Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1920. november 14.

Kiss Árpád és Horváth Kálmán színigazgatók az ungvári városi tanácsnál kérvényezték, hogy újabb három évre hosszabbítsák meg lejáró szerződésüket, mert hozzá kívánnak látni az önálló Ruszinszkói Magyar Színi Kerület megalakításához, melyhez Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős tartozna. (Az eddigi, azaz „a régi magyar” beosztás szerint Ungvár, Munkács és Nyíregyháza tartozott egy kerületbe.)

Hibát talált?

Üzenőfal