Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1920. augusztus 24.

Zhatkovych kormányzó és Ehrenfeld alkormányzó a következő nyilatkozatot adta ki: „Podkarpatszka Rusz magyar lakosságához! – Podkarpatszka Rusz kormányzósága tudomásul adja a következőket: – Amíg Podkarpatszka Rusz szojmja másképpen nem dönt, az elemi iskolákban – amennyiben a tényleg magyar anyanyelvű tanulók megfelelő számban jelentkeznek – magyar nyelvű paralel osztályok fognak létesíttetni. A kizárólag magyar lakosságú falvak iskoláiban a magyar tanítási nyelv továbbra is meg fog maradni. – Az ungvári és munkácsi gimnáziumok 3–8.osztályában a szükségeshez képest magyar paralel osztályok lesznek felállítva azon célból, hogy a magyar tanulók tanulmányaikat akadály nélkül fejezhessék be. Ugyancsak a szükségeshez képest magyar nyelvű paralel osztályokat kapnak az ungvári és munkácsi polgári iskolák. – Beregszászban úgy a gimnázium, mint az összes iskolák a Podkarpatszka Rusz magyar minoritásának használatába bocsáttatnak – mégpedig az állam költségén. – Magángimnáziumok, magán polgári és kereskedelmi iskolák az alapítók költségén való felállítása meg van engedve, ha az alapítók részéről teljes garancia adatik a törvényes követelmények minden irányú betartására.”

Hibát talált?

Üzenőfal