Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. szeptember 14.

Szerednyén megalakult a Kurtyák Iván Közművelődési Egyesület, mely „a kárpátaljai őslakos ruszin kulturális törekvéseket lesz hivatva ápolni és terjeszteni”. Elnök: Boksay Gyula. Titkár: Malinics Ernő. – Az Őslakó írta: „A Munkácsi Sportegyesület pályáját rövidesen már bontani kezdik és az oly sok lelkes küzdelemtől viharos sportpályából tavasszal már park lesz, a Rákóczi liget folytatása. Amikor ezeket a sorokat leírjuk, lehetetlen, hogy bizonyos rezignáció erőt ne vegyen rajtunk. Így múlik el minden a világon. Ki gondolta volna, hogy a cseh megszállás alatt a magyar sportért, magyar életért olyan bátran harcoló Munkácsi Sportegyesület a magyar álmok valóra válása után becsukja kapuit. Nem akarunk sokat elmélkedni sem a múlton, sem a jelenen: állapítsuk meg mégis tárgyilagossággal, hogy kár a Munkácsi Sportegyesületért.”

Hibát talált?

Üzenőfal