Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 73 74 75 76 77
2302 találat

1945. augusztus : A Magyar Végrehajtó Bizottság az SZNT-hez intézett memorandumában javaslatot tesz a magyarság érdekképviseletét ellátni hivatott ún. Magyar Tanács felállítására, amelyet „a demokratikus magyar lakossággal egyetértésben” az SZNT Elnöksége nevezne ki. A Magyar Tanácsnak a magyarságot érintő kérdésekben tanácsadó joga volna minden hatóságnál, s felállításával egyidejűleg felfüggesztenék a magyar lakosságot sújtó rendeletek végrehajtását. (A memorandumot az SZNT válasz nélkül hagyja.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeZsolna / Žilina / kisajátítás / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / Németország / törvények, törvényhozás / határkérdés / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Novomeský Ladislav / Magyar Végrehajtó Bizottság / Nemzetbiztonsági Testület / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Sztálin Joszif Visszárionovics / Potsdam / Clementis Vladimír / Široký Viliam / Külügyminiszterek Tanácsa / egyházak - evangélikus / Magyar Kommunista Párt (MKP) / Rákosi Mátyás / Rimaszombati Járási Népbíróság / Hancsovszky Béla / Tornaljai Járási Közigazgatási Bizottság / Major István / Bašťovanský Štefan / Szlovákiai Menekült Demokrata Magyarok Bizottsága / Dálnoki Miklós Béla / Szlovák Partizánok Szövetsége / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Ukrán Nemzeti Tanács / Magyar Tanács / lakosságcsere / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / autonómia / Holota János / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Érsekújvár / belső telepítés / Nové Zámky / Bratislava / Rimavská Sobota / Tornaľa / Banská Bystrica / Tornalja / Besztercebánya
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésBesztercebánya [Banská Bystrica] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Tornalja [Tornaľa] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1945
Rövid URL
ID227796
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. augusztus 11-12. : Zsolnán tartja a háború utáni első országos konferenciáját Szlovákia Kommunista Pártja. A konferencia a prágai pártközpont nyomására a szlovák nemzeti felkelésben részt vett szlovák pártvezetők és a volt szociáldemokraták pozícióinak meggyengülését s a pártnak a prágai pártvezetésnek való erőteljesebb alárendelését eredményezi. Az elnöki poszton Karol Šmidkét a Prága által támogatott Viliam Široký váltja fel, Šmidkét elnökhelyettessé, főtitkárrá Štefan Bašťovanskýt választják. Jóváhagyják az SZNT-be és az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe delegálandó kommunista képviselőjelöltek listáját, miközben Major Istvánt, a kommunista párt alapító tagját és egykori szenátorát magyar származása miatt nem választják be a párt Központi Bizottságába, és nem delegálják az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe sem. A konferencia elutasítja a magyar nyelvű pártsajtó engedélyezésének lehetőségét, s megerősíti a pártvezetésnek a magyar lakosság kitelepítésével kapcsolatos korábbi állásfoglalását.

1945. július 25. : Az ügyvédek és közjegyzők bírói szolgálatba való felvételét szabályozó 82/1945. sz. SZNT-rendelet kimondja, hogy bírói szolgálatba csak csehszlovák állampolgárságú, szláv nemzetiségű, nemzetileg és politikailag megbízható, valamint a szlovák nyelvet tökéletesen bíró ügyvéd és közjegyző vehető fel. A magyar kormány a SZEB-hez intézett szóbeli jegyzékében tiltakozik a magyar katolikus papok tömeges kiutasítása ellen Csehszlovákiából, s felkéri, hogy járjon közben a csehszlovák kormánynál a kiutasítások megszüntetése érdekében. A magyar kormány ugyancsak a SZEB-nél tiltakozik a magyar tanítók állami szolgálatból való elbocsátása miatt, ami következtében 2 ezer tanító marad állás, 100 ezer magyar gyermek pedig iskola nélkül. Felkéri a SZEB-et, hasson oda, hogy a prágai kormány hatálytalanítsa a magyar tanerők elbocsátását, s engedélyezze a magyar tannyelvű elemi és középfokú oktatást. Budapesten élő pozsonyi menekültek a rendszeresítés szándékával kőnyomatos Tájékoztatót szerkesztenek a csehszlovákiai magyarság helyzetéről és annak orvoslásáról.

1945. július 4. : Szalatnai Rezső - a Gustáv Husák belügyi megbízottal folytatott előző napi megbeszélése alapján - a Magyar Végrehajtó Bizottság nevében írásos javaslatot terjeszt elő a Csehszlovákiai Magyarok Segélybizottságának megalakítására. A javaslat szerint a Segélybizottság a Nemzetközi Vöröskereszttel, a Csehszlovák Vöröskereszttel és a Magyar Vöröskereszttel együttműködve élelmiszer, gyógyszer és pénzsegélyek juttatásával, valamint orvosi ellátással segítené a magyar deportáltakat. Székhelye Pozsony lenne, ideiglenes elnökségében pedig helyet kapna: Szalatnai Rezső, Peéry Rezső, Csáder Mihály, Czibók János, Fehér Ferenc és Tankovics József. A Segélybizottság legalizálására Husák ígérete ellenére nem kerül sor, illegálisan azonban megkezdi tevékenységét: különféle adományokból származó pénzsegéllyel, ruhaneművel, élelmiszerrel, gyógyszerekkel látja el a rászorulókat, különösen az elbocsátott közalkalmazottakat, a nyugdíjuktól megfosztott idős pedagógusokat és özvegyeiket. A magyar kormány a szovjet kormányhoz intézett jegyzékében Moszkva beavatkozását kéri a csehszlovákiai magyarság üldöztetésének megakadályozása érdekében, s egyben felkéri, hogy „a Dunamedencében végrehajtandó területi újjárendezéseknél” az ún. nemzetiségi elvet vegyék alapul.

1945. június 29. : Moszkvában aláírják a Kárpátalja Szovjetuniónak való átadását kimondó csehszlovák-szovjet szerződést, amely szerint Kárpát-Ukrajna egyesül „ősi hazájával”, Ukrajnával, az új csehszlovák-szovjet államhatár pedig megegyezik a Szlovákia és Kárpátalja közötti 1938 előtti tartományi határral. A szerződés Kárpátalján kívül a Szovjetunióhoz csatol 13, közigazgatásilag korábban Szlovákiához tartozott magyar lakosságú községet is: Bátfát, Csapot, Gálocsot, Kisrátot, Kisszelmencet, Kistéglást, Nagyrátot, Palágyot, Palágykomorócot, Pallót, Szürtét, Tiszaásványt és Tiszasalamont. A szerződéshez csatolt jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy a szovjetunióbeli szlovákok és csehek, ill. a csehszlovákiai ukránok és oroszok optálhassanak a másik országba való áttelepülésre A szovjet katonai szervek Budapesten, Bukaresten és Iaşin keresztül Moszkvába hurcolják Esterházy Jánost s vele együtt további tíz letartóztatott pozsonyi magyar értelmiségit: Neumann Tibort, gróf Csáky Mihályt, Jabloniczky Jánost, Teszár Bélát, Párkány Lajost, Böjtös Józsefet, Vircsik Károlyt, Szüllő Sándort, Birnbaum Frigyest és Lászlóffy Ferencet.

1945. június 16. : Az SZLKP KB Elnöksége rendkívüli ülésén konkretizálja a német és magyar kisebbséggel kapcsolatos álláspontját. Az ülésen elfogadott határozat sürgeti amagyar lakosság egyoldalú, ill. egy lakosságcsere keretében történő kitelepítését, a „visszatért városok”, konkrétan Kassa, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Komárom és Érsekújvár, valamint Pozsony „magyartalanítását”, a szlovák etnikai terület városainak a magyaroktól való „megtisztítását”, a magyar lakosság országon belüli széttelepítését s a déli határvidék szlovákokkal való benépesítését. Az Elnökség egyúttal elveti a magyar tannyelvű elemi iskolák további fenntartásának és egy magyar nyelvű lap kiadásának Ladislav Novomeský oktatás- és népművelésügyi megbízott által felvetett lehetőségét.

1945. június 6. : Az SZNT 52/1945. sz. rendeletével „a magyar állam által ideiglenesen megszállt területen” hatálytalanítja az első csehszlovák földreform alá eső ingatlanok 1938. november 1-je után történt vagyonjogi átruházását, s az ingatlanok egykori birtokosai vagy bérlői számára lehetővé teszi azok visszaigénylését. Komáromban a csehszlovák hatóságok bezáratják a város összes magyar iskoláját. Másnap mintegy ötezren tüntetnek a rendelkezés ellen, s kérik a szovjet városparancsnokot a magyar tanítás helyreállításának engedélyezésére, ami a bencés gimnázium és a tanítóképző esetében június 9-én meg is történik. A DP Központi Titkársága körlevélben utasítja a párt járási titkárságait a magyarok azonnali kizárására a pártból. A körlevél szerint a zsidó vallásúakkal, ha magyarnak vagy németnek vallották magukat vagy a magánéletben magyarul vagy németül beszélnek, „éppúgy kell eljárni, mint a magyarok és németek esetében”.

1945. május : Szlovákiában kezdetét veszi a front átvonulása után újra megnyílt magyar tannyelvű iskolák felszámolása.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeKésmárk / Kežmarok / Trencsén / Kralován / Varannó / Vyhne / Svätý Jur / Korpona / kisajátítás / hadsereg, katonaság / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / Belügyi Megbízotti Hivatal / nyilvánosság - rádió / egyházak - izraelita / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Gottwald Klement / Beneš Edvard / Kremsmünster / Ausztria / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Megbízottak Testülete / Magyar Végrehajtó Bizottság / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / Nemeshegyi Oszkár / Nyitranovák / Nováky / Vranov / Vihnye / Pozsonyligetfalu / cigányság / Tiso Jozef / Szlovák Nemzeti Bíróság / Zsidó Központ / Molnár Ferenc / San Francisco / USA / Magyar Visszatelepítő Bizottság / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Szervező Bizottság / Ozorovský Vojtech / Tomašuľa Ján / népszámlálás / gazdaság / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / Pozsony / egyházak / Érsekújvár / Kassa / Komárom / belső telepítés / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Štúrovo / Bratislava / Nitra / Šahy / Košice / Sereď / Eperjes / Prešov / Petržalka / Krupina / Kraľovany / Trenčín / Nyitra / Ipolyság / Párkány / Dunaszerdahely / Szered / Szentgyörgy
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Késmárk [Kežmarok] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Korpona [Krupina] / Kralován [Kraľovany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Nyitranovák [Nováky] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Pozsonyligetfalu [Petržalka] / Szentgyörgy [Svätý Jur] / Szered [Sereď] / Trencséntölgyes [Dubodiel] / Varannómező [Vranovské Dlhé] / Vihnyepeszerény [Vyhne]
Év1945
Rövid URL
ID227649
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. május 24. : A szlovákiai református egyház élére még a Tiso-féle szlovák állam idején kinevezett, de az új államhatalom támogatását is élvező kassai székhelyű ún. Szervező Bizottság 6 „magyar” (Komáromi, Barsi, Gömöri, Abaúj-Tornai, Dél-Zempléni, Ungi) és 3 „szlovák” (Tárca-völgyi, Felső-Zempléni, Ung-Laborcvidéki) egyházmegyét létrehozva újjászervezi a szlovákiai egyházmegyéket, s élükre ideiglenes adminisztrátorokat nevez ki. A szlovákot nyilvánítja az ügyintézés nyelvévé nemcsak az állami hivatalokkal, hanem a Szervező Bizottsággal való kapcsolattartásban is, azokba a „szlovák jellegű” gyülekezetekbe pedig, amelyekben az istentiszteleteket magyarul tartják, elrendeli a „szlovák államnyelvet” bíró lelkészek kinevezését. A lelkészek számára kötelezővé teszi a szlovák nyelvvizsgát, s még a segéd lel készek kinevezését is a politikai megbízhatóság és a csehszlovák állampolgárság igazolásától teszi függővé. (A Szervező Bizottság lelkészi elnöke Ján Tomašuľa kassai lelkész, világi elnöke Vojtech Ozorovský.)

1 73 74 75 76 77
2302 találat