Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1952. július 1. : A Megbízottak Testülete a június 17-i kormányhatározattal azonos tartalmú, de részletesebb utasításokat tartalmazó, 9 pontból álló határozatában elrendeli a magyarok számának növelését az államigazgatási szervekben, a magyarlakta területek kétnyelvűségének biztosítását és a magyarlakta területek fejlesztését. Az intézkedésrendszer egyebek közt elrendeli, hogy a Nyitrai és Kassai kerületben magyar személyt nevezzenek ki a kerületi nemzeti bizottság alelnökévé, a Pozsonyi, Nyitrai, Besztercebányai és Kassai kerület kerületi nemzeti bizottságait és 28 dél-szlovákiai járás nemzeti bizottságait egészítsék ki magyarokkal, s a magyar tagot nevezzék ki az iskolaügyi és népművelési szakelőadó helyettesévé. A községeket jelöljék meg magyar nyelven is; biztosítsák az állami és közintézmények, valamint a gazdasági intézmények magyar nyelvű megjelölését; a nemzeti bizottságokkal, hivatalokkal és bíróságokkal való érintkezésben tegyék lehetővé a magyar nyelv használatát; biztosítsák a nemzeti bizottságoknak szóló irányelvek, utasítások, körrendeletek és hirdetmények magyar nyelvű megjelentetését; a nemzeti bizottságok és más állami szervek és szervezetek a magyarok számára adjanak ki magyar nyelvű határozatokat, végzéseket, bizonylatokat és igazolásokat; a hirdetményeket, felhívásokat és rendeleteket tegyék közzé magyarul is; a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken helyezzenek el magyar nyelvű tájékoztató, jelző és figyelmeztető táblákat is; s a magyarul írt beadványokat, kérelmeket és panaszokat magyar nyelven intézzék el. A határozattervezet indoklása szerint elfogadására azért van szükség, hogy jóvátegyék Husák és Novomeský „burzsoá nacionalista klikkje” által okozott károkat.

1951. július : Az Igazságügyi Megbízotti Hivatal a Sudca ľudu mellékleteként A Népbíró címmel Pozsonyban megjelenő magyar nyelvű havilapot indít. A Nová cesta roľníka magyar nyelvű mutációjaként megjelenik Rozsnyón A Földműves Új Útja című járási földműves újság első száma. A korábban negyedévi rendszerességgel megjelent Alkotó Ifjúság átalakul havilappá, ugyanakkor Hrubják Emilt Szűcs Béla váltja fel a lap szerkesztőbizottságának vezetői posztján.

1949. december 30. : A pozsonyi Állambíróság ítéletet hirdet a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség aktivistái, valamint az ugyancsak magyarországi kapcsolatokat fenntartó Bokor Ferenc kántortanító és társai elleni perben, akiket „a köztársaság elleni bűncselekmény” és a népi demokratikus rendszer megdöntésének előkészítésével, ill. államtitkok elárulásával vádolnak. Az ún. csehszlovákiai magyar Mindszenty-perben, amelyben összesen 32 személy, köztük 20 római katolikus pap és 4 református lelkész ellen emeltek vádat, Arany A. László nyelvészt, egyetemi tanárt, a szervezet vezetőjét 8 év, Hentz Zoltán főiskolai hallgatót, Hajdú László gépészmérnököt, Varró István egyetemi hallgatót, Krausz Zoltán filmrendezőt és Restály Mihály katolikus lelkészt 6 év, Mészáros Gyula katolikus káplánt, Lipcsey Gyula főiskolai hallgatót és Bokor Ferenc katolikus kántortanítót 5 év, Vízváry László református lelkészt 2 év fegyházbüntetésre ítélik, a többi 22 vádlottat felmentik a vád alól.