Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. június 26.

A máig tisztázatlan kassai bombatámadás napja. Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Az utóbbi napokban újból akcióba kellett lépni az illetékes hatóságoknak a rémhírterjesztők ellen. […] ezúton hívjuk fel egész Kárpátalja és főleg Ungvár lakosságát, hogy óvakodjon az ellenőrizhetetlen háborús hírek terjesztésétől.” – Délután „az ellenséges [szovjet] repülőgépek Ungvár határában Kassa fölé repültek és ott bombákat dobtak le.” Ugyanebben az időben „Rahó közelében géppuskatűzzel árasztottak el egy gyorsvonatot […] orvtámadás ezúttal is halálos áldozatokat követelt.” (Sajtóközlemények.) Később kiderül, hogy három repülőgép vett részt a vonattámadásban, melynek l halálos áldozata és 3 súlyos sebesültje volt.

Hibát talált?

Üzenőfal