Hang
Részletek
A magyar ifjúsági klubok fóruma (Pozsony, 1966. ápr.–nov.). A Népművelés mellékleteként jelent meg havonta. Korábban Így Élünk Mi (1965–1966) címmel jelent meg. – Szerk. Duray Miklós, Gágyor Péter, Haltenberger Kinga, Sárszögi Görcsös Csilla.
Hantos László
(* 1910. júl. 9. Nagymagyar, † 1983. Budapest [Mo.]) Közgazdasági szakíró, publicista. Budapesten közgazdasági egyetemet, Pécsett jogot végzett. Bekapcsolódott a két háború közötti szlovákiai magyar ifjúsági mozgalmakba; közgazdasági írásokat publikált, a Hanza Szövetkezeti Újság főszerkesztője volt. A második vh. idején Budapesten telepedett le, ahol...megnyit →
(* 1910. júl. 9. Nagymagyar, † 1983. Budapest [Mo.]) Közgazdasági szakíró, publicista. Budapesten közgazdasági egyetemet, Pécsett jogot végzett. Bekapcsolódott a két háború közötti szlovákiai magyar ifjúsági mozgalmakba; közgazdasági írásokat publikált, a Hanza Szövetkezeti Újság főszerkesztője volt. A második vh. idején Budapesten telepedett le, ahol...megnyit →
Részletek
(* 1910. júl. 9. Nagymagyar, † 1983. Budapest [Mo.]) Közgazdasági szakíró, publicista. Budapesten közgazdasági egyetemet, Pécsett jogot végzett. Bekapcsolódott a két háború közötti szlovákiai magyar ifjúsági mozgalmakba; közgazdasági írásokat publikált, a Hanza Szövetkezeti Újság főszerkesztője volt. A második vh. idején Budapesten telepedett le, ahol előbb kutatóintézetekben dolgozott, majd könyvkiadói szerkesztő volt. – Fm. Gazdasági életünk húsz éve. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938. (1938); Magyar gazdasági élet (1940); A mezőgazdasági ingatlanok elaprózódása (1943).
Hanva (Chanava)
Részletek
Hanva − Tompa Mihály szobra (FI)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától D–DNy-ra. L: [1921] – 829, ebből 749 (90.3%) magyar, 69 (8,3%) szlovák; [2011] – 710, ebből 616 (86,8%) magyar, 55 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 663 (93,4%) magyar, 36 (5,1%) szlovák. V: [2011] – 377 ref., 245 r. k., 23 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1823–30 között épült klasszicista stílusban; a templomkert temetőjében nyugszik Tompa Mihály költő, a falu egykori lelkésze, a temető bejárati kapuja előtt 1940-ben felavatott mellszobra látható. A 18. sz. végén emelt barokk-klasszicista stílusú Hanvay-kúriában 2004 óta a ref. egyház diakóniai központja működik, a középkori kolostor maradványaira épült Darvas-kúria ma művelődési ház. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Hanva – ref. templom és a Tompa-szobor (GJ)
Hanza Rolanda
(* 1980. jan. 17. Zseliz) Zenetanár, karnagy, magán- és karénektanár. Párkányban végezte az alapiskolát és a gimnáziumi tanulmányait. 1998–2003-ban a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen zenetanári diplomát szerez ének specializációval. A párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskolában tanít. 2009-ben diákjaival megalapította az Primula Énekkart, majd a...megnyit →
(* 1980. jan. 17. Zseliz) Zenetanár, karnagy, magán- és karénektanár. Párkányban végezte az alapiskolát és a gimnáziumi tanulmányait. 1998–2003-ban a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen zenetanári diplomát szerez ének specializációval. A párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskolában tanít. 2009-ben diákjaival megalapította az Primula Énekkart, majd a...megnyit →
Részletek
Hanza Rolanda (csa)
(* 1980. jan. 17. Zseliz) Zenetanár, karnagy, magán- és karénektanár. Párkányban végezte az alapiskolát és a gimnáziumi tanulmányait. 1998–2003-ban a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen zenetanári diplomát szerez ének specializációval. A párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskolában tanít. 2009-ben diákjaival megalapította az Primula Énekkart, majd a pedagógusokból álló Katedra énekkart. 2013-tól a Párkányban működő Vox Solaris kamarakórus karnagya és hangképzője. – Díjak, elismerések: Párkány város polgármesterének elismerő oklevele (2012); a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elismerő okleve (2013). – Ir. Castrum Novum (2013. aug.); Pedagógusfórum (2011−12 tavasz); Vasárnap (2013. jún.).
Hanza Szövetkezeti Áruközpont
Fogyasztási szövetkezet (Galánta, 1925–1945). A trianoni döntés a Szl.-hoz került magyar vidékeken korábban jól működő szövetkezeti mozgalom visszaesését is magával hozta, s ennek következtében a két háború közötti időszakban Csehszl.-ban működő szövetkezeti mozgalmon belül elkülöníthető típusok közül (hitel-, földműves-, ipari és fogyasztási szövetkezetek) a...megnyit →
Fogyasztási szövetkezet (Galánta, 1925–1945). A trianoni döntés a Szl.-hoz került magyar vidékeken korábban jól működő szövetkezeti mozgalom visszaesését is magával hozta, s ennek következtében a két háború közötti időszakban Csehszl.-ban működő szövetkezeti mozgalmon belül elkülöníthető típusok közül (hitel-, földműves-, ipari és fogyasztási szövetkezetek) a...megnyit →
Részletek
Hanza Szövetkezeti Áruközpont épülete Éberhardon (FI)
Fogyasztási szövetkezet (Galánta, 1925–1945). A trianoni döntés a Szl.-hoz került magyar vidékeken korábban jól működő szövetkezeti mozgalom visszaesését is magával hozta, s ennek következtében a két háború közötti időszakban Csehszl.-ban működő szövetkezeti mozgalmon belül elkülöníthető típusok közül (hitel-, földműves-, ipari és fogyasztási szövetkezetek) a szlovákiai magyarság csupán a fogyasztási szövetkezetek terén tudott erős pozíciókat kivívni magának. Ezt támasztja alá, hogy a Szl. és Kárpátalja területén működő fogyasztási szövetkezeteknek mintegy egynegyede magyar jellegű volt. Trianon előtt a mai Szl. területén működő fogyasztási szövetkezetek a budapesti Hangya Szövetkezeti Központhoz tartoztak. Ez a kapcsolat 1919-ben azonban megszakadt, mivel Csehszl.-ban törvény mondta ki, hogy valamennyi szlovákiai szövetkezetnek a pozsonyi Központi Szövetkezethez kell tartoznia. A Hangyával való kapcsolatok megszűnése nagy gondot jelentett a dél-szlovákiai fogyasztási szövetkezetek számára, mivel a pozsonyi központ nem biztosította a megfelelő áruellátást. Ez volt az oka annak, hogy 1925-ben 35 szövetkezet és 19 magánszemély galántai központtal megalakította a ~ot, amely a két vh. közötti időszak talán legsikeresebb szlovákiai magyar vállalkozásának bizonyult. A ~, amely az összes szlovákiai magyar fogyasztási szövetkezet több mint felét felölelte, 222 (többnyire a szlovákiai magyarság nyugati településterületén található) szövetkezettel volt kapcsolatban. A Nógrádtól keletre eső magyar falvak szövetkezetei ezzel szemben a pozsonyi székhelyű NUPOD (Nákupné ústredie potravinárskych družstiev) szövetkezeti központ zólyomi és kassai kirendeltségénél szerezték be az árut. A Hanza és a NUPOD bár konkurensek voltak, együtt is működtek, s 1936 és 1938 között Centrum néven közös bevásárlási irodát tartottak fenn Pozsonyban. A ~ része volt az 1930-ban alapított Hanza Hitelszövetkezet, amely az áruszövetkezet hitelnyújtó intézményeként működött. A Hanza áruközpont központi raktára mellett malmokat, terményfelvásárló központot, gépparkot, likőrgyárat, agyagbányát, téglagyárat és nyomdát stb. is üzemeltetett, helyi szinten pedig számos iskola, kultúrház s templom építéséhez járult hozzá, és saját dalárdája is volt. 1928-től 1945-ig a Hanza saját lapot adott ki Hanza Szövetkezeti Újság címmel, 1935-től nyolc éven keresztül pedig Hanza Szövetkezeti Naptár címmel naptárt adott ki. Szl. magyarlakta területeinek 1938-as visszacsatolását (első bécsi döntés) követően a ~ tovább működött, s egyes dunántúli községekre is kiterjesztette működését. Az Ipolytól keletre eső térségekben a fogyasztási szövetkezetek a NUPOD helyett ismét a Hangya fennhatósága alá kerültek. A második vh. befejezése és Szl.-nak a trianoni határok közötti felújítása a Hanza megszűnését hozta magával. A Kassán székelő ideiglenes csehszl. kormány 1945. ápr. 12-i rendeletével nemzeti gondnokság alá helyezte, gondnokául pedig a NUPOD-ot nevezte meg, ami gyakorlatilag a ~ megszűnését jelentette. – Vezető: Nagy Ferenc (első elnök). – Ir. Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta. (1994).
Hanza Szövetkezeti Újság
A galántai központú Hanza Szövetkezeti Áruközpont kötelékébe tartozó dél-szl.-i fogyasztási szövetkezetek közlönye. 1928 és 1944 között kéthetente jelent meg Galántán. Felelős szerkesztője az áruközpont igazgatója, Nagy Ferenc volt, váltakozó főszerkesztői Letocha József, Ivánfy Géza, Hantos László és Szőke Péter. Erős társadalmi, népnevelő jellege volt,...megnyit →
A galántai központú Hanza Szövetkezeti Áruközpont kötelékébe tartozó dél-szl.-i fogyasztási szövetkezetek közlönye. 1928 és 1944 között kéthetente jelent meg Galántán. Felelős szerkesztője az áruközpont igazgatója, Nagy Ferenc volt, váltakozó főszerkesztői Letocha József, Ivánfy Géza, Hantos László és Szőke Péter. Erős társadalmi, népnevelő jellege volt,...megnyit →
Részletek
hanza
A galántai központú Hanza Szövetkezeti Áruközpont kötelékébe tartozó dél-szl.-i fogyasztási szövetkezetek közlönye. 1928 és 1944 között kéthetente jelent meg Galántán. Felelős szerkesztője az áruközpont igazgatója, Nagy Ferenc volt, váltakozó főszerkesztői Letocha József, Ivánfy Géza, Hantos László és Szőke Péter. Erős társadalmi, népnevelő jellege volt, s nagy sikert ért el a falusi kultúrházak építésének szorgalmazásával és segítésével. 1937 dec.-ben már 43 000 példányban jelent meg. – Az 1945 utáni jogfosztás idején a Hanza Szövetkezeti Áruközpontot nemzeti gondnokság alá helyezték, s 1949-ben elkobozták a vagyonát. Háborús bűnössé nyilvánított vezetői (Nagy Ferenc, Kúthy Géza és Letocha József) Mo.-ra távoztak. – Ir. Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta (1994).
Hanzsér Árpád
(* 1946. okt. 1. Komárom) Orgonaművész, zeneszerző, zenekarvezető, zenei rendező. Esztergályosnak tanult, később orgona szakon tett három ízben is minősítő vizsgát. 1969-től hivatásos zenész. 1965-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1970-ben a kassaiThália Színpad zenei munkatársa volt. Rádió- és tévészerepléseket vállalt, kislemezei jelentek meg,...megnyit →
(* 1946. okt. 1. Komárom) Orgonaművész, zeneszerző, zenekarvezető, zenei rendező. Esztergályosnak tanult, később orgona szakon tett három ízben is minősítő vizsgát. 1969-től hivatásos zenész. 1965-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1970-ben a kassaiThália Színpad zenei munkatársa volt. Rádió- és tévészerepléseket vállalt, kislemezei jelentek meg,...megnyit →
Részletek
(* 1946. okt. 1. Komárom) Orgonaművész, zeneszerző, zenekarvezető, zenei rendező. Esztergályosnak tanult, később orgona szakon tett három ízben is minősítő vizsgát. 1969-től hivatásos zenész. 1965-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1970-ben a kassaiThália Színpad zenei munkatársa volt. Rádió- és tévészerepléseket vállalt, kislemezei jelentek meg, zenekarai közül a Modific, ill. az Ex Modific a szlovák(iai) popzene élvonalába került. A Magyar Területi Színház tucatnyi darabjához írt színpadi zenét.
Haraszti Mária
(* 1959. dec. 8. Alsószeli) Író, költő, műfordító, szerkesztő, előadóművész, könyvkiadó. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1984). 1984–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó munkatársa, majd az Irodalmi Szemle szerkesztője. 1990–1994-ben a Szlovák Rádió Magyar Adásának szerkesztőriportere. 1994-ben...megnyit →
(* 1959. dec. 8. Alsószeli) Író, költő, műfordító, szerkesztő, előadóművész, könyvkiadó. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1984). 1984–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó munkatársa, majd az Irodalmi Szemle szerkesztője. 1990–1994-ben a Szlovák Rádió Magyar Adásának szerkesztőriportere. 1994-ben...megnyit →
Részletek
Haraszti Mária (FI)
(* 1959. dec. 8. Alsószeli) Író, költő, műfordító, szerkesztő, előadóművész, könyvkiadó. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1984). 1984–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó munkatársa, majd az Irodalmi Szemle szerkesztője. 1990–1994-ben a Szlovák Rádió Magyar Adásának szerkesztőriportere. 1994-ben létrehozta a Median kiadót és produceri irodát. 2007-ig művészeti vezetője az AB-ART Könyvkiadónak. 1996–2006 között a Szőrős Kő folyóirat főszerkesztője. Szerepelt irodalmi színpadokban, irodalmi színpadi és színjátszó csoportokat szervezett (Zsebszínpad, Túraszínpad) és vezetett (Pejkó, Kis Pejkó). Előadóművészként, amatőr színpadi rendezőként, irodalmi összeállítások szerkesztőjeként, színpadi dramatizációk szerzőjeként is ismert. 2002-ben megalakította az Anima Társaságot, 2006-ban megalapította a Mikola Anikó-díjat. – Fm. Buborék (mesék, 1993); Buborék a szigeten (mesék, 1995); Pimpimpáré (r., 2001); A Piros rét meséi (mesék, 2004); Vers- és prózamondók kézikönyve (többekkel, 2005); József Attila: Versek (előadói CD, Csanaky Eleonórával, 2005); Július Balco: Végállomás (ford., 2003); Csupa főszerep (gyermekszínművek, 2009); Maty Rógyina nagylábujja (ifj. r. 2010)Vers- és prózamondók kézikönyve (többekkel, 2005); József Attila: Versek (előadói CD, Csanaky Eleonórával, 2005); Július Balco: Végállomás (ford., 2003); Csupa főszerep (gyermekszínművek, 2009); Maty Rógyina nagylábujja (ifj. r. 2010).; Hogyan születik a mese? Kortárs hazai meseírók hanglemezen. I. rész (CD); A Piros rét meséi (CD, 2010). – Film: Dőrejárás, Tejfalu (dokumentumfilm, 2007); Podunajské Biskupice * Pozsonypüspöki * Bischdorf (ismeretterjesztő film, 2008); Zene és lélek. Emlékképek Szíjjártó Jenő zeneszerzőről (dokumentumfilm, 2009); Hangvarázslók (dukumentumfilm, 2015). – Ir. Ki kicsoda Kassától–Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Haraszti-Mészáros Erzsébet
(* 1939. máj. 31. Alsószeli) Újságíró. 1958–1961 között a Szabad Földműves riportere, 1961–1984 között a Dolgozó Nő (1970-től Nő, 1972-től Barátnő) szerkesztője, 1972-től főszerkesztője. A szlovákiai magyar iskolák védelmében írt riportok közlése miatt leváltották. 1985–1992 között ismét a Szabad Földműves az Új Szó, majd Szabad...megnyit →
(* 1939. máj. 31. Alsószeli) Újságíró. 1958–1961 között a Szabad Földműves riportere, 1961–1984 között a Dolgozó Nő (1970-től Nő, 1972-től Barátnő) szerkesztője, 1972-től főszerkesztője. A szlovákiai magyar iskolák védelmében írt riportok közlése miatt leváltották. 1985–1992 között ismét a Szabad Földműves az Új Szó, majd Szabad...megnyit →
Részletek
H. Mészaros Erzsébet (FI)
(* 1939. máj. 31. Alsószeli) Újságíró. 1958–1961 között a Szabad Földműves riportere, 1961–1984 között a Dolgozó Nő (1970-től Nő, 1972-től Barátnő) szerkesztője, 1972-től főszerkesztője. A szlovákiai magyar iskolák védelmében írt riportok közlése miatt leváltották. 1985–1992 között ismét a Szabad Földműves az Új Szó, majd Szabad Földműves Újság szerkesztője, főszerkesztője, a Gazda Kft. létrehozója. Évkönyvek, kalendáriumok szerkesztője (pl. A Család Évkönyve négy évfolyama stb.), szakács- és életmódkönyvek szerzője, összeállítója. 1991-ben Széchenyi Emlékéremmel, 2005-ben A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével tüntették ki. – Fm. Termeszthető gyógynövények (2001). – Ir. Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).
Harkács (Hrkáč)
1960-ban Gömörfalva néven Sánkfalvával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak jobb partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 371, ebből 351 (94,6%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 313 r. k., 23 ref., 18 izr., 16 ev., 1...megnyit →
1960-ban Gömörfalva néven Sánkfalvával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak jobb partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 371, ebből 351 (94,6%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 313 r. k., 23 ref., 18 izr., 16 ev., 1...megnyit →
Részletek
1960-ban Gömörfalva néven Sánkfalvával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak jobb partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 371, ebből 351 (94,6%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 313 r. k., 23 ref., 18 izr., 16 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. A jászói apátság 1768-ban épült barokk kastélyát 1826-ban, a Vay család 1770-ben épült barokk-klasszicista kastélyát 1830-ban klasszicista stílusban alakították át, r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1784-ben emelt késő barokk építmény.
Harmac (Chrámec)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i peremén, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 709, ebből 640 (90,3%) magyar, 59 (8,3%) szlovák; [2011] – 418, ebből 241 (57,7%) magyar, 103 (24,6%) roma, 56 (13,4%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i peremén, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 709, ebből 640 (90,3%) magyar, 59 (8,3%) szlovák; [2011] – 418, ebből 241 (57,7%) magyar, 103 (24,6%) roma, 56 (13,4%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i peremén, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 709, ebből 640 (90,3%) magyar, 59 (8,3%) szlovák; [2011] – 418, ebből 241 (57,7%) magyar, 103 (24,6%) roma, 56 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 354 (84,7%) magyar, 43 (10,3%) szlovák. V: [2011] – 180 r. k., 144 ref., 10 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma egy Árpád-kori gótikus templom alapjain 1802-ben, r. k. (Szt. Anna-) kápolnája 1969-ben épült. – Ir. Balogh Béla: Harmaci krónika (1748–1848). (1998).
Harmos Károly
(* 1879. nov. 28. Somogy [Mo.], † 1956. jan. 24. Komárom) Festő, grafikus. 1898–1902 között a budapesti Mintarajziskolában tanult, 1902–1908 között a müncheni akadémia növendéke volt. 1908–1910 között a szentendrei magániskola, 1911–1943 között pedig a komáromi bencés gimnázium rajztanára. 1920–1944 között magánrajziskolát működtetett Komáromban....megnyit →
(* 1879. nov. 28. Somogy [Mo.], † 1956. jan. 24. Komárom) Festő, grafikus. 1898–1902 között a budapesti Mintarajziskolában tanult, 1902–1908 között a müncheni akadémia növendéke volt. 1908–1910 között a szentendrei magániskola, 1911–1943 között pedig a komáromi bencés gimnázium rajztanára. 1920–1944 között magánrajziskolát működtetett Komáromban....megnyit →
Részletek
Harmos Károly (SZM)
(* 1879. nov. 28. Somogy [Mo.], † 1956. jan. 24. Komárom) Festő, grafikus. 1898–1902 között a budapesti Mintarajziskolában tanult, 1902–1908 között a müncheni akadémia növendéke volt. 1908–1910 között a szentendrei magániskola, 1911–1943 között pedig a komáromi bencés gimnázium rajztanára. 1920–1944 között magánrajziskolát működtetett Komáromban. 1923-ban megalakította, majd vezette a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályát. A komáromi művészképzés és művészeti élet fő szervezője, kiállításokat, képtárat szervez. Rajziskolájában későbbi jeles művészek pályája indult el. Akvarelleket, tempera- és olajfestményeket, grafikákat és iparművészeti munkákat egyaránt jegyez, illusztrációi a látomásos irodalmiság, ill. az ironikus, olykor hátborzongató humor jegyeit viselik magukon.
Harna István
(* 1940. szept. 2. Ipolyság) Közgazdász, egyetemi docens, politikus. Az ipolysági tizenegyéves iskolában érettségizett (1959). A pozsonyi Közgazdasági Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1964-ben (1977-től kandidátus). 1978-tól a Közgazdaság-tudományi Egyetem oktatója (1981-től docense), 1985–1990-ben a Kereskedelmi Kar dékánhelyettese. 1990-től aktívan politizál, az Együttélés Politikai Mozgalom...megnyit →
(* 1940. szept. 2. Ipolyság) Közgazdász, egyetemi docens, politikus. Az ipolysági tizenegyéves iskolában érettségizett (1959). A pozsonyi Közgazdasági Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1964-ben (1977-től kandidátus). 1978-tól a Közgazdaság-tudományi Egyetem oktatója (1981-től docense), 1985–1990-ben a Kereskedelmi Kar dékánhelyettese. 1990-től aktívan politizál, az Együttélés Politikai Mozgalom...megnyit →
Részletek
Harna István (FI)
(* 1940. szept. 2. Ipolyság) Közgazdász, egyetemi docens, politikus. Az ipolysági tizenegyéves iskolában érettségizett (1959). A pozsonyi Közgazdasági Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1964-ben (1977-től kandidátus). 1978-tól a Közgazdaság-tudományi Egyetem oktatója (1981-től docense), 1985–1990-ben a Kereskedelmi Kar dékánhelyettese. 1990-től aktívan politizál, az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és a párt színeiben 1990–1994, valamint 2002–2006 között parlamenti képviselő. 1998–2002-ben az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, építés- és közmunkaügyi, ill. 1999-től építésügyi és régiófejlesztési miniszter. Jelenleg vállalkozó. 2012-ben a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki.
Hárskút (Lipovník)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szoroskői-nyereg alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 558, ebből 557 (99,8%) magyar; [2011] – 511, ebből 381 (74,6%) magyar, 117 (22,9%) szlovák nemzetiságű. A: [2011] – 408 (79,8%) magyar, 85 (16,6%) szlovák V: [2011]...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szoroskői-nyereg alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 558, ebből 557 (99,8%) magyar; [2011] – 511, ebből 381 (74,6%) magyar, 117 (22,9%) szlovák nemzetiságű. A: [2011] – 408 (79,8%) magyar, 85 (16,6%) szlovák V: [2011]...megnyit →
Részletek
Hárskút (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szoroskői-nyereg alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 558, ebből 557 (99,8%) magyar; [2011] – 511, ebből 381 (74,6%) magyar, 117 (22,9%) szlovák nemzetiságű. A: [2011] – 408 (79,8%) magyar, 85 (16,6%) szlovák V: [2011] – 412 r. k., 27 ref., 11 ev., 9 gör. kat. – Gótikus stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma a 15. sz. elején épült egy román kori templom, késő barokk plébániája pedig 1787-ben egy középkori cisztercita kolostor helyén.
Hasák Vilmos
(* 1915. ápr. 14. Pozsony, † 2010. jún. 15. Pozsony) Pedagógus, tankönyvíró, fordító. A pozsonyi Comenius Egyetemen, ill. a párizsi Sorbone-on 1933–1938 között magyar–francia szakos, 1942-ben Debrecenben német szakos tanári oklevelet szerzett. 1938–1945 között előbb a pozsonyi Állami Magyar Reálgimnázium, majd a kassai Magyar...megnyit →
(* 1915. ápr. 14. Pozsony, † 2010. jún. 15. Pozsony) Pedagógus, tankönyvíró, fordító. A pozsonyi Comenius Egyetemen, ill. a párizsi Sorbone-on 1933–1938 között magyar–francia szakos, 1942-ben Debrecenben német szakos tanári oklevelet szerzett. 1938–1945 között előbb a pozsonyi Állami Magyar Reálgimnázium, majd a kassai Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1915. ápr. 14. Pozsony, † 2010. jún. 15. Pozsony) Pedagógus, tankönyvíró, fordító. A pozsonyi Comenius Egyetemen, ill. a párizsi Sorbone-on 1933–1938 között magyar–francia szakos, 1942-ben Debrecenben német szakos tanári oklevelet szerzett. 1938–1945 között előbb a pozsonyi Állami Magyar Reálgimnázium, majd a kassai Magyar Királyi Állami Szlovák Tanítási nyelvű Gimnázium tanára, 1945–1951 között külkereskedő, 1951–1954 között a dunaszerdahelyi gimnázium tanára, majd igazgató-helyettese, 1954–1958 között a Szlovák Központi Pedagógiai Továbbképző Intézet magyar kabinetjének, 1958-tól nyugdíjazásáig, 1975-ig a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet nemzetiségi osztályának vezetője volt. Ismertek pedagógiai és módszertani szakcikkei, nyelvhasználati és nyelvhelyességi írásai, rádióelőadásokat tartott, tankönyvfordításokat lektorált. Mintegy húsz alap- és középiskolai tankönyv, ill. módszertani kézikönyv (társ)szerzője, fordítója; társszerzője a Magyar–szlovák frazeológiai szótárnak (1980) is.
Haščák József
(* 1948. febr. 18. Kassa, † 2012. febr. 2. Kassa) Grafikus, festő, illusztrátor, díszlet-, jelmez- és formatervező. Haščák József grafikus, festő, illusztrátor, díszlet- és formatervező a kassai sokoldalú képzőművészekhez tartozott. Művészi tevékenységét mind Szlovákiában, mint külföldön egyaránt elismerték. A festészet és grafika alapjait Kassán...megnyit →
(* 1948. febr. 18. Kassa, † 2012. febr. 2. Kassa) Grafikus, festő, illusztrátor, díszlet-, jelmez- és formatervező. Haščák József grafikus, festő, illusztrátor, díszlet- és formatervező a kassai sokoldalú képzőművészekhez tartozott. Művészi tevékenységét mind Szlovákiában, mint külföldön egyaránt elismerték. A festészet és grafika alapjait Kassán...megnyit →
Részletek
Haščák József (TSZA)
(* 1948. febr. 18. Kassa, † 2012. febr. 2. Kassa) Grafikus, festő, illusztrátor, díszlet-, jelmez- és formatervező. Haščák József grafikus, festő, illusztrátor, díszlet- és formatervező a kassai sokoldalú képzőművészekhez tartozott. Művészi tevékenységét mind Szlovákiában, mint külföldön egyaránt elismerték. A festészet és grafika alapjait Kassán Feld Lajosnál és Eckerdt Sándornál sajátította el, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait a Szépművészeti Főiskolán szabad grafika és könyvillusztráció szakon, Vincent Hložník osztályában. Haščák József mindvégig Kassán élt és alkotott. Több színházban dolgozott, ezek között a Kassai Thália Színházban is. A Kassai Műszaki Egyetem Formatervezési Tanszékének oktatója, majd docense lett. – Főbb színházi munkái: Kassai Thália Színpad: Lovicsek Béla: Tűzvirág (jelmez). Alekszej Arbuzov: Jó reggelt boldogság (jelmez). Kassai Thália Színház: Csukás István: Ágacska (díszlet, jelmez). Robert Thomas: Szegény Dániel (díszlet, jelmez). Tennessee Williams: A vágy villamosa (díszlet). Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő (díszlet, jelmez). Jean-Baptiste Molière: Tudós nők (díszlet, jelmez). Noel Coward: Vidám kísértet (díszlet, jelmez). Székely János: Caligula helytartója (jelmez). Mészöly Dezső: Harmadnapi győzedelem (díszlet, jelmez). Csendes László irodalmi összeállítása: Kávéházi menü (díszlet, jelmez). Márai Sándor: Szerep – Családi kérdés (játéktér). Benedek Miklós–Orosz István: Budapest Orfeum (díszlet, jelmez). Ratkó József: Segítsd a királyt (díszlet). Jean Genet: Cselédek (díszlet). Móricz Zsigmond: Csibe (díszlet). Marc Camoletti: Hatan pizsamában (díszlet). Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti (díszlet). Peter Cibula: Cirkuszi álom (díszlet), Arthur Miller: Pillantás a hídról (díszlet). William Shakespeare: Hamlet (díszlet). Jean-Baptiste Molière: A fösvény (díszlet). Albert Camus: Caligula (díszlet, jelmez). William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni (díszlet). Peter Shaffer: Equus (díszlet). Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (díszlet, jelmez). – Díjak, elismerések: Martin Benka Művészeti díj, 1987; Kassa Megyei Önkormányzat elnökének díja, 2008. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Hatkóc (Hodkovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence ÉNy-i peremén, a Csécsi-patak mellékvölgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 208, ebből 160 (76,9%) magyar, 45 (21,6%) szlovák; [2011] – 293, ebből 283 (96,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (97,3%) szlovák V: [2011] – 251 r. k.,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence ÉNy-i peremén, a Csécsi-patak mellékvölgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 208, ebből 160 (76,9%) magyar, 45 (21,6%) szlovák; [2011] – 293, ebből 283 (96,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (97,3%) szlovák V: [2011] – 251 r. k.,...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence ÉNy-i peremén, a Csécsi-patak mellékvölgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 208, ebből 160 (76,9%) magyar, 45 (21,6%) szlovák; [2011] – 293, ebből 283 (96,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (97,3%) szlovák V: [2011] – 251 r. k., 8 gör. kat., 2 ref., 1 ev. – A 20. sz. elején magát részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. temploma 1832-ben épült klasszicista stílusban.
Havas Márta
Részletek
(* 1907. máj. 29. Kassa, † 1977. máj. 29. Pozsony) Műfordító, újságíró. 1957-től jelentek meg írásai, kritikái a pozsonyi zenei életről. Számos szlovák és cseh író művét fordította magyar nyelvre.
Havasi József
(* 1947. ápr. 27. Kassa) Operaénekes, karmester. Alapiskolába és középiskolába a kassai magyar tannyelvű iskolákba járt. A pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán ének szakán végzett 1969-ben. A Kassai Állami Színház operatársulatában kórustagként majd szólistaként szerepelt. 1971–73 között a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben szolgált, majd visszatért a Kassai Állami...megnyit →
(* 1947. ápr. 27. Kassa) Operaénekes, karmester. Alapiskolába és középiskolába a kassai magyar tannyelvű iskolákba járt. A pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán ének szakán végzett 1969-ben. A Kassai Állami Színház operatársulatában kórustagként majd szólistaként szerepelt. 1971–73 között a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben szolgált, majd visszatért a Kassai Állami...megnyit →
Részletek
Havasi József (TSZA)
(* 1947. ápr. 27. Kassa) Operaénekes, karmester. Alapiskolába és középiskolába a kassai magyar tannyelvű iskolákba járt. A pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán ének szakán végzett 1969-ben. A Kassai Állami Színház operatársulatában kórustagként majd szólistaként szerepelt. 1971–73 között a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben szolgált, majd visszatért a Kassai Állami Színházba. 1976 és 1986 között a kassai Szent Erzsébet-dóm egyházkarnagya. Egyházkarnagyként számos zenekari misét mutatott be a kassai székesegyház kórusával. 1987-től a kassai operaház mindmáig egyetlen magyar ajkú szólistája. Többször szerepelt a Kassai Thália Színház társulatában prózai és zenés szerepekben. Énekelt: Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban. 1973 őszén megalapította a kassai Csermely Kórust, amelynek máig a vezetője. A kassai premontrei templom karnagyaként is működik. – Főbb színházi szerepei: Krušina (Bedřich Smetana: Eladott menyasszony); Loredano (Giuseppe Verdi: A két Foscari); Sharples (Giacomo Puccini: Pillangókisasszony); Revírnik (Leoš Janáček: Príhody líšky bystroušky); Nabucco (Giuseppe Verdi: Nabucco); Schaunard (Giacomo Puccini: Bohémélet); Alcindoro (Giuseppe Verdi: Végzet hatalma); Márki Calatrava (Giuseppe Verdi: Traviata); Douphal báró (Gioacchino Rossini: Sevillai borbély); Bartolo, Tonio, Tadeo (Ruggero Leoncavallo: Komédiások); Korláthy gróf (Szirmai Albert: Mágnás Miska); Weps báró (Karl Zeller: Madarász); Király (Giuseppe Verdi: Aida); Zaremba (Oscar Nedbal: Lengyel vér); Notre Dame főpapja (Franz Schmidt: Notre Dame); Morales (Georges Bizet: Carmen); Frank (Johann Strauss: Denevér); Rigoletto (Giuseppe Verdi: Rigoletto); Angelotti (Giacomo Puccini: Tosca); Miniszter (Ifj. Johann strauss: bécsi vér); zeta (lehár ferenc: víg özvegy); erdész (antonín dvořák: rusalka); bíró (giuseppe verdi: álarcosbál). – Díjak, elismerések: Kassa város főpolgármesterének díja, 2008; Kassa Megye Önkormányzatának díja, 2011 – Ir. Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Havasi Péter
(* 1950. febr. 11. Kassa) Szerkesztő, újságíró. Tanulmányait Kassán és Pozsonyban végezte: Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (1965), Kassai Magyar Gimnázium (1968), szakérettségi könyvtáros szak (Kassa, 1970). 1971-ben a Csehszlovák Rádió pozsonyi magyar szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját, majd Kassán a Járási Művelődési Központ Felnőttképzési Osztályán dolgozott...megnyit →
(* 1950. febr. 11. Kassa) Szerkesztő, újságíró. Tanulmányait Kassán és Pozsonyban végezte: Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (1965), Kassai Magyar Gimnázium (1968), szakérettségi könyvtáros szak (Kassa, 1970). 1971-ben a Csehszlovák Rádió pozsonyi magyar szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját, majd Kassán a Járási Művelődési Központ Felnőttképzési Osztályán dolgozott...megnyit →
Részletek
Havasi Péter (csa)
(* 1950. febr. 11. Kassa) Szerkesztő, újságíró. Tanulmányait Kassán és Pozsonyban végezte: Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (1965), Kassai Magyar Gimnázium (1968), szakérettségi könyvtáros szak (Kassa, 1970). 1971-ben a Csehszlovák Rádió pozsonyi magyar szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját, majd Kassán a Járási Művelődési Központ Felnőttképzési Osztályán dolgozott szakelőadóként, később a művészeti osztály vezetőjeként. – 1974-től tagja a Csehszlovák, majd a Szlovák Újságírók Szövetségének. Alapítója a Pinceszínpadnak. Kezdettől részt vesz az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál szervezésében és szakmai zsűrijében. 1990-ben alapító tagja volt a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kassai alapszervezetének, melynek 1998-ig az elnöke volt. 1994–98 között Kassa Óváros önkormányzatának képviselője és a Kulturális Bizottság elnöke. 1995-től nyugdíjba vonulásáig a Patria Rádió kassai szerkesztőségében dolgozott. – 2003-ban megalapította a kassai székhelyű Hernád Magyar Lap- és Könyvkiadót. A Kassai Figyelő főszerkesztője. – Díjak: Gáspár Fejérpataky-Belopotocký emlékérem (1980); Magyar Újságírók Szövetsége Aranytoll életmű díja (2011); Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2013); Szüllő Géza-díj (2015). – Fm. Havasi Péter–Halász György: Az elveszett város (2006); Bartal Károly Tamás: Aggodalommal, mégis reménységgel (társzerző, 2006); Nagy Géza: A titokzatos tokaji bor (társzerző, 2012); A Thália Színház 40 éve (társzerző).
Hecht Anna
(* 1949. júl. 24. Tejfalu) Karnagy, pedagógus, Dunaszerdahelyen a Magyar Tannyelvű Általános Középiskolában érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán tanári oklevelet szerzett matematika−fizika szakon (1972). 1983-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika és Fizika Karán kisdoktori (RNDr.) címet szerzett. A somorjai, majd a dunaszerdahelyi zeneiskolát...megnyit →
(* 1949. júl. 24. Tejfalu) Karnagy, pedagógus, Dunaszerdahelyen a Magyar Tannyelvű Általános Középiskolában érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán tanári oklevelet szerzett matematika−fizika szakon (1972). 1983-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika és Fizika Karán kisdoktori (RNDr.) címet szerzett. A somorjai, majd a dunaszerdahelyi zeneiskolát...megnyit →
Részletek
Hecht Anna (csa)
(* 1949. júl. 24. Tejfalu) Karnagy, pedagógus, Dunaszerdahelyen a Magyar Tannyelvű Általános Középiskolában érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán tanári oklevelet szerzett matematika−fizika szakon (1972). 1983-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika és Fizika Karán kisdoktori (RNDr.) címet szerzett. A somorjai, majd a dunaszerdahelyi zeneiskolát zongora tanszakon látogatta. 1993 nyarán Kecskeméten a Kodály Intézet nemzetközi karvezetőképző tanfolyamán Erdei Péternél, majd 1994-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyházzenei tanfolyamán Dobszay Lászlónál szerzett tanúsítványt. A somorjai gimnáziumban 1980-ban leánykart alapított, és 1992-ig vezette. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának 1989-től tagja, a szoprán szólam énekese, majd 1992 januárjától szólamvezetője és vezetőségi tagja. 2006-ban a kórus elnökévé és ügyvezetőjévé választották. 1973-tól énekese és szólamvezetője, majd vezetője és karnagya a somorjai HÍD Vegyeskarnak. 1996-tól több választási cikluson át országos alelnöke, 1998−99-ben fél éven át a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége megbízott országos elnöke volt. A pedagógusszövetséget képviselve 1999-től 2006-ig a Szlovák Köztársaság Kormánya Nemzetiségi Tanácsának tagja volt. A bársonyos forradalom után két választási ciklusban Somorja város önkormányzati képviselője, 1990-től 1994-ig az oktatásügyi és kulturális szakbizottság vezetője. 2004−2006-ig a Nagyszombati kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója. – Díjak, kitüntetések: Csemadok Közművelődési Díj (2014); Gubcsi Lajos Ex Libris Díja (2014). – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Ha megszólít az ének… (A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának [CSMTKÉ] története [1964–2004]) (2004).
Hégli Dusan
(* 1971. okt. 3. Párkány) Muharay díjas koreográfus, rendező. A néptánc iránti elkötelezettségét szüleinek köszönheti, gyermekkorától táncolt a Kisbojtár Gyermek Néptáncegyüttesben. Tanulmányait a pozsonyi Művészeti Egyetem (VŠMU) koreográfus szakán, majd a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola táncpedagógus szakán folytatta. 1989-ben kezdett koreografálni, mára több mint...megnyit →
(* 1971. okt. 3. Párkány) Muharay díjas koreográfus, rendező. A néptánc iránti elkötelezettségét szüleinek köszönheti, gyermekkorától táncolt a Kisbojtár Gyermek Néptáncegyüttesben. Tanulmányait a pozsonyi Művészeti Egyetem (VŠMU) koreográfus szakán, majd a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola táncpedagógus szakán folytatta. 1989-ben kezdett koreografálni, mára több mint...megnyit →
Részletek
Hégli Dusan (ISZ)
(* 1971. okt. 3. Párkány) Muharay díjas koreográfus, rendező. A néptánc iránti elkötelezettségét szüleinek köszönheti, gyermekkorától táncolt a Kisbojtár Gyermek Néptáncegyüttesben. Tanulmányait a pozsonyi Művészeti Egyetem (VŠMU) koreográfus szakán, majd a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola táncpedagógus szakán folytatta. 1989-ben kezdett koreografálni, mára több mint 100 alkotás és 20 egész estés koreográfia fűződik a nevéhez. Számos televízióműsor és gálaműsor, valamint zenei kiadvány rendezője. 1992-től 1997-ig a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes művészeti vezetője, koreográfusa. 1999-ben az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes igazgatója lett. 2000-ben létrehozta az Ifjú Szivek Táncszínházat, mely azóta is hivatásos társulatként működik. Nemzetközileg is elismert alkotó, koreográfus. Műsorait a hagyományos tánckultúra hiteles interpretálása és a dramaturgiai szerkezet átgondolt találkozása teszi művészivé. A zene, a színpadkép, a világítás és viselet éppoly meghatározó részei műveinek, mint az autentikus néptánc-formanyelv. 1989-től a szlovákiai magyar néptáncmozgalom aktív szereplője szervezőként, oktatóként, zsűritagként, gyűjtőként. A Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Fórumának alapító elnöke. Tevékenysége nagyban hozzájárult Szl. magyarlakta tájegységeinek külföldi megismertetéséhez. Főként Szl.-ban koreografál, de gyakran fordul meg neves magyarországi hivatásos együtteseknél is. Számos nyugat-európai országban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megfordult oktatóként, koreográfusként. 2010 és 2012 között a Radičová-kormány nemzeti kisebbségek kultúrájáért felelős tanácsadója volt. 2022-ben Imre Zoltán-díjat kapott. – Főbb koreográfiái: Bál (1993); Régi szokás szerint (1995); „Szép öregemberek” (2001); „Muzsikáltam én…” (2001); Honti igricek (2002); Magyar tánciskola (2004); Felföldi levelek (2005); Tánciskola 2. (2006); Kincses Felvidék (2006); Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára (2009); Ördög tánca (2010); a koppenhágai zenei világkiállítás nyitógálája – Womex 2012, Koppenhága; Hontalanítás (2013).
Hégliné Bertók Marianna
(* 1949. febr. 4. Kéménd) Óvónő, tánccsoportvezető, koreográfus. A losonci óvónőképző Pedagógiai Szakközépiskolában éretségizett (1968). Óvodaigazgató Kiskeszin, Barton, Párkányban. 1982-től a párkányi Kisbojtár Gyermek Néptáncegyüttes alapítója, művészeti vezetője, koreográfusa, amellyel többször nyert első díjat a különböző szlovákiai, ill. magyarországi, valamint nemzetközi fesztiválokon. Jelentősebb koreográfiáit...megnyit →
(* 1949. febr. 4. Kéménd) Óvónő, tánccsoportvezető, koreográfus. A losonci óvónőképző Pedagógiai Szakközépiskolában éretségizett (1968). Óvodaigazgató Kiskeszin, Barton, Párkányban. 1982-től a párkányi Kisbojtár Gyermek Néptáncegyüttes alapítója, művészeti vezetője, koreográfusa, amellyel többször nyert első díjat a különböző szlovákiai, ill. magyarországi, valamint nemzetközi fesztiválokon. Jelentősebb koreográfiáit...megnyit →
Részletek
(* 1949. febr. 4. Kéménd) Óvónő, tánccsoportvezető, koreográfus. A losonci óvónőképző Pedagógiai Szakközépiskolában éretségizett (1968). Óvodaigazgató Kiskeszin, Barton, Párkányban. 1982-től a párkányi Kisbojtár Gyermek Néptáncegyüttes alapítója, művészeti vezetője, koreográfusa, amellyel többször nyert első díjat a különböző szlovákiai, ill. magyarországi, valamint nemzetközi fesztiválokon. Jelentősebb koreográfiáit Kéménd gyerekjáték-, tánc- és népszokáshagyományaiból készítette.
Hegy (Heď)
Részletek
1943-ban Vízkelethez csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Dudvág folyása között, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 236, ebből 227 (96,2%) magyar, 8 (3,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 206 r. k., 18 izr., 9 ev., 2 ref. – A 13. sz. elején épült román kori r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1915-ben megsemmisült; a Hegyi-kúriát a 17. sz. elején késő reneszánsz, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnáját 1753-ban barokk stílusban emelték.
Hegybeneéte (Heďbeneéte)
Részletek
1940-ben Hegyéte néven Töbörétével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [1921] – 213, ebből 213 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 177 r. k., 28 ref., 8 izr.
Hegyéte (Kútniky)
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r....megnyit →
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r....megnyit →
Részletek
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r. k., 83 ref., 31 ev., 5 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban hozzácsatolták Balázsfa községet, 1960–90 között hozzá tartozott Pódatejed.
Hegyi (Zemplínske Kopčany)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 402, ebből 318 (79,1%) magyar, 57 (14,2%) szlovák; [2011] – 379, ebből 274 (72,3%) szlovák, 85 (22,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 254 (67,0%) szlovák, 105 (27,7%) magyar. V: [2011] – 290 r. k., 54 gör. kat., 21 ref. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1795-ben épült klasszicista stílusban, a 18. sz. végén emelt klasszicista ref. templomát 1900–06 között építették újjá. Határában, az 1960-ban, majd 1971–74 között végzett ásatások során a bükki kultúrához tartozó újkőkori. ill. réz- és római kori leleteket tártak fel.
Hegysúr (Hrubý Šúr)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Szenctől D–DK-re. L: [1921] – 450, ebből 444 (98,7%) magyar, 3 (0,7%) szlovák; [2011] – 756, ebből 457 (60,4%) magyar, 270 (35,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 455 (60,2%) magyar, 268 (35,4%) szlovák. V: [2011] – 605 r. k., 33 ref., 18 ev., 13 gör. kat. – 1847–48-ban klasszicista stílusban emelt r. k. (Szentháromság-) kápolnáját 1969-ben építették újjá. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Helemba (Chľaba)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) DK-i lábánál, a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, Párkánytól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1041 (93,0%) magyar, 60 (5,4%) szlovák; [2011] – 695, ebből 543 (78,1%) magyar, 123...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) DK-i lábánál, a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, Párkánytól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1041 (93,0%) magyar, 60 (5,4%) szlovák; [2011] – 695, ebből 543 (78,1%) magyar, 123...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) DK-i lábánál, a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, Párkánytól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1041 (93,0%) magyar, 60 (5,4%) szlovák; [2011] – 695, ebből 543 (78,1%) magyar, 123 (17,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 567 (81,6%) magyar, 93 (13,4%) szlovák. V: [2011] – 602 r. k., 8 ref., 2 ev. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1769-ben késő barokk stílusban épült, a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. Határának a Helembai-hegységhez tartozó Ny-i részét 1966-ban természetvédelmi területté nyilvánították. Előnyös földrajzi fekvésénél fogva az őskor óta folyamatosan lakott hely volt: közelében a gravetti kultúrához tartozó őskőkori leleteket, rézkori települést és sírt, valamint korai bronzkori és 10–11. sz.-i köznépi temetőt tártak fel.
Henkey-Heckmann István
Részletek
Henkey-Heckmann István (csa)
(* 1913. ?, Kolozsvár, † ?) Karnagy, zeneszerző. A lévai római katolikus fiúiskola tanítója, a lévai dalárda tagja, majd Richter Ferenc karnagy halála után annak karnagya. 1926-ban Égi hárfák cím alatt római katolikus énekeskönyvet adott ki (ennek számos lapja üres, mert a cenzúra nem engedte meg a magyar szenteket dicsőítő egyházi énekek megjelenését). A lévai Katolikus Kör tagja volt. Az 1929-ben alakult és 1943-ig működő Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának vezető karnagya, majd 1942-től a lévai római katolikus óvoda és elemi iskola igazgatója volt. 1943 körül nevét Henkeyre változtatta. 1945 után elhagyta Lévát. – Ir. A „Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának” megalakulása és sikerekben gazdag működése. In: Horváth Géza: Ha megszólít az ének… (2004).