Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 60 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 58 59 60 61 62 77
77 találat

1968. szeptember : Az Irodalmi Szemle megkezdi Fábry Zoltán A vádlott megszólal című memorandumának közlését, amely így nyomtatásban első ízben jelenhet meg teljes terjedelmében. Onódi Jánost Mózsi Ferenc váltja fel a Szocialista Nevelés című havilap felelős szerkesztői posztján.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMatica slovenská / Moszkva / Oroszország / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Nemzeti Front / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Ukrán Nemzeti Tanács / Belügyminisztérium (csehszlovák) / irodalmi élet / ifjúság / Falťan Michal / Szlovák Nemzeti Front / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ) / Pathó Károly / Szabad Földműves / Pionírok Lapja / Klokoč Ondrej / Szlovák Írók Szövetsége / Szocialista Nevelés / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / (A) Hét / Mács József / Csanda Sándor / Irodalmi Szemle / Petrik József / klubmozgalom / Onódi János / Šik Ota / Mózsi Ferenc / Cserge Károly / Duba Gyula / Nemzetiségi Titkárság / SZNT Nemzetiségi Bizottsága / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Hájek Jiří / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége / Magyar Ifjúsági Szövetség 1. (MISZ) / Varga Béla 2. / K-231 / Tábortűz / Böszörményi János / Dukon József / Herdics János / Kardos István / Korpás Pál / Magyar Nemzeti Tanács / Magyar Dolgozók Országos Szövetsége / gazdaság / Fábry Zoltán / Turczel Lajos / mezőgazdaság / választások / Szabó Rezső / Senec / Szenc
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Szenc [Senec]
Év1968
Rövid URL
ID231635
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1968. augusztus 21. : A szovjetek letartóztatnak és Moszkvába hurcolnak több állami és pártvezetőt, köztük Alexander Dubčeket, a CSKP első titkárát, Oldřich Černík miniszterelnököt, Josef Smrkovskýt, a Nemzetgyűlés és František Kriegelt, a Nemzeti Front elnökét. A megszállók - 1956-os magyarországi mintára - megpróbálnak egy „munkásparaszt kormányt” állítani az ország élére, Ludvík Svoboda köztársasági elnök azonban elutasítja annak kinevezését, ráadásul a kormány elnökévé kiszemelt, a konzervatívok egyik vezéralakjának számító Alois Indra sem vállalja a feladatot. A CSKP KB Elnöksége, a Nemzetgyűlés Elnöksége és a kormány is egyöntetűen elítéli a beavatkozást, az ország lakossága passzív ellenállással, utcai tüntetésekkel válaszol a megszállásra. A Csemadok KB Elnöksége nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a csehszlovákiai magyarság nevében támogatásáról biztosítja a csehszlovák állami és pártvezetést, s felszólítja az ország magyar lakosságát, hogy „őrizze meg nyugalmát és ne hagyja kiprovokálni magát”. A következő napokban a Magyar Ifjúság Központi Tanácsa, a magyar írók és a kommunista párt magyar tagjai sorra közzéteszik a megszállást elítélő nyilatkozataikat. A megszállást követően a rádió alkalmi stúdiókból, fiktív településnevek megadásával, illegálisan sugározza műsorait. A pozsonyi stúdió Nagy Jenő, Kozma Gyula, Delmár Gábor és Holló Anna által készített magyar adásának fedőneve Gabonaváros.

1968. augusztus 20-21. : A Szovjetunió és a Varsói Szerződés további négy tagállamának (Lengyelország, NDK, Magyarország és Bulgária) hadseregei az éjszakai órákban megszállják Csehszlovákiát. Magyar csapatok vonulnak be többek között Párkányba, Érsekújvárba, Lévára, Verebélybe, Nyitrára, Aranyosmarótra, Nagytapolcsányba, Szeredre, Galgócra, Pöstyénbe, Vágújhelyre, Ipolyságra és Nagykürtösre.

1968. június 8-9. : A Csemadok KB dunaszerdahelyi ülésén a szövetség fennállása óta első ízben kerül sor lényeges személycserékre a csúcsvezetésben. Éles politikai vitát követő titkos választás eredményeként - miközben a választást megelőzően a KB pártcsoportjának szokásos előzetes megbeszéléseihez hasonlóan, Duray Miklós kezdeményezésére összehívják a pártonkívüliek külön gyűlését is, amelyen azok összeállítják saját jelöltlistájukat - leváltják tisztségéből a KB Elnökségének több vezető tisztségviselőjét, többek között Egri Viktort, Fábry Istvánt, Szabó Bélát, Kosztanko Antalt, Krivošík Istvánt, Krocsány Dezsőt, Mózsi Ferencet, Sziegl Ferencet, s új, jobbára reformpárti vezetőséget választanak. A Csemadok új elnöke Dobos László, főtitkára Szabó Rezső, titkára Varga János lesz; az elnöki tisztéről lemondott Lőrincz Gyulát díszelnökké választják. A 16 fősre bővített új Elnökségbe bekerül még Balázs Béla, Csanda Sándor, Csikmák Imre, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Mede István, Molnár János, Nagy Jenő, Pathó Károly, Szőke József, Tolvaj Bertalan és Újváry László. A Csemadokból az utóbbi húsz évben kizártak panaszának megvizsgálása céljából rehabilitációs bizottságot hoznak létre, döntenek a Matica slovenskával való kapcsolatfelvétel szükségességéről és a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakításának támogatásáról.

1968. május 24. : A különböző szakú tudományos dolgozók pozsonyi országos szemináriumának résztvevői határozatot fogadnak el a nemzetiségi kérdésről, amely javasolja, hogy hozzák létre a kisebbségek politikai képviseletének intézményes formáit, a nemzetiségi elv figyelembevételével alakítsák át a járások területét, s növeljék a járások hatáskörét, törvényesen biztosítsák a kisebbségi jogokat nemcsak az összefüggő nyelvterületen, hanem a szórványban élők számára is. A határozat egyben elutasítja az „államnyelv” bevezetésére irányuló követeléseket. A Pravda beszélgetést közöl Lőrincz Gyulával, s első szlovák lapként közli a Csemadoknak a nemzetiségi kérdés megoldására kidolgozott márciusi javaslatát. Lőrincz - a Csemadok berkeiben nagy felháborodást kiváltó - nyilatkozatában a márciusi javaslatok közül többet „túldimenzionáltnak” minősít, megkérdőjelezi többek között a járások átszervezésének szükségességét, s kijelenti, hogy a kétnyelvűség betartására is csupán a szlovákul nem beszélő idősebb nemzedék kedvéért van szükség.

1 58 59 60 61 62 77
77 találat