Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

5 találat

1988. április 21. : Átalakul a szövetségi és a szlovák kormány, miközben gazdasági okokra hivatkozva radikálisan csökkentik a kormánytagok számát. A szövetségi miniszterelnök továbbra is Lubomír Štrougal, a szlovák Peter Colotka; a szlovák kormány tagja többek között Štefan Murín miniszterelnök-helyettes, Ľudovít Kilár oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, Július Varga mezőgazdaság- és élelmezésügyi miniszter, Milan Čič igazságügyi miniszter, Štefan Lazar belügy- és környezetvédelmi miniszter. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium megszűnik, Nagy Kázmért kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterré nevezik ki. (A kormány magyar miniszterhelyettesei Balogh Géza, az oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter, valamint Czafik József a belügy- és környezetvédelmi miniszter helyettese.) A nyitrai Pedagógiai Kar 2 magyar tanára és 101 diákja az anyanyelvi oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó kérvényt intéz a kar dékáni hivatalához. A kar május 17-i állásfoglalása a kérést indokolatlannak minősíti, s leszögezi, hogy megvalósulása nehezítené a hallgatók érvényesülését a gyakorlati életben.

1948. július 28. : Alakuló ülését tartja a nemzetgyűlési választások eredményei alapján újjáalakult SZNT, amelyben helyet kap ugyan a kommunista párt „szatellitpártjává” degradált Szlovák Megújhodás Pártja és a Szabadságpárt is, képviselőinek túlnyomó többsége azonban már kommunista. Az ülésen résztvevő Antonín Zápotocký miniszterelnök bejelenti, hogy mivel Magyarországon már „elnyomták a reakciót”, Csehszlovákia rendezni kívánja viszonyát Magyarországgal, vagyis tervezik egy csehszlovák-magyar barátsági szerződés aláírását és a Csehszlovákiában maradt magyarok helyzetének rendezését. A testület elnökévé ismét Karol Šmidkét választják. Prágában a Földművelésügyi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium kiadásában a Csehországba deportált magyaroknak szánt hetilap jelenik meg Jó Barát címmel. A második világháború utáni Csehszlovákia első engedélyezett magyar nyelvű sajtótermékének fő- és felelős szerkesztője Szily Imre. A lap fő küldetése a deportáltak végleges csehországi letelepedésének propagálása, de fontos szerepet játszik a szétszakított családok, családtagok felkutatásában is.

5 találat