Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 8 9 10 11 12
342 találat

1949. február 5. : Az SZLKP KB Elnökségének ülésén, miközben többen bírálják a Magyar Bizottságot, amiért a párt önálló magyar szekciójaként próbál fellépni, valamint az Új Szót is, amiért az engedélyezett 50 ezres helyett 90 ezres példányszámban jelenik meg, s túl sokat foglalkozik Magyarországgal, 12 pontból álló határozatot fogadnak el „a magyar nemzetiségű személyek egyenjogúsításának némely kérdéseiről”. Ezek elrendelik többek között a Magyar Bizottság hatáskörének pontos körülhatárolását, az Új Szó átalakítását napilappá és irányvonalának megváltoztatását, a magyarok beszervezését a Szlovák Ifjúsági Szövetségbe, a Szlovák Nőszövetségbe, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomba és a földművesszövetkezetekbe, s kimondják a magyar kultúregyesület mielőbbi létrehozásának szükségességét. Elrendelik az állampolgárságukat vissza nem kapó magyarok vagyonának elkobzását, lemondanak a tanítók Csehszlovákia és Magyarország között tervezett cseréjéről, s hangsúlyozzák, hogy az iskolaügyben „olyan politikát kell folytatni, amelynek végeredményben az asszimilációhoz kell vezetnie”.

1948. október 25. : A Nemzetgyűlés elfogadja a 245/1948. sz. törvényt „a magyar nemzetiségű személyek állampolgárságáról”, amely lehetővé teszi, hogy azok a magyarok, akik 1938. november l-jén csehszlovák állampolgárok voltak, lakóhelyük a Csehszlovák Köztársaság területén van és nem külföldi állampolgárok, visszakapják csehszlovák állampolgárságukat, amennyiben a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül hűségesküt tesznek a Csehszlovák Köztársaságra. Nem kaphatják meg az állampolgárságot többek között azok, akik „súlyosan vétettek a Csehszlovák Köztársaság vagy népi demokratikus rendszere ellen” és akiket a lakosságcsere-egyezmény alapján magyarországi áttelepítésre jelöltek. Az SZNT után a Nemzetgyűlés is törvényt hoz a kényszermunkatáborokról. A 247/1948. sz. törvény szerint a táborokba azokat a rendes börtönbüntetésüket letöltött személyeket küldhetik, akik „veszélyeztetik a népi demokratikus rendszer építését”, elsősorban pedig az október 6-i 231/1948. sz. törvény alapján elítélteket.

1948. február 25. : Edvard Beneš köztársasági elnök az előző napi országos sztrájk hatására, a kommunisták nyomásának engedve elfogadja a jobboldali miniszterek február 20-án benyújtott lemondását, s Klement Gottwalddal az élen olyan új kormányt nevez ki, amelyben tizenkét tárcát a kommunisták birtokolnak, a többi párt együttesen tizet, két minisztere pártonkívüli. A kormány tagjai többek között Viliam Široký (SZLKP), Antonín Zápotocký (CSKP) és Bohumil Laušman (CSSZDP) miniszterelnök-helyettesek, Jan Masaryk (pártonkívüli) külügyminiszter, Ludvík Svoboda (pártonkívüli) nemzetvédelmi miniszter, Václav Nosek (CSKP) belügyminiszter, Zdeněk Nejedlý (CSKP) oktatás- és népművelésügyi miniszter, Július Ďuriš (SZLKP) földművelésügyi miniszter és Vladimír Clementis (SZLKP) külügyi államtitkár. Prágában Antonín Zápotocký, Pozsonyban Viliam Široký vezetésével megalakul a Nemzeti Front Központi Akcióbizottsága, amely a polgári pártok vezetőségeiben a népi milícia segítségével végrehajtott tisztogatásokkal eléri azok felbomlasztását. A kommunista hatalomátvétel egyben a polgári demokrácia bukását eredményezi.

1947. december : Komáromban Bíró Lucián bencés szerzetes a felettes egyházi hatóságok engedélyével az 1948. évre szóló magyar nyelvű kalendáriumot jelentet meg, a naptár kinyomtatott példányait azonban az állami hatóságok elkobozzák, szerkesztői és kiadói ellen pedig eljárást indítanak.

1947. december 10. : Egy Pozsonyban keltezett s a magyar kormányhoz címzett memorandum a csehszlovákiai magyarság helyzetének rendezése céljából államközi egyezmény megkötését szorgalmazza Csehszlovákia és Magyarország között. A rendezés négy alapfeltétele a memorandum szerint a magyarellenes jogfosztó rendelkezések hatálytalanítása, a reszlovakizáció beszüntetése, a csehszlovák-magyar lakosságcsere leállítása és a Csehországba deportált magyarok hazatérése. A memorandum ugyanakkor követeli a magyar nyelvű oktatás újraindítását, egy központi magyar napilap és folyóirat, a magyar könyvkiadás, a magyarországi könyvbehozatal és egy országos közművelődési egyesület engedélyezését, valamint az 1945 előtti magyar közművelődési egyesületek, elsősorban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, a pozsonyi Toldy Kör és a kassai Kazinczy Társaság reaktiválását. F. Černý, Csehszlovákia második világháború utáni első budapesti követe átadja megbízólevelét Tildy Zoltán magyar köztársasági elnöknek.

1 8 9 10 11 12
342 találat