Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 59 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 57 58 59 60 61 77
77 találat

1969. május 17. : A Csemadok KB komáromi ülése a szövetség legfontosabb feladatairól tárgyalva síkra száll a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotásáért, a magyar iskolaügy és művelődésügy autonóm irányításának megvalósításáért, a magyar intézményhálózat bővítéséért, a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának megindításáért, a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Házának felépítéséért Pozsonyban, a kassai magyar színház létrehozásáért, egy központi csehszlovákiai magyar múzeum, képtár és könyvtár létesítéséért Komáromban s a Csehszlovákiai Magyar Kulturális Fondalapítvány létrehozásáért.

1969. április 22. : Első ülését tartja Pozsonyban a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa, amelyen 3-3 magyar, ill. ukrán állandó munkabizottságot létesít: a magyar oktatásügyi munkabizottság elnöke Turczel Lajos, a kulturális munkabizottságé Fónod Zoltán, a szociális és közgazdasági munkabizottságé Németh Jenő. A nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényei politikai alapelveinek kidolgozása céljából ideiglenes munkacsoportot hoz létre négy alcsoporttal (nemzetiségi szervek és képviselet, nemzetiségi oktatásügy, nemzetiségi kultúra, nyelvhasználat); a munkacsoport elnöke az ukrán Ivan Bajcura, titkára Gyönyör József. A Nemzetiségi Tanács ezen kívül feladatul tűzi ki a Csehszlovák Televízió magyar és ukrán nyelvű adására vonatkozó tervezet kidolgozását, egy információs bulletin kiadását s a Szlovák Tudományos Akadémia melletti Nemzetiségkutató Intézet létrehozásának támogatását.

1969. március 17-18. : Pozsonyban tartja rendkívüli, X. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 530, taglétszáma 56 990), amely alkalomból Ludvík Svoboda köztársasági elnök Munka Érdemrenddel tünteti ki a húszéves szövetséget. A közgyűlés vitája során számos felszólaló sürgeti a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozását, a magyarság arányos képviseletének biztosítását az alacsonyabb szintű párt- és állami szervekben is, a magyar tudományos intézet megalakítását, a komáromi múzeum átalakítását a csehszlovákiai magyar kultúra múzeumává, egy kassai magyar színház létrehozását, a nemzetiségi oktatásügy fejlesztését, a magyarlakta járások területi átrendezését s a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának megindítását. A közgyűlésen elfogadott határozat továbbra is síkraszáll a Csemadok 1968. március 12-i javaslatának megvalósításáért, a szövetség új programja a Csemadok fő feladataként a magyar kisebbség társadalmi és kulturális érdekeinek képviseletét határozza meg, az elfogadott új alapszabály ennek megfelelően a szövetség hivatalos nevét Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségére módosítja, s lehetővé teszi, hogy a Csemadoknak egyéneken kívül kollektívák, intézmények is tagjai lehessenek, valamint hogy a szövetség keretén belül a csehszlovákiai magyar tudományos élet egyes szakterületeit művelő, önálló munkatervvel rendelkező társaságok alakuljanak. A Csemadok KB elnökévé ismét Dobos Lászlót, új vezető titkárává Szőke Józsefet, titkáraivá Varga Sándort és Takács Andrást választják; a 92 tagú KB 19 fős Elnökségébe bekerül még Csikmák Imre, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Gáspár Tibor, Kardos István, Kulcsár Tibor, Mács József, Mede István, Molnár János, Rados Pál, Szabó Rezső, Tolvaj Bertalan, Turczel Lajos, Újváry László és Varga Béla.

1969. február : A No melléklapjaként megjelenik Pozsonyban a Barátno című folyóirat első száma. Felelős szerkesztője Szarkáné Lévay Erzsébet.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkenyilvánosság - sajtó / oktatási intézmények - alap- és középiskola / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / ifjúság / Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ) / Szlovák Újságírók Szövetsége / Tolvaj Bertalan / Rácz Olivér / Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara / / Szarkáné Lévay Erzsébet / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Duka Zólyomi Árpád / Magyar Ifjúsági Szövetség 1. (MISZ) / Magyar Újságírók Szervezete / Dunaj – Duna / Dunaj / Kele Lajos / Barátnő / Mezőgazdaságban Dolgozó Falusi és Városi Fiatalok Szövetsége / Munkás Fiatalok Szövetsége / Szlovákiai Cserkészszövetség / Szlovákiai Főiskolások Szövetsége / Szlovákiai Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Társulása / Szlovákiai Úttörőszövetség / Középiskolások Szövetsége / Duray Miklós / nyelvhasználat / mezőgazdaság / közigazgatás / Varga Sándor / Pozsony / Kassa / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Szabó Rezső / Komárno / Bratislava / Košice
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésDunajánosháza [Jánovce] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nolcsó [Nolčovo] / Pozsony [Bratislava]
Év1969
Rövid URL
ID231782
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1969. január 1. : Érvénybe lép a föderációs alkotmánytörvény, amely értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság átalakul a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetségi államává. Az állam új szövetségi törvényhozó szerve a Szövetségi Gyűlés, amelynek két kamarája van: az egykori Nemzetgyűlésből alakult Népi Kamara és az újonnan létrehozott Nemzetek Kamarája. A két tagköztársaság törvényhozó szerve a 200 tagú Cseh Nemzeti Tanács, ill. a 150 tagú Szlovák Nemzeti Tanács. Ludvík Svoboda köztársasági elnök Oldřich Černíkkel az élen kinevezi az első szövetségi kormányt. Tagjai többek között Ján Marko külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Jan Pelnář belügyminiszter. A Tatran Könyvkiadó magyar részlegének, a Magyar Üzemnek az önállósulásával megalakul Pozsonyban az első ténylegesen önálló csehszlovákiai magyar kiadó, a Madách Könyv- és Lapkiadó. Igazgatója Dobos László, főszerkesztője Hubik István. Krivošík Istvánt Dráfi Mátyás váltja fel a komáromi Magyar Területi Színház igazgatói posztján.

1 57 58 59 60 61 77
77 találat