Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 26 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 24 25 26 27 28 77
77 találat

1921. január : Husák nemzetvédelmi miniszter lapnyilatkozata: „Szlovenszkóban és Ruszinszkóban levő katonaságra, amely Cseh- és Morvaországból származik s másrészt Szlovenszkó és Ruszinszkó katonáinak Csehországban való elhelyezésére a csehek és szlovákok közötti kötelék megerősítése szempontjából van szükség és azért is, mert ezzel az egyirányú kultúra fejlődését az állam minden végében szintén erősítik.” – Megszűnt Ungváron az igazságügyi referátus, az országrész ügyei a kassai ítélőtáblához kerültek. – Ungváron megalakult a Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz részére. „A biztosítás összes ágazataival foglalkozik.” – A magyar pártok szövetsége Kárpátalján körutat szervezett, melynek keretében sorra alakultak meg a szövetségbe tartozó magyar pártok helyi szervezetei. Beregszászban a jogpárt, Nagyszőlősön szintén (elnök: Morvay Zoltán), valamint Huszton és Rahón is, Técsőn a kisgazdák (Ács Lajos Sámuel) és a jogpárt (Ágoston József), Visken pedig a kisgazdák (Peleskey Sándor), a jogpárt (Deutsch Jenő), a keresztényszocialisták (Koller Béla) szereztek híveket. – A tanügyi hatóság elrendelte, hogy az év végéig Kárpátalja minden „idegen nyelvű” tanítójának vizsgát kell tenni ruszin nyelvből, Csehszlovákia földrajzából, történelméből, Podkarpatszka Rusz történelméből. – Havas Emilnek, az Ungvári Közlöny szerkesztőjének Bécsben nyilatkozott az ott tartózkodó Gratz Gusztáv, az első Teleki-kormány külügyminisztere, aki kifejtette: a Csehszlovákia és Magyarország közötti tárgyalásokban „Ruszinszkó élelmezésének kérdését is fel lehet vetni és egészen bizonyos, hogy Magyarország ezt a kérdést komoly jóakarattal fogja kezelni”. Havas kérdése: „Van-e arról szó, hogy a mai Ruszinszkó tiszta magyar területei visszakerüljenek Magyarországhoz?” A külügyminiszter válasza: „Ha a csehszlovák kormánynak épp úgy szívén feküdne az új államok közötti békés egyetértés megteremtésének nagy érdeke, mint nekünk, akkor úgy hiszem, neki kellene módot nyújtani arra, hogy a tiszta magyarlakta területek kérdése is barátságos úton megfelelő rendezést találjon.”

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / határkérdés / Huszt / Bécs / Kisrát / Nagyrát / Ungvár / Rákóczi Szövetség / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Csehszlovák Nemzeti Tanács / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / Beregszász / Berehove / Papp Antal / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Bereg / Ugocsa / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Mukacseve / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Havas Emil / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / Szabó András / magyar pártszövetség / Deutsch Jenő / Munkácsi Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) / Sztarickij Mihail / Szadovszkij Mikola / Zagarov Olekszandr / Vinyár Mihajlo / Arkasz Mikola / Sidló Ferenc / Szentgyörgyi István / Csernoch János / Kisfaludi Stróbl Zsigmond / Pásztor János / Ratyivci / Mali Ratyivci / Vatikán / Szent Bazil Rend / Septicki / Hodinka Antal / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Ágoston József / Gratz Gusztáv / Husák / Koller Béla / Morvay Zoltán / (I.) Teleki-kormány / egyház / színház / mezőgazdaság / képzőművészet / Országos Keresztényszocialista Párt / Kassa / Košice / Eperjes / Prešov / Visk / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Románfalva [Rumanová] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce]
Év1921
Rövid URL
ID237654
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921. január 17–február 17. : Rómában tartózkodott Illés József budapesti egyetemi tanár, hogy „közbenjárjon a pápánál a felső-magyarországi görög katolikus rutének érdekében”. Ez idő alatt átadta a szentatyának Szabó András máramarosszigeti vikárius és Hodinka Antal egyetemi tanár suplicatióját, találkozott Septicki lembergi bazilita rendi érsekkel, aki ígéretet tett, hogy az ungvári Szent Bazil rendi atyákon keresztül fog tudakozódni Papp Antal római katolikus püspöki helynöktől a skizma felől. Illés 1921. március 18-án tett jelentést küldetéséről Budapesten a Miniszterelnökségnek. A jelentésben a legfőbb eredménynek azt nevezi, hogy ígéretet kapott, miszerint „a munkácsi és eperjesi egyházmegyék sorsában mindaddig változás nem történik, míg a jurisdictio kérdésében az orientális congregátió nem dönt”. Illés ír arról, hogy a csehszlovákiai „ruthén kérdés számára külön társadalmi szerv szükséges”. Erre a feladatra vállalkozik a Rákóczi Szövetség, melynek munkaprogramjában a következő pontok szerepelnek: 1.figyelemmel kísérni a Szentszék lépéseit a görög katolikus püspökség hovatartozása ügyében; 2.„a görög katolikus papság segélyezése a kongrua-illeték eljuttatása révén is”, mert „a sizma terjedésének legfőbb oka gazdasági és nem vallási. A nép szabadulni óhajt az őt terhelő egyházi szolgáltatások alól. A magyar és magyarbarát papság így veszíti el a talajt és a befolyást is a népre.” 3.a görög katolikus felekezeti iskolák támogatása. „Adataim szerint a nép azért adja gyermekeit a cseh állami iskolákba, ahol ukrán vagy nagyorosz nyelven tanítanak, mert ott ingyenes a tanítás.” 4.lehetővé tenni a görög katolikus értelmiség (főként a papok, tanítók) gyermekei számára a főiskolai, egyetemi tanulmányok Magyarországon való végzését; 5.megfelelő gazdasági összeköttetést teremteni; 6.kapcsolatokat létesíteni „az amerikai ruthénséggel”, amely „gazdasági és kulturális fölényénél fogva leginkább fogja a jövőben befolyásolni és irányítani” a kárpátaljai ruszinokat; 7.felvenni a kapcsolatot a ruszin és a magyar politikai pártokkal.

1921. január 16. : Beregszászban tanácskoztak a beregi, a máramarosi és az ugocsai magyarság küldöttei. Megjelent többek között Szent-Ivány József szlovenszkói nemzetgyűlési képviselő, az ungi magyarság képviseletében Egry Ferenc. Az ülésen kimondták az Országos Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt ruszinszkói szervezetének megalakulását. Elnökké Egry Ferencet választották meg. A pártprogram többek között kimondta: támogatni kívánják a kis- és középgazdákat, követelik a szabad kereskedelem visszaállítását, a határok megnyitását a kereskedelem céljaira, felvállalják a falu kulturális felemelésének ügyét, erőfeszítéseket tesznek, hogy szövetkezeti úton mezőgazdasági hitelhez juthassanak. Határozatban mondták ki, hogy mozgalmat indítanak az Ung vármegyéből Szlovenszkóhoz csatolt községek (Kárpátaljához történő) visszacsatolása érdekében azzal a céllal, hogy megszüntessék az ebből keletkezett káros gazdasági helyzetet. – Budapesten a Szabadság téren leleplezték az elszakított területeket jelképező négy szobrot (az alkotók: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János, Sidló Ferenc). Csernoch János esztergomi érsek és a különböző felekezetek képviselői megáldották a fogadalmi zászlót, melyet a bazilikában helyeztek el. A magyar kormány és Horthy Miklós kormányzó nem képviseltette magát az ünnepségen.

1920 folyamán : Podkarpatszka Rusz képviseli a köztársaság területének 9%-át, lakosságának 5%-át, ipari kapacitásának 0,67%-át. – Ungváron létrejött a Podkarpatszkij Bank. – Ungváron megalakult a Mozaik Kultúregyesület. – Ruszin polgári iskola nyílt Nagybereznán (1924-től cseh/szlovák párhuzamos osztályokkal). – A Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület megalapította első elemi iskoláját Munkácson (1925-ben kapott nyilvánossági jogot). – Megalakult a Nagyszőlősi Testnevelési Klub. – A területen 22 magyar, 9 ruszin, 10 orosz, 4 ukrán, 4 cseh, 3 cseh–ruszin, 3 orosz–magyar, 1 magyar–ruszin–cseh nyelvű, 5 zsidó újság jelent meg. – Új lapok indultak: Ungváron: G. Zhatkovych kormányzó hetilapja &#1056&#1095&#1089&#1094&#1085&#1098 (Ruszin) címmel (1923. február 1-jétől felelős kiadója Ehrenfeld Péter alkormányzó; utolsó, 248.száma 1923. december 31-én jelent meg); a &#1056&#1095&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1085&#1094&#1077&#1072 (Ruszin Föld), a Földműves Párt hivatalos lapja (főszerkesztő: Brascsajko Mihajlo; megszűnt 1928-ban); a cseh nyelvű Podkarpatské Hlasy és az Užhorodské Noviny (Ungvári Hírek). Az utóbbi 1921-ben &#1055&#1086&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1056&#1095&#1089&#1100 (Kárpátaljai Rusz) címmel, utána megszűnt. Munkácson: a Kárpáti Futár című hetilap Demkó Mihály szerkesztésében. Beregszászban: a kárpátaljai kisgazdapárt hivatalos orgánumaként újraindult a Beregi Hírlap.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Késmárk / Kežmarok / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / Szepes / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / Huszt / Prága / Párizs / Masaryk Tomáš Garrigue / Illés Béla / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Reisman Henrik / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Zombory Dezső / Berzeviczy István / Gáti József / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Sáros / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Legeza Pál / Mukacseve / Galícia / Kisgejőc / Mali Hejivci / Beszkid Anton / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / Nagykaposi, Kaposi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Tusar Vlastimil / Breicha J. / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / Körmendy-Ékes Lajos / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / Református Ifjúsági Egyesület / Györke István / Apponyi Albert / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / Vöröskereszt / Polena / Poljana / Remény (Nadija) Rokkantszövetség / Ehrenfeld Péter / Puza Jevhen / Klocsurak Sztepan / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Boldizsár Boldizsár / Versailles / Rizsák V. / Demkó Mihály / Tiszáninneni Református Egyházkerület / Pálóczi Czinke István / Nicsaj Vladimir / Curkanovics I. / Gagatko Andrij / Tóth András / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / Božetech Passek / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Rátz Miklós / Tóth Bálint / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Toronszky Endre / Zápszony / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Ruszinszkói Újságírók Szindikátusa / Terebesi László / Tárczy Károly / Sepsi Márton / Eperjessy József / Havas Emil / Kossey János / Kováts Miklós / Lőrinczy Jenő / Mondok Iván / Perecseny / Perecsin / Černy Jan / Beregkövesd, Kövesd / Kamjanszke / Spenik László / Pesek J. / Czimbalinecz Miklós / Mihalkó János / Kisvárda / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / Frankenberg Ede / Horváth Kálmán / Kiss Árpád / Miskolc / Ungi Református Egyházmegye / Szűcs István / Révész Kálmán / Bernáth Zoltán / Monori Miksa / Talaborfalva / Tereblja / Tófalva / Tofalău / Újbárd / Novobarove / Csománfalva / Csumaleve / Herincse / Horincseve / Husztköz / Nankove / Keselymező / Koseleve / Alsóbisztra / Nyizsnyi Bisztrij / Alsószelistye / Nyizsnye Szeliscse / Kricsfalva / Kricsove / Lipcse / Lipcsa / Szabó András / Galagó / Ruszinszkói Magyar Színi Kerület / magyar pártszövetség / Nyíregyháza / Záhony / Deutsch Jenő / Grünwald Mór / Podkarpatszka Ruszi Szőlészeti Egyesület / Pisch András / Braunfeld Mór / Czmór Béla / Mezőkaszony, Kaszony / Podkarpatszka Ruszi Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / Mermelstein Mihály / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Kárpátaljai Zsidó (Héber) Iskolaegyesület / Mozaik Kultúregyesület / Nagyszől[l]ősi Testnevelési Klub (NTK) / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Komárom / Gömör / Lelley Jenő / Komárno / Bratislava / Košice / Iža / Pöstyén
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Gömörpéterfala [Petrovce] / Kassa [Košice] / Késmárk [Kežmarok] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Lipcseutca [Ľupčianska Ulica] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pőstyén [Piešťany] / Pozsony [Bratislava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1920
Rövid URL
ID237627
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. december : A Habsburg-szobrok eltávolítására vonatkozó törvényjavaslat szerint „Ruszinszkóban a kormányzó rendeletére mindazon szobrok, melyek a nyilvános helyeken és tereken olyan személyek részére vannak emelve, akik valamilyen módon a csehszlovák nemzet vagy az azzal társult nemzetek ellen ellenséges érzületet tanúsítottak, vagy a Habsburg és Habsburg-Lotharingiai család részére emeltettek, megállapítandó határidőn belül, eltávolítandók.” – A ruszinszkói kereskedők és iparosok mozgalmat indítottak azért, hogy az országrészben állítsanak fel önálló kereskedelmi és iparkamarát. A szakreferens kereskedelmi és ipartanácsot javasol. – Megalakult a Ruszinszkói Méhészek Egyesülete. – Ungváron megalakult a Ruszinszkói Húsiparosok Szövetsége. Elnök: Mermelstein Mihály. – A Mezőkaszonyi Népbank beleolvadt a Mezőkaszonyi Hitelintézetbe.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Huszt / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / csehszlovák törvények / Reisman Henrik / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Nagykaposi, Kaposi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / magyar pártszövetség / Podkarpatszka Ruszi Szőlészeti Egyesület / borászat, szőlészet / harangszentelés / sztrájk / Pisch András / Braunfeld Mór / Czmór Béla / Mezőkaszony, Kaszony / Podkarpatszka Ruszi Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / Mermelstein Mihály / méhészet / sajtó / szakszervezetek / Kassa / Košice / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésKassa [Košice] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237624
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. november : Megalakult az Egyesült Zsidópárt. Elnöke a nagyszőlősi Deutsch Jenő. – Az ungvári ortodox izraelita hitközség főrabbijává Grünwald Mórt választották meg, aki előtte Huszton volt főrabbi. – Körmendy-Ékes Lajos szlovenszkói keresztényszocialista képviselő interpellációt nyújtott be a prágai parlamentben, amelyben tiltakozott, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban „az interurbán telefonforgalomban nem engedik meg a magyar nyelvű beszélgetéseket”. – Magyarország bizottságot küldött Csapra, hogy tárgyaljon a csehszlovák hatóságokkal a záhonyi vasúti híd kijavításáról.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Uzshorod / Csap / Huszt / Prága / Ungvár / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / Zombory Dezső / Beregszász / Berehove / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / Nagyszől[l]ősi / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / közlekedés, határforgalom, kishatár / Horváth Kálmán / Kiss Árpád / Talaborfalva / Tereblja / Tófalva / Tofalău / Újbárd / Novobarove / Csománfalva / Csumaleve / Herincse / Horincseve / Husztköz / Nankove / Keselymező / Koseleve / Alsóbisztra / Nyizsnyi Bisztrij / Alsószelistye / Nyizsnye Szeliscse / Kricsfalva / Kricsove / Lipcse / Lipcsa / Szabó András / Galagó / Ruszinszkói Magyar Színi Kerület / magyar pártszövetség / Nyíregyháza / Záhony / Deutsch Jenő / Grünwald Mór / egyház / színház / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Iža / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Lipcseutca [Ľupčianska Ulica] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237582
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. november 7. : Korláth Endre, a Magyar Jogpárt ügyvezetője a pártvezetőség nevében a következő nyilatkozatot tette Kárpátaljára vonatkozóan: „lehet-e itt szó zsidó nemzeti kisebbségről? Nemzet-e itt a zsidóság, vagy csupán vallás? Véleményünk szerint itt a zsidóság csupán vallás […] s nem külön nemzet, mert a nemzeti kisebbségnek szerintünk kritériumai a következők: 1.zárt tömegben való együttlakás, 2.külön nemzeti anyanyelv, külön nemzeti kultúrával. Az első feltétel nincs meg.” – Szabó András máramarosi görög katolikus vikárius Máramarosszigetről az alábbi levelet intézte a prágai apostoli nunciushoz, melyben oltalomért fordul „a szent Unió megmentése érdekében”: „Alulírott a munkácsi görög katolikus megyés püspök vikáriusa vagyok Máramaros megyében, mely terület a békekonferenciának nevezett vész törvényszék határozata szerint, félrelökve a sz. Unióban élő ruthén nép gazdasági és ezeréves tradicionális, sokszor hangoztatott létérdekeit 2 részre lett osztva akként, hogy alantírott 10 parochiával román impérium alatt vagyok, 81 junidictiacu alá tartozó plébánia pedig cseh megszállás alatt áll. - A csehek által megszállott területen az államhatalom favorizálása mellett irtó actio folyik az Unio elpusztítása és schizma erősítése céljából azért, mert a cseh kormányzás mai szellemét jellemző kommunisztikus irányú törekvések legnagyobb akadálya a görög katolikus papság […] bár az Ungváron székelő ruthén kormányzóság kenetteljesen kimondta, hogy a görög katolikus egyházvagyont a schizmatikusok nem vehetik el, hanem templomot tartoznak építeni az új hitnek, azonban eddig egy komoly lépés sem történt, hogy az unitusok visszanyerjék a tőlük erőszakosan elrabolt egyházi épületeket és ingatlanokat […] alázatosan esedezem […] kegyeskednék a 17. sz. Unió érdekeit magáévá tenni s hathatós befolyásával előmozdítani, hogy 1.Iza, Keselymező, Lipcse, Herincze, Alsóbisztra, Talaborfalva, Alsószelistye, Husztköz, Csomán[y]falva, Kricsfalva, Tófalva, Újbárd községek görög katolikus lakossága templomait és egyházi javait haladéktalanul viszszanyerhesse, egy antant misszió közreműködése mellett.”

1920. október : Huszton és környékén több ízben került sor összetűzésre a görög katolikusok és a skizmatikusok között. – Megkezdődött a magyar hadifoglyok hazatérésre Oroszországból.

1920. október 23. : Az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt Pöstyénben megtartott vezetőségi ülésén Szent-Ivány József ideiglenes elnök javaslatára egyhangúlag elfogadott határozatban mondták ki: legfőbb ideje, „hogy a szlovenszkói és ruszinszkói magyar politika szakítson az eddigi gondolkodással s helyezkedjék reális alapra […] az ábrándok szövése helyett a komoly munka vegye kezdetét és a magyarság létérdekében kifejlesszük az önvédelmet. A párt minden erejével és a pártagitáció összes eszközeivel igyekezni fog a köztudatba belevinni az önvédelem szükségességének gondolatát s ennek érdekében szükségesnek tartja az összes szlovenszkói és ruszinszkói magyar polgári pártok egységes munkáját. Mint a szélső keresztény és liberális-radiális irányzatok között álló középpárt feladatának tekinti, hogy az eddig széttagolt és külön akciókat végző magyar polgári pártok között igyekezzék megteremteni az együttműködést s ennek alaki feltételeként egy pártközi végrehajtó bizottság létesítését szeretné megvalósítani. Ezen politikai cél érdekében jelen határozatnak megküldése kapcsán a pártközi vezérlő bizottság megalakítására kéri fel testvéri szeretettel a párt a szlovenszkói magyar polgári pártokat s a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban megjelenő magyar politikai lapok útján pedig a felvett eszmének meleg és létérdekünk által parancsolt támogatására kéri Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságát.”

1920. szeptember : A kormányzóság engedélyezte a római katolikus egyháznak, hogy önállóan döntsön az Ungváron felállítandó felekezeti magángimnáziumban fizetendő tandíjról. Az egyház visszakéri a gimnázium céljára azt az épületet, ahol a francia katonai intendáns székel. – A munkácsi egyetemi és főiskolai hallgatók küldöttsége kérte Zhatkovych kormányzót, hogy tegye lehetővé útlevélhez jutásukat magyarországi tanulmányaik folytatásához. A kérelmezők valamennyien megkapták az útlevelet. – Ungváron magyar nyelven csak a szlovák elemi iskola párhuzamos osztályaiban, a három római katolikus, az egy református elemi iskolában, a ruszin polgári párhuzamos osztályaiban van tanítás. – A hónapban megtartott összeírás szerint Beregszászban 2855 óvó- és tanköteles gyermek van, ebből református 951, izraelita 910, római katolikus 563, görög katolikus 417, ágostai evangélikus 12, görögkeleti 2.– Befejeződött a románok által a Tiszába telepített aknák felszedése. Hamarosan megindulhat a hajózás.

1920. augusztus : Elbocsátották a beregszászi járásbíróság alkalmazottait, mert nem tettek hűségfogadalmat. A megüresedett állásokat a munkácsi és az ungvári járásbíróságok áthelyezett alkalmazottaival töltötték be. – Ehrenfeld Péter alkormányzó felhívást tett közé, miszerint „minden közintézmény feliratában a ruszin nyelvű legyen az első helyen, és ne legyen kisebb betűvel, mint más felírás”. – Zhatkovych Gregory kormányzó új titkára lett Kossey János Budapesten végzett jogi doktor. – Kárpátalján eddig a következő pártokat ismerték el hivatalosan: Földműves Párt (Volosin Avgusztin), Orosz Szociáldemokrata Párt (Puza Jevhen), Munkapárt (Beszkid Anton), Parasztpárt (Gagatko Andrij), Kommunista Párt (Mondok Iván), Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség (Kaminszki József), Keresztényszocialista Párt (Magyar Bálint), Magyar Jogpárt (Korláth Endre), Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt (Egry Ferenc), Cionista Párt, Köztársasági Földműves (Agrár) Párt. – A közélelmezési nyilvántartás szerint Ungvár lakossága 18 766 fő. Ebben a számban nincs benne a katonaság és a csehszlovák tisztviselők létszáma. – Terebesi László munkácsi tanárt nevezték ki az ungvári reálgimnázium igazgatójává.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzepes / gimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Ungvár / Ung / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Kőrösmező / Jaszinya / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Galícia / Beszkid Anton / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Szerednyei / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / román megszállás / nyelvkérdés / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / statisztika / Gagatko Andrij / Zápszony / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Ruszinszkói Újságírók Szindikátusa / Terebesi László / Tárczy Károly / Sepsi Márton / Eperjessy József / Havas Emil / Kossey János / Kováts Miklós / Lőrinczy Jenő / Mondok Iván / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésSzepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237483
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. augusztus 24. : Zhatkovych kormányzó és Ehrenfeld alkormányzó a következő nyilatkozatot adta ki: „Podkarpatszka Rusz magyar lakosságához! - Podkarpatszka Rusz kormányzósága tudomásul adja a következőket: - Amíg Podkarpatszka Rusz szojmja másképpen nem dönt, az elemi iskolákban – amennyiben a tényleg magyar anyanyelvű tanulók megfelelő számban jelentkeznek – magyar nyelvű paralel osztályok fognak létesíttetni. A kizárólag magyar lakosságú falvak iskoláiban a magyar tanítási nyelv továbbra is meg fog maradni. - Az ungvári és munkácsi gimnáziumok 3–8.osztályában a szükségeshez képest magyar paralel osztályok lesznek felállítva azon célból, hogy a magyar tanulók tanulmányaikat akadály nélkül fejezhessék be. Ugyancsak a szükségeshez képest magyar nyelvű paralel osztályokat kapnak az ungvári és munkácsi polgári iskolák. - Beregszászban úgy a gimnázium, mint az összes iskolák a Podkarpatszka Rusz magyar minoritásának használatába bocsáttatnak – mégpedig az állam költségén. - Magángimnáziumok, magán polgári és kereskedelmi iskolák az alapítók költségén való felállítása meg van engedve, ha az alapítók részéről teljes garancia adatik a törvényes követelmények minden irányú betartására.”

1920. augusztus eleje : A Ruszinszkói Magyar Jogpárton belül jogvédő liga alakult. Vezetője: Korláth Endre ungvári ügyvéd. Célja „a magyarság közjogi, politikai és közérdekű magánpanaszainak védelme a hatóságok előtt s szükség esetén a sajtó útján és a parlamentben”.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzepes / gimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Ungvár / Ung / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Kőrösmező / Jaszinya / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Galícia / Beszkid Anton / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Szerednyei / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / román megszállás / nyelvkérdés / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / statisztika / Gagatko Andrij / Zápszony / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Ruszinszkói Újságírók Szindikátusa / Terebesi László / Tárczy Károly / Sepsi Márton / Eperjessy József / Havas Emil / Kossey János / Kováts Miklós / Lőrinczy Jenő / Mondok Iván / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésSzepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237434
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. június : Ungváron politikai szervezetek alakultak: az Ung Megyei Kisgazdapárt, elnök: Egry Ferenc kisgejőci harangöntő; a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség, elnök: V. Rizsák, ügyvezető: Kaminszki József, titkár: Demkó Mihály. A programjukból: nem akarunk és nem fogunk politizálni, mert a politika nem ad nekünk kenyeret, feladatunk a nép életkörülményeinek a javítása. A párt sajtóorgánuma a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1080&#1081 &#1077&#1077&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082&#1098 (Kárpátorosz Hírmondó) című lap (szerk. Kaminszki József), valamint kiadja ruszin nyelven a Ruszin földműves kalendáriumot (&#1056&#1095&#1089&#1089&#1082čé &#1079&#1077&#1084&#1083&#1077&#1075&#1103&#1083&#1100&#1089&#1100&#1082&#1103é &#1082&#1072&#1083&#1077&#1085&#1075&#1072&#1088ú).

1 24 25 26 27 28 77
77 találat