Tájékoztató
A (Cseh)szlovákiai Magyar Írók Társaságának kiadványa (Pozsony, 1990–2002). Az 1990-es kiadvány áttekintést nyújt az önálló magyar írószervezet megalakulásáról, közli a társaság első alapszabályát; az 1992-es kötet a CSMÍT III. közgyűlésének, az 1993-as pedig a Nyitrán A rendszerváltás és a kisebbségi irodalom címmel 1993 okt.-ben...megnyit →
A (Cseh)szlovákiai Magyar Írók Társaságának kiadványa (Pozsony, 1990–2002). Az 1990-es kiadvány áttekintést nyújt az önálló magyar írószervezet megalakulásáról, közli a társaság első alapszabályát; az 1992-es kötet a CSMÍT III. közgyűlésének, az 1993-as pedig a Nyitrán A rendszerváltás és a kisebbségi irodalom címmel 1993 okt.-ben...megnyit →
Részletek
A (Cseh)szlovákiai Magyar Írók Társaságának kiadványa (Pozsony, 1990–2002). Az 1990-es kiadvány áttekintést nyújt az önálló magyar írószervezet megalakulásáról, közli a társaság első alapszabályát; az 1992-es kötet a CSMÍT III. közgyűlésének, az 1993-as pedig a Nyitrán A rendszerváltás és a kisebbségi irodalom címmel 1993 okt.-ben rendezett tudományos konferencia anyagát adja közre. 1994–1996 között nem jelent meg. – Szerk. Fónod Zoltán (1990–1993, 1997), Hodossy Gyula (1998), Balázs F. Attila (1999–2000), Csanda Gábor (2001–2002).
Tajti (Tachty)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak forrásvidékén, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 543, ebből 542 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 524, ebből 494 (94,3%) magyar, 9 (1,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 502 (95,8%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak forrásvidékén, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 543, ebből 542 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 524, ebből 494 (94,3%) magyar, 9 (1,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 502 (95,8%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak forrásvidékén, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 543, ebből 542 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 524, ebből 494 (94,3%) magyar, 9 (1,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 502 (95,8%) magyar, 5 (1,0%) szlovák. V: [2011] – 489 r. k., 4 ref. – R. k. temploma 1995–2000 között épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Takács András
(* 1931. jan. 8. Sajótiba) Néptáncgyűjtő, koreográfus. A pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett (1952). Később Nyitrán levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1966), majd ugyanott doktorált (1986). 1950–1951-ben a Szlovák Állami Népművészeti Együttes táncosa, 1952–1955-ben a Csemadok KB szakelőadója, egyidejűleg részt...megnyit →
(* 1931. jan. 8. Sajótiba) Néptáncgyűjtő, koreográfus. A pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett (1952). Később Nyitrán levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1966), majd ugyanott doktorált (1986). 1950–1951-ben a Szlovák Állami Népművészeti Együttes táncosa, 1952–1955-ben a Csemadok KB szakelőadója, egyidejűleg részt...megnyit →
Részletek
Takács András (ST)
(* 1931. jan. 8. Sajótiba) Néptáncgyűjtő, koreográfus. A pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett (1952). Később Nyitrán levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1966), majd ugyanott doktorált (1986). 1950–1951-ben a Szlovák Állami Népművészeti Együttes táncosa, 1952–1955-ben a Csemadok KB szakelőadója, egyidejűleg részt vesz a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) megalapításában, a tánckar művészeti vezetője és koreográfusa; 1956–1960-ban a Szlovákiai Népművészeti Alkotások Központi Háza magyar néptánc-szakelőadója, ill. az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes tánckarának művészeti vezetője és koreográfusa volt. 1960–1992 között a Csemadok KB szakelőadója (közben 1961–1968 között a népművészeti osztály vezetője, 1969–1971 között központi titkár). 1990–1995-ben az Országos Népművészeti Fesztivál, 1995–1996-ban az Ifjú Szivek igazgatója. Módszeresen feltérképezte a szlovákiai magyar tájegységek tánchagyományát, és feldolgozta több tájegység (Csallóköz, Mátyusföld, Gömör) táncanyagát. Az öntevékeny szlovákiai magyar táncmozgalom egyik megalapozója. Főbb díjai, kitüntetések: Pribina-kereszt I. fokozata (2023); Pro Cultura Hungarica-díj (2021); Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2006); a Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2001); a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Életfa-díja (1998) . – Fm. Mátyusföldi népi táncok (Martin Györggyel, 1981); Gömöri népi táncok (Fügedi Jánossal, 1992); Csallóközi néptáncok (mon., 2000); A Népes (tan., 2004); Bertókéknál (tan., 2005); Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve (2007, 2016); A legkisebb fiú vándorlásai (2010, 2014).
Takács János
Részletek
(* 1966. jan. 9. Dunaszerdahely) Filmanimátor, grafikus, illusztrátor. A pozsonyi Elektrotechnikai Szakközépiskola (1982–1986) elvégzése után 1991-ig rajzfilmkészítést tanult Pozsonyban, közben 1989-től animátorasszisztensként dolgozott. Később budapesti, berlini, párizsi filmstúdiókban folytatott tanulmányokat. Könyvillusztrátorként a rajzfilm világából, eszköztárárából merít.
Takáts Emőd
(* 1942. dec. 26. Komárom - † 2021. szept. 21.) Színész, rendező, színházigazgató. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1961-ben. 1963-től a Magyar Területi Színház színésze, melynek – ill. a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba meneteléig tagja maradt. 1969–1974 között rendezői oklevelet szerzett...megnyit →
(* 1942. dec. 26. Komárom - † 2021. szept. 21.) Színész, rendező, színházigazgató. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1961-ben. 1963-től a Magyar Területi Színház színésze, melynek – ill. a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba meneteléig tagja maradt. 1969–1974 között rendezői oklevelet szerzett...megnyit →
Részletek
Takáts Emőd (TSZA)
(* 1942. dec. 26. Komárom – † 2021. szept. 21.) Színész, rendező, színházigazgató. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1961-ben. 1963-től a Magyar Területi Színház színésze, melynek – ill. a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba meneteléig tagja maradt. 1969–1974 között rendezői oklevelet szerzett Prágában, ezután előbb színházának rendezője, ill. művészeti vezetője, 1979–1989 között igazgatója, később a műszaki részleg vezetője. – Főbb színházi szerepei: Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – Kassai Csemadok Műkedvelő Színháza a Kassai Állami Színházban); White (John Steinbeck: Egerek és emberek); Escalus (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Giles Gorey (Arthur Miller: A salemi boszorkányok); Frangepán (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt). – Főbb rendezései: Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző. Rudi Strahl: Ádám és Éva esete. Karel Čapek: A rabló. Dávid Teréz: Bölcs Johanna. Ján Solovič: Ezüst jaguár. Bertolt Brecht: Carrar asszony puskái. Szophoklész: Antigoné. William Shakespeare: Windsori víg nők. Ján Solovič: Aranyeső. Egri Viktor: Gedeon-ház. Carlo Goldoni: A hazug. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja. Peter Kováčik: A Zöld Fához címzett fogadó. Kmeczkó Mihály: Harc a kutyafejűekkel. Vaszilij Suksin: Nergikus emberek. Lovicsek Béla: Tűzijáték. Kertész Ákos: Névnap. William Shakespeare: Coriolanus. Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert. Katona József: Bánk bán. Lovicsek Béla: Végállomás. Sütő András: Káin és Ábel. Szép Ernő: Vőlegény. Csurka István: Házmestersirató. Móricz Zsigmond: Rokonok. Carlo Collodi: Pinokkió. Jókai Mór: Fekete gyémántok. Csokonai vitéz mihály: karnyóné és a két szeleburdiak. – Fm. Hogyan kell rendezni? (módszertani tanácsadó Konrád Józseffel közösen, 1978). – Díjak, elismerések: Érdemes művész, 1987. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Taksonyfalva; Taksony (Matúškovo)
Részletek
Taksony − r. k. templom (GJ)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától D-re. L: [1921] – 1911, ebből 1872 (98,0%) magyar, 26 (1,4%) szlovák; [2011] – 2031, ebből 1178 (58,0%) magyar, 764 (37,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1219 (60,0%) magyar, 714 (35,2%) szlovák. V: [2011] – 1278 r. k., 244 ev., 24 ref. – A ~tól Ny-ra fekvő Sárditelepre a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, az 1920-as években szlovák, a falutól K-re fekvő Pallócpusztára cseh-morva kolonisták, a második vh. után Mo.-ra telepített magyar lakossága helyére magyarországi szlovákok települtek. Régebbi alapokon álló barokk-klasszicista r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1781–84 között, ev. temploma 1992-ben épült, harangtornyát 1902-ben emelték. A helyi magyar lakosság és a Mo.-ról áttelepült szlovákok lakáskultúráját bemutató tájháza 1984-ben nyílt meg, Taksony fejedelem bronz mellszobrát 1996-ban állíttatták. – Sárditelepet 1937–38-ban, majd 1945-ben Štefánikov néven önálló községgé szervezték (1960 óta Javorinka néven Galántához tartozik); Pallócpusztát 1957-ben Tósnyárasdhoz csatolták. ~ 1971–90 között közigazgatásilag Galántához tartozott. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Papp Jenő Imre: Visszaemlékezések (2006).
Taksony − Taksony fejedelem mellszobra (GJ)
Taksony − falumúzeum (GJ)
Talamon Alfonz
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az...megnyit →
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az...megnyit →
Részletek
Talamon Alfonz (FI)
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az Iródia mozgalom nemzedékének és a Próbaút (1986) c. antológiának egyik meghatározó egyénisége volt. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2006-ban róla elnevezett prózaírói díjat alapított; diószegi szobrát Mag Gyula készítette (2006). 1996-ban Madách Imre-díjat kapott. – Fm. A képzelet szertartásai (elb., 1988); Gályák Imbrium tengerén (r., 1992); Az álomkereskedő utazásai (elb., 1995); Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából (r., 1998); Talamon Alfonz művei (2001). – Ir. Németh Zoltán: Talamon Alfonz (mon., 2001).
Tallós-Prohászka István; Prohászka; Pain
(* 1896. nov. 8. Somorja, † 1974. nov. 10. Rónafő [Mo.]) Festőművész, publicista. Az I. vh.-ban mint hadifestő teljesített szolgálatot. 1920–1924 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, majd Berlinben folytatta tanulmányait. 1946-ig Somorján élt, és aktívan részt vett a szl. magyar kulturális életben (többek közt alapító...megnyit →
(* 1896. nov. 8. Somorja, † 1974. nov. 10. Rónafő [Mo.]) Festőművész, publicista. Az I. vh.-ban mint hadifestő teljesített szolgálatot. 1920–1924 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, majd Berlinben folytatta tanulmányait. 1946-ig Somorján élt, és aktívan részt vett a szl. magyar kulturális életben (többek közt alapító...megnyit →
Részletek
Tallós-Prohászka István (FI)
(* 1896. nov. 8. Somorja, † 1974. nov. 10. Rónafő [Mo.]) Festőművész, publicista. Az I. vh.-ban mint hadifestő teljesített szolgálatot. 1920–1924 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, majd Berlinben folytatta tanulmányait. 1946-ig Somorján élt, és aktívan részt vett a szl. magyar kulturális életben (többek közt alapító tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak), bekapcsolódott a Sarló mozgalomba. Expresszív figurális kompozíciói szatirikusan és kritikusan szemlélik a társadalmat. Legjobb képei társadalmi freskók a visszásságokról (Idegenek, A céda, Nyúzzák a földet, Piac). Rendszeresen kiállított, munkásságát a műkritika elismerőleg figyelte. Pain álnéven művészeti, ill. politikai cikkeket, valamint karcolatokat publikált csehszl. magyar lapokban (A Reggel, Az Út, Magyar Újság, Magyar Nap, Csehszlovákiai Népszava). Regénye és rövidebb prózai írásainak nagy része kéziratban maradt. 1928–1937 között több könyvet illusztrált. 1935-ben elnyerte a CSMTIMT aranyérmét. 1947-ben Mosonmagyaróvárra telepítették. A somorjai Városi Művelődési Házban róla nevezték el a képtárat. – Ir. Szalatnai Rezső: Prohászka Tallós István képei (In: Arcképek, háttérben hegyekkel, 1969); Szíj Rezső: Prohászka Tallós István (1979).
Tallósi Béla
Részletek
(* 1958. dec. 22. Martos) Író, újságíró. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, magyar–szlovák szakon végzett (1985). 1985-től az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője. Interjúkat, művészeti írásokat publikál. – Fm. Kakaserdőn kukorékfa (gyerekv., 2000); Megégett tulipánok (elb., 2002).
Tamás Jolán
(*1951. febr. 22. Körtvélyes) Színésznő. Alapiskolába Szádalmáson járt, Rozsnyón érettségizett 1969-ben, majd az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett, melynek 1980-ig maradt színésze. Ekkor pályát módosított, s azóta különböző vállalatoknál hivatalnok. Hangjátékok gyakori szereplője volt, ismertek előadóestjei. – Főbb színházi szerepei: Clarice (Carlo Goldoni:...megnyit →
(*1951. febr. 22. Körtvélyes) Színésznő. Alapiskolába Szádalmáson járt, Rozsnyón érettségizett 1969-ben, majd az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett, melynek 1980-ig maradt színésze. Ekkor pályát módosított, s azóta különböző vállalatoknál hivatalnok. Hangjátékok gyakori szereplője volt, ismertek előadóestjei. – Főbb színházi szerepei: Clarice (Carlo Goldoni:...megnyit →
Részletek
Tamás Jolán (TSZA)
(*1951. febr. 22. Körtvélyes) Színésznő. Alapiskolába Szádalmáson járt, Rozsnyón érettségizett 1969-ben, majd az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett, melynek 1980-ig maradt színésze. Ekkor pályát módosított, s azóta különböző vállalatoknál hivatalnok. Hangjátékok gyakori szereplője volt, ismertek előadóestjei. – Főbb színházi szerepei: Clarice (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Molly (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem, Donna Rita); Zita (Lovicsek Béla: Tűzvirág); Pötyi (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci); Dunyaska (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Panna (Tamási Áron: Vitéz lélek); Fisza (Karnauchova–Brauszevics: Mese a tűzpiros virágról); Orsetta (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Mása (Vlagyimír Konsztantyinov–Borisz Racer: Tíz nap szerelemért); Vanda (Szakonyi Károly: Adáshiba); Viera (Juliu Edlis: Gyalogszerrel az édenbe); szolgálólány (Barta Lajos: Szerelem); Mása (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Cosima (Pierre-Aristide Bréal: Huszárok); Szonja (Borisz Lvoviv Vasziljev: Csendesek a hajnalok). – Önálló estjei: József Attila előadóest közösen Boráros Imrével. Szélkiáltó címmel csehszlovákiai magyar költők versei. – Díjak, elismerések: A Szlovák Drámaművészi Szövetség nívódíja, 1978. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve
Tamás Lajos; Tomaschek
(* 1903. máj. 24. Szered, † 1960. dec. 27. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró. Budapesten a közgazdasági egyetemen diplomázott (1925), majd Pozsonyban telepedett le. Rövid tisztviselősködés után újságíró lett (Új Auróra, Magyar Írás, Tátra). 1945-től Székesfehérvárott élt. – Fm. Jóságom sátora (v., 1926); Üvegen keresztül...megnyit →
(* 1903. máj. 24. Szered, † 1960. dec. 27. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró. Budapesten a közgazdasági egyetemen diplomázott (1925), majd Pozsonyban telepedett le. Rövid tisztviselősködés után újságíró lett (Új Auróra, Magyar Írás, Tátra). 1945-től Székesfehérvárott élt. – Fm. Jóságom sátora (v., 1926); Üvegen keresztül...megnyit →
Részletek
(* 1903. máj. 24. Szered, † 1960. dec. 27. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró. Budapesten a közgazdasági egyetemen diplomázott (1925), majd Pozsonyban telepedett le. Rövid tisztviselősködés után újságíró lett (Új Auróra, Magyar Írás, Tátra). 1945-től Székesfehérvárott élt. – Fm. Jóságom sátora (v., 1926); Üvegen keresztül (v., 1929); Fonál mentén (v., 1932); A Toldy Kör története 1906–1935 (mon., 1938); Mi történt a Kompkötő-szigeten? (ifjúsági r., 1942).
Támaszalap Polgári Társulás
Részletek
A somorjai Corvin Mátyás Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Szülői Tanácsa hozta létre 1999-ben polgári társulásként. Kulturális, közművelődési, valamint szociális segítségnyújtási tevékenységet folytat. Célja a jó előmenetelű, hátrányos helyzetű tanulók és az iskola anyagi támogatása.
Táncház
Szl.-ban a magyarok körében a nyolcvanas évek második felétől kezdte el térhódítását. Rendszeres táncház viszont sehol nem alakult ki, tehát táncházmozgalomról a szó szoros értelmében nem beszélhetünk. Táncházak csak bizonyos eseményekhez kötődtek (pl. néptáncfesztiválok esti programja). Kivételt képezett a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes szervezésében 2001-től...megnyit →
Szl.-ban a magyarok körében a nyolcvanas évek második felétől kezdte el térhódítását. Rendszeres táncház viszont sehol nem alakult ki, tehát táncházmozgalomról a szó szoros értelmében nem beszélhetünk. Táncházak csak bizonyos eseményekhez kötődtek (pl. néptáncfesztiválok esti programja). Kivételt képezett a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes szervezésében 2001-től...megnyit →
Részletek
Szl.-ban a magyarok körében a nyolcvanas évek második felétől kezdte el térhódítását. Rendszeres táncház viszont sehol nem alakult ki, tehát táncházmozgalomról a szó szoros értelmében nem beszélhetünk. Táncházak csak bizonyos eseményekhez kötődtek (pl. néptáncfesztiválok esti programja). Kivételt képezett a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes szervezésében 2001-től havonta megvalósuló táncház Pozsonyban és a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség által 1990–1999 között megrendezett Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozó. A magyarországi táncházmozgalom hatása viszont a 70-es évek közepétől gyökeresen átalakította a szlovákiai magyar néptáncegyüttesek színpadszemléletét, mely a néptánc hiteles, eredeti formában történő színpadi feldolgozásában fejeződik ki.
Tankó László
(* 1934. dec. 21. Rimaszombat, † 2014. ápr. 24. Pozsony) Pedagógus, tudományos kutató. Füleken érettségizett 1954-ben, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1959-ben magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1977-től bölcsészdoktor, 1985-től kandidátus). – 1961–1963-ban a nagymegyeri gimnáziumban tanított, 1963–1965 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerkesztője,...megnyit →
(* 1934. dec. 21. Rimaszombat, † 2014. ápr. 24. Pozsony) Pedagógus, tudományos kutató. Füleken érettségizett 1954-ben, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1959-ben magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1977-től bölcsészdoktor, 1985-től kandidátus). – 1961–1963-ban a nagymegyeri gimnáziumban tanított, 1963–1965 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerkesztője,...megnyit →
Részletek
(* 1934. dec. 21. Rimaszombat, † 2014. ápr. 24. Pozsony) Pedagógus, tudományos kutató. Füleken érettségizett 1954-ben, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1959-ben magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1977-től bölcsészdoktor, 1985-től kandidátus). – 1961–1963-ban a nagymegyeri gimnáziumban tanított, 1963–1965 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerkesztője, 1965-től a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa – 1975-től 1990-ig a magyar tanítási nyelvű iskolák csoportjának vezetője – volt. Kutatásai főleg a középiskolai irodalomoktatásra irányultak, szótárírással is foglalkozott. Számos középiskolai irodalomtankönyv szerzője, társszerzője. – Fm. Szlovák–magyar és magyar–szlovák szótár (társszerzőként, 1973, több kiadásban); Maďarčina pre samoukov (társszerzőként, 1983, több kiadásban); Szlovák–magyar / magyar–szlovák pedagógiai kisszótár (2000); Szlovák–magyar kéziszótár (2002).
Tanügyek
Részletek
Tanügyi közlöny (Rozsnyó, 1929–1938). A szlovákiai és kárpátaljai római és görög kat. egyházmegyei hatóságok havi tanügyi közlönye. A Püspöki Hivatal szerkesztésében és a Sajó-Vidék Könyvnyomda kiadásában jelent meg.
Tany (Tôň)
Részletek
Tany − kopjafa a főutcán (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 745, ebből 716 (96,1%) magyar, 11 (1,5%) szlovák; [2011] – 803, ebből 703 (87,5%) magyar, 87 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 720 (89,7%) magyar, 70 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 256 ref., 232 r. k., 6 ev., 2 gör. kat. – A ~hoz tartozó Rakottyás- és Törömpusztát, amelyre az első vh.-t követő földbirtokreform során cseh-morva és Trencsén környéki szlovák kolonisták települtek, 1926-ban az önálló községgé szervezett szomszédos Zsemlékeshez csatolták. ~ késő klasszicista stílusú ref. temploma 1855-ben, a r. k. harangláb 1922-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Tänzer Hugó
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl....megnyit →
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl....megnyit →
Részletek
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl. polgári törvénykönyvet szerkesztő bizottságnak. Faji üldözöttként 1944 márc.-ban került koncentrációs táborba. – Fm. A csőd, egyezség és megtámadási eljárás (1931); A csehszlovák polgári jog döntvénytára (1936).
Tarcavajkóc; Vajkóc (Vajkovce)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 183 ref., 50 gör. kat., 43 ref. – A 20. sz. elején még magyar ref. lakossága a sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. Ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista, tornya 1901-ben neoklasszicista stílusban épült.
Tardoskedd (Tvrdošovce)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 5815, ebből 5025 (86,4%) magyar, 698 (12,0%) szlovák; [2011] – 5188, ebből 3234 (62,3%) magyar, 1653 (31,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3405 (65,6%), 1457 (28,1%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 5815, ebből 5025 (86,4%) magyar, 698 (12,0%) szlovák; [2011] – 5188, ebből 3234 (62,3%) magyar, 1653 (31,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3405 (65,6%), 1457 (28,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Tardoskedd − Főtér (UZs)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 5815, ebből 5025 (86,4%) magyar, 698 (12,0%) szlovák; [2011] – 5188, ebből 3234 (62,3%) magyar, 1653 (31,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3405 (65,6%), 1457 (28,1%) szlovák. V: [2011] – 4462 r. k., 26 ref., 20 gör. kat., 12 ev. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A 17. sz. közepén emelt reneszánsz kastélyát a 18. sz. közepén barokkosították; késő barokk r. k. (Szt. István-) temploma 1764-ben, r. k. temetőtemploma 1993–94-ben épült, a kuruc harcokat idéző barokk Rákóczi-emlékművet 1706-ban emelték. Határában több honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Szemerényi Károly Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Szlovákokkal benépesített pusztáit (Alsójattó, Kisjattó, Kenderes) 1951-ben Jattó (Jatov) néven önálló községgé szervezték. – Ir. Czibulka Imre: Szülőfalum, Tardoskedd (2002), Buda Ferenc: Tardoskedd–Tvrdošovce (2009).
Tardoskedd − Szent István szobra (GJ)
Tarics János
(* 1925. nov. 16. Komárom † 2008. szept. 28. Komárom) Színész, rendező, zenész. Városa egyik legismertebb műkedvelő színjátszója, zenésze volt; kezdettől tagja a helyi Csemadok-szervezet színjátszó csoportjának. 1953-tól 1985-ig a Magyar Területi Színház színésze, ügyelője, gyártásvezetője; 1962 aug.-a és 1963 febr.-ja között – Munk...megnyit →
(* 1925. nov. 16. Komárom † 2008. szept. 28. Komárom) Színész, rendező, zenész. Városa egyik legismertebb műkedvelő színjátszója, zenésze volt; kezdettől tagja a helyi Csemadok-szervezet színjátszó csoportjának. 1953-tól 1985-ig a Magyar Területi Színház színésze, ügyelője, gyártásvezetője; 1962 aug.-a és 1963 febr.-ja között – Munk...megnyit →
Részletek
Tarics János (JSZ)
(* 1925. nov. 16. Komárom † 2008. szept. 28. Komárom) Színész, rendező, zenész. Városa egyik legismertebb műkedvelő színjátszója, zenésze volt; kezdettől tagja a helyi Csemadok-szervezet színjátszó csoportjának. 1953-tól 1985-ig a Magyar Területi Színház színésze, ügyelője, gyártásvezetője; 1962 aug.-a és 1963 febr.-ja között – Munk Istvánnal és Konrád Józseffel közösen – a színház igazgatója. Több mint harminc színpadi zenét írt. A Jókai Napokon többször elnyerte a legjobb rendezés díját. Egy időben ő volt a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya. – Főbb színházi szerepei: Jakab mester (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Gergely (Egri Viktor: Pünkösdi királyság); Káplán (Bródy Sándor: A tanítónő); András (Karel Čapek: Az anya); Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Szucsinka plébános (Mikszáth Kálmán–Jana Melichárková: Különös házasság); Herceg (Alois Jirásek: Lámpás); Apa (Dávid Teréz: Dódi) – Főbb rendezései: Dobozy Imre: Szélvihar; Quido Masanetz–Peter Bejach: A lehetetlen nő; Rudolf Trinner: Nem angyal a feleségem. A Matesz Thália színpadán: Gál Sándor: A szürke ló. Műkedvelő rendezőként: Jókai Anna: Fejünk felől a tetőt; Szakonyi Károly: Honkongi paróka; Valentyin Katajev: Egy bolondos vasárnap az üdülőben. – Zenei közreműködései: Karol Kremničan: Lusta méhecske; Martin Hollý–Jozef Hollý: A furfangos diák; Siposs Jenő: A csodálatos erszény; Pierre-Augustin Caron de Baumarchais: Figaro házassága; Viktor Rozov: Boldogság merre vagy; Peter Bejach: A lehetetlen nő; Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi; Cusach Dymphna: Csendes tengeri éden; Csizmarek Mátyás: Érdekházasság; Kertész Imre: Bekopog a szerelem – karmester; Babay József: Három szegény szabólegény; Mikszáth Kálmán: Különös házasság; Arthur Miller: Pillantás a hídról. A MATESZ-ben bemutatott darabok többségének szcenikai zenéjét csaknem harminc éven keresztül ő készítette. Játszott zongorán, gitáron, nagybőgőn. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Tarics Péter
(* 1966. máj. 16. Komárom) Előadóművész, rendező, közíró. Szülővárosában érettségizett 1984-ben. 1987-től a Városi Művelődési Központ szakelőadója, majd újságíró lett; különböző ismeretterjesztő előadásokat, műsoros és irodalmi esteket tartott (volt pl. Madách Imre-, Széchenyi István-, Ady Endre-, József Attila-, Sütő András-estje stb.). 1991-ben a Komáromi...megnyit →
(* 1966. máj. 16. Komárom) Előadóművész, rendező, közíró. Szülővárosában érettségizett 1984-ben. 1987-től a Városi Művelődési Központ szakelőadója, majd újságíró lett; különböző ismeretterjesztő előadásokat, műsoros és irodalmi esteket tartott (volt pl. Madách Imre-, Széchenyi István-, Ady Endre-, József Attila-, Sütő András-estje stb.). 1991-ben a Komáromi...megnyit →
Részletek
(* 1966. máj. 16. Komárom) Előadóművész, rendező, közíró. Szülővárosában érettségizett 1984-ben. 1987-től a Városi Művelődési Központ szakelőadója, majd újságíró lett; különböző ismeretterjesztő előadásokat, műsoros és irodalmi esteket tartott (volt pl. Madách Imre-, Széchenyi István-, Ady Endre-, József Attila-, Sütő András-estje stb.). 1991-ben a Komáromi Lapok szerkesztője, 1994-ben megalakította a Szinnyei József Könyvkiadót. Műsoraival, előadásaival Mo.-on kívül Európa több országában is fellépett. Irodalmi, publicisztikai, történetírói pályázatok díjazottja. Határsávon túl címmel önálló előadói CD-t adott ki. – Fm. Kisebbségi vallomástöredékek (publ., 1992); Magyarként a Felvidéken 1918–1993 (publ., 1994); Magyar ezredforduló. Tizenöt év almanachja 1989–2004 (2005).
Tarján Ödön
(* 1882. okt. 12. Mucsény † ?) Gépészmérnök, gyáros, politikus. Több gépipari szabadalom fűződik a nevéhez. A Szlovenszkói Magyar Jogpárt egyik alapítója, később a Magyar Nemzeti Párt egyik vezető politikusa, ill. a párt pénzügyeinek irányítója, továbbá a Prágai Magyar Hírlap anyagi hátterét biztosító részvénytársaság...megnyit →
(* 1882. okt. 12. Mucsény † ?) Gépészmérnök, gyáros, politikus. Több gépipari szabadalom fűződik a nevéhez. A Szlovenszkói Magyar Jogpárt egyik alapítója, később a Magyar Nemzeti Párt egyik vezető politikusa, ill. a párt pénzügyeinek irányítója, továbbá a Prágai Magyar Hírlap anyagi hátterét biztosító részvénytársaság...megnyit →
Részletek
(* 1882. okt. 12. Mucsény † ?) Gépészmérnök, gyáros, politikus. Több gépipari szabadalom fűződik a nevéhez. A Szlovenszkói Magyar Jogpárt egyik alapítója, később a Magyar Nemzeti Párt egyik vezető politikusa, ill. a párt pénzügyeinek irányítója, továbbá a Prágai Magyar Hírlap anyagi hátterét biztosító részvénytársaság szindikátusának vezetője volt. Az 1930-as évek elején Mo.-ra költözött, és visszavonult a közélettől. – Fm. A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából (1930); Magyarok, szlovákok és ruthének a Dunavölgyében (1938)
Tarjáni Andor; Tarr János
(* 1922. dec. 20. Budapest, [Mo.] † 1986. ápr. 20. Pozsony) Műfordító, újságíró. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó munkatársa (1953), majd 1956-tól A Hét nyelvi szerkesztője. – Ford. Janko Jesenský: Kisváros (1954); Janko Jesenský: Demokraták (1955); Eduard Štorch: Mammutvadászok (1955); Eduard Štorch: Kincs az őserdőben (1957); František Kožík:...megnyit →
(* 1922. dec. 20. Budapest, [Mo.] † 1986. ápr. 20. Pozsony) Műfordító, újságíró. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó munkatársa (1953), majd 1956-tól A Hét nyelvi szerkesztője. – Ford. Janko Jesenský: Kisváros (1954); Janko Jesenský: Demokraták (1955); Eduard Štorch: Mammutvadászok (1955); Eduard Štorch: Kincs az őserdőben (1957); František Kožík:...megnyit →
Részletek
(* 1922. dec. 20. Budapest, [Mo.] † 1986. ápr. 20. Pozsony) Műfordító, újságíró. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó munkatársa (1953), majd 1956-tól A Hét nyelvi szerkesztője. – Ford. Janko Jesenský: Kisváros (1954); Janko Jesenský: Demokraták (1955); Eduard Štorch: Mammutvadászok (1955); Eduard Štorch: Kincs az őserdőben (1957); František Kožík: Jó reggelt, Párizs! (1956); Peter Jilemnický: Győzelmes bukás (1960).
Tarr György
(* 1979. febr. 18. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Vlček Erikkel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Vlček Erikkel) háromszoros világbajnok és számos második, ill. harmadik helyezett. Kajak négyesben a pekingi olimpián ezüstérmet, a 2014-es...megnyit →
(* 1979. febr. 18. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Vlček Erikkel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Vlček Erikkel) háromszoros világbajnok és számos második, ill. harmadik helyezett. Kajak négyesben a pekingi olimpián ezüstérmet, a 2014-es...megnyit →
Részletek
(* 1979. febr. 18. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Vlček Erikkel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Vlček Erikkel) háromszoros világbajnok és számos második, ill. harmadik helyezett. Kajak négyesben a pekingi olimpián ezüstérmet, a 2014-es Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett.
Tátra
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Pozsony, 1937 jún.–1938 jún.). A Tátra Könyv-, Lapkiadó és Könyvkereskedelmi Rt. kiadásában jelent meg. Érdekelt volt benne a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség is, mely 1938 ápr.-ban döntő befolyást szerzett a lapnál, s a leváltott Tamás Mihály helyére Földes Györgyöt állította....megnyit →
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Pozsony, 1937 jún.–1938 jún.). A Tátra Könyv-, Lapkiadó és Könyvkereskedelmi Rt. kiadásában jelent meg. Érdekelt volt benne a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség is, mely 1938 ápr.-ban döntő befolyást szerzett a lapnál, s a leváltott Tamás Mihály helyére Földes Györgyöt állította....megnyit →
Részletek
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Pozsony, 1937 jún.–1938 jún.). A Tátra Könyv-, Lapkiadó és Könyvkereskedelmi Rt. kiadásában jelent meg. Érdekelt volt benne a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség is, mely 1938 ápr.-ban döntő befolyást szerzett a lapnál, s a leváltott Tamás Mihály helyére Földes Györgyöt állította. Tamás Mihály szerkesztése idején polgári demokratikus szellemiség és kritikai igényesség jellemezte a lapot. A hazai szépírók, esztéták és publicisták közül főleg Darkó István, Egri Viktor, Gömöry János, Győry Dezső, Sebesi Ernő, Brogyányi Kálmán, Dobossy László, Szalatnai Rezső írtak bele, a magyarországiak közül Féja Géza, Hont Ferenc, Móricz Virág. Az utolsó három számban a szerkesztő Földes György teret engedett az amatőr íróknak, s az arculatát vesztett lap 1938 jún.-ában megszűnt. – Szerk. Tamás Mihály (1937), Földes György (1938). – Ir. Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról (1964).
Tátra Könyv-, Lapkiadó és Könyvkereskedelmi Részvénytársaság
Magánvállalkozásra épült részvénytársaság (Pozsony, 1937–1938). Tőkéjét Molnár Jenő könyvkereskedő biztosította, aki „misekönyveken gazdagodott meg" (Féja Géza), Gömöry János szerint pedig valamelyik budapesti könyvkiadó állt mögötte. A Tátra c. folyóiraton kívül csak a Szlovenszkói városképek c. almanachjával (1938) aratott sikert. – Ir. Gömöry János: Emlékeim...megnyit →
Magánvállalkozásra épült részvénytársaság (Pozsony, 1937–1938). Tőkéjét Molnár Jenő könyvkereskedő biztosította, aki „misekönyveken gazdagodott meg" (Féja Géza), Gömöry János szerint pedig valamelyik budapesti könyvkiadó állt mögötte. A Tátra c. folyóiraton kívül csak a Szlovenszkói városképek c. almanachjával (1938) aratott sikert. – Ir. Gömöry János: Emlékeim...megnyit →
Részletek
Magánvállalkozásra épült részvénytársaság (Pozsony, 1937–1938). Tőkéjét Molnár Jenő könyvkereskedő biztosította, aki „misekönyveken gazdagodott meg” (Féja Géza), Gömöry János szerint pedig valamelyik budapesti könyvkiadó állt mögötte. A Tátra c. folyóiraton kívül csak a Szlovenszkói városképek c. almanachjával (1938) aratott sikert. – Ir. Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról (1964); Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Vass László: A felvidéki magyar irodalom. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.: A visszatért Felvidék adattára 1918–1938 (1939).
Tatran Könyvkiadó
Szlovák könyvkiadó (1947–). Részvénytársaságként jött létre, politikai, jogi, ismeretterjesztő kiadványokon kívül szépirodalmat és irodalomtudományi műveket jelentetett meg. Néhány (főleg politikai) könyvet magyarul is kiadott. 1953 jan.-ban megszüntették, feladatát a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó vette át, melybe 1956-ban a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadót is beolvasztották. A Szlovákiai...megnyit →
Szlovák könyvkiadó (1947–). Részvénytársaságként jött létre, politikai, jogi, ismeretterjesztő kiadványokon kívül szépirodalmat és irodalomtudományi műveket jelentetett meg. Néhány (főleg politikai) könyvet magyarul is kiadott. 1953 jan.-ban megszüntették, feladatát a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó vette át, melybe 1956-ban a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadót is beolvasztották. A Szlovákiai...megnyit →
Részletek
Szlovák könyvkiadó (1947–). Részvénytársaságként jött létre, politikai, jogi, ismeretterjesztő kiadványokon kívül szépirodalmat és irodalomtudományi műveket jelentetett meg. Néhány (főleg politikai) könyvet magyarul is kiadott. 1953 jan.-ban megszüntették, feladatát a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó vette át, melybe 1956-ban a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadót is beolvasztották. A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó 1963-ban felvette elődje nevét, s Tatran Szlovák Szépirodalmi és Művészeti Könyvkiadó néven az egyik legjelentősebb szlovák kiadó lett. Szervezeti keretében jött létre a Tatran Magyar Üzeme (1967), mely az önálló Madách Könyv- és Lapkiadó megszületéséig a kisebbségi magyar irodalom egyetlen műhelye volt. – Ir. Dvadsať rokov vydavateľstva Tatran (1967); A szó úrrá lett az időn… In: Fónod Zoltán: Körvonalak (1982).
Tatran Magyar Üzeme
Részletek
Magyar könyvek kiadója (Pozsony, 1967–1968). 1967 jan.-ban alakult, gazdaságilag a Tatran (szlovák szépirodalmi) Kiadóhoz kötődött, kiadói programja megalkotásában azonban közvetlenül a Kiadói Főigazgatóság hatáskörébe tartozott. Vezetője Dobos László főszerkesztő volt. – Ir. Magyar könyvkiadás Csehszlovákiában. In: Fónod Zoltán: Tegnapi önismeret (1986).
Tavasz
Szépirodalmi és kritikai hetilap (Pozsony, 1919 márc.–1921 máj.). Az első hosszabb ideig fennálló kisebbségi irodalmi orgánum volt, s szerkesztőit, idősebb munkatársait (főleg a sűrűn publikáló Albert Józsefet) a már avulóban lévő hagyományos nép-nemzeti irányzathoz való ragaszkodás jellemezte. Anyagi megalapozásában a pozsonyi nagyipari körökkel kapcsolatban...megnyit →
Szépirodalmi és kritikai hetilap (Pozsony, 1919 márc.–1921 máj.). Az első hosszabb ideig fennálló kisebbségi irodalmi orgánum volt, s szerkesztőit, idősebb munkatársait (főleg a sűrűn publikáló Albert Józsefet) a már avulóban lévő hagyományos nép-nemzeti irányzathoz való ragaszkodás jellemezte. Anyagi megalapozásában a pozsonyi nagyipari körökkel kapcsolatban...megnyit →
Részletek
tavasz
Szépirodalmi és kritikai hetilap (Pozsony, 1919 márc.–1921 máj.). Az első hosszabb ideig fennálló kisebbségi irodalmi orgánum volt, s szerkesztőit, idősebb munkatársait (főleg a sűrűn publikáló Albert Józsefet) a már avulóban lévő hagyományos nép-nemzeti irányzathoz való ragaszkodás jellemezte. Anyagi megalapozásában a pozsonyi nagyipari körökkel kapcsolatban lévő Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek, s a fellépő tehetségek közül Márai Sándor, Mécs László, Szvatkó Pál és Tamás Mihály írtak bele. A lap versanyagában szlovák és cseh fordítások is találhatók. – Szerk. Kumlik Emil, Szeredai Gruber Károly.
Teátrum Diákszínpad
Részletek
A Szenci Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Leány- és Vállalkozói Szakközépiskola, valamint a helyi Csemadok mellett alakult 2000-ben. Vezetője Pomichal Mária volt. A Diákszínpad a 2006-tól nem mutat ki tevékenységet. Fennállasa alatt minden évben részt vett a komáromi Jókai Napok-on.