Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. május 21.

Az Őslakó írta: „Az anyaországban kiírták a választásokat. – Odaáti testvéreinkkel, sajnos, mi nem járulhatunk az urnák elé […] a határok […] csak nem akarnak végleg eltűnni. – Belátjuk, leküzdhetetlen technikai akadályai vannak, hogy politikai meggyőződésünk és akaratunk felől most mi is megnyilatkozhassunk, de azért fáj”. – Munkácson ünnepélyesen fogadták Béldy Alajos „hazatérő csapatait”. – Az ungvári görög katolikus tanítóképző tanárainak és diákjainak egy csoportja részt vett a budapesti eucharisztikus kongresszuson.

Hibát talált?

Üzenőfal