Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1946. április 24.

A magyar Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának Magyarország békecéljaival foglalkozó ülésén Gyöngyösi János külügyminiszter bejelenti, hogy Magyarországnak Csehszlovákiával szemben nincsenek területi követelései, de ragaszkodik ahhoz, hogy a lakosságcsere után Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogokat kapjanak. Ha azonban Csehszlovákia továbbra is szorgalmazni fogja a teljes magyar lakosság kitelepítését, Magyarország kénytelen lesz területi igényeket támasztani Csehszlovákiával szemben.

Gyöngyösi János külügyminiszter Vladimír Clementis külügyi államtitkár február 27-i levelére adott válaszlevelében Magyarország számára elfogadhatatlannak minősíti a teljes szlovákiai magyar lakosság átvételének igényét; ezzel szemben a magyarellenes intézkedések hatályon kívül helyezését és az ENSZ alapokmányában biztosított emberi jogok visszaadását kéri a csehszlovák kormánytól.

Hibát talált?

Üzenőfal