kisgazdapárt hivatalos orgánumaként újraindult a Beregi Hírlap.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Késmárk / Kežmarok / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / Szepes / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / Huszt / Prága / Párizs / Masaryk Tomáš Garrigue / Illés Béla / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Reisman Henrik / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Zombory Dezső / Berzeviczy István / Gáti József / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Sáros / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Legeza Pál / Mukacseve / Galícia / Kisgejőc / Mali Hejivci / Beszkid Anton / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / Nagykaposi, Kaposi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Tusar Vlastimil / Breicha J. / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / Körmendy-Ékes Lajos / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / Református Ifjúsági Egyesület / Györke István / Apponyi Albert / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / Vöröskereszt / Polena / Poljana / Remény (Nadija) Rokkantszövetség / Ehrenfeld Péter / Puza Jevhen / Klocsurak Sztepan / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Boldizsár Boldizsár / Versailles / Rizsák V. / Demkó Mihály / Tiszáninneni Református Egyházkerület / Pálóczi Czinke István / Nicsaj Vladimir / Curkanovics I. / Gagatko Andrij / Tóth András / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / Božetech Passek / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Rátz Miklós / Tóth Bálint / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Toronszky Endre / Zápszony / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Ruszinszkói Újságírók Szindikátusa / Terebesi László / Tárczy Károly / Sepsi Márton / Eperjessy József / Havas Emil / Kossey János / Kováts Miklós / Lőrinczy Jenő / Mondok Iván / Perecseny / Perecsin / Černy Jan / Beregkövesd, Kövesd / Kamjanszke / Spenik László / Pesek J. / Czimbalinecz Miklós / Mihalkó János / Kisvárda / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / Frankenberg Ede / Horváth Kálmán / Kiss Árpád / Miskolc / Ungi Református Egyházmegye / Szűcs István / Révész Kálmán / Bernáth Zoltán / Monori Miksa / Talaborfalva / Tereblja / Tófalva / Tofalău / Újbárd / Novobarove / Csománfalva / Csumaleve / Herincse / Horincseve / Husztköz / Nankove / Keselymező / Koseleve / Alsóbisztra / Nyizsnyi Bisztrij / Alsószelistye / Nyizsnye Szeliscse / Kricsfalva / Kricsove / Lipcse / Lipcsa / Szabó András / Galagó / Ruszinszkói Magyar Színi Kerület / magyar pártszövetség / Nyíregyháza / Záhony / Deutsch Jenő / Grünwald Mór / Podkarpatszka Ruszi Szőlészeti Egyesület / Pisch András / Braunfeld Mór / Czmór Béla / Mezőkaszony, Kaszony / Podkarpatszka Ruszi Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / Mermelstein Mihály / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Kárpátaljai Zsidó (Héber) Iskolaegyesület / Mozaik Kultúregyesület / Nagyszől[l]ősi Testnevelési Klub (NTK) / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Komárom / Gömör / Lelley Jenő / Komárno / Bratislava / Košice / Iža / Pöstyén
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Gömörpéterfala [Petrovce] / Kassa [Košice] / Késmárk [Kežmarok] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Lipcseutca [Ľupčianska Ulica] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pőstyén [Piešťany] / Pozsony [Bratislava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1920
Rövid URL
ID237627
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. november : Megalakult az Egyesült Zsidópárt. Elnöke a nagyszőlősi Deutsch Jenő. – Az ungvári ortodox izraelita hitközség főrabbijává Grünwald Mórt választották meg, aki előtte Huszton volt főrabbi. – Körmendy-Ékes Lajos szlovenszkói keresztényszocialista képviselő interpellációt nyújtott be a prágai parlamentben, amelyben tiltakozott, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban „az interurbán telefonforgalomban nem engedik meg a magyar nyelvű beszélgetéseket”. – Magyarország bizottságot küldött Csapra, hogy tárgyaljon a csehszlovák hatóságokkal a záhonyi vasúti híd kijavításáról.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Uzshorod / Csap / Huszt / Prága / Ungvár / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / Zombory Dezső / Beregszász / Berehove / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / Nagyszől[l]ősi / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / közlekedés, határforgalom, kishatár / Horváth Kálmán / Kiss Árpád / Talaborfalva / Tereblja / Tófalva / Tofalău / Újbárd / Novobarove / Csománfalva / Csumaleve / Herincse / Horincseve / Husztköz / Nankove / Keselymező / Koseleve / Alsóbisztra / Nyizsnyi Bisztrij / Alsószelistye / Nyizsnye Szeliscse / Kricsfalva / Kricsove / Lipcse / Lipcsa / Szabó András / Galagó / Ruszinszkói Magyar Színi Kerület / magyar pártszövetség / Nyíregyháza / Záhony / Deutsch Jenő / Grünwald Mór / egyház / színház / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Iža / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Lipcseutca [Ľupčianska Ulica] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237582
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. november 7. : Korláth Endre, a Magyar Jogpárt ügyvezetője a pártvezetőség nevében a következő nyilatkozatot tette Kárpátaljára vonatkozóan: „lehet-e itt szó zsidó nemzeti kisebbségről? Nemzet-e itt a zsidóság, vagy csupán vallás? Véleményünk szerint itt a zsidóság csupán vallás […] s nem külön nemzet, mert a nemzeti kisebbségnek szerintünk kritériumai a következők: 1.zárt tömegben való együttlakás, 2.külön nemzeti anyanyelv, külön nemzeti kultúrával. Az első feltétel nincs meg.” – Szabó András máramarosi görög katolikus vikárius Máramarosszigetről az alábbi levelet intézte a prágai apostoli nunciushoz, melyben oltalomért fordul „a szent Unió megmentése érdekében”: „Alulírott a munkácsi görög katolikus megyés püspök vikáriusa vagyok Máramaros megyében, mely terület a békekonferenciának nevezett vész törvényszék határozata szerint, félrelökve a sz. Unióban élő ruthén nép gazdasági és ezeréves tradicionális, sokszor hangoztatott létérdekeit 2 részre lett osztva akként, hogy alantírott 10 parochiával román impérium alatt vagyok, 81 junidictiacu alá tartozó plébánia pedig cseh megszállás alatt áll. - A csehek által megszállott területen az államhatalom favorizálása mellett irtó actio folyik az Unio elpusztítása és schizma erősítése céljából azért, mert a cseh kormányzás mai szellemét jellemző kommunisztikus irányú törekvések legnagyobb akadálya a görög katolikus papság […] bár az Ungváron székelő ruthén kormányzóság kenetteljesen kimondta, hogy a görög katolikus egyházvagyont a schizmatikusok nem vehetik el, hanem templomot tartoznak építeni az új hitnek, azonban eddig egy komoly lépés sem történt, hogy az unitusok visszanyerjék a tőlük erőszakosan elrabolt egyházi épületeket és ingatlanokat […] alázatosan esedezem […] kegyeskednék a 17. sz. Unió érdekeit magáévá tenni s hathatós befolyásával előmozdítani, hogy 1.Iza, Keselymező, Lipcse, Herincze, Alsóbisztra, Talaborfalva, Alsószelistye, Husztköz, Csomán[y]falva, Kricsfalva, Tófalva, Újbárd községek görög katolikus lakossága templomait és egyházi javait haladéktalanul viszszanyerhesse, egy antant misszió közreműködése mellett.”

3 találat