Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3
87 találat

1942 folyamán : Corvin Mátyás éve volt. – Huszton megalakult a Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete. – A 106.025/942.VKM-rendelet kimondta: „A szlovák, rutén, román és szerb tannyelvű gimnáziumokban az érettségi vizsgálat írásbeli részének tárgyai a magyar nyelv, az iskola tanítási nyelve, a latin nyelv és a német nyelv. Szóbeli: magyar nyelv és irodalom, az iskola tanítási nyelve és irodalma, latin nyelv és irodalom, történelem, mennyiségtan és természettan.” – Az ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság 75 előadást, 24 különböző tanfolyamot szervezett. – Az Országos Magyar Sajtókamara kárpátaljai kerületi titkára Bártfai László az MTI helyi tudósítója Pálóczi-Horváth Lajos (Budapest) és Szilágyi Pál (Ungvár). – Ebben az évben Kárpátalján megjelent lapok: Kárpátaljai Közlöny, a kormányzói biztosság hivatalos hetilapja, Ungvár, III. évf. (fk. Sinka István, fsz. Balázs Vilmos) Kárpáti Híradó, politikai napilap, Ungvár, XIX. évf. (fk., fsz. Bártfai László) Kárpáti Magyar Hírlap, politikai napilap, Ungvár, XXIII. évf. (k., fsz. Kováts Miklós) Az Őslakó, politikai hetilap, Munkács, XIV. évf. (k., fsz. R. Vozáry Aladár) Kárpátalja, politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap, Beregszász, X. évfolyam (k., fsz. Nádas Józsefné sz. Schmidt Etelka) Ă&#1072&#1085&#1075˙ &#1055&#1086&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1082čé &#1075&#1088óć&#1077&#1089&#1084&#1077&#1077íčé &#1077&#1103&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082 (Hangya Kárpátaljai Szövetkezeti Hírlap), szövetkezeti havilap, Ungvár, IV. évf. (fk. Zoltán Gyula, fsz. Gábriel Jenő) Jóhirnök &#1073&#1083&#1072&#1075&#1086&#1077&#1098&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082ü, görög katolikus hitbuzgalmi havilap, Ungvár, IV. évf. (k., fsz. Ilniczky Sándor) &#1055&#1086&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1082&#1086&#1077 &#1075&#1088óć&#1077&#1089&#1084&#1077&#1086 (Kárpátaljai Szövetkezet), szövetkezeti havilap, Budapest, III. évf. (fk., fsz. Szilágyi László) &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082čé &#1075&#1086&#1083&#1086&#1089 (Kárpátorosz Hang), hetente kétszer, politikai, Ungvár, XI. évf. (k., fsz. Fenczik István) &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075&#1085&#1072 &#1096&#1082&#1086&#1083&#1072 (Népiskola), a kormányzói biztosság tanügyi osztályának nevelésügyi havilapja, Ungvár, III. évf. (fk., fsz. Kutlán András) &#1056&#1095&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1084&#1086&#1083&#1086&#1075&#1077ć (Ruszin Ifjúság), a KTT ifjúsági havilapja, Ungvár, II. évf. (fk., fsz. Harajda János) &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1086&#1077 &#1089&#1083&#1086&#1077&#1086 (Orosz Szó), hetente kétszer, politikai, társadalmi, közbiztonsági lap, Ungvár, III. évf. (k. Bródy András, fsz. Spák Iván) Tiszaháti Magyar Gazda, politikai hetilap, Beregszász, XVIII. évf. (k., Polchy István, fsz. Balogh Sándor) Ung Vármegye Hivatalos Lapja, hetilap, Ungvár, XXI. évf. (fk., fsz. Pereszlényi Ernő) Bereg Vármegye Hivatalos Lapja, hetilap, Beregszász, IV. évf. (fk. Fekésházy Zoltán, fsz. Stéger László). – Megjelent: Kiss László: Magányos csillag. Versek. Viktória ny., Ungvár; Gereben Pál: Hajnal a Kárpátalján. Regény. Könyv-, Színpadi és Zeneműkiadó Vállalat, Budapest; A munkácsi Árpád-szobor regénye. Fel. kiadó: Ludányi Bay Gábor. Kárpáti ny., Munkács; R. Vozáry Aladár: A magyar és a magyar nyelvű újságírás a volt Csehszlovákiában. (Adatok a magyar újságírás történetéhez.) Felvidéki Egyesületek Szövetsége, Kálvin ny., Munkács; Emlékalbum. A világháborúban, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély visszaszerzésében részt vett bajtársaink… Élet ny., Budapest; A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara 1941. évi igazgatói jelentése. Ungvár; Földbirtokrendezés Kárpátalján. Centrum, Budapest; Tájékoztató a kárpátaljai területen végrehajtott földbirtokrendezés felülvizsgálásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségről. KTT ny., Ungvár; A kárpátaljai terület állattenyésztési szabályrendelete. KTT ny., Ungvár; Bacsinszky Tivadar: Orosz–ruszin kapcsolatok a XIX. sz. közepén. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 7./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Papp György: A munkácsi egyházmegye székeskáptalanjának statutumai. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 18./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Győrffy István: Kárpátalja növényvilága és gyakorlati haszna, valamint megoldatlan kérdései. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 27./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Ihnát András: Báthory István orosz háborúi. /A debreceni Tisza István Tudományegyetem Kelet-európai Történelem Szemináriumának kiadványai, 1./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Péchy-Horváth Rezső: Kárpátalja a fenyveszúgás országa. Eggenberger, Budap|1942est; Felvidéki és Kárpátaljai Képzőművészek Kiállítása 1943. II. 28–III. 15.Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, Ábrahámné ny., Budapest; „Modern” kölcsönkönyvtár Ungvár. Könyvjegyzék. [Ungmegyei ny., Ungvár]; Segédlet az orosz nyelvű lakossággal való érintkezéshez. [Kárpátalja.] KTT ny., Ungvár; Gyöngyösi Irodalmi Társaság Évkönyve.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Sárrét / Szobránc / Sobrance / gimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / magyar / Huszt / Debrecen / Beneš Edvard / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Győry Dezső / Horváth István / Mécs László / Benda Kálmán / Nagyvárad / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / hivatkozás: / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Kijev / magyarországi rendeletek / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Gyöngyösi Irodalmi Társaság (Gyöngyösi Társaság) / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / statisztika / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / borászat, szőlészet / méhészet / Szatmár / Bátyu / Batyove / Árky Ákos / Vozáry Aladár R. / Iványi-Grünwald Béla / Bertók Béla / Czabán Samu / Mária Kongregáció / Simon Menyhért / Fedák Sári / Nagydobrony / Velika Dobrony / Szernye / Kisdobrony / Mala Dobrony / Beregszászi (Magyar) Internátus Egyesület / Munkácsi Kaszinó / Riskó Béla / Hidasnémeti / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Giller János / Latabár Árpád (ifj.) / Fekésházy Zoltán / Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége (Felvidéki Egyesületek Szövetsége) / Lavocsne / Lawoczne / Sáfáry László / Bertók János / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Magyar Revíziós Liga / Kis Terézke Leányklub / Olbracht Ivan / szabadkőműves-páholyok / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Neményi Lili / Kiss Gyula / Borkanyuk Oleksza (Borkanuk Oleksa) / Čapek Karel / Dobos Endre / Rohács Iván / Szatmárnémeti / Satu Mare / Szabolcs / Ilniczky Sándor / Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) / Spák Iván / Baross Szövetség / kormányzói biztosok / Vakokat Gyámolító Kárpátaljai Egyesület (Kárpátaljai Vakok Egyesülete) / Kállay Miklós / Engelbrecht István / Magyar Turista Egyesület / Megay László / Nemzeti Munkaközpont / Levente Egyesület / Kárpátaljai Tudományos Társaság (KTT) / Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) / Simonkay Gyula / Tőkés Anna / Munkácsi Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság / Popoff Mihály / Harajda Ivan (Harajda János) / Malinics Ernő / Országos Egészségvédelmi Szövetség / Bártfai László / Tomcsányi Vilmos Pál / Kárpátalja Egyesült Keresztény Nemzeti Liga / Keresztény Ifjak Egylete / Gyermekvédelmi Liga / Pro Libertate Szabadkőműves Páholy / Képzőművészeti Tanácsadó Bizottság / Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület / Vrbata József / Berecz Vilmos / Borbélyné Pajor Márta / Buday István / Hevkán János / Ivánka László / Karus Mihály / Kelemen József / Kondor Jenő / Kökényesy Péter / Lábas Zoltán / Magyar Élet Köre / Lónya / Kállay-kormány / Orosz Péter / Marx Károly / Artimovics István / Magyarországi Görögkeletiek Országos Jóléti Egyesülete / Bacsinszky Tivadar / Győrffy István / Wald Leó Árpád / Munkácsi Magyar Dalos Egyesület / Sáfáry József / Neupauer János / Elekházy János / Ungvári Ruszin Népkonyha Egyesület / Soli Deo Gloria Szövetség / Horkai István / Mezei Mária / Antal István / Oradea / Soós István / Hladky Endre / Nagykároly / Carei / Bajtársi Szolgálat Munkaközössége / Megay László Alap / Somlószőlős / Ignácz Rózsa / Beregi Református Népfőiskola / Beregszászi Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete / Számvevőségi Tisztviselők Országos Egylete / Szabó Hangya Márton / Bóbita János / Jakabffy Dezső / Molnár C. Pál / Tatár Géza / Szinyei Merse Jenő / Kutlán András / Törs Tibor / Tárczay Felicides Román / Beregi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete / Jantsky Béla / Sztálingrád / Buzuluk / Kádár L. Levente / Magyar Turisták Országos Szövetsége / Hete / Hetea / Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete / Munkácsi Ruszin Nőszövetség / Ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság / Sinka István / Szilágyi László / Péchy-Horváth Rezső / Szilágyi Pál / Papp György / Zoltán Gyula / Pereszlényi Ernő / Nádas Józsefné Schmidt Etelka / Stéger László / Balázs Vilmos / Corvin Mátyás / Gábriel Jenő / Gereben Pál / Ihnát András / Ludányi Bay Gábor / egyház / Balogh Sándor / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / mozi / Kassa / Košice / Erdélyi János / Blahová / cigányok / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 4. Tomcsányi Vilmos Pál hivatali időszaka (1942. I. 5.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Hetény [Chotín] / Kassa [Košice] / Lónyabánya [Lovinobaňa] / Magyarbél [Veľký Biel] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Sárrét [Blahová] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1942
Rövid URL
ID243937
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1942. december : Kárpátalján 104 hitelszövetkezet működik. – Hivatalos jelentés szerint a kárpátaljai népiskolai tankötelesek száma 116 401, anyanyelvi megoszlás szerint: magyar 3641, ruszin 98 000, német 1445, szlovák 3900, zsidó 9900, cigány 237.Az elemi népoktatást 2050 tanító és 75 nevelőnő látja el. A hiány 140 tanerő. – Jehova Tanúinak újabb csoportját internálták Ungvárról.

1941 folyamán : A kárpátaljai iskolák közül az aknaszlatinai és a técsői Máramaros, a nagyszőlősi és a királyházai Ugocsa vármegyéhez, azaz a Szatmárnémeti tankerülethez került. – Pénzintézetek Kárpátalján: Munkácsi Kereskedelmi Bank, Ungvári Kereskedelmi Bank, Tiszaháti Magyar Bank (Ungvár), Ugocsai Bankegyesület (Nagyszőlős), Ung-völgyi Bank (Nagyberezna). – A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalja területe 11 583 km2, lakossága 621 916 fo, a lakóházak száma 119 904, a települések: 433 kisközség, 11 nagyközség, 1 koronaváros (Huszt), 103 körjegyzőség, a népsűrűség 55,1, családonként 4,1 gyermek születik, 2,93 marad életben, a népszaporodás 1930–1941 között 17,6% (a trianoni Magyarországon 7,5%). – Megjelent: A Kárpátaljai Tudományos Társaság alapszabályai. KTT ny., Ungvár; Ungvár törvényhatósági jogú város címtára. Viktória ny., Ungvár; Művészeti Hetek. Ungvár, 1941. május 17.–június 8.Országos Irodalmi és Művészeti Tanács. Athenaeum, Budapest; Fenczik István: A kárpátaljai autonómia és a kisebbségi kérdés. Egyetemi Kisebbségi Intézet, Pécs; Magyar irodalmi ismeretek. Magyar irodalomtörténeti segédkönyv különös tekintettel az érettségi tételekre. Összeáll. a munkácsi m. kir. állami „Árpád fejedelem” gimnázium VIII. osztálya. Sajtó alá rendezte: Oláh Miklós. Kárpáti ny., Munkács; Reggeli és esti közös imádság. A bazilita internátus növendékei részére. [Ungvár.] KTT ny., Ungvár; Dékány András: Végig Kárpátalján. Stádium, Budapest; Urbányi Jenő: Gyümölcsfavédelem Kárpátalján. Stephaneum ny., Budapest; Az Ungvári Athletikai Club alapszabályai. Viktoria ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Horthy Miklós / Csap / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Szambor / Debrecen / Tiszaásvány / nőkérdés / Ravasz László / Varsó / egészségügy / Ungvár / Győr / Pécs / Flachbarth Ernő / Madách Imre / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Szabó Sándor / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Szabó Zoltán / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Técsői, Taracvölgyi / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Tárczy Károly / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / Spenik László / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / Talaborfalva / Tereblja / Nyíregyháza / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Hodinka Antal / Ökörmezői / Teleki Pál / Nagylucska / Veliki Lucski / Bátyu / Batyove / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Antal Miklós / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Nagydobrony / Velika Dobrony / Eszeny / Siménfalvy Árpád / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Egán Ede / Husztbaranya / Boronyava / Lavocsne / Lawoczne / Harsányi Zsolt / Kozma Miklós / Peltsárszky Imre / Szatmárnémeti / Satu Mare / Ilniczky Sándor / Hóman Bálint / Dudinszky Béla / Erdmannsdorff Otto / Bartha Károly / Váralja / Varga József / Fodor István / Misztice / Imszticseve / Szalay Károly / Inke Rezső / Szálasi Ferenc / Doroszlay Mihály / Kiseszeny / Petrivka / Gaál János / Hajdúdorog / Roskovics Emánuel / Nazimov Borisz / Bárdossy László / Popoff Mihály / Székesfehérvár / Szabó László Cs. / Várkonyi Zoltán / Ungváry László / Lukács Margit / Major Tamás / Nagybakos / Szvoboda / Bulecza Viktor / Környei Molnár György / Molotov V. / Ortutay Pál / S(z)iánki / Sztrij / Munkácsy Mihály / Ajtay Gábor / Kolomea / Bánffy Dániel / Harajda Ivan (Harajda János) / Újdávidháza / Nove Davidkove / Boksay Gyula / Malinics Ernő / Szabó Aladár / Krausz József / Bártfai László / Pataky Lajos / Geletey D. Ervin / Petenyko István / Tóth Ernő / Oláh Miklós / Urbányi Jenő / Dékány András / Tóth László / népszámlálás / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / mozi / Kassa / Košice / Baracska / árvíz / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Csápor [Čápor] / Györkeháza [Ďurčiná] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1941
Rövid URL
ID243667
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1941. július 8. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: Kárpátalján „a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult földműves foglalkozású egyének családja részére, azok kérelmére, a lakóhelyükhöz legközelebb eső honvédcsapat, a községi elöljáróság által igazolt kérelem esetén, megfelelő számú legénységet és igát bocsát rendelkezésre. Megsegítésben kisbirtokosok jöhetnek figyelembe.” – Ajtay Gábornak, Máramaros vármegye alispánjának felhívása: „Máramaros vármegye területén, ahol a zsidótörvény végrehajtása és – többek között – az ezzel kapcsolatos iparrevízió még meg sem kezdődött, több mint 45000 zsidó él, akik, illetőleg elődeik Galíciából, Bukovinából és Lengyelországból szivárogtak a vármegye területére. Magában Máramarossziget megyei városban a zsidók száma meghaladja a tízezret. - Figyelemmel Galícia egy jó részének a honvédcsapatok által történt megszállására, a kérdés méltányos rendezését a zsidótörvény rendelkezéseinek végrehajtása előtt megkísérlem és felhívom a vármegye területén lakó zsidóságot, s elsősorban azokat, akik Galíciába kívánnak költözni, hogy a vonatkozó jelentkezési ívek kitöltése végett illetékes hatóságuknál, nevezetesen: Máramarosszigeten a város polgármesterénél, illetőleg az általa kijelölt szervnél, községben pedig a községi elöljáróságoknál 8 napon belül jelentkezzenek. Felhívom az érdekeltek figyelmét arra, hogy átköltözésüket központilag fogom megszervezni és lebonyolítani, amit nagyban megkönnyít az a körülmény, hogy a megszállt területekről a lakosság nagy részét az oroszok eltávolították, illetőleg azok az orosz csapatokkal elmentek, így a zsidóság elhelyezése s új élet indítása nagyobb nehézségbe nem ütközik. - A zsidóság érdekeit szolgálja az, ha az itteni pozícióinak mielőbbi felszámolásával a vármegye területén levő bizonytalan helyzetét likvidálja, s hatósági támogatással új életet kezd Galícia földjén.” Ajtay a felhívással kapcsolatban a következőket nyilatkozta a Kárpáti Magyar Hírlapnak (lásd a július 18-i lapszámot): „Arra, hogy felhívást adjak ki a Máramaros vármegyében élő zsidósághoz az indított, hogy a zsidótörvény maradéktalan végrehajtása előtt módot adjak az itteni zsidóságnak arra, hogy megélhetését új körülmények között s nagyobb megrázkódtatás nélkül biztosíthassa.”

1941. június vége : A kárpátaljai véleményező és tanácsadó testület ülésén elhangzott: „az ország egyéb területéről Kárpátaljára költözött és letelepedett iparosok és kereskedők száma alatta marad az eredetileg tervezett számnak, mert 1200 kereskedő és iparos letelepítésére van szükség, ez a szám azonban körülbelül 500-ra csökkent, mert a kárpátaljai kereskedő- és iparossegédek közül sokan önállósították magukat. Az a látszat mintha ezek az önállósított kereskedő- és iparossegédek stróhman-szerepet vállaltak volna a régi volt zsidó tulajdonosok mellett. - Erre abból lehet következtetni, hogy ezek az önállósodott kereskedők és iparosok nem kértek kölcsönt az önállósítási alapból.” – A kormányzói biztosság tájékoztatása: „Kárpátalja népe napról-napra láthatja, hogy a mai igen nehéz európai helyzet mellett is a magyar kormány jóvoltából Kárpátalja gazdasági jólétet élvez. Azok a kérdések, amelyek fájdalmasak voltak és ellentéteket jelentettek, fokozatosan megenyhülnek. […] A jövőben pedig a helyzet még inkább meg fog javulni, mert azoknak az elemeknek, amelyek Kárpátalján politikai vagy népi okokból nem érzik jól magukat, módjukban lesz hamarosan oda távozni, ahol jobb megélhetést remélnek és érzelmeiknek megfelelő hazát találhatnak.”

1941. május 17–június 8. : Ungvári Művészeti Hetek. Székesfehérvár, Győr, Kassa, Nyíregyháza, Pécs után az országos művészeti hetek 6.állomása. Május 17-én volt a megnyitó irodalmi és zenei est keretében. A nyitóbeszédet Harsányi Zsolt tartotta. Előadása volt többek között Cs. Szabó Lászlónak, Szabó Zoltánnak. Felléptek a budapesti Operaház és a Nemzeti Színház művészei. Május 18-án a kiállítás-megnyitók zajlottak. Május 25-én a Kárpátaljai Tudományos Társaság díszközgyűlésén felszólalt többek között Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Flachbarth Ernő, a Felvidéki Tudományos Társaság elnöke, Antal Miklós, a Gyöngyösi Irodalmi Társaság elnöke. Hóman beszédéből: „a magyar életközösség keretében a ruszinság népi egyed s mint ilyennek joga van a maga népisége, nyelve, műveltsége, életformája fenntartásához s további ápolásához.” Május 28-án egyházzenei hangverseny volt a görög katolikus székesegyházban. Május 30-án a művészeti hét alkalmából látogatott Ungvárra és Kárpátaljára Otto Erdmannsdorff budapesti német követ és felesége. Június 7-én és 8-án a Nemzeti Színház előadta Madách Imre: Az ember tragédiája című drámáját (szereplők: Lukács Margit, Szabó Sándor, Major Tamás, Ungváry László, Várkonyi Zoltán és mások).

1940 folyamán : Az Országos Közegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint az országban a születési arány Kárpátalján volt a legmagasabb: minden ezer lakosra 29,1 születés jutott. A csecsemőhaladóság szintén itt a legmagasabb: 18,2%. – A beregszászi városi könyvtárból a legtöbben Zilahy Lajos és Harsányi Zsolt könyveit kölcsönözték ki. – Huszton zsidó polgári fiú- és leányiskolát nyitott a Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület. – Ungváron vendégszerepelt Tőkés Anna színművész. – Beregszászban rendeztek képzőművészeti kiállítást Haba Ferencné, Lánczy Anna, Buczko Géza, Nagy Aladár, Ungváron Márton L. Béla alkotásaiból. Ugyanitt volt képkiállítása a budapesti Széchenyi Irodalmi és Művészeti Társaságnak. Bukovinszky Gyula munkácsi festőművész díjazott lett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által Kassán szervezett V. Nemzeti Kiállításon. – Megjelent: Rónay Mária: Országjáró V. b. A Felvidéken és a Kárpátalján. Hungária Könyvkiadó, Budapest Kiss László: Nincs megállás. Versek. Viktória ny., Ungvár; Ungvár és Ung vármegye. Szerk.: Csíkvári Antal. Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest Csomár Zoltán: A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református keresztyén egyház húszéves története 1918–1938. M. Kir. Állami ny., Ungvár A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja (Ruszinföld) helységnévtára. Szerk.: Várady Károly. Hornyánszky ny., Budapest; Kárpátalja községeinek névjegyzéke. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest; Ungvár új utcanevei és telefonelőfizetőinek névsora. Ny. n., Ungvár; A magyar kormány egyéves munkája Kárpátalja népéért. Mi történt eddig Kárpátalján? Kárpátaljai Terület Kormányzói Biztosi Hivatala, Ungvár; Bölöny József: A kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat bírálata. Magyar Közigazgatás, Budapest; Hubai Imre: Adatok Kárpátalja gazdasági földrajzához 1919–1939. Nekudah Könyvnyomda, Munkács Kárpátalja nép-, földbirtok- és állatösszeírásának eredményei. KSH, Budapest; Csukás Zoltán: A Kárpátalja szarvasmarhatenyésztése. Hunnia ny., Budapest; Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok). Franklin Nyomda, Budapest; László Vladimir: A magyarok őstörténete. Szt. Bazil Rend nyomdája, Ungvár; Jabotinszky Vladimir: Zsidóság és szocializmus. Három tanulmány. Zsidó Nemzet kiadása, Nekudah ny. (Munkács), Budapest; Kárpátalja. Bereg–Ugocsa k. e. e. és Ung vármegyék részletes ismertetője. Országos Vendégforgalmi Szövetkezet, Budapest; Koncsek István: Kárpátaljai idegenforgalmi útmutató. Viktória ny. (Ungvár), Kassa; R. Vozáry Gyula: Kárpátaljai emlékek. Franklin ny., Budapest; Útmutató Kárpátalja fontosabb gyógynövényeinek gyűjtéséhez Száhlender Károly irányítása mellett. Összeáll.: Fodor István, Martin János. Állami ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Nagyszelmenc / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Horthy Miklós / Moszkva / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Kisrát / Kisszelmenc / Nagyrát / Palágy / Palágykomoróc / Pius XII. / Ungvár / Győry Dezső / Mécs László / Kiss László / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Huszti / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Beregszászi / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Kossey János / Perecseny / Perecsin / Beregkövesd, Kövesd / Kamjanszke / Miskolc / Talaborfalva / Tereblja / Nyíregyháza / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Ratyivci / Mali Ratyivci / Vatikán / Wien / Teleki Pál / Szatmár / Bátyu / Batyove / Halmi / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Perényi Zsigmond / Bertók Béla / Olaszország / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Gerény / Horjani / Verhovina / Ijjász Gyula / Hetyen / Haranglab / Tekeháza / Tekove / Ilosva / Irsava / Pidhorjani / Dolha / Dovhe / Bródy András (Bródy Andrej) / Alsóapsa / Gyibrova / Siménfalvy Árpád / Berlin / Lwow, Lemberg / Lwiw / Őrhegyalja / Volóc / Volovec / Lavocsne / Lawoczne / Zilahy Lajos / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Jabotinsky Vladimir / Harsányi Zsolt / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Máriapócs / Csomár Zoltán / Borkanyuk Oleksza (Borkanuk Oleksa) / Imrédy Béla / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Bilke / Bilki / Hubay Kálmán / Peltsárszky Imre / Szatmárnémeti / Satu Mare / Szabolcs / Ilniczky Sándor / Kovácsrét / Kusnica / Gyibrivka / Keresztes-Fischer Ferenc / Teleki Mihály / Serédi Jusztinián / Závadka / Révész Imre / Kósa Kálmán / Egyed István / Nagybánya / Baia Mare / Padányi-Gulyás Béla / Szentpéteri Kun Béla / Fodor István / Fekete Béla / Baktay Ervin / Lugosi Mihály / Katona József / Ütő Endre / Németmokra / Nyemecka Mokra / Oroszmokra / Ruszka Mokra / Királymező / Uszty-Csorna / Vágó Pál / Csernoholova / Kosáryné Réz Lola / József Ferenc / Misztice / Imszticseve / Nagycsongova / Borzsavszke / Nagyrákóc / Velikij Rakovec / Ölyvös / Vilhivka / Szajkófalva / Oszij / Szől[l]ősrosztoka / Mala Roztoka / Szuhabaranka / Bronyka / Beregdubróka / Beregkisfalud / Szilce / Zárnya / Priborzsavszke / Felsőkaraszló / Hreblja / Ilonca / Ilnica / Ilonokújfalu / Onok / Kerecke / Kerecki / Kiscsongova / Kisrákóc / Malij Rakovec / Alsókaraszló / Zarecsje / Alsósárad / Nyizsnye Bolotne / Lukova / Lukove / Szalay Károly / Inke Rezső / Ivancsó István / Kletz Károly / Nelky Jenő / Csepel / Hennyei Vilmos / Szálasi Ferenc / Simonkay Gyula / Árdánháza / Ardanove / Polhy József Leontin D. / Doroszlay Mihály / Gánya / Hanicsi / Kökényes / Ternove / Bedőháza / Bedevlja / Péchy Miklós Szabolcs (Péchy Szabolcs) / Flaviusz Jurka / Gáspár Sándor Gyula / Szől[l]ősegres / Olesnik / Szől[l]ősvégardó / Pidvinohragyiv / Tiszahetény / Hetinya / Tiszaszászfalu / Szaszove / Tiszaszirma / Drotinci / Gödényháza / Hugya / Kerekhegy / Okruhla / Őry Ferenc / Homa Ferenc / Gémesi József / Plotényi Vilmos / Szondi János / Iván József / Tőkés Anna / Száhlender Károly / Várady Károly / Vozáry Gyula R. / Bonkáló Sándor / Bölöny József / Buczko Géza / Bukovinszky Gyula / Csíkvári Antal / Csukás Zoltán / Haba Ferencné / Hubai Imre / Koncsek István / Lánczy Anna / László Vladimir / Martin János / Márton L. Béla (Márton Béla) / Nagy Aladár / Rónay Mária / Jaross Andor / Pozsony / Kassa / Bratislava / Veľké Slemence / Košice / Esztergom
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Királymező [Šajdíkove Humence] / Nagyszelmenc [Veľké Slemence] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1940
Rövid URL
ID243310
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1940. november : Kozma kormányzói biztos Ungváron tájékoztatta a kárpátaljai sajtó képviselőit eddigi munkájáról, Budapesten Teleki Pál miniszterelnökkel, a szaktárcák vezetőivel, Esztergomban Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímással tárgyalt Kárpátalja ügyeiről. – Homa Ferenc és Őry Ferenc Magyar–Ruszin Polgári Olvasó Kör néven újjáélesztette azt az egyesületet, amely 1912-ben alakult Radvánci Magyar–Ruszin Olvasó Kör néven és az első bécsi döntés után szüntette meg működését. – A nyíregyházi líceumban és tanítóképzőben bevezették a ruszin nyelv tanítását.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKoroleve / Budapest / Uzshorod / Erdély / magyar / nőkérdés / Ungvár / Mécs László / Técső / Tyacsiv / Ung / Beregszász / Berehove / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Bereg / Ugocsa / hivatkozás: / ipar, kereskedelem / magyarországi rendeletek / Huszti / Técsői, Taracvölgyi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / nyelvkérdés / tanítóképzés / Beregszászi / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Nyíregyháza / Teleki Pál / Szatmár / Halmi / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Tekeháza / Tekove / Alsóapsa / Gyibrova / Siménfalvy Árpád / Kozma Miklós / Szatmárnémeti / Satu Mare / Serédi Jusztinián / Beregkisfalud / Szilce / Árdánháza / Ardanove / Gánya / Hanicsi / Kökényes / Ternove / Bedőháza / Bedevlja / Péchy Miklós Szabolcs (Péchy Szabolcs) / Flaviusz Jurka / Gáspár Sándor Gyula / Szől[l]ősegres / Olesnik / Szől[l]ősvégardó / Pidvinohragyiv / Tiszahetény / Hetinya / Tiszaszászfalu / Szaszove / Tiszaszirma / Drotinci / Gödényháza / Hugya / Kerekhegy / Okruhla / Őry Ferenc / Homa Ferenc / mezőgazdaság / zene / Esztergom
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Magyarbél [Veľký Biel] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1940
Rövid URL
ID243286
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1940. november 26. : Életbe lépett a 23.301/940. sz. B. M. rendelet a kárpátaljai terület közigazgatási beosztásának módosításáról. A máramarosi közigazgatási kirendeltség Técsői járásának neve Taracvölgyi járásra változott (székhelye Técső). A járáshoz a volt Técsői járás községei tartoztak Alsóapsa, Kerekhegy és Técső kivételével. Megszűnt a Nagyszőlősi járás, a községek részben a Huszti járáshoz, illetve a beregi kirendeltség Ilosvai járásához, Gödényháza, Királyháza, Nagyszőlős, Szőlősegres, Szőlősvégardó, Tekeháza, Tiszahetény, Tiszaszirma, Tiszaszászfalu Ugocsa vármegyéhez került. A 7.800/940.M. E., a 912/940.B. M. és a 23.300/940.B. M. rendeletek értelmében Bereg és Ugocsa vármegyét kettéválasztották, a Beregszász székhelyű Bereg vármegye a Beregszászi, a Munkácsi és a Vásárosnaményi járást, a Nagyszőlős székhelyű Ugocsa vármegye a Nagyszőlősi és a Halmi járást, valamint a Máramarossziget székhelyű Máramaros vármegye a Técsői, az Aknasuhatagi, a Dragomérfalvi, a Felsővisói és a Máramarosszigeti járást foglalta magában.

1939. október 22. : Az Őslakó írta: „a csehek itt-tartózkodásának vége felé egy nagyon szép tervhez fogtak hozzá: a kárpátaljai folyók szabályozásához. Szinte lehetetlen állapotokat teremtettek ezen a vidéken a folyók, amelyek az erdőirtások következtében megáradva, kilépnek medreikből és olyan katasztrófákat okoztak, mint a legutóbbi nagy tiszaújlaki árvíz, amely után jóformán újra fel kellett építeni ezt a nagy magyar községet. […] Természetesnek találtuk, hogy a magyar állam nem foghatott hozzá az átmenet napjaiban e folyószabályozási munkálatokhoz és ezért türelemmel vártuk, mikor kezdődnek meg a munkák. Azt tapasztaltuk azonban, hogy ezek a partszabályozási munkák egészen kiestek a számításból. Látjuk, hogy a magyar állam nagy elánnal és óriási áldozatok árán völgyzáró gátat épít a Talabor medrében, új vasútvonalak készülnek és nem kétséges, miszerint a magyar kormányzat kedves gyermekeként kezeli Kárpátalját. Nem tudjuk tehát megérteni, hogy miért nem folytatják a partszabályozási munkákat. Jön egy hatalmas árvíz és milliós károkat tehet a befejezetlen partépítési művekben.”

1939. szeptember 21. : Ungváron a társadalmi egyesületek képviselői közös értekezleten vitatták meg, mivel járulhatnának hozzá a lengyel menekültek ellátásához. A város vezetése a lengyel konzulátussal karöltve gondoskodik elhelyezésükről, élelmezésükről. – Ugyanitt Losonczy István „a hatodik hadtest országos mozgósítási kormánybiztosa” Perényi Zsigmond kormányzói biztossal és az illetékes katonai parancsnokkal tárgyalt arról, hogy „a nagy számú lengyel menekültek lefegyverzése és a törvényes rendelkezések szerint való továbbítása egységes irányelvek mellett történjék”. – A Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója a pénzintézet helyi fiókjának vezetőjével vitatta meg, hogyan kell beváltani a lengyel menekülteknél található zlotyt. – Szeptember 28-án írta a Kárpáti Magyar Hírlap: „Egyes magukról megfeledkezett egyének a lengyel menekültek kényszerhelyzetét kihasználva lehetetlen alacsony árban összevásárolták szegénységüket! Most rendelkezés történt nagyon helyesen, hogy mindenki mindent, amit lengyel menekültektől vásárolt, köteles a hatóságoknak beszolgáltatni.” – Feloszlott az Illés József ny. egyetemi tanár vezette Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete, „miután e szervezet Kárpátalja felszabadulásával betöltötte misszióját”. – A földművelésügyi miniszter rendeletére „az anyaország gazdaságaiban foglalkoztatott felvidéki és kárpátaljai […] mezőgazdasági munkásoknak módjukban áll gabonajárandóságukat a Futura Rt. legközelebbi helyi bevásárlójánál beszolgáltatni és a kiállított elismervény alapján megfelelő mennyiségű gabonát válthatnak ki minden költség (fuvarköltség stb.) levonása nélkül Nagyszőlős, Nagykapos, Bustyaháza, Tiszaújlak állomásokon. A munkások tehát a fuvardíjat az említett állomásokig megtakaríthatják.”

1939. augusztus 16-i : kelettel Ungvárról Fenczik István országgyűlési képviselő (Orosz Nemzeti Autonóm Párt, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája) levelet intézett Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárhoz, melyben Kárpátalja lakossága hangulatának lényeges rosszabbodásáról és annak okairól számolt be. Többek között kifejtette: a katonai közigazgatás idején (III. 15–VII.7.) „a katonai parancsnokok túlkapásai nagy elhidegülést váltottak ki, mert sok becsületes nagyorosz alaptalan vádak és intrikák áldozatául esett”, az összes hivatalban „a tisztviselők legnagyobb része anyaországiakkal lett betöltve”, az őslakos értelmiségi pályázókat az állások betöltésénél mellőzik, „általában véve oly nagy az elégedetlenség, hogy a kivándorlás és átszökések napirenden vannak”, lényegesen romlott a gazdasági helyzet (az okok: az előnytelen pénzbeváltás, a közmunkák hiánya, illetve hogy a közmunkáknál az anyaországi az őslakos bérének kétszeresét kapja, gyakorlatilag lehetetlen a kereskedelem, az ipar visszaszorult), nincs engedélyezve a Duchnovics-himnusz, igen magas a középiskolákban a tandíj, gátolják a görögkeleti vallás gyakorlását.

1 2 3
87 találat