Gyűgy (Dudince)
Város a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 161, ebből 142 (88,2%) szlovák, 16 (9,9%) magyar; [1930] 190, ebből 120 (63,2%) szlovák, 57 (30,0%) magyar; [2011] – 1475, ebből 1314 (89,1%) szlovák, 42 (2,8%) magyar nemzetiségű....megnyit →
Város a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 161, ebből 142 (88,2%) szlovák, 16 (9,9%) magyar; [1930] 190, ebből 120 (63,2%) szlovák, 57 (30,0%) magyar; [2011] – 1475, ebből 1314 (89,1%) szlovák, 42 (2,8%) magyar nemzetiségű....megnyit →
Részletek
Gyűgy (GJ)
Város a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 161, ebből 142 (88,2%) szlovák, 16 (9,9%) magyar; [1930] 190, ebből 120 (63,2%) szlovák, 57 (30,0%) magyar; [2011] – 1475, ebből 1314 (89,1%) szlovák, 42 (2,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1304 (88,4%) szlovák, 53 (3,6%) magyar. V: [2011] – 787 r. k., 394 ev., 4 gör. kat., 1 ref. – Késő klasszicista stílusú nemesi kúriája 1867-ben, r. k. (Szűz Mária-) temploma 1994-ben, ev. temploma 1996-ban épült. Jelentős gyógyászati központ. Ásvány- és termálvízforrásainak gyógyvizét már évszázadok óta ismerték, első medencéje azonban csak a 20. sz. elején épült, korszerű gyógyfürdővé pedig az 1960-as évektől kezdődően építették ki, városi rangot 1989-ben kapott. 30 °C-os szénsavas, kénes, alkalikus vizét reuma és ízületi gyulladások, szívbetegségek és magas vérnyomás kezelésére használják. A gyógyforrások környékén a lengyeli kultúrkörbe tartozó neolitikus és a tiszapolgári kultúrkörbe tartozó rézkori telepnyomokat és sírokat tártak fel. 1960-ban közigazgatásilag ~höz csatolták Merét.
Gyurcsó István
(* 1915. jan. 27. Garamkövesd, † 1984. márc. 16. Dunaszerdahely) Költő, publicista. 1952–1980 között a Csemadok KB alkalmazottja volt. 1968 után politikai okok miatt évekre eltiltották a publikálástól. Szülőfalujában 1995 óta tiszteletére emléknapot tartanak, s felavatták mellszobrát is. A Csemadok dunaszerdahelyi területi választmánya alapítványt...megnyit →
(* 1915. jan. 27. Garamkövesd, † 1984. márc. 16. Dunaszerdahely) Költő, publicista. 1952–1980 között a Csemadok KB alkalmazottja volt. 1968 után politikai okok miatt évekre eltiltották a publikálástól. Szülőfalujában 1995 óta tiszteletére emléknapot tartanak, s felavatták mellszobrát is. A Csemadok dunaszerdahelyi területi választmánya alapítványt...megnyit →
Részletek
Gyurcsó István (FI)
(* 1915. jan. 27. Garamkövesd, † 1984. márc. 16. Dunaszerdahely) Költő, publicista. 1952–1980 között a Csemadok KB alkalmazottja volt. 1968 után politikai okok miatt évekre eltiltották a publikálástól. Szülőfalujában 1995 óta tiszteletére emléknapot tartanak, s felavatták mellszobrát is. A Csemadok dunaszerdahelyi területi választmánya alapítványt nevezett el róla és Gyurcsó István-díjat is alapított. – Fm. Anyám mosolyog (v., 1955); Termő időben (v., 1960); Hegyeken-völgyeken (riportok, 1961); Nyugtalan ének (v., 1964); Percmutatók (v., 1968); Tükördarabok (v., 1983); Nem voltunk rosszak (vál. v., 1995).
Gyurcsó István Alapítvány
Kulturális, közművelődési intézmény (Dunaszerdahely, 1991–2006). Az alapítvány célja a szlovákiai magyar közművelődés támogatása a dunaszerdahelyi régión belül. Tevékenysége: a Csemadok szervezetek kulturális programjainak anyagi támogatása (1994-től), tanulmányi ösztöndíj odaítélése (1997-től), a Gyurcsó István Közművelődési Díj odaítélése és átadása a szlovákiai magyar közművelődés jeles képviselőjének, intézményének (1999-től),...megnyit →
Kulturális, közművelődési intézmény (Dunaszerdahely, 1991–2006). Az alapítvány célja a szlovákiai magyar közművelődés támogatása a dunaszerdahelyi régión belül. Tevékenysége: a Csemadok szervezetek kulturális programjainak anyagi támogatása (1994-től), tanulmányi ösztöndíj odaítélése (1997-től), a Gyurcsó István Közművelődési Díj odaítélése és átadása a szlovákiai magyar közművelődés jeles képviselőjének, intézményének (1999-től),...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési intézmény (Dunaszerdahely, 1991–2006). Az alapítvány célja a szlovákiai magyar közművelődés támogatása a dunaszerdahelyi régión belül. Tevékenysége: a Csemadok szervezetek kulturális programjainak anyagi támogatása (1994-től), tanulmányi ösztöndíj odaítélése (1997-től), a Gyurcsó István Közművelődési Díj odaítélése és átadása a szlovákiai magyar közművelődés jeles képviselőjének, intézményének (1999-től), a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozat gondozása, mely 1992-től több tucat könyvet és hangzóanyagot jelentetett meg. Az alapítvány megszűnte után a feladatait részben a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya, részben pedig a Művelődési Intézet folytatja. – Vezető: Huszár László.
Gyüre Lajos
(* 1931. márc. 20. Mokcsakerész, † 2018. febr. 15., Kassa) Költő, író, színműíró, irodalomtörténész, tanár. 1955-ben érettségizett a kassai Felsőipari Technikumban. 1959-ben tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán, ettől kezdve nyugdíjazásáig Kassán volt tanár. 1986–1990-ben a kassai Thália Színpad művészeti vezetője és dramaturgja....megnyit →
(* 1931. márc. 20. Mokcsakerész, † 2018. febr. 15., Kassa) Költő, író, színműíró, irodalomtörténész, tanár. 1955-ben érettségizett a kassai Felsőipari Technikumban. 1959-ben tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán, ettől kezdve nyugdíjazásáig Kassán volt tanár. 1986–1990-ben a kassai Thália Színpad művészeti vezetője és dramaturgja....megnyit →
Részletek
Gyure Lajos (Somogyi foto)
(* 1931. márc. 20. Mokcsakerész, † 2018. febr. 15., Kassa) Költő, író, színműíró, irodalomtörténész, tanár. 1955-ben érettségizett a kassai Felsőipari Technikumban. 1959-ben tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán, ettől kezdve nyugdíjazásáig Kassán volt tanár. 1986–1990-ben a kassai Thália Színpad művészeti vezetője és dramaturgja. Verseivel 1958-ban a Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában jelentkezett először. Színműveket és hangjátékokat is írt, antológiákat, gyűjteményes köteteket állított össze (pl. Márai Sándor írásaiból is: Japán kert, 2004). – Fm. Meditáció esőben (v., 1968); Üvegharang (v., 1975); Kassai Napló 1918–1929 (mon., 1986); A kutyaházi legény (mesék, 1998); Majális (gyermekv., 1999); Rózsa és Ibolya (három mesejáték, 2001); Márai Sándor a Kassai Naplóban (mon., 2004); Pacsirta (v., 2004); Hol kél fel a nap (mesék, 2005).
Gyurgyík László; Ďurdík
(* 1954. jún. 18. Ipolyság) Szociológus, egyetemi oktató. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. A doktorátust a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerezte (2002), doktori disszertációjában a szlovákiai magyar lakosság asszimilációs folyamatait vizsgálta. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a...megnyit →
(* 1954. jún. 18. Ipolyság) Szociológus, egyetemi oktató. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. A doktorátust a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerezte (2002), doktori disszertációjában a szlovákiai magyar lakosság asszimilációs folyamatait vizsgálta. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a...megnyit →
Részletek
Gyurgyík László (FI)
(* 1954. jún. 18. Ipolyság) Szociológus, egyetemi oktató. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1973-ban. 1985-ben szociológusként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. A doktorátust a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerezte (2002), doktori disszertációjában a szlovákiai magyar lakosság asszimilációs folyamatait vizsgálta. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a Jogvédő Bizottság munkájába. 1985 és 1989 között a pozsonyi Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa. 1989 után a Remény c. katolikus hetilap egyik alapító szerkesztője, illetve főszerkesztő-helyettese (1992-ig). A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyik alapító tagja. 1992-től kizárólag tudományos kutatással és oktatással foglalkozik. A Mercurius Társadalomkutató Csoport alapítója és szervező titkára, a budapesti Teleki Intézet (1999–2006), a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa (2007–2011), 2011-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. 2004-től a komáromi Selye János Egyetem oktatója. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg. Szakterülete a népesedésszociológia, demográfia, a szlovákiai magyarság társadalmi és demográfiai szerkezetének változásai. – Díjak: Posonium Díj Különdíj (2005), A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2006), Jedlik Ányos-díj (2006); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2024). – Fm. Magyar mérleg – A szlovákiai magyarság a népszámlálási és a népmozgalmi adatok tükrében (1994); Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság körében (2004); Népszámlálás 2001 – A szlovákiai magyarság demográfiai, település és társadalomszerkezetének változásai az 1990-es években (2006); Párhuzamok és különbségek. A második világháború utáni erdélyi és szlovákiai magyar népességfejlődés összehasonlító elemzése (Kiss Tamással, 2010); A szlovákiai magyarság népesedési folyamatai a 20. században (2013); A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig (2014). Szerk.: Társadalom – tudomány. Tanulmányok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport műhelyéből (Kocsis Aránkával, 2002); Népszámlálási körkép Közép–Európából 1989–2002 (Sebők Lászlóval, 2003). Tan.: Changes in the demographic, settlement, and social structure of the minority in (Czecho)-Slovakia between 1918–1998 (Institut for Central European Studies, 1999); A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai (In: Fazekas József–Hunčík Péter szerk.: Magyarok Szlovákiában 1989–2004. Összefoglaló jelentés, 2004); A szlovákiai magyarok társadalomszerkezete a 90-es években (Regio, 2008/4); Demográfiai folyamatok, etno-kulturális és társadalmi reprodukció. Demografické procesy, etnokulturálna a spoločenská reprodukcia (Horváth Istvánnal és Kiss Tamással, In: Bitskey Botond szerk.: Határon túli magyarság a 21. században, 2010); The demographic Development of the Hungarian Minority Hungarian Communities of Slovakia in the 20.th Century (In: László Szarka ed.: A Multiethnic Region and Nation-State in East-Central Europe 2011); Népszámlálás 2011. Kik vagytok, ismeretlenek? (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2012/2); A vegyes házasságok (házasságkötések) alakulása Szlovákiában, különös tekintettel a magyar lakosságra (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2014/2).
Gyürki (Ďurkovce)
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence határán, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 174 (59,4%) szlovák, 112 (38,2%) magyar; [2011] – 130, ebből 76 (58,5%) magyar, 48 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 87 (66,9%)...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence határán, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 174 (59,4%) szlovák, 112 (38,2%) magyar; [2011] – 130, ebből 76 (58,5%) magyar, 48 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 87 (66,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence határán, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 174 (59,4%) szlovák, 112 (38,2%) magyar; [2011] – 130, ebből 76 (58,5%) magyar, 48 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 87 (66,9%) magyar, 34 (26,1%) szlovák. V: [2011] – 122 r. k., 1 ev.
Gyurkovics Mihály
(* 1926. jan. 29. Tótkomlós [Mo.]) Színész. Tizenkét éves korában lépett először műkedvelő színpadra. 1947-ben került Pozsonyba; 1950-től az Állami Faluszínház magyar tagozata, 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től 1982-ben egészségi okokból történt nyugdíjazásáig a kassaiThália Színpad színésze (de ezt követően is visszatért...megnyit →
(* 1926. jan. 29. Tótkomlós [Mo.]) Színész. Tizenkét éves korában lépett először műkedvelő színpadra. 1947-ben került Pozsonyba; 1950-től az Állami Faluszínház magyar tagozata, 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től 1982-ben egészségi okokból történt nyugdíjazásáig a kassaiThália Színpad színésze (de ezt követően is visszatért...megnyit →
Részletek
Gyurkovics Mihály (TSZA)
(* 1926. jan. 29. Tótkomlós [Mo.]) Színész. Tizenkét éves korában lépett először műkedvelő színpadra. 1947-ben került Pozsonyba; 1950-től az Állami Faluszínház magyar tagozata, 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től 1982-ben egészségi okokból történt nyugdíjazásáig a kassaiThália Színpad színésze (de ezt követően is visszatért egy-egy szerepre színházához, ill. annak önállósodása után a Kassai Thália Színházhoz is). Számos hangjátékban szerepelt. 1993-ban a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja díjával, 1997-ben a szlovák Irodalmi Alap Életműdíjával tüntették ki. – Főbb színházi szerepei: Faluszínház: Beluskin (Alexej Arbuzov: Hat szerelmes); Anton (Alois Jirásek: Az apa). Matesz: Ható Imre (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); La Fléche (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Ordas Péter (Csiky Gergely–Békés István: Ingyenélők); Breville (Guy de Maupassant–Fritz Hochvälder: Fogadó a határszélen); Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Púcsik Jóska (Ivan Stodola: Púcsik Jóska karrierje); Ifj. Csendes Imre (Dobozy Imre: szélvihar); Szélházy (Kisfaludy Károly: A kérők); Vőlegény (Simon Magda: Százházas lakodalom); Karel (Vratislav Blažek: Karácsonyi vőlegény); Apa (Dávid Teréz: A vidor család); Bodnár János (Tóth Miklós: Nem olyan világot élünk); Iván (Egri Viktor: Szarkafészek); Szerkesztő (Dávid Teréz: Az asszony és a halál); Péksegéd (Sós György: A pék); Zbysko (Gabriela Zápolská: Finom úriház); Beppo (Heltai Jenő: A néma levente); Lőrinc barát (William Shakespeare: Rómeó és Júlia). Kassai Thália Színpad: Lombardi doktor (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Lane (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Apa (Jean Cocteau: Rettenetes szülők); Galiba Géza (Ján Solovič: Kolduskaland); Forlipopoli (Carlo Goldoni: Mirandolina); Kuligin (Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Vihar); Tudós (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Sebők Imre (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom); Főjegyző (Lovicsek Béla: Tűzvirág); A lajt tulajdonosa (Örkény István: Tóték); Podkoljoszin (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Ambrus (Tamási Áron: Vitéz lélek); Vincenzo (Carlo Goldoni:A chioggiai csetepaté); Bódog (Szakonyi Károly: Adáshiba); Gara (Osvald Záhradník: Apróhirdetés); Nicomaco (Niccolo Machiavelli: Clízia); Gardner (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Rank doktor (Henrik Ibsen: Babaotthon); Nagyapa (Karel Čapek: Az anya); Luigi Lapaglia (Aldo Nicolaj: Hárman a padon). Kassai Thália Színház : Patikárius (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Baptistin (Georges Feydeau: Bolha a fülbe); Közjegyző (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Barakiás zsidó főpap (Székely János: Caligula helytartója); Gremio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Randolph százados (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Matterson (Dale Wassernann: Kakukkfészek); Revunov (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái – Lakodalom); Nusbaum bácsi (Görgey Gábor: Galopp a vérmezőn). –Díjak, elismerések: Határon Túli Magyar színházak V. Fesztiválja, Életműdíj, Kisvárda, 1993; a Szlovák Irodalmi Alap életműdíja, 2007 – Ir. Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Gyurkovits Ferenc
(* 1876. márc. 28. Budapest, † 1968. jan. 20. Losonc) Festő. 1894-ben elvégezte a budapesti Mintarajziskolát. 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Akadadémián, 1902-ben Párizsban, 1904-ben Münchenben tanult. 1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképek mellett portrékat és csendéleteket festett. 1920-tól kiállító művész. Az 1920–1930-as években magániskolát...megnyit →
(* 1876. márc. 28. Budapest, † 1968. jan. 20. Losonc) Festő. 1894-ben elvégezte a budapesti Mintarajziskolát. 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Akadadémián, 1902-ben Párizsban, 1904-ben Münchenben tanult. 1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképek mellett portrékat és csendéleteket festett. 1920-tól kiállító művész. Az 1920–1930-as években magániskolát...megnyit →
Részletek
Gyurkovits Ferenc (Önarckép)
(* 1876. márc. 28. Budapest, † 1968. jan. 20. Losonc) Festő. 1894-ben elvégezte a budapesti Mintarajziskolát. 1896-ban a Magyar Képzőművészeti Akadadémián, 1902-ben Párizsban, 1904-ben Münchenben tanult. 1910-től Losoncon élt. Táj- és zsánerképek mellett portrékat és csendéleteket festett. 1920-tól kiállító művész. Az 1920–1930-as években magániskolát tartott fenn; tanítványai közül többen lettek hivatásos képzőművészek. Még 90 évesen is festett.
Gyürky Ákos
(* 1888. júl. 13. Nyitra, † ?) Ügyvéd, politikus, publicista. A középiskolát Nyitrán és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Budapesten végezte; az ügyvédi oklevelet már Csehszlovákiában szerezte meg. Nyitrán élt; a keresztényszocialista pártban politizálva több cikluson keresztül tagja volt a városi képviselőtestületnek. Számos előadást tartott a Szlovenszkói...megnyit →
(* 1888. júl. 13. Nyitra, † ?) Ügyvéd, politikus, publicista. A középiskolát Nyitrán és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Budapesten végezte; az ügyvédi oklevelet már Csehszlovákiában szerezte meg. Nyitrán élt; a keresztényszocialista pártban politizálva több cikluson keresztül tagja volt a városi képviselőtestületnek. Számos előadást tartott a Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(* 1888. júl. 13. Nyitra, † ?) Ügyvéd, politikus, publicista. A középiskolát Nyitrán és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Budapesten végezte; az ügyvédi oklevelet már Csehszlovákiában szerezte meg. Nyitrán élt; a keresztényszocialista pártban politizálva több cikluson keresztül tagja volt a városi képviselőtestületnek. Számos előadást tartott a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület helyi szervezetében, melynek elnöke volt. Sűrűn publikált, a városi közéleti, társadalmi és szociális problémákkal foglalkozó cikkei a helyi lapokban s a Prágai Magyar Hírlapban, a szlovák állam idején pedig az Esti Újságban ás a Magyar Hírlapban jelentek meg. – Fm. A Zobor vidéke (1941).
Gyurovszky László
(* 1959. szept. 30. Vágsellye) Villamosmérnök, politikus. Az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskolában érettségizett (1978), Pozsonyban szerzett villamosmérnöki oklevelet (1983). 1983–1990-ben a vágsellyei Duslo vegyipari vállalat műszakvezető technológusa. 1983–1986 között az Iródia résztvevője; lemezismertetőket, rockzenei témájú írásokat publikált. Bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Bizottságának tevékenységébe is....megnyit →
(* 1959. szept. 30. Vágsellye) Villamosmérnök, politikus. Az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskolában érettségizett (1978), Pozsonyban szerzett villamosmérnöki oklevelet (1983). 1983–1990-ben a vágsellyei Duslo vegyipari vállalat műszakvezető technológusa. 1983–1986 között az Iródia résztvevője; lemezismertetőket, rockzenei témájú írásokat publikált. Bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Bizottságának tevékenységébe is....megnyit →
Részletek
Gyurovszky László (FI)
(* 1959. szept. 30. Vágsellye) Villamosmérnök, politikus. Az érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskolában érettségizett (1978), Pozsonyban szerzett villamosmérnöki oklevelet (1983). 1983–1990-ben a vágsellyei Duslo vegyipari vállalat műszakvezető technológusa. 1983–1986 között az Iródia résztvevője; lemezismertetőket, rockzenei témájú írásokat publikált. Bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Bizottságának tevékenységébe is. 1989 végén a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) egyik alapítója, 1990-ben újságíró (Nap), 1990-ben és 1992-ben az FMK kampányfőnöke, 1993-tól a párt alelnöke és szóvivője. 1992–1997 között a Gemma Rex Kft. ügyvezető igazgatója. 1998–2007 között a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökségi tagja és parlamenti képviselője, 2002–2006 között építésügyi és régiófejlesztési miniszter; 2007-től a Tiszai Vegyi Kombinát Felügyelő Bizottságának elnöke. 2008-ban kilépett az MKP-ból. – Fm. Rendszerváltás vagy országváltás? (tan., 1994).
H. Nagy Péter
(* 1967. szept. 8. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. Szülővárosában végezte tanulmányait, az ELTE BTK-án szerzett magyar, majd esztétikai szakos képesítést 1997-ben, ugyanitt doktorált (2000), de elvégezte az összehasonlító irodalomtörténet szakot is. Az Iskolakultúra rovatvezetője, a Prae szerkesztője, ill. a Szőrös Kő és...megnyit →
(* 1967. szept. 8. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. Szülővárosában végezte tanulmányait, az ELTE BTK-án szerzett magyar, majd esztétikai szakos képesítést 1997-ben, ugyanitt doktorált (2000), de elvégezte az összehasonlító irodalomtörténet szakot is. Az Iskolakultúra rovatvezetője, a Prae szerkesztője, ill. a Szőrös Kő és...megnyit →
Részletek
(* 1967. szept. 8. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. Szülővárosában végezte tanulmányait, az ELTE BTK-án szerzett magyar, majd esztétikai szakos képesítést 1997-ben, ugyanitt doktorált (2000), de elvégezte az összehasonlító irodalomtörténet szakot is. Az Iskolakultúra rovatvezetője, a Prae szerkesztője, ill. a Szőrös Kő és az Opus főszerkesztője, a Partitúra felelős szerkesztője. Jelenleg a komáromi Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vendégoktatója és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézetének kutatója. Tankönyvet is írt, szöveggyűjtemények összeállításában vett részt. Főbb díjai, kitüntetései: Pro Scientia Aranyérem (1997); Fáy András-díj (1997); Posonium Irodalmi Díj Különdíja (2008). Érsekújvárott él. – Fm. Kalligráfia és szignifikáció (tan., 1997); Orfeusz feldarabolva. Zalán Tibor költészete és az avantgárd hagyomány (mon., 2003); Ady-kollázs (tan., 2003); Féregjáratok (tan., 2005); Paraziták (tan., 2006); Hagyománytörténés. A „szlovákiai magyar” líra paradigmái 1989–2006 (tan., 2007); Hibridek (tan., 2007); Extrák (tan., 2008); Paraf. Juhász R. József költészetéről és performanszairól (mon., Michal Murinnal és Jozef Cseressel, 2008).
Háber Zoltán
Részletek
(* 1905. okt. 7. Léva, † 1945. koncentrációs tábor) Újságíró, színműíró, színházi szakíró. Eredeti foglalkozása szabómester. Néhány évig Párizsban élt. Riportokat, elb., színházi cikkeket és színpadi jeleneteket írt (legismertebb dramatizációja és rendezése a Toldi volt 1938-ban).
Hagyomány Alap
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is,...megnyit →
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is,...megnyit →
Részletek
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is, melynek célja elsősorban Szl. magyarok lakta vidékein végzett gyűjtések archiválása és hozzáférhetővé tétele. Az Archívum több száz órányi videofelvételt és hangzóanyagot tartalmaz. Célcsoportját elsősorban a szélesebb nyilvánosság képezi, de az Ifjú Szivek Táncszínház szakmai háttérszervezeteként is működik. Szorosan együttműködik az MTA-val. – Vezető: Hégli Dusán.
Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a...megnyit →
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a...megnyit →
Részletek
HHH-Szlovákia_02
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a rendezvényszervezés, a gyűjteményezés és a hagyományátadás különféle területeit öleli fel. A Hagyományok Háza Hálózat szlovákiai fiókintézményének célja a szlovákiai magyarság hagyományos kultúrájának és népművészetének megismertetése, népszerűsítése, dokumentálása, valamint az oktatásban, a közművelődésben és az előadó-művészetben betöltött szerepének megerősítése. A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia szervezeti formában való működésének jogi hátterét a 2017 márciusában létrejött Élő Hagyomány Polgári Társulás biztosítja. A szervezet irodája Füleken található, munkatársai: Gyetvai Zoltán (elnök), Farkas József, Varga Norbert, Konkoly László, Illés Gábor, Szvorák Emese.
Haiczl Kálmán
(* 1866. okt. 14. Selmecbánya, † 1952. febr. 1. Budapest [Mo.]) Történetíró, egyháztörténész. Esztergomban szentelték pappá (1889). Az esztergomi érsekség levéltárosa, majd Garamszentbenedek lelkipásztora volt, a két vh. között Szőgyénben szolgált; Léva, Párkány, Érsekújvár és a Garam mente helytörténetét kutatta. A szőgyéni temetőben emléktáblája...megnyit →
(* 1866. okt. 14. Selmecbánya, † 1952. febr. 1. Budapest [Mo.]) Történetíró, egyháztörténész. Esztergomban szentelték pappá (1889). Az esztergomi érsekség levéltárosa, majd Garamszentbenedek lelkipásztora volt, a két vh. között Szőgyénben szolgált; Léva, Párkány, Érsekújvár és a Garam mente helytörténetét kutatta. A szőgyéni temetőben emléktáblája...megnyit →
Részletek
(* 1866. okt. 14. Selmecbánya, † 1952. febr. 1. Budapest [Mo.]) Történetíró, egyháztörténész. Esztergomban szentelték pappá (1889). Az esztergomi érsekség levéltárosa, majd Garamszentbenedek lelkipásztora volt, a két vh. között Szőgyénben szolgált; Léva, Párkány, Érsekújvár és a Garam mente helytörténetét kutatta. A szőgyéni temetőben emléktáblája van. – Fm. A garamszentbenedeki apátság története (1913); Érsekújvár múltjából (1932); Léva története a XVI. sz. végéig (1932); Léva története a XVII. században (1934); A bényi prépostsági templom (1937); Kakath, Dsigerdelen-Csekerdén, Párkány (1937); Egyháztörténeti emlékek a cseh megszállás korából (1940); A magyarság ősi településének határai a nyugati Felvidéken (1943).
Hajdú István
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg....megnyit →
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg....megnyit →
Részletek
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg. – Fm. A púpos (elb., 1992); Földi beszéd (elb., 1996); Hadonászó emberek (elb., 2001).
Hajnal
Részletek
hajnal
Képes szépirodalmi és társadalmi folyóirat (Pozsony, 1921–1922, 1927). Az 1927-es szám szerzői között ott találjuk Kosztolányi Dezsőt, Győry Dezsőt és Szenes Erzsit. – Szerk. Nagy Árpád, (1921–1922); Páll Miklós (1927).
Hajnóczy R. József; Zák
(* 1854. febr. 15. Derecske, † 1931. máj. 30. Lőcse) Történész, tanár. 1888–1913-ban Szepes megye tanfelügyelője volt. 1921–1931-ben a Szepes Megyei Történelmi Társulat titkára, 1921–1926-ban a Közlemények Szepesvármegye Múltjából szerkesztője. – Fm. A térképrajzolás elemei (1880); Hajnóczy József élete 1750–1795 (1894); A szepesi bányavárosok...megnyit →
(* 1854. febr. 15. Derecske, † 1931. máj. 30. Lőcse) Történész, tanár. 1888–1913-ban Szepes megye tanfelügyelője volt. 1921–1931-ben a Szepes Megyei Történelmi Társulat titkára, 1921–1926-ban a Közlemények Szepesvármegye Múltjából szerkesztője. – Fm. A térképrajzolás elemei (1880); Hajnóczy József élete 1750–1795 (1894); A szepesi bányavárosok...megnyit →
Részletek
(* 1854. febr. 15. Derecske, † 1931. máj. 30. Lőcse) Történész, tanár. 1888–1913-ban Szepes megye tanfelügyelője volt. 1921–1931-ben a Szepes Megyei Történelmi Társulat titkára, 1921–1926-ban a Közlemények Szepesvármegye Múltjából szerkesztője. – Fm. A térképrajzolás elemei (1880); Hajnóczy József élete 1750–1795 (1894); A szepesi bányavárosok története I–II. (1903, 1933); Jókai a Szepességben (1925).
Hajós Néptáncegyüttes
Néptáncegyüttes (Komárom, 1979–2007). Az együttes 1980-ban országos „C” kategóriás minősítést szerzett. A zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon ötször volt nagydíjas, egyszer második helyezett. 1994-ben Mosonmagyaróvárott megkapta az Arany II. minősítést. Megalakulása óta a hazai magyar, szlovák fesztiválok rendszeres résztvevője volt. 1995-ben fő szereplője a Komáromi...megnyit →
Néptáncegyüttes (Komárom, 1979–2007). Az együttes 1980-ban országos „C” kategóriás minősítést szerzett. A zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon ötször volt nagydíjas, egyszer második helyezett. 1994-ben Mosonmagyaróvárott megkapta az Arany II. minősítést. Megalakulása óta a hazai magyar, szlovák fesztiválok rendszeres résztvevője volt. 1995-ben fő szereplője a Komáromi...megnyit →
Részletek
Néptáncegyüttes (Komárom, 1979–2007). Az együttes 1980-ban országos „C” kategóriás minősítést szerzett. A zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon ötször volt nagydíjas, egyszer második helyezett. 1994-ben Mosonmagyaróvárott megkapta az Arany II. minősítést. Megalakulása óta a hazai magyar, szlovák fesztiválok rendszeres résztvevője volt. 1995-ben fő szereplője a Komáromi Bástyaszínházban nagy sikerrel bemutatott Életeink (forgatókönyv Keszeg István, rendező Novák Ferenc, zene Ghymes együttes) című szabadtéri, 1997-ben a Csodaszarvas című táncszínházi előadás bemutatójának. Gyakran szerepeltek Mo.-on, és a határok megnyílása után Európa több országában (Ausztria, Németország, Csehország, Olaszország, Svédország, Görögország) is nagy sikerrel léptek fel. Műsorukkal hűen képviselték a Felvidék hagyományos magyar néptánc-, népdal-, népzene és viseletkultúráját. A zenei kíséretet Mézes Árpád vezetésével az Árgyélus zenekar biztosította, gyakran fellépett az együttessel Korpás Éva énekes is. A Hajós műhelyében született meg az Ünnepváró rendezvénysorozat is, amely néptánc és gyermekjátékok mellett a kézműveshagyományok népszerűsítését tűzte ki céljául. Az együttes 2007-ben megszűnt. – Vezető: Katona István (1979); Keszeg István (1984); Morávek Róbert (1991); Katona István (1992–2007).
Hajrá!
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta...megnyit →
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta...megnyit →
Részletek
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta György, Néma László.
Hajtman Béla
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi...megnyit →
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi...megnyit →
Részletek
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi Gimnázium igazgatója volt. A Selye János Egyetemen németet és katechetikát tanít. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége lapjának, a Pedagógusfórumnak a főszerkesztője. Irodalmi, közéleti és pedagógiai jellegű írásai hazai irodalmi és pedagógiai lapokban (Katedra, Pedagógusfórum, Irodalmi Szemle, Szőrős Kő, Kalligram, Új Szó) jelennek meg. – Fm. Hídon (r., 2001); Szivarfüstben (r., 2003); Már nyugosznak völgyek (2005).
Haladás 1.
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Részletek
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.
Haladás 2.
Járási újság (Nagykürtös, 1974. jan. 10.–1989. dec.). A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult a Losonci és részben a Zólyomi járás településeiből. A járási újság nevét a losonci Haladás (Pokrok) c. újságtól vették át, melynek megjelenését ott beszüntették. A kétnyelvű lap (2 szlovák és 2 magyar oldallal) előbb...megnyit →
Járási újság (Nagykürtös, 1974. jan. 10.–1989. dec.). A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult a Losonci és részben a Zólyomi járás településeiből. A járási újság nevét a losonci Haladás (Pokrok) c. újságtól vették át, melynek megjelenését ott beszüntették. A kétnyelvű lap (2 szlovák és 2 magyar oldallal) előbb...megnyit →
Részletek
Járási újság (Nagykürtös, 1974. jan. 10.–1989. dec.). A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult a Losonci és részben a Zólyomi járás településeiből. A járási újság nevét a losonci Haladás (Pokrok) c. újságtól vették át, melynek megjelenését ott beszüntették. A kétnyelvű lap (2 szlovák és 2 magyar oldallal) előbb kéthetente, 1974 máj.-tól hetente jelent meg.
Halász András; Andrej
(* 1937. aug. 8. Kassa) Táncos, táncpedagógus, koreográfus. Szülővárosa egyik műkedvelő együttesében kezdett táncolni, majd 1953-tól Pozsonyban a Magyar Népművészeti Együttes, 1955-től a Szlovák Népművészeti Együttes, ill. a Katonai Művészegyüttes, 1961-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balett-társulata, 1969-től a kassai Állami Színház (magán)táncosa. 1975-től...megnyit →
(* 1937. aug. 8. Kassa) Táncos, táncpedagógus, koreográfus. Szülővárosa egyik műkedvelő együttesében kezdett táncolni, majd 1953-tól Pozsonyban a Magyar Népművészeti Együttes, 1955-től a Szlovák Népművészeti Együttes, ill. a Katonai Művészegyüttes, 1961-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balett-társulata, 1969-től a kassai Állami Színház (magán)táncosa. 1975-től...megnyit →
Részletek
(* 1937. aug. 8. Kassa) Táncos, táncpedagógus, koreográfus. Szülővárosa egyik műkedvelő együttesében kezdett táncolni, majd 1953-tól Pozsonyban a Magyar Népművészeti Együttes, 1955-től a Szlovák Népművészeti Együttes, ill. a Katonai Művészegyüttes, 1961-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balett-társulata, 1969-től a kassai Állami Színház (magán)táncosa. 1975-től Kassán, 1981-től Bagdadban, 1984-től Prágában, Ústí nad Labemben, Plzeňben, majd ismét Kassán tanított balettet. Dolgozott Bécsben, Irakban, Európán kívül fellépett az USA-ban és Kanadában is. A 20. századi szlovák(iai) balettművészet meghatározó alakja. Közel félszáz balettelőadáshoz készített koreográfiát, de számos opera, operett, színmű táncos betéteit is koreografálta (pl. a kassaiThália Színpad számára is). Balettlibrettót, ill. táncszakmai tankönyvet is írt.
Halász Miklós
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
Részletek
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket írt. Fm Csehszlovákia 1918–1938 (1938).
Halász-Hradil Elemér
(* 1873. ápr. 18. Miskolc [Mo.], † 1948. dec. 9. Kassa) Festő. 1899-ben a Müncheni Akadémián, 1904-ben Párizsban, később újra Münchenben tanult. Négy éven át látogatta a nagybányai művésztelepet. Katonai szolgálata révén került Kassára, ahol végleg letelepedett. Munkássága középpontjában eleinte a sötét tónusú, „akadémikus”...megnyit →
(* 1873. ápr. 18. Miskolc [Mo.], † 1948. dec. 9. Kassa) Festő. 1899-ben a Müncheni Akadémián, 1904-ben Párizsban, később újra Münchenben tanult. Négy éven át látogatta a nagybányai művésztelepet. Katonai szolgálata révén került Kassára, ahol végleg letelepedett. Munkássága középpontjában eleinte a sötét tónusú, „akadémikus”...megnyit →
Részletek
Halász-Hradil Elemér (SZM)
(* 1873. ápr. 18. Miskolc [Mo.], † 1948. dec. 9. Kassa) Festő. 1899-ben a Müncheni Akadémián, 1904-ben Párizsban, később újra Münchenben tanult. Négy éven át látogatta a nagybányai művésztelepet. Katonai szolgálata révén került Kassára, ahol végleg letelepedett. Munkássága középpontjában eleinte a sötét tónusú, „akadémikus” portréfestészet állt, ám rövid szecessziós korszak után fokozatosan áttért a nagybányai plein-air szellemében készült tájképfestészetre. Kassán művészetoktatást is vállalt, több tanítványa vált később jeles festővé (pl. Jakoby Gyula, Bauer Szilárd). 1897-től kiállító művész. – Ir. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón (1931).
Halláné Mária; Novák
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló...megnyit →
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló...megnyit →
Részletek
Halláné Mária (csa)
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem
zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló énekest nevelt fel. – Ir. Szőke József és Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától–Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Haltenberger Ince
(* 1901. jún. 8. Kassa, † 1947. febr. 28. Donbasz [Ukrajna]) Publicista, művelődésszervező, vegyészmérnök. Tanulmányait a prágai német műegyetemen végezte. Az 1930-as években fontos írásokat publikált a parasztság szociális helyzetéről és műveltségi szintjéről. 1933-tól Kassán élt, és a Kazinczy Társaság, 1937–1938-ban pedig a Szlovenszkói...megnyit →
(* 1901. jún. 8. Kassa, † 1947. febr. 28. Donbasz [Ukrajna]) Publicista, művelődésszervező, vegyészmérnök. Tanulmányait a prágai német műegyetemen végezte. Az 1930-as években fontos írásokat publikált a parasztság szociális helyzetéről és műveltségi szintjéről. 1933-tól Kassán élt, és a Kazinczy Társaság, 1937–1938-ban pedig a Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(* 1901. jún. 8. Kassa, † 1947. febr. 28. Donbasz [Ukrajna]) Publicista, művelődésszervező, vegyészmérnök. Tanulmányait a prágai német műegyetemen végezte. Az 1930-as években fontos írásokat publikált a parasztság szociális helyzetéről és műveltségi szintjéről. 1933-tól Kassán élt, és a Kazinczy Társaság, 1937–1938-ban pedig a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület kelet-szlovákiai titkára, 1939–1944-ben az Országos Nép- és Családvédelmi Alap kassai igazgatója volt. 1945-ben a Szovjetunióba hurcolták.
Haltenberger Szabó Kinga
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria...megnyit →
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria...megnyit →
Részletek
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria első igazgatója volt, ezt a tisztséget rövid megszakítással 2003 végéig töltötte be. Létrehozta az Akvarell Triennálét (1983) és a Nemzetközi Kerámia Szimpóziumot (1989), továbbá a Pro Arte Lossoncziensis Alapítványt (1994–1996), majd ennek felszámolása után a Szabó Gyula Barátainak Klubja polgári társulást (1997). Szabó Gyula halála után felvállalta a művész hagyatékának ápolását és feldolgozását. A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága alapító tagja, ez utóbbinak 2002–2009 között volt elnöke. Képzőművészeti kiállításokat rendezett, tanulmányai, cikkei különböző lapokban, katalógusokban, gyűjteményes kötetekben jelentek meg. – Fm. Szabó Gyula Breviárium (szerk. 2001).
Hámosfalva; Rozlozsnya (Rozložná)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar. V: [2011] – 38 ev., 16 r. k., 2 ref. – Ev. temploma 1796–1801 között klasszicista stílusban épült.