Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1941. május 17–június 8.

Ungvári Művészeti Hetek. Székesfehérvár, Győr, Kassa, Nyíregyháza, Pécs után az országos művészeti hetek 6.állomása. Május 17-én volt a megnyitó irodalmi és zenei est keretében. A nyitóbeszédet Harsányi Zsolt tartotta. Előadása volt többek között Cs. Szabó Lászlónak, Szabó Zoltánnak. Felléptek a budapesti Operaház és a Nemzeti Színház művészei. Május 18-án a kiállítás-megnyitók zajlottak. Május 25-én a Kárpátaljai Tudományos Társaság díszközgyűlésén felszólalt többek között Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Flachbarth Ernő, a Felvidéki Tudományos Társaság elnöke, Antal Miklós, a Gyöngyösi Irodalmi Társaság elnöke. Hóman beszédéből: „a magyar életközösség keretében a ruszinság népi egyed s mint ilyennek joga van a maga népisége, nyelve, műveltsége, életformája fenntartásához s további ápolásához.” Május 28-án egyházzenei hangverseny volt a görög katolikus székesegyházban. Május 30-án a művészeti hét alkalmából látogatott Ungvárra és Kárpátaljára Otto Erdmannsdorff budapesti német követ és felesége. Június 7-én és 8-án a Nemzeti Színház előadta Madách Imre: Az ember tragédiája című drámáját (szereplők: Lukács Margit, Szabó Sándor, Major Tamás, Ungváry László, Várkonyi Zoltán és mások).

Hibát talált?

Üzenőfal