Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1920. június

Ungváron politikai szervezetek alakultak: az Ung Megyei Kisgazdapárt, elnök: Egry Ferenc kisgejőci harangöntő; a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség, elnök: V. Rizsák, ügyvezető: Kaminszki József, titkár: Demkó Mihály. A programjukból: nem akarunk és nem fogunk politizálni, mert a politika nem ad nekünk kenyeret, feladatunk a nép életkörülményeinek a javítása. A párt sajtóorgánuma a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1080&#1081 &#1077&#1077&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082&#1098 (Kárpátorosz Hírmondó) című lap (szerk. Kaminszki József), valamint kiadja ruszin nyelven a Ruszin földműves kalendáriumot (&#1056&#1095&#1089&#1089&#1082čé &#1079&#1077&#1084&#1083&#1077&#1075&#1103&#1083&#1100&#1089&#1100&#1082&#1103é &#1082&#1072&#1083&#1077&#1085&#1075&#1072&#1088ú).

Hibát talált?

Üzenőfal