Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1942. szeptember

A vallás- és közoktatásügyi minisztérium ideiglenes jelleggel elrendelte, hogy a munkácsi Árpád fejedelem (fiú)gimnázium „valamennyi osztályába felvehetők legyenek a jeles és jórendű leánytanulók számbeli korlátozás nélkül, de a megengedett osztálylétszám keretein belül”. – Minisztériumi ellenőrzés során feltárt pénzügyi visszaélésekben való vétkesség gyanújával felmentették állásából Engelbrecht Istvánt, Munkács polgármesterét. – Beregszászban kereskedelmi iskola nyílt. – Munkácson új rum- és likőrgyár nyílt. – Magánlátogatáson Kárpátalján járt Törs Tibor, a képviselőház alelnöke. – Ez idő szerint Bereg vármegyében 33 zöldkeresztes kút van: Beregszászban 6, a járásban 2, a Munkácsi járásban 5, a Vásárosnaményi járásban 20.

Hibát talált?

Üzenőfal