Henszlmann Imre Helytörténeti Társaság
Kassa történetével foglalkozó csoport (Kassa, 1992). A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportjának kezdeményezésére és védnöksége alatt alakult meg polgári társulásként. Fő céljai között szerepel a helytörténettel foglalkozók munkájának összehangolása, továbbá a kassai, Kassa környéki magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek, emlékművek feltérképezése, dokumentálása (anyaggyűjtések, kiadványok). Több...megnyit →
Kassa történetével foglalkozó csoport (Kassa, 1992). A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportjának kezdeményezésére és védnöksége alatt alakult meg polgári társulásként. Fő céljai között szerepel a helytörténettel foglalkozók munkájának összehangolása, továbbá a kassai, Kassa környéki magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek, emlékművek feltérképezése, dokumentálása (anyaggyűjtések, kiadványok). Több...megnyit →
Részletek
Kassa történetével foglalkozó csoport (Kassa, 1992). A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportjának kezdeményezésére és védnöksége alatt alakult meg polgári társulásként. Fő céljai között szerepel a helytörténettel foglalkozók munkájának összehangolása, továbbá a kassai, Kassa környéki magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek, emlékművek feltérképezése, dokumentálása (anyaggyűjtések, kiadványok). Több kiadványuk jelent meg Kassa város nevezetes eseményeiről, személyiségeiről, templomairól, temetőiről és iparáról, az 1848–49-es magyar szabadságharc helyi és környékbeli emlékhelyeiről. Szemelvények, emlékek és emlékhelyek c. magyar és szlovák nyelvű kiadványt is megjelentetett az említett történelmi események helyi vonatkozású tényeiről, a szabadságharcban részt vett helyi magyarokról, szlovákokról, lengyelekről. További kiadványa a kassai régi temetőkkel és temetkezési helyekkel foglalkozik. Szlovák–magyar–angol nyelvű kiadványokban mutatja be Kassa templomait. Kiállításokat szervez. Dokumentumkiállítással egybekötött előadással emlékezett meg a társaság II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak 1906-ban történt hazahozataláról, Kassa 1941-ben történt bombázásáról. Nem kis érdeme van a ~nak abban is, hogy 1998-tól a Fő utca egyik épületének homlokfalán elhelyezett szlovák–magyar–angol nyelvű emléktábla emlékeztet a város egyik nagy szülöttére, Gerster Bélára, a Korinthoszi-csatorna tervezőjére, a Panama-csatorna társtervezőjére és több más jelentős létesítmény építőjére.
Herczeg Gábor
Részletek
(* 1900. Szeged [Mo.], † 1968. London [Nagy-Britannia]) Író, szerkesztő. A két vh. között Csehszl.-ban élt, Pozsonyban elindította a Tavasz c. lapot, majd a Képes Világ és az Esti Újság főszerkesztője volt. – Fm. Frakkos hiénák (r., 1925; csehül is); Mámor (r., 1927); Déltől éjfélig (r., 1929); Excelsior cup (r., Lányi Gézával, 1930).
Hermélyi Viktor
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein,...megnyit →
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein,...megnyit →
Részletek
Hermélyi Viktor (SZM)
(* 1891. szept. 10. Körmöcbánya, † 1973. jan. 8. Körmöcbánya) Festő, grafikus. 1906–1909-ben a budapesti Iparművészeti Iskola szobrászati szakán tanult, 1915-ben pedig elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát is. Ezt követően Körmöcbányán telepedett le. 1930-ban állami ösztöndíjjal Velencébe utazott. Szociális témájú, ill. zsánerképein, körmöcbányai táj- és utcarészletein a Zemplényi-iskola hatása érezhető. 1948 után a Szlovák Képzőművészek Szövetségének területi kiállításainak rendszeres résztvevője volt. – Ir. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón (1931).
Hernád kft.
Regionális lap- és könyvkiadó (Kassa, 2002). A magyar vonatkozásokban gazdag múltú Kassa egyetlen magyar kiadója, és mint ilyen kultúraszervező feladatokat is ellát. 2012-ben vette fel az új nevét, korábban Hernád Lap- és Könyvkiadó kft. volt a megnevezése. Regionális kulturális értékeket felmutató és megőrző könyveket...megnyit →
Regionális lap- és könyvkiadó (Kassa, 2002). A magyar vonatkozásokban gazdag múltú Kassa egyetlen magyar kiadója, és mint ilyen kultúraszervező feladatokat is ellát. 2012-ben vette fel az új nevét, korábban Hernád Lap- és Könyvkiadó kft. volt a megnevezése. Regionális kulturális értékeket felmutató és megőrző könyveket...megnyit →
Részletek
Regionális lap- és könyvkiadó (Kassa, 2002). A magyar vonatkozásokban gazdag múltú Kassa egyetlen magyar kiadója, és mint ilyen kultúraszervező feladatokat is ellát. 2012-ben vette fel az új nevét, korábban Hernád Lap- és Könyvkiadó kft. volt a megnevezése. Regionális kulturális értékeket felmutató és megőrző könyveket ad ki. 2003-tól kiadója a Kassai Figyelő c. kulturális havilapnak. – Díj: Kassa város jó hírének öregbítéséért Kassa főpolgármesterének díja (2010). – Vezető: Havasi Angéla (2002); Havasi Péter (2010).
Hernádszentistván; Szentistván (Kostoľany nad Hornádom)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence É-i részén, a Hernád folyó jobb partján, Kassától É-ra. L: [1921] – 536, ebből 460 (85,8%) szlovák, 60 (11,2%) magyar; [2011] – 1202, ebből 1106 (92,0%) szlovák, 2 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1094 (91,0%) szlovák, 2 (0,2%) magyar. V: [2011] – 949 r. k., 26 gör. kat., 25 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. István-) temploma 1480-ban gótikus stílusban épült, 1774-ben rokokó-klasszicista stílusban alakították át. 1960-ban Sároskisfaluval (Malá Vieska) és Tapolcsánnyal (Tepličany) egyesítették Družstevná pri Hornáde néven, 2002 óta ismét önálló község.
Herz Sándor
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a...megnyit →
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a...megnyit →
Részletek
(*1875. dec. 5. Dobsina, † 1938. nov. 17. Vlagyivosztok [Szovjetunió]) Orvos, újságíró, baloldali politikus. Késmárkon tanult, Budapesten avatták doktorrá. 1902-ben került Losoncra, ahol a vasutasok orvosa lett. 1906-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. A bolsevik mozgalommal az első vh. idején került kapcsolatba. 1921-ben részt vett a szlovákiai kommunista párt megalapításában, majd a CSKP losonci szervezetének elnöke volt. 1925 és 1929 között a CSKP szenátora volt a prágai nemzetgyűlés szenátusában. 1930-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték, de a büntetés végrehajtásától a CSKP segítségével sikerült megmenekülnie. 1930 augusztusában Moszkvába távozott. 1938-ban az NKVD letartóztatta és munkatáborba hurcolták. Rehabilitálására 1957-ben került sor. Losoncon utca, egykori lakóháza helyén emléktábla őrzi az emlékét.
Herzog Ignác
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet...megnyit →
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet...megnyit →
Részletek
(*1864. Szécsény, † 1934. júl. 27. Losonc) Gyáros, közéleti személyiség, A Herczog és Kohn szeszfinomítógyár, likőr- és rumgyár alapító tagja, tulajdonosa. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett. Az 1918/19-es államfordulat után is jelentős szerepet töltött be a köztársaság kereskedelmi és gazdasági életében. Alelnöke volt a Csehszlovákiai Szeszfinomítók Egyesületének, a Középszlovenszkói Villamossági r.t.-nek, igazgatósági tagja a Szlovák Általános Hitelbanknak és tagja számos vállalat vezetőségének. Aktívan támogatta a magyar színpártoló egyesületet. 1926-ban a zsidó hitközség elnöke lett.
Hetény (Chotín)
Részletek
Hetény − Ref. templom (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1755, ebből 1743 (99,3%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 1383, ebből 1157 (83,7%) magyar, 201 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1211 (87,6%) magyar, 153 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 815 ref., 356 r. k., 19 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1792-ben barokk-klasszicista stílusban épült, falán emléktábla őrzi a gályarabságra hurcolt Szentpétery Márton protestáns lelkész emlékét. Lakói a hímzést háziiparként űzték, különösen híresek voltak az azsúrnak és toledónak nevezett ~i kézimunkák. A település 1992-ben a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Szövetségének székhelye lett, amely Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája múzsájának emlékére 1993-ban itt nyitotta meg a társaság tagjainak alkotásai mellett a ~i kézimunkák állandó kiállításának is helyet adó Lilla Galériát. 1994-ben avatták fel a helyi születésűTarczy Lajos (1807–81) filozófus, természettudós emléktábláját, Nagy János alkotását, s évente megrendezik a Tarczy Lajos Napokat. A falu belterületén honfoglalás kori, a Disznólegelőn 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt, a falu határában szkíta temetőt és Árpád-kori települést tártak fel. A községtől ÉK-re található melegkedvelő növények és rovarfajták lelőhelyét 1953-ban 4 ha területen természetvédelmi területté (Hetényi-homokdombok) nyilvánították. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Zajos Ernő: Hetény, az én falum (1998).
Hetény – Lilla Galéria (GJ)
Hetény – háborús emlékmű (GJ)Hétfő
Részletek
Sport- és szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1924. júl. 21.–nov. 17.). Néhány ismert mo.-i írón (Bodor Aladár, Herczeg Ferenc, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula) kívül dilettánsok írtak bele. – Szerk. Bodza Gyula, Nagy Gábor.
Hétfői Kurír
Részletek
Heti riport- és sportlap (Kassa, 1929. jún. 24.–júl. 29.). 6 száma jelent meg. 1929. aug. 12-től Reggeli Kurír néven élt tovább. – Szerk. Kemény András, Volossynovich Béla.
Heti Kurír
Részletek
Heti társadalmi, kritikai riportlap (Kassa, 1931. nov. 16.–1932. febr. 29.). A Reggeli Kurír folytatójaként jelent meg. – Szerk. Guttman Miklós, Guttman László, Somlár Mihály.
Hevessy Sári
(* 1897. jan. 19. Ghymes, † 1981. júl. 28. Nyitra) Költő, pedagógiai szakíró. A két háború között a Nyitra környéki Berencs községben tanított. Bekapcsolódott az akkori nyitrai magyar irodalmi és kulturális életbe. Versei a helyi lapokban jelentek meg. – Fm. Sárbilincsben (v., 1935). – Ir. Szeberényi Zoltán: A...megnyit →
(* 1897. jan. 19. Ghymes, † 1981. júl. 28. Nyitra) Költő, pedagógiai szakíró. A két háború között a Nyitra környéki Berencs községben tanított. Bekapcsolódott az akkori nyitrai magyar irodalmi és kulturális életbe. Versei a helyi lapokban jelentek meg. – Fm. Sárbilincsben (v., 1935). – Ir. Szeberényi Zoltán: A...megnyit →
Részletek
(* 1897. jan. 19. Ghymes, † 1981. júl. 28. Nyitra) Költő, pedagógiai szakíró. A két háború között a Nyitra környéki Berencs községben tanított. Bekapcsolódott az akkori nyitrai magyar irodalmi és kulturális életbe. Versei a helyi lapokban jelentek meg. – Fm. Sárbilincsben (v., 1935). – Ir. Szeberényi Zoltán: A „Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat” kiadói tevékenysége (In uő.: Visszhang és reflexió, 1986).
Hévmagyarád; Magyarad (Malinovec)
Részletek
1964-ben Szántóhoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 331, ebből 274 (82,8%) szlovák, 55 (16,6%) magyar; [1961] 467, ebből 30 (6,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 291 r. k., 21 ev., 11 ref., 8 izr. – A 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. második felére nagyrészt beolvadt a 19. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1741-ben barokk, a Nyáry-kastély a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült. ~ a korai bronzkorban induló, de a középső bronzkorra is kiterjedő ún. magyarádi kultúra névadó lelőhelye. A mésztufadombokból fakadó hévizét a 19. sz. eleje óta gyógyfürdőként hasznosítják, mozgásszervi bántalmak gyógyítására használják.
Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat
Kiadói vállalkozás (Nyitra, 1936–1944). Az egyik legjelentősebb kezdeményezés az első Csehszlovák Köztársaságban. Egy regionális jellegű antológia (Nyitrai írók könyve, 1935) sikere és az Erdélyi Helikon példája adta az ötletet egy olyan kiadói program megteremtésére, amely folyamatosan biztosította volna a magyar könyvkiadást Csehszl.-ban. Leginkább a...megnyit →
Kiadói vállalkozás (Nyitra, 1936–1944). Az egyik legjelentősebb kezdeményezés az első Csehszlovák Köztársaságban. Egy regionális jellegű antológia (Nyitrai írók könyve, 1935) sikere és az Erdélyi Helikon példája adta az ötletet egy olyan kiadói program megteremtésére, amely folyamatosan biztosította volna a magyar könyvkiadást Csehszl.-ban. Leginkább a...megnyit →
Részletek
Kiadói vállalkozás (Nyitra, 1936–1944). Az egyik legjelentősebb kezdeményezés az első Csehszlovák Köztársaságban. Egy regionális jellegű antológia (Nyitrai írók könyve, 1935) sikere és az Erdélyi Helikon példája adta az ötletet egy olyan kiadói program megteremtésére, amely folyamatosan biztosította volna a magyar könyvkiadást Csehszl.-ban. Leginkább a klikkekre szakadt csehszl.-i magyar irodalom egységesítését tartották szem előtt. A kiadói vállalkozás nem érte el kitűzött célját, de a nehéz gazdasági helyzetben is jelentős munkát végzett: tizenkilenc kiadványt jelentetett meg, a legjelentősebb a Szlovenszkói magyar írók antológiájának négy kötete. A szerkesztők e négy kötetben kísérelték meg a csehszl.-i magyar írók, a Szl.-ból elszármazott magyar írók, a cseh és a szl. irodalom legjelentősebb képviselőinek java termését bemutatni. Különösen a harmadik kötet kiemelkedő, amelyben a cseh és a szlovák irodalom összefoglaló bemutatását igyekeztek megvalósítani. E kötet szerkesztésében Dallos István és Mártonvölgyi László mellett Szalatnai Rezső is részt vett. A társulat szerkesztői a első Szlovák Köztársaság idején megjelentettek egy Magyar Album c. füzetsorozatot is, amely némileg pótolhatta a betiltott magyar irodalmi folyóiratot. – Szerk. (alapító) Mártonvölgyi László, Dallos István. – Ir. Dallos István: A Híd vallomása (1969); A „Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulat” kiadói tevékenysége. In: Szeberényi Zoltán: Visszhang és reflexió (1986).
Híd Vegyeskar
Részletek
hid
Kulturális és közművelődési énekkar és szervezet (Somorja, 1972). Az énekkar célja a zenei anyanyelv megőrzése, ápolása. Évente 8-9 alkalommal lép közönség elé. Gyakori résztvevője a galántai Kodály Zoltán Napoknak. – Vezető: Pokstaller László (1972); Hecht Anna (2000).
Híd–Most; Most–Híd; Híd
Polgári politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok (A. Nagy László, Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Gál Gábor, Simon Zsolt) alapították Bugár Béla elnökletével. Célcsoportjának a magyarokon kívül a szl.-i nemzetiségeket és a szlovákokat tekinti. A 2010-es parlamenti választáson (szövetségben a Polgári...megnyit →
Polgári politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok (A. Nagy László, Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Gál Gábor, Simon Zsolt) alapították Bugár Béla elnökletével. Célcsoportjának a magyarokon kívül a szl.-i nemzetiségeket és a szlovákokat tekinti. A 2010-es parlamenti választáson (szövetségben a Polgári...megnyit →
Részletek
Polgári politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok (A. Nagy László, Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Gál Gábor, Simon Zsolt) alapították Bugár Béla elnökletével. Célcsoportjának a magyarokon kívül a szl.-i nemzetiségeket és a szlovákokat tekinti. A 2010-es parlamenti választáson (szövetségben a Polgári Konzervatív Párttal, OKS) bejutott a szl. parlamentbe 17 képviselővel (Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Dostál Ondrej, Gál Gábor, Chmel Rudolf, Jakab Elemér, Nagy József, A. Nagy László, Osuský Peter, Pfundtner Edit, Sidor Igor, Simon Zsolt, Solymos László, Šebej František, Švejna Ivan, Vörös Péter, Zajac Peter) és kormánypárt lett. A 2012-es választáson 14 képviselővel ellenzékbe szorult (Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Csicsai Gábor, Érsek Árpád, Gál Gábor, Chmel Rudolf, Jakab Elemér, Pfundtner Edita, Simon Zsolt, Solymos László, Šebej František, Švejna Ivan, Vörös Péter, Žitňanská Lucia). – IUVEN néven ifjúsági és IDEA néven női szervezetet alapított, partnere a Purt gömöri roma szervezetnek. – 2013 novemberében az Európai Néppárt tagja lett. 2014-ben egy képviselője (Nagy József) bejutott az Európai Parlamentbe. – Vezető: Bugár Béla (2009).
Hidaskürt (Mostová)
Részletek
Hidaskürt − r. k. templom (GJ)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 1606, ebből 1589 (98,9%) magyar, 10 (0,6%) szlovák; [2011] – 1595, ebből 1269 (79,6%) magyar, 283 (17,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1326 (83,1%) magyar, 235 (14,7%) szlovák. V: [2011] – 1384 r. k., 53 ev., 4 ref., 2 gör. kat. – A második vh. utáni lakosságcsere során magyar lakosságának egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Nemesi kúriája a 17. sz. elején épült reneszánsz stílusban, gótikus alapokon álló barokk r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) templomát Esterházy Károly egri püspök építtette 1763-ban, a barokk kálvária szoborcsoportot 1760-ban, a klasszicista Szentháromság-oszlopot 1817-ben állították. Doboskúton 10–11. sz.-i köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával és magyar tanítási nyelvű Középfokú Magán Szaktanintézettel rendelkezett, amely 1990-ben az akkori Csehszl. első magán szakmunkásképző iskolájaként jött létre. A korábban a párkányi akadémia kihelyezett részlegeként működő ~i Magán Kereskedelmi Akadémia 1999-ben önállósult.
Hidaskürt – emlékmű (GJ)
Hidaskürt – Széchenyi-emléktábla a szakközépiskolában (GJ)
Hideghéty Erzsébet
(* 1931. nov. 5. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1961). 1957–1991 között különböző könyvkiadókban (Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó) dolgozott. 2001-ben A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével tüntették ki. Cseh és szlovák szépirodalmi, ismeretterjesztő és...megnyit →
(* 1931. nov. 5. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1961). 1957–1991 között különböző könyvkiadókban (Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó) dolgozott. 2001-ben A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével tüntették ki. Cseh és szlovák szépirodalmi, ismeretterjesztő és...megnyit →
Részletek
(* 1931. nov. 5. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1961). 1957–1991 között különböző könyvkiadókban (Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó) dolgozott. 2001-ben A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével tüntették ki. Cseh és szlovák szépirodalmi, ismeretterjesztő és gyermekkönyveket fordított magyarra.
Hím (Chym)
1964-ben Perényhím néven Perényfaluval egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 242, ebből 236 (97,5%) magyar, 5 (2,1%) szlovák; [1961] 282, ebből 199 (70,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
1964-ben Perényhím néven Perényfaluval egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 242, ebből 236 (97,5%) magyar, 5 (2,1%) szlovák; [1961] 282, ebből 199 (70,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
Részletek
1964-ben Perényhím néven Perényfaluval egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 242, ebből 236 (97,5%) magyar, 5 (2,1%) szlovák; [1961] 282, ebből 199 (70,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 168 r. k., 67 gör. kat., 2 ref. – R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma a 18. sz.-ban barokk stílusban épült.
Himmler György
(* 1954. szept. 12. Ipolyság) Gimnáziumi tanár, szerkesztő, művelődésszervező. A pozsonyi Comenius Egyetem történelem–filozófia szakán végzett (1979). 1979–1981-ben a lévai Barsi Múzeum történésze, 1981-től a párkányi gimnázium tanára. Helytörténeti írásokat, könyvismertetéseket publikál, 1994-től a Párkány és Vidéke Társulás elnöke. 1992–2008 között a Párkány és...megnyit →
(* 1954. szept. 12. Ipolyság) Gimnáziumi tanár, szerkesztő, művelődésszervező. A pozsonyi Comenius Egyetem történelem–filozófia szakán végzett (1979). 1979–1981-ben a lévai Barsi Múzeum történésze, 1981-től a párkányi gimnázium tanára. Helytörténeti írásokat, könyvismertetéseket publikál, 1994-től a Párkány és Vidéke Társulás elnöke. 1992–2008 között a Párkány és...megnyit →
Részletek
(* 1954. szept. 12. Ipolyság) Gimnáziumi tanár, szerkesztő, művelődésszervező. A pozsonyi Comenius Egyetem történelem–filozófia szakán végzett (1979). 1979–1981-ben a lévai Barsi Múzeum történésze, 1981-től a párkányi gimnázium tanára. Helytörténeti írásokat, könyvismertetéseket publikál, 1994-től a Párkány és Vidéke Társulás elnöke. 1992–2008 között a Párkány és Vidéke regionális havilap főszerkesztője volt. – Kitüntetések: a Széchenyi Társaság díja (1991), Rákóczi Emlékplakett (2004). – Fm. Párkány (1995); Párkány–Esztergomi Mária Valéria-híd (2004).
Híradó
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1937). A Vutkovich Sándor alapította Nyugatmagyarországi Híradó (1888–1918) folytatója. Tulajdonosa Arkauer István volt. Szoros kapcsolatot tartott a magyar ellenzéki pártokkal. Nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi magyar kulturális, zenei, képzőművészeti és sportélet eseményeit; ilyen vonatkozásban ma is...megnyit →
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1937). A Vutkovich Sándor alapította Nyugatmagyarországi Híradó (1888–1918) folytatója. Tulajdonosa Arkauer István volt. Szoros kapcsolatot tartott a magyar ellenzéki pártokkal. Nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi magyar kulturális, zenei, képzőművészeti és sportélet eseményeit; ilyen vonatkozásban ma is...megnyit →
Részletek
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1937). A Vutkovich Sándor alapította Nyugatmagyarországi Híradó (1888–1918) folytatója. Tulajdonosa Arkauer István volt. Szoros kapcsolatot tartott a magyar ellenzéki pártokkal. Nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi magyar kulturális, zenei, képzőművészeti és sportélet eseményeit; ilyen vonatkozásban ma is értékes forrásnak számít. Külső munkatársként is sok hazai író és publicista dolgozott a lapnak, közülük a pozsonyiak s a Pozsony környékiek élvezték a legnagyobb publicitást. Állandó munkatársa volt az Amerikában élő Reményi József, akinek írói pályája a Nyugatmagyarországi Híradóban indult. A lap gazdag művelődéstörténeti anyagát főleg Alapy Gyula, Benyovszky Károly, Haiczl Kálmán, Kemény Lajos és Kumlik Emil írták. – Szerk. Vutkovich Ödön, Arkauer István, Aixinger László.
Hírek 2.
Részletek
Regionális társadalmi, szépirodalmi, közgazdasági és politikai hetilap (Komárom, 1935 máj.–1937 dec.). – Szerk. Puzsér János. – Ir. Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éve 1789–1989 (1994).
Hites Kristóf
(* 1913. aug. 26. Csicsó, † 1999. máj. 26. Pannonhalma [Mo.]) Bencés szerzetes, tanár. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban...megnyit →
(* 1913. aug. 26. Csicsó, † 1999. máj. 26. Pannonhalma [Mo.]) Bencés szerzetes, tanár. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban...megnyit →
Részletek
(* 1913. aug. 26. Csicsó, † 1999. máj. 26. Pannonhalma [Mo.]) Bencés szerzetes, tanár. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban kiutasították az országból, Kanadában, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. 1958-ig a clevelandi szlovák gimnázium tanára volt, ezután bencés társaival a kaliforniai Woodside-ben bencés perjelséget és magyar nyelvű bencés gimnáziumot alapított. 1984–1990 között a Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya elnöke, a Kettős Járom Alatt c. lap szerkesztője volt. 1989 után egyik kezdeményezője és anyagi támogatója volt az alakuló Rákóczi Szövetségnek. Esterházy János Emlékplakettel tüntették ki (1991). 1994-ben Mo.-ra költözött.
Hizsnyai Tóth Ildikó; H. Tóth Ildikó
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a...megnyit →
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a...megnyit →
Részletek
Hizsnyai Tóth Ildikó (HA)
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének kutatója, majd oktatója. Fő kutatási területe: fordításelmélet és magyar mint idegen nyelv. Tanulmányai és fordításai többek között a Nova Posoniensia, Fórum Társadalomtudományi Szemle, Irodalmi Szemle, valamint a Somorjai Disputa és más kiadványokban jelentek meg. – Díjak: műfordítói Madách-díj (2000, 2003, 2012) – Fm. Maďarčina pre samoukov (Marianna Sitárová Husárikovával). Fordításkötetei: Peter Pišťanek: Különcök (Mladý Dônč a iné, 1999); Dušan Kováč: Szlovákia története (másokkal, Dejiny Slovenska, 2001); Pavel Vilikovský: Az utolsó pompeji ló (Posledný kôň Pompejí, 2002); Pavel Vilikovský: A gonosz önéletrajza (Vlastný životopis zla, 2011).
Hizsnyai Zoltán
(* 1959. febr. 13. Rimaszombat) Költő, esszéíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1978), majd a kassai Thália Színpad színésze (1978–1983) volt. Ezt követően különböző munkahelyeken dolgozott. 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992 tavaszától pedig az akkor induló Kalligram folyóirat szerkesztője, majd 1994...megnyit →
(* 1959. febr. 13. Rimaszombat) Költő, esszéíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1978), majd a kassai Thália Színpad színésze (1978–1983) volt. Ezt követően különböző munkahelyeken dolgozott. 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992 tavaszától pedig az akkor induló Kalligram folyóirat szerkesztője, majd 1994...megnyit →
Részletek
Hizsnyai Zoltán (ST)
(* 1959. febr. 13. Rimaszombat) Költő, esszéíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1978), majd a kassai Thália Színpad színésze (1978–1983) volt. Ezt követően különböző munkahelyeken dolgozott. 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992 tavaszától pedig az akkor induló Kalligram folyóirat szerkesztője, majd 1994 jún.-ától 2003 végéig főszerkesztője. 2004–2006-ban az Új Szó kulturális rovatának vezetője. 2006–2007-ben az Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) titkára volt (ezt a tisztséget korábban már 1994–1996-ban, ill. 2000–2001-ben is betöltötte). Versei az 1980-as évektől kezdve jelennek meg, az Iródia hangadó tagja volt, szerepelt a Próbaút (1986) c. antológiában. Nemzedékének jelentős képviselője. Főbb díjai: Kilencek Díja (1988); Madách-díj (1995); Szabad Sajtó Díj (1996); Sziveri János-díj (1997); József Attila-díj (2002); Posonium Irodalmi Díj Különdíja (2002). – Fm. Rondó (v., 1987); Tolatás (v., 1989); A stigma krátere (v., 1994); Műfajtalankodás. Vízilovak és egyéb szellemi ingóságok (esszék, pamfletek, 1996); Bárka és ladik (v., 2001); Mintakéve (szonettkoszorú, 2004); Hizsnyai Zoltán legszebb versei (v., 2006); Fordítva múlik – előre farol (v., 2008); Ének (v., 2010).
Hizsnyan Géza
(* 1956. jún. 22. Rimaszombat) Orvos, színházi író, színikritikus. Rimaszombatban érettségizett (1974), a prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1981). Egyetemistaként elnöke volt az Ady Endre Diákkörnek. 1981-től a nyustyai kórházban dolgozik. Írásai, színikritkái az 1980-as évektől jelennek meg; több fontos színházelméleti tanulmányt...megnyit →
(* 1956. jún. 22. Rimaszombat) Orvos, színházi író, színikritikus. Rimaszombatban érettségizett (1974), a prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1981). Egyetemistaként elnöke volt az Ady Endre Diákkörnek. 1981-től a nyustyai kórházban dolgozik. Írásai, színikritkái az 1980-as évektől jelennek meg; több fontos színházelméleti tanulmányt...megnyit →
Részletek
(* 1956. jún. 22. Rimaszombat) Orvos, színházi író, színikritikus. Rimaszombatban érettségizett (1974), a prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1981). Egyetemistaként elnöke volt az Ady Endre Diákkörnek. 1981-től a nyustyai kórházban dolgozik. Írásai, színikritkái az 1980-as évektől jelennek meg; több fontos színházelméleti tanulmányt közölt. Alapítója és elnöke volt a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társaságának (1990).
Hlucsil Károly
(* 1891. okt. 25. Kiszucaújhely [Kysucké Nové Mesto] – † 1973. nov. 10. Pozsony) Matematikus, főiskolai tanár. Zsolnán, az állami királyi főreáliskolában érettségizett 1911-ben. Ebben az évben megnyerte az országos matematikai tanulóversenyt. Matematika tanára Erdős Lajos (1879–1942), a világhírű Erdős Pál (1913–1996) matematikus édesapja...megnyit →
(* 1891. okt. 25. Kiszucaújhely [Kysucké Nové Mesto] – † 1973. nov. 10. Pozsony) Matematikus, főiskolai tanár. Zsolnán, az állami királyi főreáliskolában érettségizett 1911-ben. Ebben az évben megnyerte az országos matematikai tanulóversenyt. Matematika tanára Erdős Lajos (1879–1942), a világhírű Erdős Pál (1913–1996) matematikus édesapja...megnyit →
Részletek
(* 1891. okt. 25. Kiszucaújhely [Kysucké Nové Mesto] – † 1973. nov. 10. Pozsony) Matematikus, főiskolai tanár. Zsolnán, az állami királyi főreáliskolában érettségizett 1911-ben. Ebben az évben megnyerte az országos matematikai tanulóversenyt. Matematika tanára Erdős Lajos (1879–1942), a világhírű Erdős Pál (1913–1996) matematikus édesapja volt. A budapesti tudományegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, sőt még egy rövid franciaországi tanulmányutat is tett, de az I. vh. kitörését követően behívták katonának és 1916-ban orosz fogságba esett. Megjárta Szibériát, a Távol-Keletet, Japánt, Indiát, Ceylont, D-Afrikát. 1920 végén érkezett haza és a lévai gimnáziumban lett helyettes tanár. Az 1925/26-os tanévben Brünnben fejezte be az egyetemet, és ezt követően az érsekújvári gimnázium tanára lett. 1932-ben Pozsonyba került és 1947–1959 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán, 1951-től a magyar részlegen is tanított. Számos jeles matematika tanárt nevelt, köztük Oláh Györgyöt (1940–2012) a komáromi gimnázium, majd ipari szakközépiskola és Mészáros Józsefet, a galántai gimnázium tanárát. Tudósi pályájának a kibontakozását egyrészt a vh., másrészt az időigényes középiskolai tanári munka gátolta. Számos területen (a matematika mellett a biológiában, történelemtudományban, a fizikában) rendelkezett alapos ismeretekkel. Számos idegen nyelven beszélt és fordított is.
Hodinka Antal
(* 1864. jan. 13. Ladomér, † 1946. júl. 15. Budapest) Író, történész. Budapesti teológiai tanulmányai befejeztével az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd ösztöndíjas Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél. 1891-ben doktorátust szerzett a budapesti egyetem bölcsészkarán, 1892 és 1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros; Rómában is kutatott. A pozsonyi...megnyit →
(* 1864. jan. 13. Ladomér, † 1946. júl. 15. Budapest) Író, történész. Budapesti teológiai tanulmányai befejeztével az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd ösztöndíjas Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél. 1891-ben doktorátust szerzett a budapesti egyetem bölcsészkarán, 1892 és 1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros; Rómában is kutatott. A pozsonyi...megnyit →
Részletek
(* 1864. jan. 13. Ladomér, † 1946. júl. 15. Budapest) Író, történész. Budapesti teológiai tanulmányai befejeztével az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd ösztöndíjas Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél. 1891-ben doktorátust szerzett a budapesti egyetem bölcsészkarán, 1892 és 1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros; Rómában is kutatott. A pozsonyi jogakadémián 1906-tól 1912-ig, az egyetemen 1923-ig tanított. 1935-ig, nyugalomba vonulásáig pécsi egyetemi tanár, 1932–1933-ban rektor volt. Főleg orosz és délszláv források magyar vonatkozásaival foglalkozott. 1910-től az MTA levelező, 1933-tól rendes tagja volt. – Fm. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (1889); A munkácsi görög katolikus püspökség története (1909); Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1913); Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1918); A kárpátaljai ruténok lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk (1923). – Ir. Szabó Pál: A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága (1940); Holub József: Hodinka Antal (nekrológ, Századok, 1945–1946); Perényi József: Emlékezés Hodinka Antalra (Századok, 1965).
Hodinka Tivadar
(* 1875. ? Krasznahorkaváralja, † 1944. ? Budapest) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Sárospatakon és a budapesti egyetem jogi karán végezte. Rövid megyei szolgálat után 1902-ben kivándorolt Amerikába, s ott több magyar nyelvű lap munkatársa és szerkesztője lett. 1909-ben visszatért Mo.-ra, Eperjesen telepedett le, s az...megnyit →
(* 1875. ? Krasznahorkaváralja, † 1944. ? Budapest) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Sárospatakon és a budapesti egyetem jogi karán végezte. Rövid megyei szolgálat után 1902-ben kivándorolt Amerikába, s ott több magyar nyelvű lap munkatársa és szerkesztője lett. 1909-ben visszatért Mo.-ra, Eperjesen telepedett le, s az...megnyit →
Részletek
(* 1875. ? Krasznahorkaváralja, † 1944. ? Budapest) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Sárospatakon és a budapesti egyetem jogi karán végezte. Rövid megyei szolgálat után 1902-ben kivándorolt Amerikába, s ott több magyar nyelvű lap munkatársa és szerkesztője lett. 1909-ben visszatért Mo.-ra, Eperjesen telepedett le, s az 1918-as államfordulatig Sáros megye árvaszéki jegyzője volt. 1918 után az eperjesi Sáros c. irodalmi, társadalmi és gazdasági lapot szerkesztette. A szlovák államból 1942-ben kiutasították, Budapesten telepedett le. – Verseket, elbeszéléseket, politikai tanulmányokat írt, 1918 előtt budapesti lapokban is publikált. 1918 után a vidéki lapokon kívül a Prágai Magyar Hírlap közölte írásait. Versei a Rückert Ernő szerkesztésében megjelent Amerikai magyar költők (1910) c. kötetben is megtalálhatók. – Fm. Dr. Pennyk a dollárok hazájából (elb., 1910); Tengeren innen, tengeren túl (v. és tárcák, 1911); Versek (1917); Harc a háború ellen (tan., 1925); A világbéke egyetlen útja (tan., 1935).