Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1944. július 23.

Az Őslakó írta: „Újabban a város területét a kórház, a vasútállomás környékét, de különösen a piacteret ellepték a falvakból beszivárgott nyomorékok, koldusok. […] Munkácson eddig tilos volt a koldulás. A magatehetetlen szegények ellátását intézményesen megoldották, az ún. szemérmes koldusoknak pedig megvannak a maguk jótékony házaik.” – Uo.: „Igényelni lehet a zsidó üzleteket.”

Hibát talált?

[gravityform id=”1″]