Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1946. augusztus 3.

A CSMADNÉSZ memorandummal fordul Gyöngyösi János magyar külügyminiszterhez, amelyben – elutasítva a lakosságcsere-egyezményben megállapított létszámon felüli egyoldalú áttelepítést – kifogásolja, hogy a békekonferencia a felvidéki magyarságról és a magyarlakta területek hovatartozásáról az érintettek megkérdezése nélkül akar dönteni, egyúttal felkéri Gyöngyösit, hogy a békekonferencián tolmácsolja kérésüket, miszerint a magyarlakta területek hovatartozásáról tartsanak nemzetközi ellenőrzés alatti népszavazást.

Hibát talált?

Üzenőfal