Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. május 1.

A MÉP ungvári értekezletén felszólaló Kozma Miklós kormányzói biztos kijelentette: „a Kárpátalján élő ruszin nép nem nagyorosz, nem ukrán, hanem tisztán és kizárólag ruszin.” – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „A fiatal ruszin intelligencia, az ún. harmincasok tíztagú deputációval hetek óta tartó szervezkedés után mintegy 500 aláírással ellátott memorandum birtokában felkereste Bárdossy miniszterelnököt és a mozgalom egyik vezetője: Fodor István gimnáziumi tanár ismertette a kormány előtt célkitűzéseiket.” A miniszterelnök kilátásba helyezte a mozgalom támogatását.

Hibát talált?

Üzenőfal