Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 találat

1947. január : A református egyház Szervező Bizottságának határozata értelmében valamennyi református egyházmegyében megválasztják azok elöljáróit, s ezzel párhuzamosan választásokat tartanak az egyház Alkotmányozó Zsinatába is.

1946. szeptember : Krausz Zoltán és Varró István, a CSMADNÉSZ aktivistái Mindszenty József esztergomi érsek megbízásából Franciaországba indulnak, hogy tájékoztassák a nyugati közvéleményt a csehszlovákiai magyarság helyzetéről, s megpróbálják befolyásolni a békekonferencia menetét. Miután azonban időközben a magyar békeszerződés vitája befejeződött, Salzburgból visszarendelik őket Magyarországra.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeOroszvár / Horvátjárfalu / Jarovce / kisajátítás / igazságszolgáltatás / törvények, törvényhozás / Belügyi Megbízotti Hivatal / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Oktatás- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatal / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Ausztria / Nemzeti Front / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Lettrich Jozef / egyházak - református / USA / Masaryk Jan / Clementis Vladimír / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Gyöngyösi János / Mindszenty József / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Szlovákiai Szociáldemokrata Párt / Szlovák Telepítési Hivatal (SZTH) / Munkapárt / Szabadságpárt / Bezenye / Dunacsún / Čunovo / Rajka / Párizs / Paris, Franciaország / Washington / Központi Reszlovakizációs Bizottság / Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség (CSMADNÉSZ) / Keresztury Dezső / Magyar Területi és Politikai Bizottság / Slávik Juraj / Sebestyén Pál / Stirling A. T. / Szegedy-Maszák Aladár / Hajdú Vavro / Pop Maurice / Smith Walter Bedell / Visinszkij Andrej Januarjevics / Hood Samuel / Salzburg / Varró István / Krausz Zoltán / lakosságcsere / reszlovakizáció / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / mezőgazdaság / pozsonyi hídfő / választások / közigazgatás / autonómia / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Kassa / belső telepítés / Rozsnyó / Rožňava / Štúrovo / Bratislava / Košice / Rimavská Sobota / Rusovce / Párkány / Magyarország / Esztergom
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésDunacsún [Čunovo] / Horvátjárfalu [Jarovce] / Kassa [Košice] / Oroszvár [Rusovce] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1946
Rövid URL
ID228319
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1946. augusztus 14. : A párizsi békekonferencián Gyöngyösi János külügyminiszter felszólalásával -aki beszédének középpontjába a magyar kisebbségek jogainak biztosítását állítja, s az ENSZ égisze alatt egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését javasolja - kezdetét veszi a magyar békeszerződés tervezetének vitája. Gyöngyösi szerint, ha Csehszlovákia meg akarja tartani a magyarlakta területeket, tartsa meg a magyarokat is, s biztosítsa számukra az emberi és polgári jogokat, ha azonban Csehszlovákia ezt nem vállalná, a magyar kormány ragaszkodni kényszerülne ahhoz az alapelvhez, miszerint „a nemzetnek joga van a földhöz, amelyen él”. Kassán a járási népbíróság ítéletet hirdet a háborús bűnökkel vádolt 715 kassai magyar perében, akik közül 194 személyt hét naptól két hónapig terjedő börtönbüntetésre, ill. munkatáborra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítél, 169 vádlott esetében elhalasztja az ítélethirdetést, 253 vádlottat felment, 94 esetben pedig visszavonja a vádat. A magyar kormány szóbeli jegyzékben hívja fel a nagyhatalmak figyelmét a csehszlovákiai magyarsággal szembeni népbírósági eljárások magas számára, s Csehszlovákia igyekezetére a lakosságcsere-egyezmény kijátszására. A jegyzék szerint a lakosságcsere-egyezmény ilyen körülmények között „tárgytalanná válik és végre nem hajtható”. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Bíróság halálra ítéli Vojtech Tukát, a háborús Szlovák Köztársaság miniszterelnökét.

1946. március : A budapesti Valóság című folyóirat Posoniensis álnév alatt közli Peéry Rezső Hét sovány esztendo gazdag termése. A szlovákiai magyarok második kisebbségi korszakának tanulságai (1938-1945) című tanulmányát. Erre az időszakra tehető Szalatnai Rezső A csehszlovákiai magyarok 1918 és 1945 között című, kéziratban maradt memorandumának elkészülte is.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / kisajátítás / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Gottwald Klement / Beneš Edvard / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Slánský Rudolf / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Kvetko Martin / Lettrich Jozef / Novomeský Ladislav / Prága / Praha, Csehország / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Široký Viliam / egyházak - evangélikus / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Gyöngyösi János / Szlovák Telepítési Hivatal (SZTH) / emlékiratok / Csehszlovák Áttelepítési Bizottság / Čech Ján / Keresztény-republikánus Párt / Cvinček Andrej / Osuský Štefan / Komzala František / Ferber Viktor / Nemzetgyűlés 2. (magyar) / Varga Béla 1. / Nagy Ferenc 1. / Szlovákiai Magyar Antifasiszták Bizottsága (Szövetsége) / Fábry József / Kugler János / Major Sándor / Szalay István / irodalmi élet / Valóság 1. (Budapest) / tudományosság / gazdaság / lakosságcsere / Peéry Rezső / Szalatnai Rezső / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / egyházak / Érsekújvár / Nové Zámky / Nitra / Nyitra / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky] / Nyitrapásztó [Pastuchov]
Év1946
Rövid URL
ID228057
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1946. február 27. : Budapesten Vladimír Clementis külügyi államtitkár és Gyöngyösi János külügyminiszter aláírják a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt, amelynek V. cikke felhatalmazza a csehszlovák kormányt arra, hogy annyi magyar nemzetiségű személyt telepíthessen át Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák (és cseh) önként jelentkezik a Csehszlovákiába való áttelepülésre. Az egyezmény VI. cikke biztosítja az áttelepülőket, hogy minden ingóságukat magukkal vihetik, VII. cikke értelmében viszont ingatlan vagyonuk kártérítés ellenében átszáll arra az államra, amelyet elhagynak, VIII. cikkében pedig a magyar kormány kötelezettséget vállal arra, hogy paritáson felül átveszi a szlovák népbíróságok által az SZNT 33/1945. sz. rendelete alapján háborús bűnösnek minősített magyarokat is. A X. cikk az egyezmény végrehajtásának megkönnyítése céljából 2 csehszlovák és 2 magyar tagból álló vegyes bizottság létrehozását írja elő. Az egyezményhez csatolt függelék úgy intézkedik, hogy az áttelepülők számába be kell tudni a már korábban áttelepülteket is. Az egyezményhez mellékelt jegyzőkönyven a csehszlovák kormány ígéretet tesz arra, hogy a magyar kisebbség kérdésének végleges rendezéséig felfüggeszti a vagyonelkobzásokat, az elbocsátott magyar közalkalmazottak számára szociális segélyt folyósít, s kötelezettséget vállal az 1945. október 25-i kormányhatározat „pontos betartására”. Mindkét fél rögzíti, hogy a csehszlovákiai magyarság kérdése az egyezmény aláírása ellenére megoldásra vár, s amennyiben a két kormány ezt nem tudná rendezni, jogukban áll a békekonferenciához fordulni. A lakosságcsere-egyezmény aláírását követő találkozón Vladimír Clementis felszólítja a magyar koalíciós pártok vezetőit egy újabb egyezmény aláírására a lakosságcsere után Csehszlovákiában maradó magyarok egyoldalú átvételéről. Clementis szerint a Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogokra nem számíthatnak, sőt a csehszlovák kormány az egy tömbben élő magyar lakosságot szét fogja telepíti az ország különböző területeire. A jelenlevő magyar politikusok (Gyöngyösi János, Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Kovács Imre és Veres Péter) egyöntetűen visszautasítják a teljes magyar lakosság átvételére vonatkozó csehszlovák követelést. (Clementis szóban előadott javaslatát Gyöngyösihez intézett levelében is megismétli, amelyben ráadásul anyagi támogatást is kilátásba helyez arra az esetre, ha Magyarország vállalná a teljes szlovákiai magyar lakosság átvételét.)

1945. december 3. : Prágában a Vladimír Clementis külügyi államtitkár vezette csehszlovák és a Gyöngyösi János külügyminiszter vezette magyar küldöttség tárgyalásokat kezd a csehszlovák-magyar lakosságcseréről. A csehszlovák fél által előterjesztett javaslat szerint a magyar kisebbség egy részét a paritásos lakosságcsere keretében, a többit egyoldalúan telepítenék át Magyarországra; a magyar lakosság egy része végül megkaphatná a csehszlovák állampolgárságot, de kisebbségi jogokkal nem rendelkezhetne. A magyar fél az egyoldalú kitelepítést elutasítja, a népcsere feltételéül pedig a magyarellenes intézkedések hatálytalanítását, az áttelepítendő magyarok kiválasztásába való beleszólást, valamint a népcsere után is Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogainak biztosítását vagy lakóterületükkel együtt Magyarországhoz csatolását szabja. Gyöngyösi szerint, ha Csehszlovákia mindenáron a csehek és szlovákok nemzeti államává akar válni, és meg akar szabadulni magyar kisebbségétől, úgy adja át őket „a hozzájuk tartozó földdel, területekkel” együtt.

1945. szeptember : Miután bizonyossá válik, hogy nem nyílnak meg a magyar iskolák, kezdetét veszi a magyar pedagógusok tömeges átköltözése Magyarországra.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeNagytapolcsány / Topoľčany / Budapest / London / Nagy-Britannia / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / határkérdés / egyházak - római katolikus / mezőgazdaság - földreform / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Kvetko Martin / Lettrich Jozef / Štefánik Ivan / Novomeský Ladislav / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / Clementis Vladimír / Külügyminiszterek Tanácsa / Gyöngyösi János / Krno Dalibor M. / Kmeťko Karol / Vámbéry Rusztem / Békéscsaba / Tótkomlós / Teleki Géza / Rosty-Forgách Ferenc / Viktory Július / nőkérdés / lakosságcsere / Peéry Rezső / Szalatnai Rezső / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / Jászi Oszkár / Léva / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Kassa / Komárom / Rozsnyó / Levice / Komárno / Rožňava / Bratislava / Nitra / Šahy / Košice / Rimavská Sobota / Nyitra / Ipolyság / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésIpolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Nagytapolcsány [Topoľčany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1945
Rövid URL
ID227838
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1 találat